Tolna Megyei Népújság, 1971. március (21. évfolyam, 51-76. szám)

1971-03-21 / 68. szám

Magyar tájak emlékezete Hetven év A tolnai selycmgjár 1. A gyár múltja 1898-ban kezdték el és 1900- ban fejezték be a gyár építé­séi. A gyár alapítója a ma­gyar állam volt. Az alapítást Bezerédj Pál. a jobbágy­felszabadító Bezeréd.i István unokaöccse, a Tolna megyei Híd ja-puszta földbirtokosa kez­deményezte. A gyár kizárólag herny.óselyem fonal és cérna gyáriásá-ra létesült. 1918-ban az állam bérbe adta a gyárat 20 évre a Ma­gyar Királyi Állami Selyem- fonógyárak Haszonbérlete RT- nek. melyet a Magyar—Olasz Rank finanszírozott. A bérlet 1938-ban, június 30-án lejárt, ezért a gyár ismét állami kéz­ire került. A, gyár termelése az aláb­biak szerint alakult: 1900—1921' 50 kg cérna/nap 1921—1936 80 kg cérna/nap 19.36—1943. 100 kg cérna/nap 1943—1944 135 kg cérna/nap A felszabadulás után meg­változtak a munkakörülmé- ayefc. Szociális és kulturális létesít menyeket . hoztak létre (Űzetni' konyha, bölcsőbe, nap­közi otthon, kultúrterem, öl­töző; fürdő, orvosi rendelő) A- hazai selyemgubó-termelés csökkenése következtében a gyár eredeti profilja fokozato­sa p „megszűnik. 1957-ben fes­tődé létesült az üzemben. 1958- bán kezdték meg a szövődé ázérelését. A szövődé kezdet­ben hernyó- és műselyem szöveteket gyártott. 1966-ban kezdtek üvegszövetet gyártani. A fonodában felszabadult dol­gozók foglalkoztatása érdeké­iben, 1967-ben létrehozta^ egy konfekciórészleget. Itt nyak­kendőt, sálat, ernyőt gyártot­tak. 1968, nyarán 8 darab Rowing-szövőgéppel bővült a gyár A gyár életében történelmi változást hozott az 1968-as év. Bitkor indult a terjedelmesítő üzemnek a kormány által ki­emelt, nagy beruházása, A be- '"ejezési batáridő 1970. október 31-e volt. A határidő előtt 1 évvel megindult a termelés az új üzemben. 2. Jelenlegi helyset A fonoda jelenleg 16 lavór­ral-dolgozik. Éves termelése 4000 kg grege. Ez év első fe­lében befejezi működését, a termelt fonalat az iparon be­lül használják fel. A cérnázó éves termelése 200 OOfl leg vegyes cérna. Eb­ből 12 000 kg hernyóselyem (importtal együtt), 80 000 kg pamut és műselyem, 108 000 kg fonatolt üveg. A konfekció termelése az 1970. évben 880 000 nyakken­dő, 112 000 sál. 82 000 ernyő, 80 000 díszzsebkendő volt. A konfekció összes termékét a Divatáru Nagykereskedelmi Vállalatnak szállították. A múlt év végén'leállították az ernyő, gyártást. A IV. ötéves terv vé­géig a fenti 3 üzemrészt meg­szüntetik. A szövődében 111 db hagyo­mányos és 6 db Rowing-gép üzemel Évi termelés: hagyo­mányos üvegszövetböl 2,1 mil­lió m!, Rov/ing-üvegszövetibőJ 0,6 millió ml A szövődé termékeit 14 ha­zai gyár, vállalat, ktsz és vál­lalkozás használja fel. A IV. ötéves tervben 151 gépre kí­vánják fe.ieszteni a szövődét. A fonal terjedelmesítő jelen­leg: kapacitása 420 t/é-v. A terjedelmesítő alapanyagát zö­mében Nyergesújfalu adja. 3. A gyár jövője A tervek szerint, perspekti­vikusan lóét termelőegység marad: az üvesszövöde és a terjedelmesítő. A szövőgépek számát 151-re növelik. Ezzel több mint 3 millió négyzet- méterre emelkedik évemként az ü végszó vöt gyártás. A terlédelmesítő bővítését két lépcsőben terve-ük. 1972- bep 600 tonna, 1973—74-ben újabb 600 tonna. Így a IV. öt­éves terv végére, évente 1600 tonna terjedelmes! tett fonalat gyártanának. A megszűnő üzemrészek, (cérnázó, konfek­ció) dolgozóit a terjedelmesí- tőbe fogják átcsoportosítani. Nazim Halvas festőművész a háború idején járt Magyar- országon. Vázlatai