Tolna Megyei Népújság, 1971. március (21. évfolyam, 51-76. szám)

1971-03-31 / 76. szám

Bonyhádi és paksi eég a kiállítók között Készülődés az eszéki magyar hétre Az iskolai honvédelmi neve­lésről, a honvédelmi sportmoz­galomról tartott megyei aktí­vaülést az MHSZ megyei veze­tősége, amelyre több lövész­klub titkárát hívták meg, il­letve az általános- és középis­kolákban honvédelmi nevelés­sel foglalkozó pedagógusokat. Lantos Ottó alezredes, az MHSZ megyei titkára megnyi­tójában utalt a tanácskozás té­májára: az MSZMP Politikai Bizottságának 1967-ben hozott határozata szerint 19'71-re el kell érni, hogy minden sorkö­teles fiatal valamilyen szak­ágban alapképzést nyerjen, eh­hez biztosítani ke*l a személyi és a tárgyi feltételeket; illetve, a honvédelmi szövetség átszer­vezése óta hogyan alakultak a kapcsolatok az együttműködő szervekkel, ezúttal a tanácsok művelődési osztályaival. Az aktívaértekezleten Vass Zoltán, az MHSZ főelőadója tartott beszámolót. Elmondot­ta; az MHSZ megyei vezetősé­ge az iskolai honvédelmi ne­velésre vonatkozóan együtt­működési tervet dolgozott ki a megyei tanács művelődésügyi osztályával — hasonló tervek készültek járási szinten is —, azonkívül a honvédelemmel foglalkozó, a honvédelmet ok­tató pedagógusok részére több helyen tartottak módszertani bemutatót. Ezek közül a leg­sikerültebb a dunaszentgyörgyi volt, amelyről a Honvédelmi Minisztérium jelenlévő képvi­selője is úgy nyilatkozott: így képzelték el az iskolai honvé­delmi oktatást, az iskolai hon­védelmi napok megrendezését. A pedagógusokkal tisztázni kellett egy félreértést is: az iskolai honvédelmi nap nem azonos az úttörők honvédelmi versenyével, de azt is, hogy az osztályfőnöki órákon túl a szaktárgyakba hogyan építsék be a honvédelemmel összefüg­gő témákat. Az MHSZ közre­működését jellemzi egyebek között az is, hogy eddig 76 pedagógust képeztek ki lö­vészetvezetőnek, abból a meg­gondolásból, hogy az iskolák i,házon belül" bonyolítsák le a tantervben szereplő lövészete­ket. Általános honvédelmi elő­képző tanfolyam közel negy­ven helyen folyt, erre elsősor­ban olyan fiatalokat vontak be, akik nem vettek részt szerve­zetszerű — iskolai — honvé­delmi oktatásban. A foglalko­zásokat, a zárógyakorlatokat a kiadott tematika szerint tartot­ták — a tanfolyamok vezetői­nek, oktatóinak 30 százaléka pedagógus volt. A tanfolyamok kezdete előtt a legtöbb helyen szülői értekezleteket tartottak, amelyeken elmondották, miért van szükség a honvédelmi elő­képzésre. Több helyen szervez, tek laktanyalátogatásokat, hogy a fiatalok közelebbről is meg­ismerjék a katonaéletet, a hon­védség fegyvereit, technikai felszereléseit. Ugyanakkor többször gondot okozott az, hogy önkéntes a tanfolyamo­kon való részvétel, azoknak a 15—18 éves fiataloknak a szá­mára, akik nem járnak iskolá­ba, A megye honvédelmi tömeg­sportját értékelve, elmondotta az előadó, hogy fiataloknak és felnőtteknek milyen tömegét mozgatták meg a különböző Ingyen szakmát szerezhet! Vállalat költségén rövidített személy» és teher- gépjármű-vezetői TANFOLYAMOT szervezünk. A tanfolyam idejére fizetést biztosítunk! JELENTKEZÉS: 1971. április 