Tolna Megyei Népújság, 1971. március (21. évfolyam, 51-76. szám)

1971-03-24 / 70. szám

Je lölőgyü lettekről jelentjük... Egyet ajánlottak, kettőt jelöltek Sárpilisen Az égzengéssel kísért, kiadós eső elvonultával, fejkendős asszonyok, papucsos, vagy gu­micsizmás, köténye* férfiak kerülgetik Sárpilisen a járdá­kat elválasztó átjárók tócsáit. Hétfő este van, a sötétedő fa­luban községi tanácstagot je­lölő gyűlésre igyekeznek a 32- es és 35-ös körzet választópol­gárai. Népi szőttes, cserepes virágok az asztalon, otthonos meleggel várják a lucskos idő­ben jelölőgyűlésre sietőket . a rendező szervek. Alaptalannak bizonyul az aggodalom, elő­ször a fal mentén elhelyezett székek telnek meg, rövidesen minden hely gazdára talál. Tíz perccel hét óra után az egymásbanyíló helyiségekben 78 ember szoronkodik, és ér­deklődéssel hallgatja Tóth Ferencnek, a népfront helyi elnökének megnyitóját, majd a Deccsel közös tanács elnö­ke, Kovács Sándor ismerteti hallgatóival az országos és he­lyileg érzékelhető fejlődést és a terveket. Parázs vita kezdődik az egyik javaslat elhangzását kö­vető percekben. (A 35-ös kör­zetben jelölt Élő Pálné si­mán, minden megjegyzés nél­kül kapja meg a szavazato­kat). — Javasoljuk a sárpilisi 32- es körzetbe Bálint Margit je­lölését. Szerény, határozott, tísztelettudó, jó modorú fia­tal lány. Agilis, . mint érettsé­gizett fiatal a termelőszövet­kezetben dolgozik. Bálint Margit az itteni ifjúság ösz- szefogásával bebizonyította, hogy kezdeményező, nagyon aktív. Mint tanácstag képvi­selné a falun élő fiatalokat, segédkezni tudna a testület­ben az ifjúság nevelése terén. Noha a megjelentek mint­egy ötödé a nő, szembetűnő, hogy a szókimondás és szen­vedélyesség jegyében zajló vi­Az elkövetkező országos és nemzetközi borversenyekhez ebben az évben is jó alapot adott a szekszárdi történelmi borvidék borversenye. A vá­rosban — a hagyományok sze­rint — a termelőknek mindig rangot jelent ez a verseny. Érdekessége, hogy évről évre előbre törnek a nagyüzemek­ben — a termelőiszövetkeze­tekben, az állami gazdaságok­ban — termesztett borok. És ugyancsak érdekes tényező, hogy a régi, hagyományos faj­tákkal szemben a rangsorban egyre előbbre törnek a mo­dern, nagyüzemi gazdálkodás­nak megfelelő borfajták. A szekszárdi borversenyre 47 vörös és 49 fehér borfajtával neveztek be a termelők. (Évek óta egyre inkább szembetűnő a tájjelleggel ellentétben a fe­hér borok előretörése). A vörös borok közül tizen­egyet értékeltek aranyérmes­nek, tizenkettőt ezüst, és ki­lencet bronzérmesre, A leg­magasabb pontszámot a Szek­szárdi Állami Gazdaság kék­frankos II. bora kapta, de nem sokkal maradt el mögöt­te a gazdaság Cabernet bora, Sárga Sándor. Klézli János és Vesztergcmbi Ferenc kadar­kája. Ugyancsak az arany­érmesek közé sorolták az őcsényi Kossuth és a szek- szárd Garay Tsz vörös borait is. A negyvenkilenc fehér bor­iiéi hete-' díjazta': arany-, ti­zenkettőt ezüst, és tizenhár­mat bror zé-rcmmel, A legjobb minősítést a Garay Tsz tár­tában nem vesznek részt az asszonyok. — Nekem nincs kifogásom Bálint Margit ellen, a vilá­gért nem akarom őt bántani, hiszen nem is ismerjük egy­mást — kezdi mondókáját egy középkorú, bársonyzekés férfi. Visszásnak tartja, feszélyezi, hogy