Tolna Megyei Népújság, 1971. március (21. évfolyam, 51-76. szám)
1971-03-23 / 69. szám
Kép a Szekszárd-palánki gyárból. Változatlanul gond a Tolna megyei téglagyárak többségének nyersanyaggal való ellátása. A dombóvári egyes számú gyárba csaknem tél kilóméteres szállítószalagon hordják az agyagot — Somogy megyéből. (A téglagyár ugyanis közvetlen a megyehatáron van.) A dombóvári, egyes számú gyárba pedig hat kilométer, távolságról is M.\V szállítja az agyagot — haponta hétszer-ny.olcszor fordul a kisvonat a bánya és a gyár között. fÓÍNK HíÉCYE£ - VlLAöPfiOIEtAfiJAÍ EGYES ÖLJETEK! | NÉPÚJSÁG y A MAGTAB SZOCÍAUSTA KPWKASPABT TOLNA MEGYEI BIZOTTSÁGA ÉS A WBOTE TAKÁCS LAPJA { KXL évfolyam, 69. szám ARA: 90 FILLER Kedd. 1971; március 23. Életünk, munkánk tükre Idén több lesz a tégla erdőgazdálkodás helyzetéről. A magyar mezőgazdaság bruttó termelése 1966—1970 években körülbelül 16 százalékkal volt nagyobb, mint az előző ötéves időszakban. Az összes termelésen belül a növénytermelés 17 százalékkal, az állat- tenyésztés 14 százalékkal nőtt, a szocialista nagyüzemi gazdálkodás vitathatatlan fölér nyét demonstrálva. A harmadik ötéves terv időszakában a mezőgazdasági üzemek 30 300 traktort, 7 ezer gabonakombájnt, 5700 traktor ros sorvetőgépet, 14 800 trakr torekét, 4300 silókombájnt vásároltak, 450 ezer szarvasmarha, 810 ezer sertés számára új férőhelyeket létesítettek, a magtárak befogadóképességét 400 ezer tonnával bővítették. Sokat monöóak a búza, az árpa. a kukorica, a cukorrépa, a burgonya termésátlagai. £ fontosabb növények termésátlaga kivétel nélkül nőtt. A tervidőszak alatt az állami gazdaságok és a termelőszövetkezetek gazdálkodása önállóbb lett. A tervjelentés részletesen foglalkozik az életszínvonal alakulásával. Az aktív keresők száma a harmadik ötéves terv időszakában több mint 300 ezer fővel, hét százalékkal nőtt és 1970 végén meghaladta az 5 milliót. Az úgynevezett inaktív keresők (nyugdíjasok, járadékosok, gyermek- gondozási segélyben részesülők) aránya a népesség 9 százalékáról csaknem 15 százalékára emelkedett, az eltartottaké 45 százalékról 37 százalékra csökkent. A lakosság egy főre jutó összes reáljövedelme öt év alatt 34 százalékkal nőtt. a harmadik ötéves tervben előirányzott 14—16 százalékkal szemben. Választásra készül az ország népe. Április 25-én járulunk majd az urnákhoz. Nem kétséges, hogy annak idején 1987-ben szavazatainkkal azt a harmadik ötéves tervet fogadtuk el, amely azóta maradéktalanul megvalósult Emberközpontú társadalmunkban a családi pótlékban részesülő családok száma öt év alatt 600 ezerről 700 ezerre, a kifizetett összes családi pótlék az 1965. évi 1,8 milliárd forintról 1970-ben 2.8 milliárd forintra emelkedett 1967-ben vezették be a gyermekgondozási segélyt, 1970 végén 167 ezer nő részesült gyermekgondozási segélyben és tavaly e címen 1,2 milliárd forintot fizettek ki az államkasszából. Az elmúlt öt év alatt többször emelték a nyugdíjakat. Az egy nyugdíjasra jutó ösz- szeg havi átlaga 577 forintról 757 forintra emelkedett. 