Tolna Megyei Népújság, 1971. március (21. évfolyam, 51-76. szám)
1971-03-10 / 58. szám
■* • VILÁG PROLETÁRJAI EGYESÜLJETEK»' NÉPÚJSÁG 1 A MAGYAR SZOCIALISTA MUNKÁSPÁRT TOLNA KEGYEI BIZOTTSÁGA fis A MEGYEI TAKÁCS LAPJA~| XXI. évfolyam, 58. szám ÁRA: SO FILLÉR Szerda, 1911. március 10. NAPIRENDEN: a szakmunkásképzés •« llést tartott a Tolna megyei Tandes Végrehajtó Bizottsága A megyei tanács végrehajtó bizottsága tegnap délelőtt tartott ülésének napirendién a szakmunkásképzés és szakmunkás-utánpótlás megyei eredményeinek és gondjainak megvitatása szerepelt. E napirendi pont tárgyalásában részt vett a Munkaügyi Minisztérium szakoktatási főosztályának helyettes vezetője, Létási István, a minisztérium területi főosztályának két munkatársa, továbbá Kaszás Imre, a MüM. 505. sz. Ipari Szakmunkásképző Intézet igazgatója. A szocialista szakm .nkás- képzés hazánkban az 1049. IV. törvény alapján jött létre, s mint tudjuk, a népgazdaság és az oktatási rendszer fejlődése során többször volt szükség a szakmunkásképzés igényeinek megfelelő korszerűsítésre. Arra a reformra, aminek kezdeti eredményeit most összegezte a megyei tanács végrehajtó bizottsága — a munkaügyi osztály vezetőjénél:. Németh Józsefnek a jelentése alapján — a hatvanas évek végén került sor az 1969. VI. törvény megalkotó",ával, majd életbelépésével. A kérdés tehát, amit a megyei tanács végrehajtó bizottságának el kellett döntenie, az volt, hogy a VI. törvény alkalmazásának megyénkben milyen eredményei vannak eddig, melyek azok a gondok, amelyekkel a korszerű és mind korszerűbb szakmunkásképzés feltételeinek kimunkálása folyamán meg kell küzdenünk. A magasabb szintű szakmunkásképzés egyik feltétele a korszerű elméleti oktatás. Tehát mindenekelőtt az elméleti képzés korszerűsítésére volt szükség. Ezen a területen megyénkben az első komoly lépést az iskolák profiljának kialakítása jelentette, mivel a profilírozás megszüntette azt az áldatlan állapotot, hogy egy intézmény 70— 90 szakma oktatására kényszerüljön, és nem is a legideálisabb tárgyi, személyes feltételek között. A kialakított szakmai profilhoz az iskolák felkészült oktatógárdát tudnak biztosítani, noha ez országos gondként is jelentkezik — a szakmunkásképző intézetek szaktanári és szakoktatói ellátottsága messze az elvárások mögött áll. A profilok következetes kialakításához megfelelő diákotthoni hálózat kiépítése kívánkozik. S ami legalább olyan fontos, mint a diákok otthonszerű elhelyezése; korszerű tanműhelyekre van szükség! Megyénkben a IV ötéves te— során 150 férőhelyes tanre"- hely, 400—450 férőhelyes diákotthon és további 6 tanterem épül. A magasabb szintű képzés elképzelhetetlen jó, alapos, korszerű gyakorlati képzés, oktatás nélkül. Közös érdekünk tehát, hogy a szakmunkás-utánpótlás ott kapja meg képzését, ahol erre a legkedvezőbbek a tárgyi, személyi feltételek még akkor is, ha ez nem minden esetben találkozik a szülők tetszésével. Az új szakmunkástörvény 1970. január 1-ével lépett hatályba. Az idő, ami a törvény alkalmazása óta eltelt, rövid Tapasztalatokban — és bizA MÉM miniszteri értekezlete megvizsgálta, hogyan alakult az elmúlt évben a lakosság ellátása olcsóbb élelmiszerekkel. Megállapították, hogy több olcsó élelmiszer került az üzletekbe és a minőség is javult, így a kisfizeté- sűek és a nagycsaládosok az előző évinél nagyobb választékot találtak. Az esetenként jelentkező áruhiány abból adó_ dott, hogy az élelmiszeripari feldolgozó kapacitás helyenként még nem felel meg a követelményeknek. A miniszteri értekezlet megállapította azt is, hogy az élelmiszerfogyasztás szerkezete változóban van. Fokozatosan csökken az olcsóbb élelmiszerek