Tolna Megyei Népújság, 1971. március (21. évfolyam, 51-76. szám)

1971-03-06 / 55. szám

»ttfdt ,.fvtár da Tinooi n* OL MlfM E Ö Yfif* VILÁG PROLETÁRJAI EGYESÜLJETEkF I A MAGYAR SZOCIALISTA MUNKÁSPÁRT TOLNÄ MEGYEI BIZOTTSÁGA ÉS A MEGYEI TfiNÁCS LAPJA*! XXI. évfolyam, 53. szám ARA: 90 FILLER Szombat, 1971. március 6. Focik Jenő, a kormány elnöke Szekszárdion és Tolnán Fock Jenő, a Minisztertanács elnöke tegnapi munkanapját Szekszárdim és Tolnán töltöt­te, ismerkedett a megyeszék­hellyel, annak iparával, me­zőgazdaságával és kultúrájá­val. Kormányelnökünket —- akinek finnországi hivatalos látogatása óta ez az első vi­déki útja — a megyei pártbi­zottságon K. Papp József, a megyei pártbizottság első tit­kára fogadta. A délelőtti hi­vatalos megbeszélésen jelen voltak a megyei párt vb tag­jai, részt vettek a délelőtti munkaprogramban Somi Ben­jamin. Tolnai Ferenc, Horváth József, a megyei pártbizottság titkárai, és Szabópál Antal. ;j megyei tanács vb-elnöke. Kormányelnökünket K. Papp József tájékoztatta Tolna me­gye jelenéről. Részletesen szóit mind az eredményekről, mind a fogyatékosságokról. Ezt kö­vetően Fock Jenő tájékoztatta a megye vezetőit a külpolitika néhány időszerű kérdésérői, és elismeréssel nyilatkozott a megyei pártbizottság első tit­kárának tárgyilagos, szubjek­tív hangú beszámolójáról. Megállapította: a hallottak alapján úgy véli, a Tolna megyei összkép éppen Olyan, mint az ország ál- ' talános összképe. Néhány általános, érdeklő­désre számot tartó részkérdés­ről a Minisztertanács elnöke bővebben kifejtette vélemé­nyét. A tényekből, a valóságos helyzetből kiindulva foglalko­zott a harácsolással, a jogta­lan előnyszerzéssel. Egy, a Népszabadságban nemrég meg­jelent, nagy feltűnést keltő „lakáspanama” kapcsán elíté­lően beszélt az ügy löozerepiő- jéről. Megjegyezte azonban: ilyen és ehhez hasonló esetek­ben. elsősorban az a kérdés ve- iődih fel: törvényeink hol. mi­ként teszik lehetővé áz i gyes­kedést a harácsoüst. a jogta­lan előnyszerzése? Kormányelnökünk űgj véli, főleg erről az oldaláról lenne indokolt jobban szemügyre venni a dolgokat, a negatív jelenségeket. A nőkérdés. Ezzel kapcso­latban Fock elvtárs elmpndot- ta: az üzemek, munkahelyek, a nők helyzetével foglalko­zó párthatározat megjele­nése óta sok mindent ön­állóan. saját erpjűkoől ol­dottak meg. De még hosszú idő kell ahhoz, hogy a párthatározat teljes .megvalósításáról b: szeljünk. K. Papp József beszámoló­jának egyik megállapítását kor- mónyelnökünk azzal egészítet­te ki nyereségrészesedés melleit év közben azonnal és ak­kor adjanak többet, ami­kor a munkásember tudja, hagy „most jobban dol­goztam". A délutáni munkaprogram során Fock Jenő és kísérete megtekintette a szekszárdi Ba­bits Mihály művelődési köz­pontot, majd a Szekszárdi Ál­lami Gazdaság sertéskombinát- ját nézte meg. Több órát töl­tött ebben a korszerű üzem­ben : érdeklődéssel hallgatta Mohács; Károly igazgató -s Tatár Gyula kombin átvezető szakmai beszámolóját. Meg­kérdezte Mohácsi Károlytól: mi tetszik jobban magának, a szőlő, vagy a sertés? Az igaz­gató azt válaszolta: az tetszik nékem, Fock elv társ, amelyik több pénzt hoz. Kot mány elnökünket K. Papp József elvtárs tájékoztatta a megye helyzetéről. sokat kell még tenni an­nak. érdekében, hogy a ve­zető posztokon lévő embe­rek kivétel nélkül megta­nuljanak távlatokban is gondolkodni^ Főleg és elsősorban a gazda­sági vezetőkkel szemben kö­vetelmény ez, a reform adott­ságainak, lehetőségeinek telje­sebb, jobb kihasználása miatt. A közelgő. választásokból szólva Fock 'Jenő egyebek kö­zött elmondotta: nagyon ko­molyan vesszük a kettős jelö­Amíkor az üzem vezetője beszámolt