1970 végén egymillió négyszázötven, három-ezer személy részére fizettek nyugdíjat, vagy járulékot 300 ezerrel többnek, mint öt évvel ezelőtt. Sokat mondó adat, hogy az egy főre jutó fogyasztás 1970- ben 29 százalékkal volt nagyobb, mint 1965-ben. Gyors ütemben évenként átlagosan 7—8 százalékkal emelkedett az élvezeti cikkek fogyasztása. A ruházati cikkek vásárlása nagyjából a jövedelmekkel azonos mértékben nőtt, arányuk az összes fogyasztáson belül lényegesen nem változott. A harmadik ötéves terv időszakában összesen 327 ezer lakás épült, 45 ezerrel több, mint az előző ötéves időszakban és 27 ezerrel több, mint amennyi a tervezett előirányzat. Imponáló számok bizonyítják az egészségügy, a művelődésügy fejlődését. A Központi Statisztikai Hivatal terv- jelentése gazdag anyagot nyújt a népnevelőknek is, a választási agitációhoz. A negyedik ötéves tervet megalapozva kezdtük. Két műszak Dombóvárait Pakson pénteken már füstöl a kémény A múlt hét közepétől kedvező a téglagyártási szezonra az idő. Nem ez a tény tetette velünk a megállapítást, hogy idén több lesz a tégla, hanem a gyárakból kapott információ. A múlt évinél korábban kezdték idén a szezont, s talán a munkaerő-ellátás is jobb mint 1970-ben, a szezon kezdésekor volt. A Tolna megyei téglagyárak mindegyikében van lehetőség rá, hogy kedvező őszi időjárás esetén a tízmillió nyerstéglát legyártsák. A mostani megállapítások, már egyhetes tapasztalatokra is támaszkodhatnak, hiszen egy hét alatt mái látható, hogy a termelő berendezés, a berendezéseket kiszolgáló^ munkások alkalmasak a tavalyinál nagyobb tervek teljesítésére is. A Tolna megyei téglagyárakból kapott körkép kedvező, talán csak Kölesden és Tamásiban nem állnak úgy a szezon elején, mint azt várni lehetett volna. E két gyár ugyanis felszereltség tekintetében nem éri el a palánki, csatári, mázai, meg a paksi üzemeket. Pakson idén érdekesen aláír ült a szezonkezdés, Még február 23-án hozzáfogtak a nyerstéglagyártáshoz, de az időjárás elromlott és abba hagyták a munkát. Huszonnyolc ezer nyerstéglát készítettek februárban. Március 16- án kezdték újból a munkát, azóta folyamatosan termelnek, eddig 187 500 téglát gyártottak. A múlt hét utolsó műszakján már 57 ezer nyerstéglát gyártottak nyolc órás műszak alatt. Eddig még nem volt fagykár. Az időjárás kedvező, így azt várják, hogy március 27-én, vagy 26-án pénteken már begyújthatnak a kemencébe — lesz annyi száraz-, nyerstégla, hogy a kemencében is megkezdhetik a munkát. Pakson a Duna közelsége befolyásolja a munkát — ősszel például egy héttel tovább tudnak itt téglát gyártani, mint a megye más üzemeiben, ugyanakkor — a víz hőmérséklete az oka — itt később van tavasz. Dombóvárról a kettes számú táglagyárból is kedvező híreink vannak. Hétfőn megkezdte a második műszak is a termelést és már az első napon csaknem nyolcvanezer nyerstéglát gyártottak. A két műszak tulajdonképpen egynek felel meg, de 12 óra hosz- szat tart. A nyújtott műszak — az emberek egy részét cserélik csak le egyik, vagy másik napon, — kiválóan megfelel a téglagyártó iparban, öt napon keresztül csak egy műszakban dolgoztak — rövid műszakban —, de máris összejött annyi nyerstégla, hogy itt is rövidesen megkezdhetik a kemence berakását, begyújtását. Túlzás nélkül megállapíthatjuk, életünk, munkánk tükre az a jelentés, amelyet a Központi Statisztikai Hivatal tett közzé a társadalmi és a gazdasági élet fejlődéséről, a nép- gazdasági terv teljesítéséről, a harmadik ötéves terv időszakában. E jelentés azért is nagy figyelmet érdemel, mert