Tolna Megyei Népújság, 1971. március (21. évfolyam, 51-76. szám)

1971-03-13 / 61. szám

*árd> -^iiyrtér jSTPdó da Vili 'it&a.MM. mmas&k vil&g ísdíetárjai egyesíjuetesí 1VEPÜJSÄG g-^ MJiQTjm. ssoctausva Minra&spSstt tolkü msgysi bizottsAoii fes a rerr.rrj takács lapja ] XXI. évfolyam, 81. szám. ARA: 90 FILLÉR Szombat. 1971. március IS. A lakossági szolgáltatásról tanácskozott a Hazafias Népfront negyei Bizottsága Saját fejére! „Jól mondom, elvtársak?* — Réz körül olykor a tanácsko­záson egy-egy felszólaló, s erősen figyeli az elnökségben ülők arcát. Akik e kérdést fel­teszik — ismerjük már —- többnyire biztosra menve, ki­zárólag olyat akarnak mon­dani, ami a „felsőbbségnek ’ és tetszik. Ez a tiszelettudónak vélt magatartás mindennél rosszabb. Még azok a felszó­lalók is elviselhetőbbek, akik mindig mindenütt ugyanazt mondják. Amikor mind a pártmunkában, mind a gazda­sági életben a pártosság leg­főbb kritériuma, hogy min­dig a valóságból induljunk ki és mindig a tényleges helyze­tet nézzük, akkor a mások fe­jével gondolkodó emberek sok kárt okoznak. Éppen azzal okoznak kárt, hogy nem h%z- nálják az eszüket. Fock Jenő kormányelnökünk Szekszárdon járva az egyik üzemben félig komolyan, fé­lig tréfásan így szólt az igaz­gatóhoz: érdekes, maga úgy beszél, mintha összebeszéltünk volna. Pontosan azt mondja, amit a minisztertanács elnö­ke. E szavak hallatán néhá- nyan meglepődve kapták fel a fejüket. Hát egy igazgató mondhat olyat, ami eltér a vonaltól? Mire gondolt Fock Jenő elvtárs? Arra talán, hogy egy gazdaságvezető, mondjuk a X. kongresszus határozatával el­lentétes álláspontra helyez­kedjen? Bizonyos, hogy egé­szen másra gondolt. Ennek hangot is adott, amikor a be­szélgetés során elmondotta, nagyon fontos dolog és min­den esetben követelmény, hogy az emberek saját fe­jükkel és ne a máséval gon­dolkodjanak az ország, áz üzem, a munkahely, a város, a megye dolgain. Természetes kívánalom ez, hiszen az alap­vető nagy kérdésekben tel­jes az egyetértés a vezetők és a vezetettek között, de rész­kérdésekben vannak, sőt le­hetnek véleménykülönbségek, éppen abból eredően, hogy az egyén, a csoport a társada­lom érdekei némelykor eltér­nek egymástól. Az „eltérés” hogyan kerül­jön felszínre? Úgy, és akkor jut felszínre, úgy és akkor lehet élénk, tartalmas a vita, ha ki-ki a maga véleményét mondja el egy-egy részkér­désről* nem a szomszédjáét, yagy a fölötteséét. Az üzemekben, a termelőszö- Vétkezetekben egyáltalán a ki- sebb-nagyobb alkotóközössé­gekben jobban mennének a dolgok, ha mindenki a saját véleményének adna hangot. Sajnos ma még gyakori, hogy a tanácskozásokon a felszóla­lók lelkesen helyeselnek, ma­radéktalanul egyetértenek még akkor is, ha belül másként éreznek. Mély értelme van te­hát annak, amit kormányelnö­künk szekszárdi tartózkodása során inkább komolyan, mint tréfásan e témával kapcsolat­ban elmondott. Érdemes rajta gondolkodni a saját fejünkkel. ■z. P­Magyar—angol konzuli egyezményt írtak alá pénte­ken a Külügyminisztérium Dísz téri vendégházában. Az okmányt magyar részről Mar­jai József külügyminiszter-he­lyettes, angol részről Anthohv Royle brit külügyi államtitkár irta alá. Az ünnepélyes aláírásnál je­len volt dr. Szálbereky Jenő, Tegnap délelőtt Szekszár­don a Babits Mihály művelő­dési központban tanácskozást tartott a Hazafias Népfront Tolna megyei nőbizottsága, amelyen jelen volt dr. Kovács Dénes, a