ma is őr­zik a magyar tájak, az embe­rek jellegzetes vonásait. — A Krímtől Berlinig vezető út csatái között a legkemé­nyebb harcok számomra a Balaton környékén zajlottak. Az emlékek ma is olyan erő­sek, hogy úgy tűnik, alig né­hány éve éltem át mindezt... Emlékek. Ezekkel magyaráz­ható, hogy a 26 évvel ezelőtti események, emberek ma újra életre kelnek a művész ecsetje nyomán. .. Harci feladatról vissza­térve a fáradt, éhes katona Székesfehérvár népiden utcáit járta. Az emberek az ablak mögül lopva tekintettek ki a zuhogó esőben járkáló katoná­ra. Az egyik házból fiatal lányka futott ki, kézenfogta a ka tor át, behívta a h ázba, ahol egy jóságos arcú öregember fogadta. A távoli, Fekete- tenger melléki A bbáziából jött, fáradt katona legszívesebben apónak szólította volna. — A szülői ház elhagyása óta még sehol sem éreztem, hogy olyan nagy szeretettel fo­gadtak volna, mint Kajászó Eszter és nagyapja. Később Eszter elszaladt a tanítónőért, aki valamit tudott oroszul, így aztán Nazim is sok mindent hallott, megismert Magyarországról. — Néha arról is megfeled­keztem, hogy Idegenben va­gyok. Amikor pedig el kellett válnunk, úgy kísértek el, min tála a nagyapám és kis- hugeim jött volna búcsút in­teni. Észttel'. Nazim Halvasnak csak fiai vannak. Abbáziában mégis nevelkedik egy Eszter. a művész unokahuga, akinek az ő kérésére adták ezt a ne­vet. Eszter és nagyapja is ott látható a művész kéjlein... Amíg Budapestet elérte. Halvas kétszer megsebesült, s mindenütt a helyiek kötözték be először sebeit. Nem sike­rült megjegyeznie minden ne­vet. Ha Pécsett netán mégis eioivassa ezeket a sorokat Varga Laci és testvére, Ilon­ka. tudják meg, negyedszázad múltán sem feledte el őket az a volt szovjet katona, akit oly szívesen láttak. Halvas most kiállításra ké­szül. A háborús veterán mű­vészek moszkvai tárlatán ma­gyar barátainak emlékét idéző képekkel vesz részt. Saladi Adzsindzs&l * (APN — KS) Emeletes vonatok A görlitzi vagongyár (NDK) Európában egye­dül gyárt kétszintes vas­úti kocsikat. Húsz év alatt az üzem annyi kétszintes kocsit szállított hazai szük­ségletre és a baráti szocia­lista országokba, hogy a belőlük összeállított sze­relvény 40 kilométer hosz- szú lenne, és 430 000 ittas férne benne el. Az elővárosi közlekedés­ben a kétszintes kocsik nyilvánvaló előnyben van­nak a hagyományos egy­szintes kocsikkal szemben. Az utasok szempontjából ez az előny elsősorban a 4. A gyár (jelenlegi) fontosabb mutatói: Termelési érték 1970-ben 220 millió forint Gyári eredmény 1970-ben 30 millió forint Állóeszközérték 1970-ben ' 108 millió forint Egy főre eső term. ért. 1970-ben 240/m Ft/év A gyár összlétszáma 1970-ben 935 fő Kifizetett ossz. bér 1970-ben 19 579 100 Fi Egy főre jutó bér 1970-ben 20 913 Ft Sártenger a szegedi olajmezőn A szegedi szénhidrogén-medence hazánk legmélyebben fekvő területe alatt húzódik. Az olvadás után sártenger ve­szi körül a fúrótornyokat, amelyekhez csak emberfeletti küz­delemmel tudják bevinni a szükséges eszközöket, munka­gépeket. Képünkön: megfeneklett a sárban egy 200 mázsa súlyú szivattyút szállító gépkocsi. A lánctalpas traktorok is nehe­zen tudják kivontatni. (MTI foto — Tóth Béla felvétele — KS) „Cikloplán” Az új repülőszerkezeten egy angol tervezőcsoport három évig dolgozott. Jelenleg már a befejező munkálatok folynak. Az elképzelések szerint a „Cikloplánon” az ember kizáró­lag izomereje segítségével fel tud szállni és egy zárt röp- pályán majdnem két kilomé­tert képes repülni, körülbelül 