Tolna Megyei Népújság, 1971. március (21. évfolyam, 51-76. szám)
1971-03-19 / 66. szám
— 13. — <— Még van egy szám — mondja Margit. — No és? Téged érdekel? Pénteken délelőtt 11 órakor a cirkuszban. Lagymatag próba ismét. Most a késdobáló házaspár próbál. Az asszony áll a porond közepén, a Térje dobálja rá a késeket. A manézson egy táskarádió. Most vége szakad benne a zenének. «— A bemondó hangja: — Kedves hallgatóink, ismertetjük a lottó 31, hetének nyerőszámait: 27, 28, 33, 64, 89. A késdobáló maga elé ejti a földre a kést. — Anyukám! Ötös találatom van! Az asszony óvatosan kibújik a köréje dobált kések közül, és leveti a cipőjét. Kiveszi belőle a saját lottócéduláját, megnézi a számokat, és azt mondja. — Nekem is. Meredten, értetlenül néznek egymásra. • Viktor, az állatidomár a lakókocsik övezte téren egy majmot tanít biciklizni. Lóhalálában szalad felé a kisfia, és lelkendezve közli: — Apuci, anyucinak ötös találata van a lottón. A Max bácsi mondta neki a számokat. Viktor elengedi a majmot, a majom felbukik. Az állatidomárnak egyáltalán nem tetszik ez a „Max bácsi”. A felesége túlságosan jóban van Maxszal. Viszont ötös, az ötös. Berohan a lakókocsiba. Szántódi már feléledt természetesen és most hármasban esznek. Most van a nagy lakoma. Díszebéd. Szántódi eszik, de másra sem tud gondolni, csak áz Ötöseire! Ott--vannak a tányérja előtt. Ez az egész csak egy villanás. Oda-wwrrm rFyyyyfTTrm-% — Nem érdekel. Egy szavadat sem hiszem. Ismét az újságot csapkodja. — Botrány! Vége a karrieremnek, az üzletről nem is beszélve. Luciánó vállatvon és egy közömbösséget kifejező mozdulatot tesz. Szántódi ettől még dühösebb lesz. — Neked mindegy? — Nagyjából. Ami hasznom nekem ebből volt, van, lesz ... — De miért? Miattam? Miattam? Luciánó most egy árnyalattal keményebb és határozottabb hangot üt meg. — Hál’ istennek neked is, nekem is van rendes kenyérkereső foglalkozásunk. Az élet alapja a munka. Szántódi egyszerűen elképed erre. Levegőt sem kap. Aztán végül erőt vesz magán. '— Remélem tudod, hogy öt nyomozó már mégérkezett. Luciánó ettől sem jön zavarba, amellett nem is érti. — Milyen ügyben? — Idióta. — Mi nem csaltunk. — Ki hiszi azt el neked? Rajtam kívül ki hiszi el neked? Ezt nem hiszi el senki. —- Pedig így van, látod. — Neked most el kell tűnnöd. — Nekem? Miért? — Azért, te szerencsétlen, mert ha ezek rájönnek, hogy te előre tudod, úgyis lakat alá tesznek. — Engem? — Téged, hát! — S ugyan miért? Talán tilos eltalálni a nyerőszámokat? Szántódi széttárja a karját, ekkora értetlenséggel és naivsággal szemben tehetetlennek érzi magát. — Mondd, hát te teljesen hülye vagy? Te nem itt élsz? Mit gondolsz, tűrni fogják ezt? Hát ki fog lottózni ebben az országban, ha kiderül, hogy minden héten tied az ötös találat? Vége a bulinak. Én magam is úgy terveztem, hogy havonta csak egyet dobunk be, egy ötöst és mellette kis négyeseket. A páratlan heteken. És azokat se mindig itt, természetesen. Hol itt, hol ott. Dehát ennek vége, barátom. Most jönnek a nyomozók és nagyon barátságosan ugyan, de annál határozottabban felkérnek, hogy ne foglalkozz a lottóval. S ha nem kapják meg a szükséges garanciákat, akkor megteremtik, (Folytatjuk) . kintről gyanús dörömbölés. Luciánó érti meg leghamarabb. A boldogságban úszó, korlátokat már nem ismerő társulat tagjai ugrálnak át a kerítésen. Elvégre artisták. Damógyöngyeinek a legnehezebb. Alatta kitörik a palánk. Aztán virágágyakon, mindenen keresztül nyomulnak be: Max, a kis és nagy Damógyöngyei, Viktor, Anita és még sokan mások. A bentieknek annyi idejük sincs, hogy fel- álljanak, már itt az egész társulat a szobában. Felrántják az asztaltól a bohócot, előbb csak körbecsókolják, aztán feldobálják a levegőbe. És akkor Szántódinak is meg kell értenie, miről van szó. Megérti. Elkeseredése határtalan. A kis Damógyöngyei veszi ezt észre legelőbb, és beledöfi Szántódiba a kést: Okos palik: nekem csak négyesem van. Szántódi hivatali szobája. Szántódi betegen, fején vizes borogatással ül íróasztalánál. Előtte orvosságok. Szenved. Luciánó lassan, óvatosan belép a szobába. Ő is elég komor. Üres tekintettel nézik egymást. Luciánó egy darabig áll előtte, aztán megszólal: — Hívattál, itt vagyok. Szántódi lassan feláll, jól bezárja az ajtót. , — Te gazember, te szemfényvesztő! Hát ennyit ér a szavad?! Felkapja a kezeügyébe eső első újságot, amelyiknek fő címe: 58 DARAB ÖT TALÁLATOS EGYETLEN FALUBAN, és azt csapkodja. Ordít. — Elárultál, tönkretettél. Itt az eredmény. Luciánó most sem zökken ki nyugalmából, annál is inkább, mivel ártatlan. Kifordítja zsebeit, és megmutatja, hogy sem egy fillérje, sem egy érvényes lottószelvénye sincs. Ez a Válasza. • Szántódi. tovább tajtékzik. AAAAAAAAAAAAÁAAÁAAAÁAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAA AAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAjAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAtilil! A Nowozin feltalálójánál Pécsett Űj kerámia! anyagot és festékanyagot ki. sérletezett ki egy lengyel származású szobrászművész, a Pécsett élő Nowotarsky István. Az anyagot szellemes szójátékkal No- wozinnak keresztelte el: családnevének kezdő szótagja ugyanis lengyelül újat jelent. Évek óta kutatott új formázó és színező anyag után, m'gncin fáradozása és a véletlen eredményre v c--.-’ ett. Az új anyag könynyen formálható és a kész tárgyak tulajdonságai hasonlóak a porcelánéhoz: szép fénye van, meglepően kemény és csengő hangot ad. A festékanyagot négy színben állította elő és 400—500 Celsius fokos hőmérsékleten égeti rá a kiformált tárgyra. A munkát tovább folytatja, újabb színek, színárnyalatok kikísérletezésére. Képünkön: Néger diák portréját mintázza Nowotarsky István. (MTI foto: Bajkor József Mv„ — KS) Aas SZKP XXIV. kongresszusa elé „Pusztai hajók” Kubányban A Szovjetunió mezőgazdasága jelentős sikereket ért el áz elmúlt esztendőben. A mezőgazdaság egész termelése 85,8 milliárd ruoel értékre emelkedett és 1969-hez képest — összehasonlító árakon — 6,9 milliárd rubellel, vagyis 8,7 százalékkal növekedett. Emellett a szemes termények termelése, nagy termést takarítottak be gyapotból, megnövekedett a hús-, a tej-, tojás- és gyapjútermelés- A mezőgazdasági dolgozók túlteljesítették a tervet, s így 73 millió tonna szemes termény érkezett az állami magtárakba, ami a felvásárlási terv túlteljesítését jelenti. A szocialista ipar évről évre növeli gépszállítmányait a falu számára. 1970-ben 308 ezer traktort, 97 ezer gabona-, 33 ezer silótakarmány- és 8 ezer burgonyabetakarító kombájnt adott a falunak. Közismert tény, hogy a mezőgazdasági gépek gyártása tekintetében a Szovjetunió fog; lalja el az első helyet a világon. Csupán a legutóbbi ötéves tervidőszakban több mint kétmillió-százezer traktor hagyta el a gyárakat Kétszeresére emelkedett az állat- tenyésztési gazdaságok gépesítését szolgáló gépek gyártása. Az ötéves tervidőszak folyamán a mezőgazdasági gépek termelése másfélszeresére emelkedett. A legutóbbi években a traktor- és mezőgazda- sági gépgyártó vállalatok több mint 300 űj, nagy termeié* kenységű gép gyártását vezették be. Igen jól bevált a Szi- birják gabonabetakarító és a KSZT—3 répabetakarító kombájn. Harkovban nemrég készítették el a T—150 hernyótalpas traktor kísérleti példányait. Cseljabinszkban bevezetik a 160 lóerős T—130 ti* pusú traktorok gyártását. Sikeresen folyik a termésbetakarító gépek új modelljeinek kidolgozása. Kubányban a termésbetakarítás idején a „hagyományos” kombájnok mellett „újoncok” is dolgoztak: a Nyiva és a Ko- losz. E „pusztai hajók” kipróbálása kitűnő eredménnyel járt. Egy nap alatt kb. 40 hektárral végeztek és 1860 méter- mázsa szemes terményt csépeltek. A legújabb ötéves tervben a mezőgazdaság komplex gépesítéséhez a szovjet iparnak 900—950 különböző fajta gépet kell szállítania a mező- gazdaságnak. Hatalmas, univerzális traktorokat kell gyártania, meg kell szerveznie az olyan gabonabetakarító kombájnok gyártását, amelytk úi* bocsátó képessége másodpercenként 6—8 kilogramm gabona. Előirányozzák, hogy a mezőgazdasági üzemek komplex gépesítése céljából új kukorica-, répa- és burgonyabetakarító kombájnok, nagy termelékenységű talajjavító gépek, berendezések gyártását kezdik meg. ■AAAAAAAAaáaaaaaaaaaaa