20-ig, VOLÁN 11. VÁLLALAT, Szelcszárd, Taresay u. 21. sz. i. era. 112. Jelentkezési feltételek: 20. életév betöltése, 8 általános iskolai végzettség, katonai szolgálat teljesítése, vagy igazolt alkalmat­lanság, büntetlen előélet. («4) c|Br^S3 ^ ^ II önvédelmi neveles — honvédelmi tömegsport-••***- V ~ .. - ­versenyek. Az úttörő honvédel­mi versenyeket az iskolák 98 százalékában megrendezték, és a Lenin-centenárium tiszteleté­re indított lövészversenyeknek a megyében több, mint 30 ezer résztvevője volt. A jövőbeni feladat a lövészsport minőségi fejlesztése. Ezt szolgálja a lö­vészversenyek új rendszerű le. bonyolítása, a klubok új beso­rolása. Ide kell sorolni azt is, hogy Tamásiban, az erdőgaz­daságban megalakult a futó­vad-lövő szakosztály, és a sza. bátyáknak megfelelő HSteret építenek. A beszámolót követően tizen, egyen mondták el véleményü­ket az iskolai honvédelmi ne­velésről, az általános honvé­delmi előképzésről és a hon­védelmi tömegsportokról. A honvédelmi előképzéssel kap­csolatban tisztáztak néhány té­ves nézetet: nem aa a cél, hogy késa katonákat nevelje­nek ezeken a tanfolyamokon, hanem alapképzettséget kell adni a sorköteles fiataloknak. Hasznos nevelési tapasztala­tokról számoltak be a bonyhá­di, a dombóvári gimnáziumok honvédelmet oktató pedagógu­sai; az osztályfőnöki órákon kívül hogyan építik be a hon­védelmi nevelést olyan szak­tárgyakba, mint a kémia, a bio­lógia, a történelem, a földrajz, és hogyan alkalmaznak külön­féle szemléltetőeszközöket, a filmet. Elhangzott olyan javas­lat is, hogy a honvédelmi spor­tokban jól szereplő diákoknak biztosítsanak nyáron edzőtábo­rozást. A bonyhádi gimnázium­ban a honvédelmi nevelést — meghívott előadókkal — ki­egészítik belügyi ismeretek ok­tatásával i& Bl. A magyar—jugoszláv határ- menti árucsere május első he­tében jelentős állomásához ér­kezik: Eszéken május 3—11-e között magyar hetet rendez­nek. A magyar hét helyszíne az eszéki munkásotthon több mint 600 négyzetméter alap- területű nagyterme és a hoz­zá tartozó mintegy 10 ezer négyzetméternyi szabadtér, ahol 28 magyar vállalat és szövetkezet mutatja be ter­mékeit, elsősorban fogyasztá­si cikkeket. Mindez a II. Pé­csi Ipari Vásáron való jugo­szláv részvétel viszonzásaként jött létre, s a jövőben rend- szeresnek ígérkezik. Az eszéki magyar hét két Vonatkozásban is érdekes Tol­na megye számára. Egyrészt, mert a kiállítók között van a Paksi Konzervgyár és a Bony­hádi Árutermelő Cipész Ktsß, másrészt, azért, mert a megye egyre inkább bekapcsolódik a magyar—jugoszláv határmenti ügyletekbe. Nemrég hozták létre a Magyar Kereskedelmi Kamara dél-dunántúli össze­kötő bizottságát, amely töb­bek között azt a célt tűzte ma­ga elé, hogy ___ Bar anyán és Somogyon kívül Tolna megyében is igyekszik felkutatni azo­kat az árucikkeket, ame­lyekre Jugoszláviában ke­reslet mutatkozik. Említettük, a magyar hét­nek 28 kiállítója lesz. Az egyik fele pécsi és baranyai vállalat és szövetkezet, a má­sik fele a pécsi vásárokon is szereplő budapesti és vidéki nagyvállalat A kiállítók kö­zött van a Hajdúsági Iparmű­vek, az Egyesült Vegyiművek, a Budaprint Pamutnyomó­ipari