Tolna Megyei Népújság, 1971. február (21. évfolyam, 27-50. szám)
1971-02-11 / 35. szám
V l * g A MAGYAR SZOCIALISTA MUNKÁSPÁRT TOLNA MEGYEI BIZOTTSÁGA ÉS A MEGYEI TflWACS LAPJA j XXL évfolyam, 35. szám ' AB A: 80 FILLÉR Csütörtök, 1971. február 11. A Parlamentből jelentjük... " ‘ " ........ .....""......"................ ............"" —T1 " " ~ ... A z országgyűlés egyhangúan elfogadta a tanácsokról szóló törvényjavaslatot Egynapos ülést tartott szerdán az országgyűlés, hogy négyéves megbízatásának lejárta előtt még megvitassa a hosszabb ideje előkészületben lévő nagy fontosságú törvény- javaslatot a tanácsokról. A javaslat beterjesztése előtt azonban még Cseterki Lajos, a Népköztársaság Elnöki Tanácsának titkára számolt be az Elnöki Tanács jogalkotó tevékenységéről, kitüntetési és kegyelmezési jogának gyakorlásáról, valamint az ország nemzetközi diplomáciai kapcsolatainak fejlődéséről az utolsó két esztendőben. Ami az utóbbit illeti, hazánk további 12 országgal létesített ez időben nagyköveti szinten kapcsolatot, minek folytán jelenleg 89 országgal tart lenn diplomáciai, kettővel pedig konzuli kapcsolatot. A beszámoló után terjesztette elő dr. , Korom Mihály igazságügy-miniszter a tanácsokról szóló törvényjavaslatot, amelynek feladata, mint mondotta, hogy új módon fogalmazza meg a tanácsok szerepét, jellegét és helyét. Ez a megfogalmazás, a lényegét tekintve kimondja, hogy a tanácsok a nép hatalmát megvalósító szocialista államnak részei; a. demokratikus centralizmus alapján működő népképviseleti, önkormányzati és államigazgatási szervek. Igen jellemző, hogy az eddigi tanácsi feladatkörök jó része hatáskörré válik a jövőben, egyszersmind a különböző szintű — tehát megyei és fővárosi, illetőleg városi, községi és kerületi, azaz helyi tanácsok eltérő hatásköre is világossá lesz. A jövőben nemcsak a végrehajtó bizottság, hanem-' az egész tanácsi szervezet a . kormány igazgatása szerint egységesen működik, mint ahogy a Minisztertanács dönt a szak- miniszterek és a tanácsok közötti esetleges vitákban; mindez a tanácsok törvényes működésének, egyben a demokratikus centralizmus meg-, valósulásának fontos feltétele. De a törvényben foglaltak megvalósításának, azaz a tanácsi szervezet korszerűsítésének és hatékony működésének egyéb feltételeire is rámutatott az igazságügy-miniszter. amikor kijelentette, hogy az nagymértékben függ a tanácsi vezetők és dolgozók szakmai és emberi rátermettségétől, nem kevésbé működésük erkölcsi és anyagi elismerésétől. Ami pedig a szocialista demokratizmus fokozottabb érvényre juttatását illeti, s ez a törvényjavaslatnak ugyancsak elsőrendű célja, döntő, hogy miként Igénylik és értékelik majd a tanácsok a lakosság véleményét, bíráló megjegyzéseit, észrevételeit, hogyan tudják egy-egy intézkedésük politikai hatását számításba venni. A tanácsok és a lakosság kapcsolatának, a demokratizmus erősítésének kérdéseivel csaknem minden felszólaló foglalkozott. "Fehér Lajos, a Minisztertanács elnökhelyettese nagy figyelmet keltő felszólalásában ' például hangsúlyozta, hogy miközben a törvény egyidejűleg erősíti a központi hatalmat és a helvi önkormányzatot, a társadalmi fejlődés valóságos igényeit elégíti ki. A tanácsok működésének, alapja a közvetlen, vagy közvetett választás alapján létrehozott népképviselet, amely kifejezi a képviseleti demokráciát, de bizonyos esetekben, például a falugyűlések formájában, helyt ad a közvetlen demokrácia érvényesítésének is. Bencsik István, Hajdú megyei képviselő, a Hazafias Népfront főtitkára is úgy jellemezte a törvényjavaslatot, hogy_ az a szakigazgatás további demokratizálásának szükségességét fejezi ki, ami azért is jelentős, mert a javuló, szocialista tömegkapcsolatok óvják meg a helyi államigazgatási szerveket a hatalmaskodástól, a burokra ti r küs vonások elszaporodásától. Véleménye szerint azonban a Hazafias Népfrontnak, mint a tanácsok. tömegpolitikai bázisának a szerepe nem fejeződi ki eléggé a törvényjavaslat szövegében, csupán annak indokolásában. Ezért