igazolja a gazdaságirányítás rendjét. Ennek nyomán a gazdasági munka hatékonyabbá, a népgazdaság egyensúlya kedvezőbbé vált, A gazdasági reform gyakorlatban való alkalmazása lehetővé tette, hogy a nemzeti jövedelem és a lakosság élet- színvonala az előző öt évinél és a tervezettnél gyorsabban emelkedjék. Azok a külföldiek, akik az utóbbi időben megfordulnak Magyarországon, többnyire csodálkozva és nagy elismeréssel szólnak a hazánkban látható pozitív előjelű változásokról. A számok nyelvére lefordítva ez azt jelenti, hogy a harmadik ötéves terv éveiben az egy foglalkoztatottra jutó nemzeti jövedelem 30 százalékkal nőtt, szemben az előző öt évben elért 23 százalékos növekedéssel. A Központi Statisztikai Hivatal jelentése részletesen beszámol a termelőágazatok fejlődéséről, a külkereskedelem, az idegenforgalom, a beruházások alakulásáról, az élet- színvonal növekedéséről. E gazdag tényanyag a párt politikájának egyértelmű helyességét is igazolja. A harmadik ötéves terv azzal számolt, hogy az ipari termelés 32—36 százalékkal emelkedik. Ténylegesen az ipar 1970-ben 35 százalékkal termelt többet, mint 1965-ben. A jelentés a téhyközlés mellett elemez és összehasonlít. Az építőipar, az építőanyag-ipar fejlődését ismertetve képet ad a mezőgazdaság, az élelmiszeripar, az Megérkezett Budapestre Ivan Baser bolgár külügyminiszter Megkezdődtek a magyar—bolgár tárgyalások Péter János magyar és Ivan Basev bolgár külügyminiszter vezetésével hétfőn megkezdődtek a magyar—bolgár tárgyalások a Külügyminisztériumban. A tárgyalásokon magyar részről részt vett Gyenes András külügyminiszter-helyettes, Roska István, hazánk szófiai nagykövete, Oláh József és dr. Bányász Rezső, a Külügyminisztérium főosztályvezetői, valamint Rényi Rezső tanácsos, bolgár részről Vaszil Bogdanov, budapesti bolgár nagykövet, Nikolaj Mincsev, kül- ügyminisztériumi főosztályvezető, Hriszto Ivanov főosztályvezető-helyettes és Georgi Pangelov minisztériumi referens. Ivan Basev bolgár külügyminiszter és a kíséretében lévő bolgár személyiségek hétfőn délután megkoszorúzták a Hősök terén a magyar hősök emlékművét. A koszorúzás: ünnepségen jelen volt Péter János külügyminiszter, Roska István, hazánk szófiai nagykövete. Pesti Endre vezérőrnagy, a budapesti helyőrség parancsnoka, Hantos János, a Fővárosi Tanács végrehajtó bizottságánál: elnökhelyettese. Ott volt Vaszil Bogdanov budapesti bolgár nagykövet és a nagy- követség több munkatársa. (MTI) (Hféptávíronkon érkezett). Ivan Basev, a Bolgár Népköztársaság külügyminisztere — Péter János külügyminiszter meghívására — hétfőn néhány napos hivatalos látogatásra felesége társaságában Budapestre érkezett. Útjára elkísérte Nikolaj Mincsev, a bolgár külügyminisztérium főosztályvezetője, Hriszto Ivanov főosztályvezető-helyettes és Georgi Panoelov minisztériumi referens. A vendégeket a Ferihegyi repülőtéren Péter János és felesége, Gyenes András külügyminiszter-helyettes. Roska István, hazánk szófiai nagykövete. Oláh József, a Külügyminisztérium főosztályvezetője, s a Külügyminisztérium több más vezető beosztású munkatársa fogadta. Ott volt Vaszil Bogdanov, a Bolgár Népköztársaság budapesti nagykövete és Tadeusz Hanuszek, a Lengyel Népköztársaság budapesti nagykövete, s a két nagykövetség több munkatársa. (MTI). T _____'