a javaslatba hozott sze­mély jelenlétében kell nyilat­koznia, mégis megteszi. — Én még melléje javaslom jelölni Gutái Istvánnét, a kirendelt­ség dolgozóját, aki eddig is a tanácstagunk volt. Az Ilike könyv nélkül tudja, ki hol la­kik, mindent megtesz, akármit kérnek tőle. Én ezért állok mellé. — Szeretnék szólni — áll fel egy férfi. — Kifogásolom, hogy az úgynevezett jelölő- bizottság nem kérte ki a mi véleményünket. Szerintem nem állott a hivatása magas­latán a népfront, amikor olyant ajánlott akit nem is­merünk, aki csak itt lakik, de Várdombon dolgozik, a tsz- ben. Kérdezem azt, hogy min­ket, idősebbeket hogyan kép­viselne a tanácsban? —mond­ja nagy hévvel, majd lándzsát tör amellett, hogy Gutainét jelöljék. Többen feszengenék, először egy fekete hajú fiatalember, majd egy viharkabátos nyur­ga, szőke fiú kér szót. — Mi olyan embernek is­merjük a Margitot, mint aki az idősebb generációt is ké­pes képviselni, nemcsak az ifiket. Nyugodtan mehet hoz­zá bárki, nem csalódik benne. Margit is, Ilike néni is egy­formán alkalmasak — érvel a , kettős jelölés mellett. — Kell a fiatal tanácstag. Margit benne él a KISZ-ben, alkalmas erre. Kapjon rá le­hetőséget, ne zárjuk el az út­ját. fandlija, leánykája, muskotá­lya nyerte, de mint már jó néhány év óta, az aranyérme­sek között szerepel Háromházi György magántermelő bora is. A borversenyt követően dr. Diófási Lajos, a Pécsi Szőlé­szeti Kutató Intézet igazgató­helyettese tartott -— diafilmek­kel szemléltető — előadást a korszerű, nagy. és kisüzemi szőlőgazdálkodásról, metszés­módokról, valamint a nagy­üzemben és háztáji gazdaság­ban egyaránt alkalmas új szőlőfajtákról. Akad, akit bánt, hogy vi­tatkoznak. — Ez a mostani vita nem fordul elő, ha a kis­lány édesapját javasolták volna. Tiszteljük, becsüljük őt, de nem Ismerjük egymást — Nem késett el, lehet be­lőle még később is tanácstag — kardoskodik az, aki az imént nyilatkozott. Miért lenne baj, hogy élén­ken vitatkoznak? Pergő esz­mecsere ez a javából. Akad szószólója az idősebbek közül is a fiatal lánynak, de nem fér kétség hozzá, nyilvánvaló Gutainé népszerűsége. — Józsikám, most neked fe­lelek — áll fel egy tekinté­lyes külsejű, szálegyenes, okos szavú parasztember. — El kell ám valamikor kezdeni a fiataloknak is. Ne felejtsd el, mi rövidesen meg­öregszünk. Szerintem a hiva­tása magaslatán állott ezzel a javaslattal a népfront, mert fel kell karolni az ifjúságot. Eredj el az ifjúsági klubba, majd meglátod, mire képes a Bálint Margit, a munkájából fogod őt megismerni — mond­ja gondolkodásra kész te tőén, szenvedélyes, meggyőző han­gon. Érvek, és ellenérvek csap­nak össze, jó ez a gyűlés, «1- mondják azt, ami bennük él. Többen kérdezik a széksorok­ból — csak úgy közvetlenül — lehet-e most kettőre sza­vazni. Most lehet kettőt je­lölni, majd április 25-én, a titkos voksolás során kell egyénileg úgy szavazni, hogy kihúzzák az egyiket és a sza­vazólapon hagyják azt, akit a legjobbnak tartanak. Elcsöndesülnek, lezárul az élénk vita. Következik a két nyilatkozat. Bálint Margit: „A jelölést elfogadom, habár nem sok bizalmat tapasztaltam. Ha megválasztanának,, igyekszem erőmhöz mérten jól dolgozni és bizonyítani.” Gutái István­ná — akinek alkalmasságát korábban volt alkalma bizo­nyítani — annyit mond, hogy a jelölést köszönettel elfogad­ja. Harag, vagy neheztelés nincs, csupán összecsaptak a nézetek, éltek demokratikus jogaikkal a választópolgárok. Szavaznak, mindenki a kettős jelölést elfogadva emeli fel karját. .