fogyasztásának aránya, az üzletekben egyre inkább az igényesebb előállítású és csomagolású, viszonylag drágább termékeket keresik. így például kisebb az érdeklődés a kannatej, a vegyes és a finom- íz, a kéttojásos száraz tészta, a nugat édesipari áru, a hagyományos cigaretta és a mosószappan iránt. Viszont lényegesen keresettebb lett a finom fehér kenyér, a palackos, illetve zacskós tej, a kis csomagolású, a több tojással készített száraz tészta, a csokoládéáru, a dessert, a filteres cigaretta és a mosószerek. Megfigyelték azt is, hogy abban az esetben, amikor az olcsóbb és a drágább termékek iránt egyaránt nő az érdeklődés, legtöbbször a drágább cikkek fogyasztásának üteme meghaladja az olcsóbbakét. így van ez például a húskészítményeit és a szalonnafélék esetében. Az értekezlet leszögezte, hogy az élelmiszergazdaság kereskedelempolitikája rugalmas volt és mindenkor előtérbe helyezte a belföldi ellátást, sok esetben a gazdaságilag kedvez^ export-értékesítéssel szemben is. Az állami ipar a tervezeti 4200 vagon helyett 4500 vagon olyan húskészítményt állított elő. amelyet kilogrammonként 40 ' forint alatti áron hoztak tató kezdeti eredményekben — mégse szűkölködünk, — állapította meg mind a végrehajtó bizottság, mind pedig a MÜM képviselője. A végrehajtó bizottság a napirend vitájában olyan álláspontra helyezkedett, hogy a iontos kérdést tárgyaló jelentést az ülésen elhangzottakkal. kibővítve kapják meg az üzemek, szakigazgatási szervak és szakmunkásképző skolák. Nincs ugyanis rendjén, hogy egyes vállalatok. Illetve üzemek nem tesznek semforgalomba. A rí' ^-kedés ellenére -azonban á nyári időszakban hiány volt például párizsiból. A mezőgazdaság feldolgozó üzemei 112 vagonnyi húskészítménnyel gazdagították a választékot. A tojás fogyasztói ára 30—40 fillérrel csökkent, az egy évvel ezelőttihez képest. A vágott és darabolt baromfiból csaknem egész évben hiánytalan volt az ellátás és a kereskedelmi forgalom 16,4 százalékkal lett nagyobb. A vásárlók örömmel fogadták az őszi baromfivásár-akciót, amikoris a kilogrammonkénti ár 3 forinttal csökkent. Az elmúlt évben megháromszorozódott a zacskós, úgynevezett eldobócsomagolásban forgalomba hozott tej mennyisége. A tejfölnek több mint egyharmadát Az elmúlt hetekben tartotta a Belkereskedelmi Minisztérium választékcsere-tárgvalásait a bolgár, a csehszlovák, a lengyel, az NDK, a román és a szovjet belkereskedelemmel. A megállapodásokat minden viszonylatban aláírták, s az eredményt most összesítették. A tárgyalásokon megállapították, hogy az 1970. évi válasz- tékcsere-szerződésekben előírt export-import forgalmat lényegében minden országgal teljesítették. A tárgyalások eredményeként az idén mintegy 16,5 százalékkal növekszik a belkereskedelem közvetlen árucsere-forgalma, amely összesen 72,8 millió rubelt tesz ki. Az export és az import egyenlő arányban részesedik a cseréből. mit, vagy alig valamit tesznek a szakmunkás- képzésért, az utánpótlás biztosításáért. A végrehajtó bizottság ezt követően meghallgatta és tudomásul vette a Dél-dunantú- li Gázgyártó és Szolgáltató Vállalat igazgatójának ;elen- tését, aki a lakossági gázellátás jelenlegi helyzetéről, a gázellátás várható fejlődéséről adott tájékoztatót. Az ülés bejelentésekkel ért véget. már műanyag pohárban kopjék a fogyasztók. A konzervipar 25 új termékkel jelent meg a piacon, forgalma egy év alatt 21 ezer ton. nával, 16 százalékkal nőtt. Annak ellenére, hogy a sütőipar 66 új termékkel jelentkezett, jogosnak tartják a háziasszonyok esetenkénti panaszát a kenyér minőségére, a péksütemények szűkös választékára, valamint a sütőélesztő, a lisztes áru és a kekszfélék hiányára. A