fontosnak tartja, hogy a később meg jelenő végrehajtási rendelet ezzel kapcsolatban kellő biztosítékokat nyújtson. Az igazságügy-miniszter azonban . a vitái; összefoglaló válaszába'’ inkább Fehér Lajos vélemé; nyét igazolta, aki hangsúlyozta:' a tanácsoknak a jövőben fokozottan szükségük lesz tömegkapcsolatokra és azt a törvényjavaslat szellőmében elsősorban a Haza1 tias Neutront áltat valósíthatják meg. * , k . ■Mindez azt célozza, jelentette ki a miniszterelnök- helyettes, hogy a tanácsok ügyintézése szakszerűbbé, gyorsabbá é* felelősségteljesebbé váljon, ami természetesen nem csupán a törvényes szabályozás kérdése. Mert vajon, hol érvényesül a bürokrácia és a protekcionizmus? — tette fel a kérdést a miniszterelnök- helyettes. — Ahol a társadalmi szükségleteket még nem tudják hiánytalanul kielégíteni, ezt pedig a javak nagyobb tömege tudja csak megszüntetni. Természetesen szükség van a szakmai színvonal emelésére is, amit elősegít a törvényjavaslat egy sor intézkedése, valamint az említett nagyobb megbecsülés kifejeződésére, amit lehetővé tesz, hogy a járási tanácsoknál felszabaduló béralapok döntő részét a helyi tanácsok közigazgatási szakén ibereinek jobb javadalmazására használhatják fel. A szakmai színvonal növelé. se és ezzel összefüggésben a tanácsok szakterületi, azaz oktatási, egészségügyi, stb. feladatainak növe&eries'& egyébként más hozzászóló képviselőket is foglalkoztatott. Varga. Gáborné. Borsod megyei kép-, viselő fel is tette a kérdést; miként lehett majd a szakemberek tudását a köz érdekéiben még jobban hasznosítani, amikor a tanácsok kötelezettségei különösen az oktatásügy és az egészségügy fejlesztésében erősen megnövekednek. És utalt régi törvényeink ilyen irányú, tiszteletreméltó célkitűzéseire. mint ahogy az igazságügy-miniszter is emlékeztetett válaszában a régi községi elemi iskolák tisztes hagyományaira, amelyet a tanácsoknak kellően értékelniük kell. hiszen a jövőben többek között a pedagógusok megbecsülésében, adott esetben még a védelmében is sok feladat hárul rájuk, A tanácsszervezetek megszaporodó munkája és növekvő felelőssége. kapcsán többen utaltak a helyi, főleg a községi (Folytatás a 2. oldalon.) A magyar—csehszlovák mezőgazdasági és élelmiszeripari együttműködési munkabizottság befejezte tárgyalásait. A jegyzőkönyvet szerdán a margitszigeti Nagyszállóban írta alá dr. Gergely István, mező- gazdasági és élelmezésügyi miniszterhelyettes és dr, Tibor Bogdanovszki, a szlovák mezőgazdasági és élelmezésügyi miniszter első helyettesé. Az együttműködés során jelentős az agárdi Agrokomplex Péter János Moszkvában Moszkva (TASZSZ). Szerdán Moszkvába érkezett Péter János magyar külügyminiszter, hogy a Magyar Népköztársaság nevében aláírja a tengerek és óceánok fenekén és annak altalajában a nukleáris és más tömegpusztító fegyverek elhelyezésének tilalmáról szóló szerződést, amelyet az ENSZ-közgyűlés 25. ük-szaka hagyott jóvá. Az aláírásra csütörtökön kerül sor a három letéteményes ország fővárosában. Moszkvában, Washingtonban és Londonban, Grlicskov Magyarországra utazott Alekszandar Grlicskov. a jugoszláv szövetségi végrehajtó tanács (kormány) elnökhelyettese szerda délután Tímár Mátyásnak, a magyar kormány elnökhelyettesének meghívására Belgrádból Budapestre utazott. Grlicskov kíséretében van Nagy Ferenc, a szövetségi magyar—jugoszláv gazdasági végrehajtó tanács tagja, va magyar—jugoszláv gazdasági együttműködési bizottság jugoszláv tagozatának elnöke és Alékszanclar Drljacsa, külkereskedelmi miniszterhelyettes. (MTI) és a. csehszlovák Zlate Klasy mezőgazdasági üzemek közötti termelési kooperáció. Ez lehetővé teszi a Magyarországon kifejlesztett, korszerű sertés- tenyésztő telepek közös építését és' közös anyagokból nagy sorozatú előállítását. 1971-ben a kölcsönös szállítások, értéke meghaladja a százmillió forintot, és az ’öt évre előirányzott kooperáció értéke megközelíti az egy-rmlliárd forintot, (MTI) Magyar—csehszlovák mezőgazdasági és élelmiszeripari együttműködés
