Tolna Megyei Népújság, 1971. március (21. évfolyam, 51-76. szám)

1971-03-04 / 53. szám

ífcŐLNA MEGYEI VHA6 PROLETÁRJAI EGY&SÖlJEf EKl * NÉPÚJSÁG A MAGYAR SZOCIALISTA MUNKÁSPÁRT TOLNA MEGYEI BIZOTTSÁGA ES A MEGYEI TANÁCS LAPJA I XXL évfolyam, S3, szám ARA: 90 FILLER Csütörtök, 1971. március 4. • A Tolna megyei Tanács üléséről jelentjük Négy év munkája a mérlegen Tanácsaink teljesítették megbízásukat Tegnap délelőtt, a régi me­gyeháza nagytermében tartot­ta utolsó ülését a Tolna me­gyei Tanács, ülésének napi­rendjén annak a beszámolónak a megvitatásával, amelyet Sz.a- bópál Antal, a végrehajtó bi­zottság elnöke terjesztett elő az általa vezetett testületnek a tanácsciklusban végzett tevé­kenységéről. A számadás, ami egy-egy küldetés lejártával azoknak a munkájáról szól, akik a töme­gek bizalmából jutottak meg­bízatásukhoz, mindig ünnepé­lyes. De különösen ünnepélyes lehet akkor, ha fejlődésről, eredményekről beszélhet a je­lentéstévő1, ha a visszapillantás az elmúlt négy év fejlő­déséről úgy szól, hogy már a közeli jövőt és annak tennivalóit köszönti. A megyei tanács megbízása, mint tudjuk, március 19-én jár le. ‘ A tanácsciklus utolsó ülésén tír. Vígh Dezső elnökhelyettes látta el az elnöki tisztet, az elnökségben helyet foglalt K. Papp József, az MSZMP Köz­ponti Ellenőrző Bizottságának tagja, a Tolna megyei pártbi­zottság első titkára, dr. Kiss György, a Minisztertanács Ta­nácsi Hivatala terv-főosztályá­nak vezetője, dr. Bihari Ottó, a Pécsi Jogtudományi Egyetem állam- és jogtudományi kará­nak tanszékvezetője, Jakab An­tal és Béres Ferenene tanács­tagok. * ■ Az ülés résztvevőinek kö­szöntését követően Szabópál Antal, a végrehajtó bizottság elnöké szóban tett jelentéssel egészítette ki azt az írásos je­lentést, ami a Tolna megyei tanács végrehajtó bizottságá­nak. a tanácsciklusban végzet! tevékenységét dokumentálta, annak a vizsgálódásnak az alapján, amit egy ideiglenes tanácsi bizottság végzett a Pé­csi Jogtudományi Egyetem ál­lamjogi tanszékének, valamint a Veszprémi Tanácsakadémia képviselőinek közreműködésé­vel. ságának munkájában. Négy év alatt mintegy 8000 fővel nőtt az iparban foglalkoztatottak száma; a tanácsok felügyelete alá tartozó vállalatok nettó ár­bevétele 38 százalékkal emelkedett, noha nem volt kielégítő a ter­melékenység alakulása. A gazdaságT*irányítási rend­szer reformja általában ked­vezően befolyásolta a tanácsi gazdálkodást. 1967 óta ennek jegyében fejlődött a végrehaj­tó bizottság gazdasági szervező és fejlesztő tevékenysége, mi­nek eredményeként javult a megye lakosságának kommu­nális, kulturális, egészségügyi és szociális ellátottsága is. Sót számos területen sikerült túl­teljesítenünk a harmadik öt­éves terv célkitűzéseit. A hatósági tevékenység ta­pasztalatai az ügyintézés szín­vonalának fokozatos emelke­dését tanúsítják, mind szak­mai, mind politikai téren. A tanácsi szakapparátus tevé­kenységének fejlődése összes­ségében kedvező — mondotta a vb elnöke — de ez. nem jelent­het okot az önelégültségre. Ezt követően Szabópál An­tal a végrehajtó bizottság testü­leti tevékenységét, munkamód­szereit ismertette. Megyénk gazdaságában — mint tudjuk — nagy súlya van a mezőgazdaságnak. A vb en- hek megfelelően az 1969—1970 között eltelt időszakban 38 esetben fog­lalkozott — munkatervé­nek megfelelően — a szak­ágazat időszerű kérdései­vel. Az alsóbb szintű tanácsi szer­vek irányítása szintén fontos részét alkotta a vb tevékeny­ségének. E téren is törtéht elő­relépés a jelen ciklusban. A vb tagjai számos járási, városi tanács-, illetve vb-ülésen vet­tek részt. Nem kis mértékben szolgált biztos alapul a vb' munkájának az a tény, hogy tagjai között számosán van­nak olyanok, akik már 1963 előtt is funkcionáltak vb-tag- ként. Az összeszokott, egészséges vi­taszellemmel rendelkező testület eredményes műkö­désének másik igen lénye­ges jellemzője, hogy orszá­gos . és megyei szervekkel együttműködve tett eleget minden feladatának. A szóbeli beszámolót követő vitában Takács Mihályné ta­nácstag elmondotta, hogy ke­vésszer volt része olyan hálás munkában, mint amilyen a végrehajtó bizottság négyéves tevékenységét vizsgáló ideigle­nes bizottság munkája volt. Jó érzés volt hallani — mondot­ta —, hogy a megyei tanács végrehaj­tó bizottsága felkészülten, nagy felelősséggel és szak­értelemmé' ’útja el fel­adatát. A felszólaló — es utána követ­kezően még számosán — adtak hangot annak a meggyőződé­süknek., hogy indokolatlan a végrehajtó bizottság négyéves munkájáról szóló jelentés szerény hangja, hiszen a szép számmal sorolható eredmé­nyek mögött kemény erőfeszí­tések vannak. (Folytatás a 2. oldalon) Nincs fennakadás a közlekedésben A tél „uralma” tovább tart, s bár a szél enyhült, a kedd éjszakai lehűlés helyenként elérte a mínusz 12 fokot. Szá­mottevő havazás már nem volt, csupán a nyugati me­gyék néhány helyéről jelen­tettek hószállingózást. Az MTI ügyeletes munka­társa szerdán reggel körkér­dést intézett az illetékesek­hez. A MÁVAUT-tól kapott válasz szerint országosan erő­sen behavazottak, síkosok az, utak, a hajnali órákban sűrű ködképződés nehezítette a lá­tási visizonyokat. A közleke­désben azonban fennakadás sehol sem volt, csupán né­hány járat futott be 20—39 perces késéssel az állomások­ra. A Dunántúlon hóval borí­tottak az utak, Tolna megye területén ez erős széllel páro­sult, Fejér megyében pedig a köd nehezítette a látási viszo­nyokat. Mindez fokozott óva­tosságot követel a járműveze­tőktől. A MÁV-tól kapott tá­jékoztatás szerint a belföldi távolsági vonatok is 20—30 perces késéssel futottak be a budapesti vasúti állomások­ra. A KPM ügyeletén elmon­dották, hogy a hajnali ködle­csapódás síkossá tette az uta­kat, 350 szórókocsi szórta a főbb utakat, és több tucat őr­járatos kocsi gondoskodott a mellékutákról. A MALÉV-nél arról tájé­koztattak, hogy az éjszakai órákban ■ menetrendszerűen közlekedtek a légijáratok, s a Ferihegyi repülőtérre szer­dán reggelre leereszkedett sűrű köd sem akadályozta a gépek fel- és leszállását. (MTI). «• Ülést tartóit a végrehajtó Tegnap tartotta soron lévő ülését a KISZ megyei'' végre­hajtó. bizottsága, tanácskozó­Befejeződött a honvédelmi miniszterek bizottságának ülése 1971. március 2-án és 3-án Budapesten ülésezett a Var­sói Szerződés tagállamai hon­védelmi minisztereinek bi­zottsága. A bizottság munká­jában részt vettek a honvé­delmi miniszterek, az egyesí­tett fegyveres erők főparancs­noka és törzsfőnöke. Az ülésen megvizsgálták a Varsói Szerződés hadseregei infrastruktúrája korszerűsíté­sének kérdéséi. Az ülés rész­vevői