Tolna Megyei Népújság, 1971. március (21. évfolyam, 51-76. szám)

1971-03-24 / 70. szám

Vissza a putriba? — A törcény9 a torvény vselleme és # Balogh család — Az erdésznő Csendes az erdő, a fűrészek nem zakatolnak, a fa­ültetők nem zsibonganak. Csípős a hideg, ilyenkor a csemetekertben dolgozó asszonyok a ház körül szor­goskodnak, mert ha enyhül az idő, estig makkot ül­tetnek, csemetét gondoznak. Csoporvezetőjüknek az erdésznőnek is télen jut idő horgolásra, versírásra, „lazításra”. Az erdő áljában újonnan épült házban lakik erdész férjével, Bodó Lászlóné duzsi erdész. Három éve köl­töztek ide, a régi ház az erdő közepén már „alig tar­totta magát”. Kétnaponként jött le a faluba, ahol volt mozi, tv, hangos társaság. Fenn a hegyen csak a petróleum­lámpa világított. A faluszéli házban másként élnek. A férjnek dol­gozószobája van, gázon főznek, ami természetes ma már, s talán jövőre mosógép is lesz — könnyű meg­szokni az új környezetet. Kevesebbet gyalogol naponta, „mindössze” hat kilo­métert. Régen, ha a férjét helyettesítette, a tizenöt kilométert is megtette. A Gyulaji Erdő- és Vadgazda­ság hőgyészi erdészetének vezetői sokszor mondták, erdész a szakmája, vállaljon önálló kerületet. Harminc- nyolc éves, fárasztó az erdőjárás. Így aztán heosztott erdész maradt a férje mellett Gúzson. Hogj/ lett erdész? A debreceni csemetekertészetbe ment dolgozni 1947- ben. Innen küldték iskolába, Nádudvarra, Mortorra, majd az ásotthalmi erdésziskola következett, ahol ti­zenkét nő és negyvenkét férfi tanult. ■— A. tudományt nem veszik ki az ember fejéből — mondja, és csattal leszorítja ősz szálakkal vegyített, fekete haját, látni engedi szélbarnította arcát. Elgon­dolkodik. — Egy kezemen megszámolom, hányán ma­radtunk a szakmában. Férjhez mentek, gyereket szül­tek, nem bírták a fizikai megterhelést. A lakásban mindenütt kézimunka, a fényképekről és a kitömött rókáról tudom, erdészházbau járok, — Vadászik? — A hajtők és a vadászok nagy területet baran­golnak be, nem bírnám fizikailag, inkább segítek a férjemnek sörétet sajtolni. — Mi kell ahhoz, hogy valaki erdész legyen? =— Bátorság. — Nem fél? — Nem. Gyakran előfordult, egész héten egyedül voltam a hegyen. Ha helyettesítettem férjemet és irá­nyítottam a munkát, tizenkét-tizennégy kilométert gyalogoltam egyedül, találkoztam csavargókkal is, mégsem éreztem félelmet. Beszélgetés közben megérkezik Bodó László. Izga­tottan meséli, vaddisznót lőtt, de az bevonszolta magát az erdő sűrűjébe. Hazajött a kutyáért. így könnyebb a keresés. Eszik néhány falatot, — minden évben tágnak disznót. Az erdészéknél csak estebéd van. H. T. A hálózatból minden víz kifolyt ’ A TÉNYEK: Balogh József, szekszárdi születésű, negyvenöt éves ci­gányember. 1958. óta a Sza- kály Testvérek Építőipari Szö­vetkezet dolgozója. Megbe­csült dolgozó, a törzsgárda tagja, akit többször jutalmaz­tak, oklevéllel is kitüntettek. ­Balogh József nős, három gyermek apja, egy negyediket magához fogadott. Hosszú ide­ig putriban lakott, elődei va­lószínűleg nemzedékek sora óta tették ugyanezt. Balogh József vas szorga­lommal, takarékossága és munkahelye segítségével 1960- foan kétszobás családi házat épített Szekszárdon, a Déli­kertvárosban. NEM MELLÉKES MEGJEGYZÉS: A putrikból a kulturáltabb otthonok felé vezető út min­den lépését egyként támogat­ja párt, kormány és egy nem túl régi megyei tanácsi vb­határozat is. Az okokat feles­leges részleteznünk. Elég ta­lán merőben szubjektiven Március hangv er sen y dam­ping jében e hónapban már a negyedik hangversenyre kerül sor pénteken este a Babits Mihály művelődési központ színháztermében. Ezúttal Jeanne Marie Garré, a világhí­rű francia zongoraművésznő lesz a szekszárdi zenebarátok vendége. Jeanne Marie Garré, a ma élő legnagyobb zongoraművész­nők egyike. Annak idején Margerita Long tanítványaként indult világhódító útjára. Kü­lönösen népszerű a magyar hangversenylátogató közönség körében. Mo'sl jár hazánkban tizenhetedszer. Ez is mutatja, hogy ő is rendkívüli módon rokonszenvezik, a magyarok­kal. Szekszárdi látogatása pe­dig nagyon szépen beleillesz­kedik Szekszárdnak a legutóbb kiépült franciaországi kapcso­lataival. (Bezons, Párizs egyik külvárosa, Szekszárd testvér­városa.) Garré pályája az elmúlt év­tizedek alatt hatalmasat ívelt. Művészete kikristályosodott, virtuozitása megnemesedett. Az általa megszólaltatott mű­annyit említenünk, hogy min­dig