Tolna Megyei Népújság, 1971. március (21. évfolyam, 51-76. szám)

1971-03-05 / 54. szám

TOLNA MEGYEI VILÁG PROLETÁRJAI EGYESÜLJETEK!' A MAGYAR SZOCIALISTA MUNKÁSPÁRT TOLNA MEGYEI BIZOTTSÁGA ES A MEGYEI TANÁCS LAPJA | ARA: SO FILLÉR Péntek, 1971. március 5. XXI. évfolyam, 54. szára t ffll IMII iilliW sen Zárszámadások ulán II termelöszßvetkezelek többsége megállta helyét h biztonsági tartalékalap mentőöv jelentős lövedeieinítiiliisibségek Érthető várakozás előzte meg annak az előzd es össze­sítőnek az összeállítását, amely a zárszámadások tükrében képet ad a Tolna megyei tsz-ek tavalyi működéséről. Az összesítő elkészült. A szá­mokat, az adatokat megyei szinten máris elemzik, tanul­mányozzák, értékelik. Meg­állapítható, hogy a . megye közös gazdaságainak döntő többsége tavaly a kedvezőt­len időjárás ellenére helyt­állt, jelentősebb megrázkód­tatások nélkül jutott túl . az 1970. esztendőn. Az is látni való azonban, hogy a veszte­ségeket még a legerősebb kö­zös gazdaságok is megérzik, ha nem készülnek fel idejé­ben az idei tennivalók mara­déktalan elvégzésére. Hogy a termelőszövetkeze­tek többsége a kedvezőtlen időjárás ellenére helytállt, azt legjobban az bizonyítja hogy a 91 zárszámadást készítő kö­zös gazdaságból 7 zárta el- háríthatatlanul mérleghiány­nyal a tavalyi évet. Az ér­vágás azonban letagadhatat­lan, hiszen a megye közös gazdasá­gainak mérleg szerinti nye­resége 182 millió 611 ezer forinttal kevesebb, mint volt l'„69-ben. A tsz-tagok ismerik, tudják a kiesések okait, azok eredőjét. Erről a megye nem . paraszti foglalkozást űző közvélemé­nye is tájékozott, hiszen annak idején a Népújság is rendszeresen beszámolt a ki­esésekről. Minthogy a' szövetkezeti gazdák földműves emberek­ként jól tudják: az időjárás húzta keresztül számításaik egy részét, a közösből származó jö­vedelmekkel elégedettek. Erről tanúskodnak a decem­beri, a januári termelési ér­tekezleteken és a zárszámadó közgyűléseken elhangzott fel­szólalások is. Bizonyosra ve­hető, hogy amennyiben ta­valy az időjárás kedvez, a szövetkezeti tagok közösből származó jövedelme a terve­zetthez képest nő. Így azon­ban több tsz-ben csak annak árán tudták biztosítani a terv­nek megfelelő jövedelmet, hogy részben vagy egészben felhasználták a biztonsági tar­talékalapon lévő pénzösszege­ket. . Ilyen módon a tsz-tagok átlagjövedelme Tolna megyé­ben nagyjából azonos az előző évivel. . A tagok részesedése tovább differenciálódik. Az átlagjö­vedelmeken belül hz előző évekhez képest nő a szóródás olyképpen, hogy jelentős, a jóval az átlag alatt és jóval az átlag felett kareső szövet­kezeti gazdák száma. Ez az egyenlősdi felszámolása szem­pontjából pozitív képet mu­tat, de más szemoemtokat fi­gyelembe véve negatívumo­kat is jelent. Arról van ugyanis szó, hogy nemcsak egy-egy tsz-en belül nő a tagok személyes jövedelmében a differenciálódás hanem a nagyjából azonos adottságú termelőszövetkezetek között is. A hiányokat, a k; eséseket pótlandó a termelőszövetke­zetek 1969-ben 21 millió fo­rintot használtak fel a biz­tonsági alapokból. 3970-ben ennek mintegy háromszorosát, összesen 64 millió forintot. Ezzel a mostani zárszámadá­sok során a biztonsági tarta­lékalapok 55 százalékát ki­merítették. miközben 80 téesz egyáltalán nem kéozétt biz­tonsági tartalékalapot. Szá­Befejezodtek a magyar és horvát államférfiak megbeszélései Március 1 és 4-e között ha­zánkban tartózkodott Dragutin Haramija, a Horvát Szövetségi Köztársaság végrehajtó taná­csának (kormányának) elnöke. Társaságában volt Dusán Ret­ires, a végrehajtó tanács el­nökhelyettese és Veszeljko Vel- csics, a végrehajtó tanács tag­ja és több más személyiség. A horvát vendégek Timár Má­tyással. a Minisztertanács el­nökhelyettesével, Vályi Péter pénzügyminiszterrel, a ma­gyar—jugoszláv gazdasági együttműködési bizottság ma­gyar tagozatának elnökével és más személyiségekkel folytat, tak megbeszéléseket a két or­szágot érintő kérdésekről* A * horvát kormányelnökot fogadta JToCk Jenő, a Minisz­tertanács elnöke. A horvát vendégek 1 meglátogatták a Győri Magyar Vagon- és Gép­gyárat és felkeresték a buda­pesti szerb-horvát középisko­lát,. A hofvát kormónyelnök csü­törtökön a Duna Interconti­nentalban tájékoztátta az új­ságírókat a megbeszélések eredményeiről. (Folytatás a 2. oldalról.) Fock Jenő, a Minisztertanács elnöke csütörtökért hi­vatalában fogadta Dragutin Haramijat, a Horvát Szocia­lista Köztársaság végrehajtó tanácsának elnökét. mitani lehet a jövőben is a tavalyihoz hasonló gyenge esz­tendőre. S ha minden rossz­ban van valami jó, akkor