célszerűnek tartják a megfelelő randszabályok fo­ganatosítását a híradás rend­szerének és a vezetés eszkö­zeinek továbbfejlesztésére vo­natkozóan. A honvédelmi miniszterek bizottsága továbbá meghall­gatta a Varsói Szerződés tag­államai csapatainak és flot­táinak ’ távlati fejlesztéséről szóló jelentést. Figyelembe véve a NATO agresszív blokk nem csökkenő erőfeszítéseit, az ülés részve vői olyan következtetésre ju tuttak, hogy továbbra is szűk. séges erősíteni s ellátni kor­szerű fegyverzettel és techni­kai eszközökkel a Varsói Szer­ződés tagállamai hadseregeit. A megtárgyalt kérdésekben egyeztetett határozatokat hoz­tak. Az ülésen Czinege Lajos vezérezredes, a Magyar Nép köztársaság honvédelmi mi­nisztere elnökölt tlviTI). KISZ megyei bizottsága sának napirendjére tűzve a KISZ Tolna megyei bizottsá­ga 1970. évi gazdálkodásának értékelését, majd pedig a Du­na menti fiatalok találkozója programjának megvitatását. Ezt követően számos idő­szerű tennivaló kapcsán ho­zott döntést a KISZ megyei vb. Elfogadta többek között azt a tervezetet, ami a Kommu­nista Ifjúsági Szövetség VIII. kongresszusára való felkészü­lés megyei feladatait hatá­rozza meg. A felkészülés je­gyében zajló alapszervezeti választásokat e hónap 20-án kezdik a tanintézeti alarszer- vezetek. Az ipari és mező­gazdasági alanszervezetekben az ősz folyamán kerül sor a vezetőség választó taggyűlé­sekre és a kongresszusi kül­döttek választására. Szabópál Antal mindenek­előtt a végrehajtó bizottság gazdaságszervező és fejlesztési tevékenységéről adott számot, azt fejtegetve — megegyezően az MSZMP megyei bizottságá­nak korábbi megállapításával is —, hogy a harmadik ötéves terv idő­szaka megyénk közelmúlt történetének legnagyobb arányú fejlődését eredmé­nyezte. A legnagyobb, egyúttal leg­kedvezőbb változásról a tér melőszövetkezetek életében ad­hatunk számot, mivel 1967 óta nemcsak megszilárdultak gaz­daságilag, politikailag megyénk termelőszövetkezetei, hanem többségük megteremtette a nagyüzemi gazdálkodás korsze­rű feltételeit. Köztudott,, hogy megyénk iparának fejlesztése szintén je­lentős helyet foglalt el a me­gyei tanács végrehajtó bizott­Kádár János, az MSZMP KB első titkára és Fock Jenő, a Minisztertanács elnöke szerdán fogadták a Varsói Szerződés tagállamai honvédelmi minisztereit. Bal oldalt ült Csórni Károly. Sz. M. Stemenko és I. I. Jakubovszkij. középen a tolmács, jobb oldalt Kádár és Fock elvtársak mellett Czinege Lajos honvédelmi miniszter. (Képtávírónkon érkezeti). A végrehajtó bizottság jó­váhagyta azt a miipkatp-vet is. ami az ifiúkommnnisták választási tennivalóit foglalja magába. Ezen a vb-ül.ésen dőlt ej re? is, hogy a legjobb taninté-mti, inari és mezőgazdasági KTsrz;.. alnőszervezetek részére ala­pított vándorzászló tulaMonó- sai mely közösségek lesznek. Ez alkalommal csak a tanin­tézeti szervezetek elmúlt évi munkájának értékelésire ke­rült sor. Ennek eredményé­ként, a Vándorzászló és a vele iáró 5000 forintos nénz Olta­lom tulajdonosa a dombóvá­ri Gőgös Ignác KT^Z-hizott- sága lett: második helyezett a szekszárdi Kereskedelmi <?zak- -közéoiskola. harmadik a bonyhádi Petőfi Sándor Gim­názium KlSZ-szervezete. To­vábbi két gimnázium KISZ- csúcsvezetősége írásbeli dicsé­retben részesült.

Next

/
Thumbnails
Contents