* Egyet ajánlottak, kettőt je­löltek a közös helyi tanácsba hétfőn este Sárpilisen, a 32- es körzetben. Április 25-én a szavazólapon Bálint Margit, Gutái Istvánná tanácstagjelöl­tek nevét olvasva, végérvénye­sen döntenie kell mindenki­nek, hogy kire szavazzon. SOMI BENJAMINNÉ Téssítaíízem kezdte meg működését a faddi Lenin Tsz-ben. Hat tésztaféleséget készítenek: kagyló-, cérna-, cső-, csillag-, keskenymetélt és tarhonya. Képünkön Fenyvesi Jánosné brigádja a nyolctojásos kagyló- tésztát csomagolja. 98 bor a városi borversenyen Előretörnek a nagyüzemi gazdaságok A szovjet ötéves tervek és a forradalmi világfolyamat J elenleg gazdasági poli­tikánkkal gyakoroljuk a legfőbb hatást a nemzetközi forradalomra.” Ezt a követ­keztetést V. I. Lenin közvet­lenül a polgárháború befeje­zése után vonta le, amikor a forradalmi Oroszország meg­kezdte a népgazdaság helyre­állítását. A Szovjetunió —■ a szocia­lista rend előnyeit kihasznál­va — bevezette a tervszerű gazdaságfejlesztés rendszerét. Elérkezett a szocializmus első országa és a környező kapi­talista világ gazdasági verse­nyének korszaka. Ez a verseny az osztályharc sajátos tonná­jává vált; a békés egymás mellett élés feltételei között vívott osztályharc formájává. Ez a harc gazdasági és poli­tikai harc volt. A szocializmus ellenfelei a kihívásra gazdasági zárlattal válaszoltak, s kihasználva az akkori Oroszország nehézsé­geit, mindent megkíséreltek, hogy lejárassák a szovjet ha­talom gazdaságpolitikáját, s „korai és elkerülhetetlen” csődjét jósolgatták. Még ak­kor is, amikor az 1928-ban in­dult első ötéves terv sikeres befejezéséhez közeledett, az angol Daily Telegraph 1932 novemberében a következőket írta: „Ha a tervet úgy néz­zük, mint a .tervgazdaság’ próbakövét, akkor meg kell mondanunk, hogy ez teljesen csődöt mondott”. Milyenek is voltak tényle­gesen az első ötéves terv eredményei, és mi volt ennek a jelentősége? Az ország a tervet négy év alatt teljesítette, több- mint - háromszorosára növekedett az ipari termelés. A Szovjetunió példátlanul rövid idő alatt élenjáró ipari hatalommá vált. Történelmi jelentőségű vál­tozások mentek végbe a falu­ban is. A kolhozok — a szö­vetkezeti politil^i eredménye­ként — az ötéves terv vé­gén a paraszti gazdaságiknak már 60 százalékát egyesítet­ték. Az első ötéves terv sike­reinek felbecsülhetetlen volt a nemzetközi jelentősége. A Szovjetunió munkásai és pa­rasztjai megmutatták, hogy a dolgozók nemcsak a politikai hatalom kivívására képesek, hanem arra is, hogy miután kezükbe vették a termelőesz­közöket, képesek felépíteni — a kapitalizmus hibáitól men­tes — szocialista társadalmat. A ttól kezdve, hogy a szov- ** jet nép megvonta az első ötéves terv mérlegét, csaknem négy évtized telt el. Az 1971. esztendőt a szovje­tek országa új nagy tettek­kel teszi emlékezetessé. A 8. ötéves tervet sikeresen befe­jezte, A szovjet ipar öt esz­tendő alatt' másfélszeresére növelte termelését. 