minden újságíró örült, ha a Balogh családhoz hasonló példát tollhegyre tudott tűz­ni. Uj ház, új otthon, új élet. Baloghék az irodalomban is sűrűn keresett „pozitív hő­sök” élő példáját szolgáltat­ták. Megérdemeltek és meg­érdemelnek minden elisme­rést. Csak részben kapták meg. TOVÁBBI TÉNYEK: 1967-ben Balogh József há­zát és telkét kisajátították. Közérdekből, mert az Építő­ipari Vállalat fejlesztése ezt szükségessé tette. Kilencven­ötezer forint ellenértéket ka­pott, egy szükséglakást az Északi Kertváros új cigány­telepén és a 14 712 helyrajzi számú csereingatlant. Utóbbi ingatlanra a városi tanács építési osztálya 17 822/1968. számmal építési engedélyt adott. A kétszoba- hallos, összkomfortos ház már áll, kétszáztizenkétezer forint­ba került. Balogh József ter­mészetesen OTP-kölcsönért vekben az átélés eg^yúttiü egyéniségét is tükrözi. „l eve­gőt, atmoszférát teremt maga körül, amelyben a francia könnyedség, elegancia, a for­rón átélt szenvedéllyel párosul. Európa valamennyi országá­ban fellépett már, de járt Amerikában és Ausztráliában is. ”, f ' Hangversenyén az alábbi tnúvelc szerepelnek: 1. Chopin: ctsz-moll scherzo, 2. Chopin: Négy mazurka, 3. Chopin: h-moll szonáta, 4. Bartók: Szvit Op. 14., 5. De­bussy: Pour le piano, 6. Liszt: E-dúr etűd, 7. Liszt: La Cam- panella. A hangverseny iránt nagy érdeklődés nyilvánul meg, an­nál is inkább, mert a művész­nő 194S. november 21-én már egy ízben adott hangversenyt Szekszárdon a megyeháza nagytermében. Húsz év előtti hangversenyének is óriási si­kere volt. Már csak néhány jegy vár gazdára a zeneiskola gondno­kánál és a Babits művelődési központ portáján. folyamodott, kevesen tették ezt több joggal, mint ő. Megkapta. Hetvenezer fo­rint, hat százalékos kamatra, az előírásoknak teljesen meg­felelően. A ház — mint mon­dottuk, — áll, még nem tel­jesen kész ugyan, de lakják. Balogh József pedig, havi ezerhatszáz forintos keresete felét különböző részletek fize­tésére fordítja. KÖZBEVETETT MEGJEGYZÉS: Kormányhatározat van arra vonatkozóan, hogy a cigány­ság emberibb lakáskörülmé­nyek közé kerülését jelentős — korábban kilencven ezer forintos, most már ennél is magasabb összegű — kamat­mentes kölcsönnel kell és le­het segíteni. Azokét, akik put­riból indultak. IGAZSÁGOK: Balogh József ezt a köl­csönt nem kapta meg. Kapott ugyan egy szóbeli ígéretet, de ennek semmilyen perdöntő jelentősége nincs. Iratai tisz­tes paksamétára duzzadtak és a városi tanács vb elnöki ik­tatásnál 17.822/1968, a Tolna megyei Tanács építési osztá­lyán pedig 58.019/156/1968. és 58.019/79/1968. szám alatt lel­hetők. Balogh József ezt a kölcsönt — sajnos — jogosan nem kap­ta meg. Nem putriból jött, ha­nem saját családi házból. Balogh Józsefnek ugyanak­kor igaza volt, amikor egyik beadványában így írt: „Méltánytalannak tartom, hogy azok a cigányok, akik állandó munkahellyel nem rendelkeznek, minden további nélkül kaphatnak kamatmen­tes cigánykölcsönt, én pedig, aki tizenkét év óta ugyan­azon a munkahelyen becsület­tel dolgozom, nem részesülhe­tek abban.. Más azonban Balogh Jó­zsef egyéni igazsága, és más a rendelet — ha úgy tetszik törvény — betű szerinti értel­mezése szerint vett igazság. Marad egy kérdés: — Készítsen Balogh József a telke végén putrit, költöz­zön be, majd folyamodjon on­nan kölcsönért? Ekkor ugyanis kaphatna. Függetlenül attól, hogy a jogelmélet ismer egy olyan árnyalt megfogalmazást is, mely szerint a törvénynek (rendeletnek) nemcsak betű­je van, hanem „szelleme” — nyugodtan érthetjük úgy, hogy erkölcsi tartalma — is. ORDAS IVAN Szekszárdon tegnap reggel ke- vés volt a víz. Mint a Vízművek főmérnöke közölte velünk, a víz­hiánynak egy nagyméretű cső­törés volt az oka. A cső a váro­son kívül törött el, és mire észre­vették, a városi hálózatból, a tar­tályokból az összes víz kifolyt. Azonnal intézkedtek: elzárták a főcsövet, egy más irányból nyo­matták a vizet a városi hálózat® ba. így, ha kevés volt is a vfca* de a reggeli órákban már lebe« tett a csapokból engedni. A ma® gasan fekvő bérházak felső eme­letein azonban érthető okok miatt nem volt víz. A csőtörés kijavítá* sához azonnal hozzáfogtak. A> munkával a késő délutáni órák* ban készültek el. Március 26-án, pénteken este fél 8 órakor : Jeanne Marie Darre zongoraestje A mözsi Ví Élei Sn-ita ötven holdon vetnek korái szedesd burgonyát, Foto; GottvaM, Vetik a buraonvat ■

Next

/
Thumbnails
Contents