3 méteres magasságban. A „Cikloplán” szárnyainak fesz- távolsága 36 méter, összsúlya (pilóta nélkül) 56 kilogramm. A „Cikloplán’’ építésénél a legkorszerűbb anyagokat hasz­nálták: műanyagot, könnyű fémötvözeteket. A hátul él­helyezkedő csavart pedálrend­szer hozza működésbe. A „Cikloplán” szárnya egy kis aerodinamikai remekmű. Ezt a lehetőség szerinti legnagyobb hosszúságra kellett készíteni, hogy a leszállásnál ki lehessen használni az űrhajósak és a repülők által jól isment „föld- effektust”. Ez abban nyilvá­nul meg. hogy a repülőgép közvetlenül a földfelszínnél „ellenszegül” a leszállásnak, toyább akar repülni. Ugyan­akkor a „Cikloplán” szárnyá­nak könnyűnek és a csavaro­dással szemben ellenállónak kellett lennie. A földön a szárny nem bírja el saját sú­lyát, alá kell támasztani. Fel­szálláshoz a sebességet ele­gendő 25 km/órára növelni. A tervezők bíznak a sikerben, de fiaskó esetén sem akarják abbahagyni a munkát. Úgy számítják, hogy esetleg még nagyobb fesztávolságú (40—50 méter) gépeket kell készíteni és még a jelenleginél is újabb anyagokat alkalmazni. Mesterséges csecsemőtápszer A Csehszlovák Tudományos Akadémia prágai filozófiai in­tézete a pozsonyi Komensky- egyeteim orvosi karának gyer­mekklinikájával évek óta kö­zös kutatásokat folytat, ame­lyek célja mesterséges cse­csemőtápszer előállítása. Olyan új preparátumokat kívánnál; előállítani, " amelyek össze­tétele a lehető legnagyobb mértékben megfelel az anya- tej összetételének. A régebbi csecsemőtápsze- reknek két nagy hiányosságuk volt: túl alacsony voit a zsír- savtartalmu.it és túl sok ás­ványi anyagot és fehérjét tar­talmaztak. Az említett két tudományos intézet közös munkával új cse­csemőtápszert kísérletezett ki, — a Feminart. A laborató­riumi vizsgálatok kimutatták, hogy a Feminarral táplált cse­csemők fejlődése megközelíti az anyatejjel táplált csecse­mők fejlődését. Miután az új készítményt csecsemőintézetek­ben kipróbálták, két évvel ez­előtt forgalomba hozták Cseh­szlovákiáiban. A csecsemőtáp­szer 3 hónapos korig alkal­mazható. A tapasztalatok szerint a Feminarral táplált csecsemők jobban hasznosítják a fehérjék nitrogénjét, amely a szerve­zet fejlődéséhez szükséges, to­vábbá a zsírsavakat, mint a korábbi készítményekkel táp­lált csecsemők. Az új készítménynél semmi­féle negatív hatás nem mutat­kozik. A kutatók most azon dolgoznak, hogy e preparátu­mot továbbfejlesszék és a há- romhónapcsnál idősebb cse­csemők táplálására is alkal­massá tegyék Lényegében ar­ról van szó, hogy a Feminart zsírral és vassal dúsítják. vagonok nagy befogadóké­pességében, és abban je­lentkezik, hogy a széles ajtók lehetővé teszik a gyors be- és kiszállást. Ami a műszaki adatokat illeti, mindenekelőtt a ko­csik kedvező gyorsulási és fékezési mutatóit kell megemlíteni. A munka és a méz Amikor magas kort megért szovjet emberekről beszélnek, rendszerint a kaukázusiakra hivatkoznak, — pedig más vidékeken is élnek száz éven felüli emberek. Az uráli Kamenka filuban él a száz éven felüli M. Pat- rakova. Nyolc gyermeke szü­letett, közülük öten élnek. Egyik fia 50 éve a polgárhá­borúban, két másik fia a má­sodik világháborúban halt meg. Hatvanéves volt, amikor az elsők között belépett a kolhozba. Most is dolgozgat kis kertecskéjében; lóként méhészkedik. Amikor a moz­gékony, vidám idős asszonyt a hosszú élet titkáról faggat­ták, így válaszolt: — A munka és talán a méz, amit gyermekkorom óta na- —mretek... Népújság 10 1971. március 21.

Next

/
Thumbnails
Contents