kormányéi nökünk- pek arról, hogy csütörtökön osztották a nyereségrészese­dést, Fock elvtárs megkér­dje az igazgatót, szóljon arról is,.milyen volt a.bérfejlesztés, így teljes a kép, mert hu csak a nyereségrészesedést mondjuk, becsapjuk a közvéleményt. « Tolnán, a selyemgyár udva­rán- Talár -Lajos., a járási párt­bizottság első titkára, Bolvári József né. a selyemgyár igazga­tója. Seres Tibor vezérigazgató, továbbá a gyár kiszistáinak és legjobb dolgozóinak képvi­selői fogadták Fock Jenőt és kíséretét. A vendégek legelő­ször nem á tanácsterembe mentek, hanem azonnal az üzemrészekbe indultak. A gyár vezetőivel és dolgozóival tör­ténő beszélgetés során a Mi­Ko rmá nyel nökü nk a Szek­szárdi Állami Gazdaság sertés- kombinátjában az állami gaz­daság igazgatója és a megye vezetői felé fordulva a követ­kezőket mondta: Erre büszkék lehetnek. „Ez már nem mezőgazdaság, a szó régi értelmében, ez már annál sokkal több” — állapí­totta meg K. Papp József elv- társ, a megyei pártbizottság első titkára. Kormányelnökünk pénteki munkanapját a késő esti órák­ban fejezte be és visszautazott a fővárosba. Sz. P. nisztertanács elnöke itt is an­nak a véleményének adott hangot, hogy lést. A megyei párthézból Fock Jenő K. Papp József, Somi Benjamin és Szabópál Antal kíséretében' üzemlátogatásra indult. A mérőműszergyárban a városi pártbizottság első tit­kára. Rúzsa János, és á városi tanács vb-elnöke, Császár Jó- zisef, valamint az üzem. párt-, gazdasági és tömegszervezeti vezetői fogadták a magasran­gú vendéget.. , Kormányunk elnöke a szak­ma alapos ismerő jelként nézte végig az üzemet, a megyeszék­hely iparosodásának szlmbólü- mát. Kormányelnökünknek Ká­dár József öntőmestert Magya­lé László igazgató e szavakkal mutatta be:, az ország egyik legjobb önitőmestere. Egy má­sik műhelyben Horváth Ru­dolf művezető az egyik gyárt­mány rendeltetését magyarázta Fock Jenőnek, amikor valaki megjegyezte: ismeri ezt Fock elvtárs, hiszen valamikor a szakmában dolgozott, Tanácskozás a közszükségleti cikkek gyártásáról A KGM miniszteri értekez­lete pénteki ülésén a vasmű- fnűszaki cikkek gyártásáról, á lakosság igényeinek jobb ki­elégítéséről tárgyalt. Az' értekezleten megállapí­tották, hogy a belkereskede­lemmel egyre szorosabbá váló kapcsolatok nyomán tavaly a gyárak kellő időben tájéko­zódtak a kereskedelem igé­nyeiről. Ily módon a KGM-válialU- tok jobban felkészülhettek feladataikra, s minden eddi­ginél többet, 8,8.7 milliárd fo­rint értékű árut gyártották a belkereskedelemnek. Az egész magyar gépipari ágazat az előző évinél 29.1 százalékkal több közszükségleti cikket gyártott az • év elején ígért 22—23 százalékos termelés- növelés ' helyett. Az idén ismét hatékony in­tézkedéseket kell tenniölt a közszükségleti cikkek gyártá­sának fokozásáért, a minőség javításáért. A belkereskede­lem 1971-ben — az importot is- beleértve — 21,2 százalék­kal több vas-műszaki cikket kjyán forgalomba hozni, mint tavaly, ehhez a kohó- és gép­ipartól annyi ' árüt kér, amit az eredeti tervkoncepciók sze­rint csak 1974-ben kellene szállítani. -Egyelőre nehézsé­geket okoz, hogy több jelen­tős kohó- és gépipari üzem nem, vagy csak nagy nehéz­ségek árán képes a kívánt mértékben tovább fokozni termelését. A miniszteri értekezleten, amelyen a Belkereskedelmi Minisztérium képviselői is részt vettek, megállapodtak abban, hogy a kereskedelem mielőbb pontosan meghatá­rozza, . miből mennyit kér, egyeztetik az igényeket s a gyártási lehetőségeket, hogy a hiányzó cikkeket szükség ese­tén importtal pótolhassák. A KGM felhívta vállalatait, hogy minél teljesebben elégítsék ki a kereskedelem igényeit. (MTI)

Next

/
Thumbnails
Contents