Tolna Megyei Népújság, 1971. március (21. évfolyam, 51-76. szám)

1971-03-02 / 51. szám

Maszek vállalkozás közületi bélyegzővel ítélet a hidroglóbuszok karbantartói ügyében Veszélyes bűnszövetkezet ügyében ítélkezett a minap a szekszárdi járásbíróság dr. Uzsák-tanácsa, és ezzel pontot tett három szélhámos maszek vállalkozásának végére. A há­rom közül ketten büntetett előéletűek. Az elsőrendű vád­lott, Horváth Emil két évvel ezelőtt kiszabott börtönbünte­tését közkegyelem folytán fel­függesztették. de mert annak hatálya nem járt le, s közben újabb bűncselekményt követett el, most éppen azt a bünteté­sét tölti. Egyébként e kétes maszek vállalkozás tagjai kö­zül Horváth Emilnek van a leghirhedtebb múltja. A há­ború után, noha nem rendel­kezett diplomával, gépészmér­nöknek adta ki magát és ezzel különböző munkahelyekre tor­nászta be magát. Annyi munka­helye volt, hogy az eljárás fo­lyamán elég volt számba ven­ni őket.- A bűncselekmények soroza­tát megelőző szálak a lajos- tnizsei vízgépészeti vállalathoz vezetnek vissza. Itt volt al­kalmazásban — kooperátori minőségben — 1966 és 1968 közt. Itt némi jártasságot szer­zett a hidroglóbuszok szerke­ztével, karbantartásával kap­csolatban, és ezt mindjárt fel is használta saját céljaira. A vállalat tulajdonát ké­pező tervdokumentációt ér­tékesítette a különböző tsz-ekben, állami gazda­ságokban. Természetesen mint sajátjáét, Magát tervezőmérnöknek adta ki és ezen a címen pénzt vett Cel a tervekért. Manipulációi kitudódtak, de végül is meg­úszta vállalati fegyelmivel: el­bocsátották. Igen ám, csakhogy a „jó Szakemberre” szükség van. Elbocsátása után nem Is 60- Jcáig kellett kilincselnie újabb és számára kétes üzelmeket is lehetővé tevő állásra. Be­állított a helyi — mármint a iajosmizsei — termelőszövet­kezethez, azzal a javaslattal, hogy meg kellene szervezni a hidroglóbuszok szervizét, mint melléküzemági tevékenységet, mert ezzel jó jövedelemre le­hetne szert tenni — minimális befektetéssel, A tsz kötélnek állt. Horváthot ugyan formai­lag nem az új üzemág vezető­jeként alkalmazták, mert tud­ták róla. hogy nincs diplomá­ja, viszont megállapodást kö­töttek vele. amely szerint „csak” üzletszerző lett, de tény­legesen ő látta el az üzemág- yezetöi teendőket is. Talán mondani sem kell, hogy gyorsan és súlyosan visszaélt a bizalommal, ami­nek természetesen tsz-en kívü­li okai is voltak. Történetesen az, hogy Horváth Emil jól tud­ta; melyik gazdaságban üze­meltetnek hidroglóbuszt. s azt is, hogy azok karbantartásához a tulajdonos üzemeltetők még annyit sem értenek, mint ő. A munkát nem is tudták ellen­őrizni és így saját zsebére ia kihasználhatta partnereit, E tsz-beli szereplése egy­évi és 10 hónapi börtön- büntetéssel végződött. Ezt függesztették fei köz­kegyelem folytán, de Horváth feltételes szabadságát is újabb panamázásra használta fel. Ismét nem kellett túl mesz- BZire menni, hogy arra alkal­mat találjon. Lajosmizsén mű­ködik a kecskeméti „Ezermes­ter” Ktsz gépjavító önelszámo. ló üzeme. Ennek a vezetője a büntetett előéletű Tóth István volt Horváth azzal az aján­lattal állt elő, hogy mivel nincs kitöltve teljesen az üzem kapacitása, elvállalhatnák az ország különböző helyein lévő karbantartá­sát.. Figyeljük csak! Majd­nem ugyanaz a séma, mint a tsz-ben. Azzal a különbséggel, hogy Horváth itt már sokkal nyíltabb, bátrabb volt, még csak nem is kön töri alázott annyira, mint a tsz-ben. Itt már nem valamiféle „mellék­üzemági” tevékenységre gon­dolt, hanem maszek vállalko­zásra. Tóth megértő, segítő­kész partnernek bizonyult és megkezdődött a maszek vállal­kozás kiterebélyesítése. Hor­váth tudta, hogy hova kell bekopogtatni hidroglóbusz, szerviz ügyében. A még a tsz-ben alkalmazott számla­formák, árkalkulációk alapján megkezdték a maszek szerviz­szolgálatot, és nehogy valami gyanús legyen, Tóth rendelke­zésre bocsátotta a részleg bé­lyegzőjét. Ment is az üzlet. Egy dara­big. Esetenként még alkalma­zottakat is