miniszteri értekezlet újból felhívta az élelmiszeripari üzemek és a termelők figyelmét, hogy fordítsanak megkülönböztetett gondot az olcsóbb termékek előállítására, a választék gazdagítására. (MTI) A megállapodások előkészítésénél elsősorban olyan cikkek beszerzésére törekedtek, amelyekből akadozik az ellátás. Igv például a szovjet belkereskedelemből egyebeit között 230 000 köbméter építő és gömbfa érkezik. A nagyságrend érzékeltetéséhez: a belkereskedelem egy évben 300 ezer köbméter ilyen faanyagot hoz forgalomba. Jól kiegészíti a házai ipar termelését a választékcserében érkező 30 000 tonna cement, a 80 ezer kerékpár, a 30 000 kályha és tűzhely, a 300 tonna lencse, az 1,1 millió pár női harisnya stb. Tovább bővül az azonos csoportba tartozó áruk cseréje is, egyebek között például 1,1 millió pár cipőt cserélünk. Tervezik ezenkívül 1,6 millió rubel értékű textiláru Ismét munkában a Lunohod—1 Moszkva (TASZSZ). A földi irányító központiból jelentik: Ismét feltűnt a Nap az Esők tengerének egén. A Lunohod—1 hozzálátott á tudományos kísérletek és a menetpróbák folytatásához a Hold felszínén. A mozgás megkezdése előtt többször kapcsolatot létesítettek. a holdjáróval, hogy ellenőrizzék a fedélzeti rendszereket. Ezenkívül március 7-én bekapcsolták a televíziós kamerákat, amelyek segítségével megfigyelték és lefényképezték a napfelkeltét a Holdon. Hétfőn kétszer létesítettek kapcsolatot a Lunohod-dal. Az első kapcsolatfelvétel idején előkészítették a holdjárót az ötödik holdnappal programjának megvalósítására. Eközben szabaddá tették a napelemeket is. A hétfőn, moszkvai idő szerint 23 óra 30 perckor létesített második kapcsolatfelvétel' idején a holdjáró ismét hozzálátott a felszín vizsgálatához. A Lunohod megkerült egy nagy krátert, annak belső fala mentén, ahol a szerkezet a hóid- éjszaka során tartózkodott. A holdjáró alapjában véve észak, nyugati irányban mozgott. Ma- nővéreket hajtottak végre annak érdekében, hogy a holdkocsi viszonylag fiatal, kisebb krátereket, valamint nagy számú követ kerüljön meg és küzdjön íe. Mozgás közben többször mérték a holdkőzet fizikai és mechanikai sajátosságait. A kapcsolatfelvétel idején a Lunohod 272 métert teát meg. A rád iáméter és a röntgen- teleszkóp újabb adatokat szolgáltatott. Fagykárok a szőlőkben A márciusi tél számottevő ' — helyenként súlyos — fagykárokat okozott a szőlőr-ker- tekben — Baranyában — a pécsi, a villány-siklósi és a mohácsi borvidéken. Mint a Szőlészeti és Borászati Kutatóintézet pécsi kísérleti telepén kedden megrendezett metszési bemutatón dr. Dtófási Lajos tudományos kutató elmondotta, főleg a mélyebben fekvő területeken, szenvedtek fagysérülést a tőkék. Az Alföldről — Bács-Kis- kun megyéből — 30—40 százalékos fagykárokról adtak jelentést Ezen a vidéken főleg a magasművelésű ültetvények sínylették meg az idei szeszélyes telet. és félmillió rubel értékű kereskedelmi és vendéglátóipari gép közvetlen cseréjét. A választékcserében legnagyobb partnerünk változatlanul a Szovjetunió belkereskedelme, a forgalom 26 százalékát vele bonyolítjuk le. A második helyen Csehszlovákia, a harmadikon Románia áll. A belkereskedelmi tárgyalások nagyban hozzájárultak a kereskedelmi és vendéglátóipari gépek, berendezések hagyományos exportjának fokozásához. A közvetlen cseréken túlmenően mintegy 13 millió rubel értékű külkereskedőim; megállanodás született a tárgyalások alapján, s 1975. év végéig 63 millió rubel értékű kereskedelmi és vendéglátóipari gép exportjára van lehetőség. (MTI) Javult az ellátás olcsó élelmiszerekből A MÉM miniszteri értekezlete 2,8 millió rubeles választékesere a szocialista országok belkereskedelm ével