Belkereskedelmi Mi­nisztérium tervgazdasági fő­osztályának helyettes vezető­je és Perecsi Ferencné, az MSZMP Tolna megyei Bi­zottságának nőreferense is. A tanácskozást ■ dr. Szabó Piroska, a Hazafias Népfront megyei nőbizottságánák elnö­ke nyitotta meg, maid Hor­váth József, a megyei tanács vb-elnökhelyettese tartott elő­adást az ipari és kereskedelmi lakossági szolgáltatás jelente-- gi helyzetéről és perspektívá­járól. Hazánkban a keresőképes dolgozók 41 százaléka nő. Munkába állásuk gyors üte­mét azonban nem követte a szolgáltatási hálózat, bővülése. Az 1968-as évben az ipari és kereskedelmi szolgáltatások összege elérte a 64 millió fo­rintot. míg 1969-ben az elő­ző évhez viszonyítva csökkent. A» állami támogatások, a kü­lönféle preferenciák hatására 1970-ben megállt a csökkenés. ' A tanácsi vállalatok és kis­ipari szövetkezetek többsége szívesebben termel árut, ami igen befolyásolja a lakossági szolgáltatás alakulását. Hor­váth József elmondotta, hogy az elkövetkezendő öt év alatt nagy gondot fordítanak a szolgáltatás fejlesztésére, és ehhez a megyei tanács 32 mil­lió forint támogatást is ad a. vállalati és szövetkezeti ala­pok kiegészítésére. A megyei tanács vb pályá­zat alapján dönti majd el, ki kapjon anyagi segítséget. Elsősorban a mosás-vegy- tisztítás, a gépjárműjavítás, a kölcsönzés, a gépipari elektro­mos javítás, a vendéglátás, a házhozszállítás és a lakáskar­bantartás szolgáltatás fejlődé­sével számolhatunk-, Horváth József beszélt az 1038/69-es kormányhatározat­ról, amely meghatározza a szolgáltatás feladatait és a fej­lesztés irányelveit. Növelni kell a szolgáltatást végző egy­ségek. a szolgáltató házak szá­igazságügyminiszter-helyet- tes, dr. Katona Zoltán a leg­főbb ügyész első helyettese, dr. Gellért György, a Legfel­sőbb Bíróság elnökhelyettese és a Külügyminisztérium több vezető beosztású munkatársa. Ott volt. D. S. L. Dodson, Nagy-Britannia és Észak-Iror- szág Egyesült Királyság buda­pesti nagykövete és a nagykö­vetség több munkatáras, (MTI) , mát, bővíteni kell a tanácsok felelősségét és jogkörét, hogy segítsék az igényeknek megfele­lően a lakossági szolgáltatást. A Hazafias Népfront Orszá­gos Tanácsa, az MSZMP Párt­történeti Intézete, a Magyar Történelmi Társulat, a Magyar Agrártudományi Egyesület, a Tudományos Ismeretterjesztő. Társulat és a ; békéscsabai, Áchim-emlékbizottság pénte­ken a Magyar Tudományos Akadémián tudományos ü-ést rendezett a nagy magyar pá- rasztpolitikus, Áchim L, And­rás születésének 100. évfor­dulója alkalmából. Az emlék- ' ülésen jelen volt Áchim I,. - András leánya, s küldöttség­gel képviseltette' magát Bé­késcsaba. Ember Győző akadémikus­nak, a Magyar Történelmi Társulat elnökének megnyitó szavai után dr. Király István, a Magyar Tudományos Aka­démia dunántúli intézetének • tudományos munkatársa, az; ismert Áchim-kutató tartott előadást Áchim L. Andrásról, a demokratikus parasztpoliti- '■ kusról. Egyebek közt szólt ar- pól, hogy Áchim 1906. március 17-én alakította meg- pártját, ; a parasztpártot, amelynek ra­dikális programját ugyanab- ban az évben az országgyű­lésben benyújtott földreform- . javaslata tükrözi. Ez volt az országban az első földreform-, javaslat, amely a kiváltságait ; féltő uralkodó feudális nagy- , birtokos osztály dühödt ellen- ' támadását hívta ki. Áchimot ■ petíció útján megfojtották . mandátumától, őt magát po- . litikgi jogaitól. Dr. Erdélyi