foglalkoztattak, nem is alacsony bérért. A tényleges munka nagyobb ré­szét ők végezték. Horváth volt a bonyolító, akit sok helyen, mint régi ismerőst fogadtak, azaz ismertek az előző munka, helyeiről, szervizténykedéséről. Néhol még tekintélyt is szer­zett magának, „szakszerű” .ta­nácsaival. Később azonban kiderült, hogy a szakszerűség, gon­dosnak hitt szervizszolgálat gyakran nagyon is haszon­talan látszatmunkát takart. A számlázásnál persze nem voltak szívbajosak. Megesett, hogy a mintegy ötórás mun­káért csaknem ötezer forintot számláztak. Tóth László — Tóth István testvére — is bekapcsolódott a maszek szervizbe, és járták az országot. Üzleti összeköttetés­be léptek az ország legkülön­bözőbb helyein lévő hidro- glóbusz-tulajdonosokkal, — lát­szatra ktsz-alapon. de a való­ságban bűnszövetkezetként. Bonyhád, Szederkény, Lány­csók, Tárnok, Dunaszentgyörgy, Marton vásár. Hógyész és jó pár másik helység volt üzelmeik színhelye. Míg végül Tolna megyében le nem buktak. A bíróság Horváth Emilt 3 évi és 6 hónapi börtönbünte­tésre és 5 évi jogvesztésre, Tóth Istvánt 2 évi és 10 hó­napi börtönbüntetésre és 3 évi jogvesztésre, Tóth Lászlót pe­dig 2 évi és 4 hónapi börtön- büntetésre és 2 évj jogvesztés­re ítélte. Az ítélet nem jog­erős. B. F. Növényvédelmi szabadegyetem indul csütörtökön Növényvédelmi szabadegye­temet indít Szekszárdon a TIT megyei mezőgazdasági és élel­mezésügyi szakosztálya, a MAE megyei szervezetének növény- védelmi szakosztályával közö­sen. Napjaink egyre jobban előtérbe kerülő problémája az emberi szervezetre és a hasz­nos állatokra egyaránt veszélyt rejtő növényvédő szerekkel va­ló foglalkozás, s a szabadegye­temnek az a célja, hogy a nö­vényvédelem időszerű kérdé­seinek tükrében, új ismeretek­kel bővítse a hallgatók, a nö­vényvédelmi munkák irányítói­nak tudását. Ezenkívül megye- szerte tanfolyamokat rendez­nek a növényvédelemben köz. vétlenül dolgozók részére. A szabadegyetem első elő­adását március 4-én, csütörtö­kön délután 13.30 órai kezdet­tel, a Szekszárd és Vidéke Tsz-ek Területi Szövetségének Széchenyi utcai székháza L emeleti termében tartják, s ezen dr. Bordás Sándor pro­fesszornak, a Keszthelyi Agrár- tudományi Egyetem agrár- higiéne-egysége vezetőjének: A higiéné jelentősége a ma és a holnap növényvédelmében cí­mű szakelőadása hangzik el A továbbiakban még öt elő­adás lesz: a biológiai növény- védelem kérdéseiről, továbbá a növényvédelmi prognózisról, valamint a kémiai növény- védelem újabb anyagairól, 3 a szőlővédelem újabb eredmé­nyeiről és az őszibarack védel­méről a házikertekben, orszá­gos hírű szakemberek közre­működésével. (-só) Kérdésiünk — felellek Látogatás a Pécsi Művészeti Szakközépiskolában Mind ez ideig úgy tudtuk,hogy tájegységünkön meg­oldott középiskolás fokon a képzőművészeti nevelés. Meg­látogattuk a Pécsi Művészeti Szakközépiskolát abból az al­kalomból. hogy az első félév munkáiból nemrég rendezte meg növendékkiállítását. Látogatásunkon sajnos, meggyő­ződtünk arról, hogy tévedtünk. S ha csak valami nem történik — amit őszintén fáj'alnánk — a művészeti szak- középiskola két-három éven belül csak pécsi lesz. A jelenleg itt tanuló mint­egy kétszáz diákból mind­össze 24 Tolna megyei. Fel­tehető, hogy Somogyol sem képviseli több. Mindjárt az első kérdés ennek kapcsán: csak ennyi figyelmet érdem­lő fiatal van? Nem hisszük! Mit mondanak erről az igazgatóhelyettesek ? — A létszám általában azonos — mondja Palánc Ta­más, a zeneművészeti tagozat igazgatóhelyettese — és ha lesz változás, akkor csökkenés várható. inkább Budapesti Kőolajipari Gépgyár azonnali belépésre keres KÖZPONTI TELEPHELYÉRE lakatos, vízvezetékszerelő, bádogos, esztergályos, asztalos, kőműves, zsaluzó ács, marós, lemezlakatos, ív-lánghegesztő, villanyszerelő, motorszerelő, kazán­fűtő szakmunkásokat, továbbá öltözőőröket, őröket és férfi segédmunkásokat. FELVESZ TOVÁBBÁ MŰSZER- ES TECHNOLÓ­GIAI SZERELÉSI MUNKAHELYEKRE (ALGYÖ, SZAZHALOMBATTA), KÜLSZOLGÄLATOS MUN­KAKÖRBE csőszerelő, központifűtés-szerelő, lakatos, hegesztő szakmunkásokat és férfi segédmunkásokat. A vidéki munkahelyeken is 44 órás munkahét van, minden szombat szabad. (Az alföldi munkahehelyeken dekádmunkarend sze­rint dolgoznak.) Munkásszállás, üzemi konvha van. A MUNKÁSSZÁLLÁS INGYENES. Béren kívül 500.