Tolna Megyei Népújság, 1971. március (21. évfolyam, 51-76. szám)
1971-03-09 / 57. szám
työijsrÄ KífdVEr wxa PROtETÄRTAI ES?H!St?t JETTE* NÉPÚJSÁG fr R maw.» szocutugr« mukkrspaht tolha meqytj m-zorrnUG* t:s a mhovei tjülrcs nap,«. 1 XXI. évfolyam, 57. szám ÄRA: 90 FILLER Keid, 1971. március 9. Díszünnepség a 61. nemzetközi nőnap alkalmából i. Tegnap, a kora esti órákban a Babits Mihály művelődési központ színháztermében rendezett díszünnepséget a 61. nemzetközi nőnap alkalma- ’ bői az MSZMP Tolna megvei * Bizottsága, a Hazafias Népfront cs a szakszervezetek megyei tanácsi. Az impozáns — és az eddi - giektől tartalmában eltérő — ünnepség elnökségében helyet foglaltak megyénk, városunk gazdasági, kulturális és társadalmi éleiének legkiválóbb nodolgozbi. továbbá: K. Papp József, az MSZMP Tolna megyei Bizottságának- első titkára;. Szabópál Antal: a Tolna megyei Tanács VB-elnöke. P.«ivari Józsefné képviselő, az MgZMP Tolna megyei Végre- - hajtó Bizottságának nőié lel rise, városunk párt- és állami életének más vezetői. "A. .díszünnepség nemcsak iinnéplőt. hanem ünnepelt résztvevőit Csajbók Kálmán, a Hazafias Népfront megyei titkára üdvözölte, majd K. Papp József, az ünnepség előadója emelkedett szólásra, oki bevezető szavaiban a munkásmozgalommal összeforró! t nemzetközi nőmozgalom űl éves történetének különösen fontos és kiemelkedő állomásait méltatta. — A 1-5a élő magyar nők tízezrei vettek részt a munkáshatalom megteremtéséért és megvédéséért folytatott nehéz, de nagyszerű küzdelmekben. Nélkülük, — mondotta —. az ő aktív közreműködésük nélkül nem tartanánk ott, ahol most vagyunk. A magyar nők emancipációin is a társadalmi haladással kölcsönhatásban ment végbe. Az egyenjogúság gyakorlása, értelmezése olyan mértékben fejlődött, amilyen mértekben a párt, a munkásosztály a dolgozó nép előrenyomult a politikai, gazdasági és kulturális élet területén: a nők politikai, társadalmi és szociális helyzete együtt fejlődött tehát a társadaloMt egészével. Az előadó szólt a hők turla- íos politikai, közéleti aktivitásának növekedéséről, a nők foglalkoztatásának gazdasági, jxditikai jelentőségéről, arról a hatalmas térhódításról, aminek eredményeként hazánk do|gozó asszonyai és leányai mind többen álinak helyt példaszerűen a termelés, a tudom,íny. a kultúra számos területén. A díszünnepség előadója ezután arról beszélt, hogy társadalmunk miként gondoskodik a dolgozó nőkről, elsősor- Iva# a családanyákról; államunk mit tesz azért, hogy a dolgozó nők. sokgyermekes édesanyák családon belüli iclvzete a szocialista fejlődésnek megfelelő ütemben mind kedvezőbbé váljon. — A nőnap, mindig mérföldkő . is a női egyenjogúságért folyó küzdelemben ‘ — jnondotta K, Papp József. ~ Ezen a napon számba vesz.- szük eredményeinket, de azt is, ami ma még hiányosság, hogy ezek ismeretében szabjuk meg további tennivalóinkat. és ezek ismeretében mozgósítsuk a cselekvésre kész tíz-, százezreket. Számvetésünk pof zitív: _ fúrsacaimaok egésze történelmi. jelentőségű eredményeke! hódítót! meg a nők társadalmi, gazdasági, kulturális és politikai egyenjogúságának megvalósulása területén. Azonban ennek ellenére sem beszélhetünk ma még a női egyenjogúság teljes érvényesüléséről. Sok még e téren a visszahúzó erő, számolni kell azzal is, hogy a nőit általános és politikai műveltségének színvonala, kpzéleít akiivitása, érdeklődése sem felei meg mindenben napjaink köv etel- ményének. VZ MSZMP Közpónii Bizottsága 1970. februári ülésén elfogadott határozata 1 hosszéi távra jelent mindennapos munkaprogramot — hangsúly ózta az eliőadó. K. Papp elvtárs ezután azt fejtegette, hogy a IV. ötéves terv célkitűzéseinek realizálása az általános fejlődés nem oldja meg automatikusan a nők még több vonatkozásban is fellelhető hátrányos helyzetét. A Központi Bizottság 1970. februári határozata nyomán létrejött nőbizottságok munkájáról. a minisztériumok és más főhatóságok intézkedéseiről is szólt a díszünnepség szónoka, majd azt a nagy belpolitikái eseményt méltatta, amit a közelgő országgyűlési és tanácsválasztások jelentenek népünk életében, majd így folytatta: a nemzetközi nőnap a bekéért, szabadságért, társadalmi haladásért, az emberi jogokért világszerte folyó harc napja. Az asszonyok, az édesanyák bekében kívánják . felnevelni gyermekeiket az egész világon. Ezért vagyunk szolidárisak a szabadságukén, függetlenségükért küzdő népekkel. Ezért támogatjuk harcukat a proletár interuaicona- Ijzrhv.x szellemében. — A nemzetközi nőnap alkalmából — mondotta végül K. Papp elvtárs — az MSZMP megyei bizottsága nevében köszöntőin meg.' ink nöiársaclal- mát. munkás, paraszt és értelmiségi nőket, asszonyokat es leányokat! Sok sikert kívánok közös ügyünk, a szo- ,Ralisig 'Magyarország építésében, szőkébb