itt talárt az a jó: a tsz-tagok most értették meg igazán a tartalék­alap-képzés jelentőségét, fontosságát, tehát azt. hogy éppen rekord- bevételek idején kell gondol­ni az anyagi csőd, a katasztró­fa elhárítására. Várható, hogy ezekben a hetekben a szokottnál is na­gyobb gonddal tanulmányoz­zák az illetékes • szakértők az érintett hét Tolna megyei termelőszövetkezetben a vesz- • teségek okait. A csődbejutás — általános ez a vélemény — nem fogható kizárólag a ta­valyi időjárásra. Legfeljebb kis részben fogadható el az a magyarázat, hogy a tavalyi esztendő fektette kétvállra a veszteséges közös gazdaságo­kat. Ha csakugyan egyedül az időjárás volna a ludas, akkor mintegy 50—60 termelőszövet­kezetnek kellett volna mérleg­hiánnyal zárnia az évet. Eb­ből kézenfekvő a következte­tés. hiszen rhindössze 7 tsz maradt veszteséges. A zárszámadó közgyűlések többsége még februárban le­zajlott, mindössze két ter­melőszövetkezeti zárszámadás maradt márciusra' a szanálá­si eljárás miatt. A zárszám­adó közgyűlések mindenütt határozatképesek voltak. A felszólalók nagy többsége kö­zösségi problémákkal foglal­kozott. A megye vezetői is részt vettek egy-egy zárszám­adó közgyűlésen, beszámoltak a megye a népgazdaság hely­zetéről; a X. kongresszus ha­tározatából adódó feladatok­ról és szóltak a negyedik öt­éves terv ránk eső részének tennivalóiról. A számonkerő szék Egyfajta közéleti „újrakérőd. zés” ez, s a napi pártmunika gyakorlatában is fellelhető. Nevezhetjük új sematizmus­nak, új demagógiának, bár nem az elnevezés a fontos, sakkal inkább maga a jelen­ség, amelynek röviden így ad­hatjuk meg a személyleírását: számonkérés, rálicitálás. Ag­resszív, túlbuzgó szemlélettel állunk itt szemben, s ez a szemlélet kezd eluralkodni a sajtó hasábjain, a tv, a rádió műsorain és a közéletben is. Ismérve, hogy elemzés, konk­retizálás helyett ismétel, böl- cselkedik, untat és bosszant. A rádió egyik „okos” szórakoz­tató műsorából nemrég mesz- szire kihallatszott az odavetett, telitalálatnak szánt sziporka: azonos munkáért a nők ke­vesebbet, a férfiak több bárt kapnak. Igaz ez? Ha igaz, hol, mikor, miért? S miután e kér­désekre nincs válasz, a nők helyzetével foglalkozó párt- határozatra gondolunk és ar­ra, hogy a rádió szóban forgó műsora újból feltalálja a spa­nyolviaszt. Mi értelme kívánságlisták százait meneszteni, felszólalá­sok. cikkek, kinyilatkozások formájában éppen oda, ahol a problémákat, a gondokat fel­tárják? Felesleges erőlködés, hiszen ott már tudják, illetőleg az érdeklődők is onnét tudják. Feltűnő és ellenszenves min­den visszalövés. Hogyan néz ez ki közelebbről? Vegyünk egyet­len példát. Munkahelyeken, üzemekben gyakran fordul elő, hogy a középvezetők ki­jelentik: a munkafegyelem megszilárdítása a termelé- kenvség növelésének egyik fő feltétele. Igaz? De még meny­nyire, hogy igaz. Csupán az a kérdés, kihez intéznek ilyen­kor a középvezetőik ultimátu­mot? A párthoz, a kormány­hoz, a megyei pártbizottság el­ső titkárához a szomszéd mű­hely főnökéhez? Kinek a dol­ga megszilárdítani egy adott körben a munkafegyelmet ? Másként hangzana a közép­vezető szájából a munka­fegyelemmel foglalkozó óhaj. ha azt mondaná: ezt meg ezt tettem, ezt meg ezt. cseleked­tem, ilyen és ilYSn kockázatot vállaltam annak érdekében, hogy a munkafegyelem a mi műhelyünkben javuljon Szá- monkérő székek helyett tehát sakkal inkább cselekvő székek­re van szükség. Legyen szó akár a termelőszövetkezeti ta­gok nyugdíjaztatásáról, akár pedagógusok fizetéséről, akár a nőkérdésről, „rálicitálás” he­lyett inkább azzal kellene töb­bet foglalkozni, milyen módon számolhatók fel a nehézségek, hogyan, miként közelíthetők az integrálódás irányába az egyé­ni és a csoportérdekek. 0r. Vajó Péter látogatása a paksi járásban Ifjúsági nagygyűlés Dunaföldváron Csütörtökön a paksi járás­ba látogatott dr. Vajó Péter, a KISZ KB titkára. Délelőtt, eszmecserét folytatott Rigócz- ky Istvánnal, a járási párt­bizottság első titkárával, majd a konzervgyárat kereste fel, ahoj az ifjúsági vezetők­kel beszélgetett, s a fiatalok megmutatták üzemüket, is­mertették munkavállalásai­kat. Délután Dunaföldváron a nagyközség vezetőivel és ifjú­sági vezetőkkel találkozott, majd részt, vett a művelődési házban rendezett nagygyűlé­sen. A nagygyűlés mintegy 250 . résztvevőjét dr. Vajó. Pé­ter tájékoztatta az MSZMP X. kongresszusának határoza­taiból adódó feladatokról, to­vábbá az Ifjúsági törvén yter- vezetről és a KISZ VIII. kong­resszusának előkészületeiről, s válaszolt a fiatalok kérdései­re.

Next

/
Thumbnails
Contents