Vállalat, a Fővárosi Kéz­műipari Vállalat, az Egyes alt Vegyiművek, a világhírű pé­csi Zsolnay Porcelángyár, a Pécsi Tervező Vállalat és a Sopiana Gépgyár. A szabad téren rendezkedik be a tabi Campingcikk Vállalat és a Baranyamék. A magyar hét helyszínén információs irodát nyit a Magyar Kereskedelmi Kamara és a magyar—jugo-: szláv határmenti ügyletekben érdekelt külkereskedelmi vál­lalatok, a Konsumex és a Hun- garocoop. Bemutatkozik a ma­gyar konyha, a helyszínen a baranyai vendéglátó szakácsai főznek. Ugyanakkor kulturális programja is lesz a hetitek, a tervek szerint a Pécsi Balett és a Színház, a Bó­bita Bábegyüttes és egy táncegyüttes vendégszere­pei Eszéken. Az előkészületek javában folynak. A magyar kiállítók képviselői nemrég jártak Eszéken, s megtörtént a terü­letfelosztás. A fogadtatás rend­kívül szívélyes volt. A kiállí­tók tárgyalásokat folytattak a magyar hét jugoszláv szerve­zőjével, az Ekonomski Insti- tuttal és tucatnyi kereskedel­mi cég képviselőiveL Az a cél, hogy a magyar héten a fogyasztási cikkek s olyan ská­láját mutassák be, amelyek­re Jugoszláviában feltétlen kereslet mutatkozik, s a ki­állított áruk nagyobb részéi ne kelljen visszaszállítani* mögöttük megrendelés legyen^ E célból .Zkfgr* : -■.•'•ii f a jugoszláv kereskedők áprilisban sorra felkeresik a magyar kiállítókat, ki­választják az őket érdeklő árukat és ezekre lehetőleg üzletet kötnek, A megbeszéléseken jelen volt az eszéki NAMA áruház kép­viselője is, és közölte, hajlan­dó nagyobb mennyiségű ma­gyar árut átvenni és a hely­színen árusítani, Miklósvári Zoltán \ Szekszárd hírnevét gyarapítja fogott a vadászati vílágkiállűi Csankó Zoltán szekszárdi szíjgyártó és bőröndösmester 50 esztendeje készíti a sallan- gos sárközi fogatszerszámokat, ostorokat, karikásokat, ame­lyek néhány év óta „divatba jöttek” külföldön, sőt már ide­haza is „reneszánszukat élik”. Csankó mester remekelte Lénárth Bélának, a külföldön is nagy sikereket aratott el­ső magyar hajtónak a lószer­számait. A bravúros mutat­ványt kezdetben öt, majd nyolc befogott ló hátán állva mutatta be az akrobatákat megszégyenítő hajtó. Talán ez is közrejátszott abban, hogy igen keresetté váltak a népies kézimunkájú magyar lószer­számok az NSZK-ban, Svájc­ban és Svédországban a foga- tos sport tehetős kedvelői kö­rében, s az idén is rendeltek Nyugat-Európa országaiból olyan régi típusú magyar ló­szerszámokat, amilyeneknek ma már csak a szekszárdi mester a művésze. Újabban mind több meg­rendelést adnak a hazai lovas sportegyesületek is. így most a versenyre készülő kiskun­félegyházi Lenin Tsz ötösfo­gatának és a regölyi Nép­akarat Tsz négyesfogatának készít sallangos fogatszerszá­mot Csankó Zoltán, s ezeknek nagy türelmet, hozzáértést igénylő munkájában segít fe­lesége is, aki híres szíjgyártó­dinasztia leszármazottja. Ter­mészetesen, már csak módjá­val dolgozhat a híres mester, hiszen hat évtized van mö­götte. Ennek ellenére hozzá­tás szekszárdi ajándéktárgyai­nak készítéséhez is, egyebek közt olyan, őzlábbal díszített^ gyönyörű vadásztáskákat al­kot, amelyeket szívesen hor­danak még a hölgyek is. (-só) J

Next

/
Thumbnails
Contents