— Ft. külszolgálati átalányt, AZ ALFÖLDÖN pedig külön TERÜLETI PÓTLÉKOT IS FIZETÜNK. Felvétel esetén az útiköltséget megtérítjük. Próba­idő alatti kilépés esetén az útiköltséget vissza­vonjuk. Segédmunkások részére hegesztőképzés. Jelentkezés a vállalat munkaügyi osztályán: Budapest XVIII., Gyömrői út 79/83., vagy vidé­ki munkahelyek vezetőinél. ___ (16) Ú gy mondta, azért, mert lassan luxusnak számít ez a2 iskola. És a vidékieknek ko­moly problémát okoz a kol­légium hiánya. Hogy luxusnak számít (?!) nem tudjuk, hogyan értsük. De nézzük a folytatást: — Helyszűkével küszkö­dünk, s ez meghatározza a létszámot — kapcsolódik a beszélgetésbe Rétfalvi Sándor, a képzőművészeti tagozat igazgatóhelyettese. — Az első és legfontosabb teendő egy egységes rajzoktatási anyag összeállítása lenne, az általá­nos iskolától a főiskoláig — mondta később. Azt tapasztal­ták ugyanis eddig, hogy az általános iskolában szerzett rajztudásra mindössze tíz szá­zalékban támaszkodhatnak. — Szép a kiállítás. — ízelítőnek szántuk — vá­laszolja Rétfalvi Sándor. — Bemutattuk az egészen kezdő és kimunkált darabokat is, mintegy kedvcsinálóként, mert bár az iskola pécsi, Pécsről és környékéről kevesen jutnak be. Az 1970/71. tanévben 53 pécsi és 38 baranyai gyerek tanul. Kevés? Nincs megfelelő kollégium, ezért a jövőben várhatóan tovább csökken a vidéki ta­nulók beiskolázási aránya. Ez azt jelentené, Pécsről illetve közvetlen környékéről verbu­válódna össze a diáksereg. Hogy a Pécsett megrendezett kiállításnak milyen hatása lesz, egyelőre még nem tud­ni, mindenesetre amit hallot­tunk, elgondolkoztató. Egész Dunántúl egyetlen ilyen jelle­gű intézménye miért csak pé­csi diákokkal akar foglalkoz­ni? e Mint mindenütt, itt is fel­vételi dönti el, ki kap helyet az iskola padjaiban. Hogy a most érvényes felvételi rend­szer Jó-e, kérdéses, tudni­illik sokan éppen a felvételi­re, való jobb felkészülés érde­kében járnak szakköri fog­lalkozásra. Csakhogy» — A felvételin figyelembe veszik a formálhatóságot, bár ez nincs kimondva, de mi al­kalmazzuk, — szólal meg Rétfalvi Sándor — többet érünk azzal a gyerekkel, aki a felvételin a saját feje után rajzol, mint azzal, aki szab- körös volt. Ez ellentmondásost — Igaz, de a szakkörig gyereknek már van valami­féle látásmódja, ezért nehe­zebb formálni De erről na írjon. Ha én idehozom a fel­vételiző gyerekek rajzait, meg­magyarázom, kit miért java­soltam beiskolázásra. Magyarul: rossz pontot je­lent, ha valaki a tanulás és egyéb más elfoglaltság mel­lett képezi magát valamelyik képzőművészeti szakkörben. Akkor viszont egy újabb kér­dés: miért működnek a sehol sem olcsó fenntartású szak­körök? Miért akarunk a gye­rekekből több erőfeszítést ki­sajtolni, ha adott esetben ez okozza a hátrányát? Ugyan­akkor felvetődik a gondolat, lehet, hogy kevésbé tehetsé­gesek is bekerültek csak azért, mert nem szakkörösök? Ha ez így van, sok szülő joggal gondolhatja, hogy fiát vagy lányát nem azért nem vették fel mert nincs érzéke a rajz­hoz, hanem mert szakköriig volt. Ugyanakkor az igazgató- helyettesek úgy vélekednek, hogy az általános iskolai rajz­tudás és képzés nem elegen­dő. Ebből logikusan követke­zik, hogy az ide pályázó diákok a szakkörökön megszerezhetik azt a pluszt, ami pótolhatja hiányzó isme­reteiket. A szakkörösök vi­szont hátránnyal indulnak a felvételin. Úgy tűnik, hogy valami nincs rendben a szak­körök megítélésével. Az is ködös, milyen elvek alapján működik ez az iskola. Tudvalevő, nem művészeket neveL Hogy összefogó, for­máló szerepet nem játszik aa világos, noha erre illetékes felvevőterületén, a Dunán­túlon. HORVÁTH TEREZ

Next

/
Thumbnails
Contents