Tibor kandidá­tus, a Párttörténeti Intézet. osztályvezetője a szocialista munkásmozgalom és Áchim L. András kapcsolatáról adott elő. Rámutatott: a századforduló radikális magyar parasztmoz­galmai a szociáldemokrata mozgalommal kapcsolatban Az előadást követően igen sok figyelmet érdemlő hozzá­szólás hangzott el. H. T. jöttek létre, Később azonban az utak elváltak. A radikális pafasztmozgalmak forradalmi demokratikus irányban fejlőd­ték, a földosztást követelték, a szociáldemokrata párt vi­szont a földosztás gondolatát elutasította és minden átme­neti fázis közbeiktatása nél­kül a nagybirtok köztulajdon­ba vételét szorgalmazta. Ez eltávolította egymástól a szo­ciáldemokrata-pártot és a ra- kális . pafasztmozgalmakat, eggátolta a munkás-paraszt szövetség kialakulását. Ennek ellenére mind a szociáldemok­rata párt, mind Áchim radi­kális parasztmozgalma ahhoz a haladó táborhoz tartozott, amely az egész nép jövőjének letéteményesé volt. Tyiíoy nagykövet búcsúlátogatásai Kádár János, az MSZMP KB első titkára búcsúLátogatá* son fogadta F. J. Tyitovot, a Szovjet Szocialista Köztársa­ságok Szövetsége magyar- országi rendkívüli és meg­hatalmazott nagykövetét, aki a közeljövőben végleg elutazik Magyarországrók Kállai Gyula, az ország- gyűlés elnöke ugyancsak búcsú- látogatáson fogadta a szovjet nagykövetet. Péter János külügyminisz­ter ebédet adott F. J. Tyitov szovjet nagykövet tiszteletére. A KISZ Központi Bizottságá­nak vezetői pénteken búcsú­látogatáson fogadták F. J. Tyi­tovot, a Szovjetunió távozó budapesti nagykövetét. A szov­jet és a magyar ifjúság közötti baráti kapcsolatok elmélyítése érdekében végzett tevékeny­sége elismeréséül a nagyköve­tet KISZ-érdemrenddel tün­tették ki. Magyar — szovjet orvostudományi együttműködés Pénteken Moszkvában jegy­zőkönyvet írtak alá a Magyar Tudományos Akadémia és a Szovjet Orvostudományi Aka­démia 1971—1972. évre szóló orvostudományi együttműkö­dési munkatervéről. A munkaterv a többi kö­zött előirányozza az együtt­működés további bővítését a fiziológiai és a patológiai, a rákkutatás, a víruskutatás te­rületén, valamint a szívér­rendszer és az idegrendszer megbetegedéseinek gyógyításá­ban. Dr. Pölöskei Ferenc egyete­mi tanár, a történettudomá­nyok doktora előadásában azt fejtegette, hogy Áchim pusz­tán parasztpolitikusként is a haladás egyik erős irányzatát testesítette meg. Emlékeztetett arra, hogy a parasztpárt 1908-as kongresz- szusa a magyarországi prog­resszió történetének egyik leg­kiemelkedőbb állomása volt. Az elfogadott határozat a párt vezetőségét kötelezte, hogy az uralkodó osztályok elleni kö­zös harc érdekében léojen érintkezésbe az ország vala­mennyi demokratikus és nern- zétiségi pártjával. A nemzeti­ségi politikában Áchim a magyarok és nem magyarok összefogását kívánta megvaló­sítani. Dózsa György születésének fél évezredes évfordulója kö­zeledik. Az ünnepségek előkészítésére bizottság alakult, amelynek tagjaival elbeszélgetett Kállai Gyula, az MSZMP PB tagja, a Hazafias Népfront Országos Tanácsának elnöke. , (KéptúvírónApn érkezett) Magyar—angol konzuli egyezményt írtak alá Kádár János, az MSZMP Központi Bizottságának első titkára fogadta K. C. Longworthot* a UPI amerikai hírügy­nökség bécsi tudósítóját és válaszolt a hírügynökség kérdé­seire. .(Képtávírónkon érkezett) Áchlm-emlékülés az Akadémián

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents