Tolna Megyei Népújság, 1971. február (21. évfolyam, 27-50. szám)
1971-02-11 / 35. szám
T Ülést tartott a KISZ megyei végrehajtó bizottsága A KISZ Tolna megyei bizottságának végrehaitó bízott- gása tegnap délelőtt tartott ülésének napirendién három téma szerepelt, aminek megvitatása nem kis mértékben határozza meg az ifjúsági mozgalom előtt álló legközelebbi feladatokat. A végrehajtó bizottság Ka- czián János előterjesztése alapján foglalkozott az 1971. évi Forradalmi Hiúsági Napok megyei programjának, majd pedig a nyári úttörő- és KISZ-vezetőképzés tervezetével. A már hagyományosnak nevezhető nagy ifjúsági demonstráció, a Forradalmi Ifjúsági Napok gazdag és igen változatos programjának célja a szocialista hazafiság, az internacionalizmus érzésének elmélyítése. Egyébként az idei ifjúsági napok tartalmát nem kis mértékben határozza meg az, hogy valahány eseménye a KISZ VIII. kongresszusára való felkészülés jegyében zajlik. Az első két napirendi pont megvitatását és határozatba foglalását követően került sor az Express Ifjúsági és Diák Utazási Iroda megyei kirén- deltsége 1970. évi munkájának értékelésére és további feladatainak összegezésére. Az előterjesztett jelentés arról adott számot, hogy a megyei kirendeltségnek 1970-ben mennyire sikerült megvalósítania a fiatalok külföldi utazásait; hogyan bonyolította a belföldi turistaforgalmat; megyénk fiatal országjáróinak hazai utazásait. Röviden az Express munkájának helyi tapasztalatairól, tevékenységének eredményeiről... Megyénkben 15 útvonalra indultak ifjúsági csoportok, — számszerűit több mint hétszázan — az alábbi országokba: Szovjetunió, Csehszlovákia, NDK, Lengyelország, Jugoszlávia. A felsorolt országokon kívül megyénk fiataljai közül számosán jutottak el egyénileg Ausztriába, Olaszországba és Japánba is. Csak a Szovjetunióban 235 fiatal járt az elmúlt év során. Az utazásokkal és az ezek programjával kapcsolatban általában elégedettek lehettek az ifjú utazók, panaszok ritkán merültek fel, s ezek nem jutottak el csoportvezetői írásos jelentés formájában a ki- rendeltséghez. A jogos észrevételek ennek ellenére orvoslást nyernek a jövőben. ' Örvendetes tény, hogy a külföldre utazó fiatalok 50 százaléka tavaly már saját erőből fedezte utazásainak költségeit. Ez a korábbi évekhez viszonyítva fejlődést jelent. Meggondolásra érdemes azonban az a többek részéről elhangzott kifogás, hogy néhány Express külföldi túra részvételi költsége drága, legalábbis messze meghaladja a fiatalok zsebének teljesítőképességét a legnagyobb előtakarékosság ellenére is. Szálláshely hiányában megyénk nem tudott az elmúlt évben fogadni külföldi ifjúsági csoportokat — várhatóan sikerül ezen a helyzeten változtatni —, magyar fiatalok viszont szép szárnnyal keresték fel megyénket. Tőlünk az országjárásra indulóknak úticéljuk a Duna-kanyar, EszakMagyarország, NyugatMagyarország, a Hortobágy és a Balatonvidék voltak. A KISZ végrehaitó bizottsága megvitatta az utazási kirendeltség éves munkájának tapasztalatait — jóváhagyólag vette tudomásul az utazási iroda itt ismertetett, 1971. évi feladatait. Ezek között első helyen szerepel a belföldi turizmus fejlesztése, a középiskolás és a falusi ifjúság üdültetése, utaztatása, az ifjúsági campingmozgalom kibontakoztatása. És ami szinte természetes: a külföldi utazások problémamente- sebb, színvonalasabb bonyolítása. A KISZ végrehajtó bizottságának ülése időszerű bejelentésekkel ért véget. Felemelték a gondozási díjakat Beszélgetés az állami gondozott gyermekek nevelési problémáiról Január közepén jelent meg a Művelődésügyi Minisztérium 106/1971. MM. számú utasítása az állami gondozottak nevelőszülei részére fizethető gondozási díjakról. Ezzel kapcsolatban a legilletékesebbhez: Völgyes Árpádhoz, a megyei tanács művelődésügyi osztálya gyermekvédelmi felügyelőjéhez fordultunk, aki munkatársunknak a következőket mondotta: — Időszerű volt a gondozási díjak rendezése, hiszen az a célunk, hogy mind színvonalasabb ellátást biztosítsunk az állami gondozott gyermekek számára. Az új utasítás a régihez képest az állami gondozottak gondozási díjait mintegy 30 százalékkal emeli fel. Uj vonása a rendeletnek, hogy a besorolásoknál a gyermekek életkorát is figyelembe kell venni. Ezenkívül további emelésre van lehetőség az esetben, ha a gyermek beteg, vagy leromlott állapotban van. Érdekes újítást tartalmaz a rendelet, amikor úgy intézkedik, hogy a kórházi ápolás alatt álló gyermek nevelőszülője is kapja meg a gondozási díj 70 százalékát az esetben, ha a gyermeket látogatja, ajándékot visz neki és ezzel is elősegíti a gyermek gyógyulását. Az esetben, ha az állami gondozott nyári szabadságát volt nevelőszülőjénél tölti el és a tartózkodási idő meghaladja a 15 napot, a volt nevelőszülőnek is lehet gondozási díjat fizetni. Ugyancsak lehet gondozási díjat fizetni a patronáló szülőnek is. Végül amennyiben a gondo- fejezte be nyilatkozatát Völzott gyermek önálló keresettel rendelkezik, az esetben a gyámhatóság által meghatározott mértékben a gyermeknek is hozzá kell járulnia a gondozási díjhoz. Minden bizonnyal nemcsak a nevelőszülők helyzetén kíván Javítani az új rendelkezés, került szóba a beszélgetés során. — A nevelőszülők 48,5 százaléka idős. A rendelkezésnek az is a célja, hogy fiatal, gyermekszerető munkás, paraszt és értelmiségi családok mind nagyobb számban vállalkozzanak a nevelőszülői feladatok ellátására. Ezt a célt minden bizonnyal könnyebben lehetne elérni, ha a pl. a nevelőszülő egy gyermek esetén is kaphatna családi pótlekot a nevelt gyermek után vagy pl. a gondozó család Jogos lakásigényének a mértékét a gondozott gyermek beszámitáeá- val állapítanák meg. Kétségkívül. Ez azonban még egyelőre későbbi feladat. Úgy véljük, hogy vonzónak bizonyul az új rendelkezés és a megye gondozószülőknél lévő közel 400 állami gondozottja részére a közeljövőben még színvonalasabb ellátást, elhelyezést tudunk biztosíta- ni. Itt említem meg, hogy a kormány és a megyei ’tanács intézkedése alapján pártfogószolgalat kezdi meg működését a megyében azzal a cél- la], hogy az utógondozásra szoruló, de már nem állami gondozottaknak elősegítse az életbe való beilleszkedését, hogy hasznos polgárai lehessenek társadalmunknak. — gyesi Árpád, a megyei tanács művelődésügyi osztályának gyermekvédelmi felügyelője. D. T. L. Koszöntjük a KPYDSZ Tolna megyei Bizottságának küldöttértekezletét Ma, csütörtökön tartják a Kereskedelmi, Pénzügyi és Vendéglátóipari Dolgozók Szakszervezete Tóiba megyei Bizottságának küldöttértekezletét. E tanácskozás időben egybeesik az általános szak- szervezeti munka fellendülésének folyamatával, annak tükrözője is, része is. A társadalmi, gazdasági életünkben végbemenő nagy változás, fejlődés nem utolsó sorban a szakszervezeti tevékenység eredménye is, s ez egyben a további előrehaladásunk nélkülözhetetlen feltétele. Ha különbséget lehet tenni az egyes időszakok szerint a szakszervezeti életben, akkor most elmondhatjuk: napjainkban különösen fontos tényező a szakszervezeti élet. Úgy is mint a dolgozók szociális érdekeinek védelmezője, úgy is mint a termelési feladatok megoldásának közvetlen segítője. Gazdasági mechanizmusunk már eleve feltételezi a szakszervezeti szervek aktív ténykedését A KPVDSZ Tolna megyei Bizottsága mai küldöttértekezletére előkészített írásos anyag is egyértelműen igazolja, hogy napjainkban mennyire megkülönböztetett a szakszervezeti szervek szerepe. Az eltelt időszak munkáját a gazdasági és társadalmi eredmények tükrében mérték fel, és így reális a kép. Egy időben volt olyan tendencia,’ amely szerint inkább segélyeseden a gyakorlati szerepük, a szakszervezeti szerveket valamiféle elvont, a mindennapi termelő munkától független mozgalomként igyekeztek kezelni. Szerencsére ez ma már a múlté: szocialista építő munkánkban sikerült megtalálni a szakszervezet meg- ’ felelő helyét is. Azok ma már nélkülözhetetlen fogaskerékként kapcsolódnak gazdasági, társadalmi életünkhöz. Hogy ez mennyire így van, annak bizonyságaként utaljunk a mai gyűlésen előterjesztésre kerülő anyag egyik részletére. Mivel a kereskedelemben és vendéglátóiparban is előtérbe került a gazdaságosságra való törekvés, nagy a kísértés az ott dolgozók munkavédelmi elhanyagolására. Éppen ezért a beszámoló nagy nyotnatékkal veti fel: „A legtöbb probléma ma is — munkavédelmi szempontból — a kereskedelem és vendéglátóipar terén van... Megyénkben az évről évre emelkedő kereskedelmi és vendéglátóipari forgalommal nem tart lépést a hálózatfejlesztés. Nagyon sok még a kicsi, rossz levegőjű eladótér, korszerűtlen, zsúfolt raktár, minimálisak a szociális létesítmények. Ezekben az egységekben nehéz az anyagmozgatás, nincs lehetőség a gépesítésre. Ezt súlyosbítja, hogy az egyes ipari és kiszerelő vállalatok még mindig nincsenek eléggé tekintettel a nődolgozókra, nem tartják be — a munkavédelem szempontjából előírt — kiszerelési súlynormáEat.” A KPVDSZ Tolna megyei Bizottságának küldött- értekezletén mintegy 760 népbolti, 580 vendéglátóipari vállalati, 4230 áfész, valamint 680 pénzintézeti dolgozó képviseletében emelnek szót. A küldött- értekezletet eredményes munkát kívánva köszöntjük. B. F. „Egzotikus” szabadegyetem Szekszárdon Érdekes TIT-előadássorozat — Előtérben a növényvédelem és az állategészségügy is A Természet Világa címmel esti szabadegyetemi előadássorozatot indít Szekszárdon a TIT Tolna megyei szervezetének biológiai szakosztálya. Az előadásokat díjtalanul látogathatják az érdeklődők, akik a TIT megyei titkárságán (Szekszárd, Hunyadi u. 5.) jelentkeznek, azaz bejelentik részvételüket a szabadegyetemen. Az első előadást február 22-én, este 8 órai kezdettel „Az ősember vadászösvényein” címmel dr. Anghy Csaba professzor, a Fővárosi Növény- és Állatkert nyugalmazott főigazgatója tartja. A továbbiakban: „Gyűjtő úton Mongóliában” címmel dr. Kaszab Zoltán, a Természettudományi Múzeum főigazgatója; „Dél-Amerika őserdőiben” címmel Molnár Gábor író; „Antarktiszon jártunk” címmel Rockenbauer Pál, a Tv szerkesztője; „Afrikában jártunk Böbével” címmel pedig Kasza László, a Veszprémi Állatkert igazgatója tart előadást. A sorrendben változások történhetnek, s minden előadásra külön meghívót küldenek a jelentkezett hallgatóknak. Az előadásokat a TIT szekszárdi klubjában tartják, ha azonban olyan sokan jelentkeznének, hogy nem férnének ott el, akkor más helyiséget jelölnek ki, s erről értesítik a hallgatókat. Ezzel párhuzamosan, február 20-a után növényvédelmi szabadegyetemet is indít a TIT megyei szervezetének mezőgazdasági és élelmezés- ügyi szakosztálya a MAE növényvédelmi szakosztályával együttesen. A szekszárdi TIT- klubban délelőtt 10 órai kezdettel megrendezésre kerülő 6 előadás a következő témákról szólnak: 1. A növény- védelemmel kapcsolatos munka és közegészségügyi tudnivalók; 2. A biológiai növény- védelem kérdései; J. A növényvédelmi prognózis- 4. A kémiai növényvédelem újabb anyagai; 5. A szőlővédelem újabb eredményei; 6. Az őszibarack védelme a házikertekben. Az egyes előadások előtt külön meghívót küldenek a jelentkezett hallgatóknak. A Tolna megyei Állategészségügyi Állomás és a TIT Tolna megyei Szervezetének mezőgazdasági és élelmezés- ügyi szakosztálya előadássorozatot tervez a tehenészek részére is. Hazánkban ugyanis, sok kárt okoznak a fertőző tőgygyulladások. A megyei állomás széles körű vizsgálataival megállapította, hogy a helytelen íejés, tőgy- kezelés, fejőgéphasználat, stb. súlyos veszteségeket ókoz a tejtermelésben. Az előadásokkal arra szeretnék a figyelmet felhívni, hogy miként kerülhetik el a mechanikai károsodást a fejésnél. Ezért a következő témájú előadásokat ajánlják a tsz-ek állattenyésztő tagjainak: 1. Általában a tőgygyulladásokról; 2. A higiénia szerepe a tőgvgyulla- dások elleni védekezésben; 3. A fertőtlenítés és a gyógykezelés szerepe a tőgygyulladások elleni védekezésben; 4. A fejőgép és a tőgygyulladás. A fenti előadások megtartását szintén a TIT megyei szervezetétől kérhetik a gazdaságok. (-só)