1970-ben szemes terményből és gyapot­ból az ország egész történe­tének legnagyobb termését ta­karították be. Az elmúlt öt év alatt a lakosság reáljöve­delmei egyharmaddal növe­kedtek. A lakásépítés óriási mérete lehetővé teszi, hogy évente több mint 100 millió négyzetméter lakóterületet ad­janak használatba, és 11 mil­lió embernek új lakást. A Szovjetunió gazdaságának növekedése, az ötéves tervek sikerei örömmel töttiK el a szovjet népet és a szabadsá­gért, nemzeti függetlenségért küzdő embereket szerte a vi­lágon. „Attól, hogyan fogjuk fejleszteni a népgazdaságot — mondotta Brezsnyev, az SZKP KB főtitkára, — döntő mér­tékben függ a szovjet társa­dalom előrehaladásának üte­me, a két világrendszer ver­senyének menete és a forra­dalmi világfolyamat fejlődé» séhez való hozzájárulásunk”. Az ötéves tervek folyamán kikovácsolt gazdasági és ka­tonai hatalom tette lehetővé a Szovjetuniónak, hogy gaz­dasági, politikai, diplomáciai és katonai támogatásban ré­szesítse Európa, Ázsia és Amerika fiatal szocialista ál­lamait. Csaknem másfél ezer vállalat épült és épül a szocialista országokban a Szovjetunió segítségével és közreműködésével. A Szovjet­unió a maga egész hatalmával és tekintélyével védi a szo­cialista államok szabadságát és függetlenségét az imperia­lizmus fenyegetéseivel szem­ben. A világ ipari termelésé­nek 40 százaléka a szo­cialista országokra jut. Ezek­ben az országokban az ipari termelés évi növekedési üte­me 1,5—2-szeresen szárnyalja túl a kapitalista országok megfelelő mutatószámat. Ázsiában és Afrikában a Szovjetunió segítségével már felépült, vagy most épül mintegy 600 különböző objek­tum, közöttük olyan óriás,ok, mint a Bhilai Kohászati Kom­binát, Indiában és az asszuáni gát az Egyesült Arab Köztár­saságban. Huszonhétezer kül­földi diák — nagyrészt ázsiai és afrikai országokból — tanul a szovjet tanintézetekben. Az a sokoldalú segítség és támogatás, amelyben a Szov­jetunió az ázsiai és afrikai né­peket részesíti, a világszocia­lizmus és a nemzeti felszaba­dító mozgatom érdekközössé­gén alapszik. A Szovjetunió Kommunista Pártjának prog­ramja kimondja, hogy „az SZKP a gyarmati és a fél­gyarmati igától megszabadult népekkel való testvéri szövet­séget úgy tekinti, mint nem­zetközi politikájának al.aokö- vét”. A Kommunista Párt és az egész szovjet nép tudja, attól, hogyan folynak a dolgok a Szovjetunióban, sok tekintet­ben függ az is, milyen nagy és milyen mély hatást gyako­rol a Szovjetunió külpolitiká­ja a nemzetközi helyzetre. Fz nagy felelősséget hárít a szo­cializmus első országára, az ország népére. szovjet nép napjaink­ban nagy lelkese léssel készül az SZKP XXIV. kong­resszusára és ezt a munkában kivívott új győzelmekkel te­szi emlékezetessé. A március végén összeülő kongresszus feladata, hogy elfogadja a Szovjetunió kommunista épí­tésének soron következő, 9. ötéves tervét. E terv teljesí­tése a kommunisták sok mil­liós seregének, és az egész szovjet népnek újabb interna­cionalista hozzájárulása ksz a forradalmi erők világméretű győzelméhez. A Tolna—Baranya megyei Halgazdaság Dombóvár azonnali felvételre 2 kőművest keres változó munkahellyel. Jelentkezés a gazdaság dombóvári központjában. Dombóvár, Szabadság u. 10. (388)

Next

/
Thumbnails
Contents