hazánk, a megye fejlődésében! A 61. nőnap alkalmából megrendezett díszünnepáéget követően a Babits Mihály művelődési ház művészeti együttesei, valamint a zeneiskola szólistái koncertműsofral köszöntötték az ünnepség résztvevőit. A Pénzügyminisztérium előzetes tájékoztatója a vállalati gazdálkodás 1970. évi eredményeiről A vállalatok, a szövetkezetek és társulatok elkészítették mérlegbeszámolóikat, amelyekben az 1970. évi gazdálkodás eredményeiről, vagyoni helyzetükről nyújtanak információkat. A több mint 7400 gazdálkodó szerv- beszámolóinak ellenőrzése és elemzése megkezdődött. A teljes, körű feldolgozást megelőzően a néhány legfontosabb adatot a Pénzügyminisztérium előzetesen is összesítette: erről a minisztériumban a következő tájékoztatást adták az MTI munka társának. 1970-ben a vállalatod és a nem mezőgazdasági szövetkezetek fejlődése gyorsabb volt, mint 1969-ben. Jelentősen nőtt az ipari és építőipari termelés, valamint a közlekedés áruszállítási teljesítménye. A mezőgazdaság termelése a kedvezőtlen időjárás, az árvíz és a belvíz miatt nem érte el az előző évit, de ez a jövedelmekben — egyes felvásárlási árak 1970. január l.-i Megkezdődött a munkagazdaság! konferencia A Munkaügyi Minisztérium es a MTESZ rendezésében mintegy ezer munkaügyi szakember részvételével hétfőn az építők székhazában ké tnapos munkagazdasági konferencia kezdődött. A hétfői tanácskozáson ré-r.t vett Lázár pyörgy munkaügyi miniszter, aki rámutatott: a munkaerő-gazdálkodás szempontjából jelenleg átmeneti időszak Van hazánkban, amikor sokhelyütt még megtalálhatók a termelés exma tenzív vonásai, de egyre kább előtérbe kerülnek munka hatékonyságát növelő elemek is. A miniszter utalt arra, hogy a munka hatékonysága növelésének legfőbb tartalékai a műszaki fejlesztés, a termelési struktúra korszerűsítése, az üzemen belüli munkaerőtartalékok jobb kihasználása racionálisabb munkaszervezéssel. a technika fejlesztésével. emelésének hatására — kevésbé érződött, A teljesítmények fokozódása nyomán kedvezően alakult a vállalatok nyeresége. A vállalatok, a kisipari, a fogyasz- ’ tási és értékesítő szövetkezetek, valamint . a társulatok 1970-bén több mint 70 milliárd forint nyereséget értek el. Ez- 12 százalékkal nagyobb az- előző évinél, de nem érte el- a tervezettet. (1969-ben 1968-hoz képest 8.9 százalékkal nőtt a nyereség, megállapítható tehát, hogy a reform kibontakozásának időszakát a nyereség dinamikus növekedése jellemeztél Nőit a veszteséges vállalatok és szövetkezetek köre és a veszteségek . összege is, amely tavaly túlhaladta a 409 millió forintot. A veszteséges vállalatok és szövetkezetek aránya ígv is alig haladja túl az összes vállalat ’és szövetkezet egy százalékát. '.Mos-? intézkedéseket dolgoznak ki e veszteséges vállalatok, szövetkezetek pénzügyeinek rendezésére, a jövedelmező gazdálkodás feltételeinek megteremtésére. A nyereség megoszlása 1970- ben az állam és a vállalatok közölt körülbelül azonos volt az 1969. évivel. Ez azt jelenti, hogy a yállalatolí a személyi jövedelem növelésére, váila- iatíejlesztési célra és tartalékolásra nagyobb összeggel rendelkeznek, mint 1969-ben. A vállalati érdekeltségi alapok megítélésekor figyelembe kell venni, hogy a gazdálkodó szervek részesedési alapjuk terhére 4,9 milliárd forintot mar az előző években felhasználtak a bérszínvonal növelésére. A bérszínvonal-fejlesztés es az 1970. évi nyereségek után képződő részesedési alap együttes összege a népgazdaság egészében — a mezőgazdasági termelőszövetkezetek. nélkül — 10,4 milliárd forint, ami 2fl,5 ^ázal ékkal_ nagyobb az előző évinél. A te.miciő ágazatok közül — az állami mezőgazdaság kivételével — a részesedési alap mindenütt meghaladja az 1969. évi összeget. A 10.4 milliárd forintból az ipar 5.5. az építőipar 1,3, a szállítás és hírközlés. 1,1, a belkereskedelem 1 milliárd ió- rínttal részesül. Az állami mező-, erdő- és vízgazdálkodásnak 733. a külkereskedelemnek pedig 133 millió forint jut. Mivel a vállalatok egyre nagyobb része a jobb munka elismerésének ösztönzőbb, a tartós érdekeltséget biztosító formáját, az évközi béremeléseket helyezte előtérbe, az év- ’ végi részesedésre fordítható nyereség nem éri el az 1969. évi összeget. A részesedési alap ■ a bérfejlesztésre fordított összegek levonása után mintegy 5,4 milliárd forint, műből az ipart kereken '2b00, az építőipart, valamint az állami mező- erdő- és vízgazdálkodást több mint 600—600, a szállítást és hírközlést csaknem 500, a bel- és külkeres- ' kedelmet pedig 880 millió forint illeti meg. Az 1970-ben végrehajtott jelentős évközi béremelések ellenére is nagyobb az évvégi részesedésre rendelkezésre álló összeg a kereskedelemben, a hírközlésben, a vegyiparban és a könv- nyöiparbán. CFoly tatás & 2, oldalon)
