Tolna Megyei Népújság, 1971. február (21. évfolyam, 27-50. szám)
1971-02-10 / 34. szám
Indokína A laoszi invázió Szerdán összeül az országgyűlés Mint ismeretes, a Népköztársaság Elnöki Tanácsa az alkotmány 12. paragrafusának (2) bekezdése alapján szerdán délelőtt 11 órára összehívta az országgyűlést. Az elmúlt napokban lezajlott állandó bizottsági tanácskozások vitái arra utalnak, hogy ezúttal is nagy fontosságú előterjesztés, a tanácsokról szóló törvényjavaslat kerül a képviselők plénuma, a négyéves országgyűlési ciklus 18. egyben utolsó ülésszaka elé. A négy esztendő során 25 jogszabálytervezetet vitattak meg és emeltek törvényerőre a képviselők. Ehhez a ciklushoz fűződik egyebek között az új Munka Törvénykönyve, a mezőgazdasági termelőszövetkezetekről, a földtulajdon, és földhasználat továbbfejlesztéséről, a szabálysértésekről, a vasutakról, a népi ellenőrzésről, a szakmunkástanulókról és a választójogról szóló törvény megalkotása. A mostani ülésszakot előkészítő munka során az országgyűlés négy bizottsága már elemezte a tanácsokról szóló törvényjavaslatot, sőt a jogi, igazgatási és igazságügyi bizottság két ízben is górcső alá vette a paragrafusokat. (Első alkalommal még az elmúlt év decemberében, amikor az előzetes tervezethez fűzték véleményüket, másodszor pedig néhány nappal ezelőtt, amikor a többi bizottság javaslatainak, indítványainak ismeretében tárgyalták meg a tanácstörvényt.) A képviselők egyöntetű véleménye volt, hogy a törvényjavaslat növeli a tanácsok szerepét a helyi államigazgatási munkában, a lakosság ellátásában; szélesíti a választók állandó, tevékeny közreműködését a tanácsi feladatok meghatározásában, végrehajtásában és ellenőrzésében; fokozza a tanácsok önállóságát, felelősségét s ezzel egyidejűleg erősíti a központi állami irányítás hatékonyságát. (MTI) Megj elentek a lakásrendeletek Előrenyomuló dél-vietnami területén. A kedvezőtlen időjárás kedd délelőtt gyakorlatilag megbénította a Laosz déli részét elözönlő dél-vietnami intervenciós csapatok előrehaladását. A sűrű köd és az eső miatt a Khe Sanh-i légitámaszpontról az amerikai repülőgépek sem tudtak felszállni, s ezért nem adhattak a saigoni kormánycsapatoknak semmiféle légitámogatást. A Laosz-ellenes invázióban részt vevő szövetséges haderők egyötödét amerikaiak teszik ki — közli a Patet Lao hírügynöksége. A Laoszi Hazafias Front Központi Bizottsága által nyilvánosságra hozott közlemény szerint a Laosz déli területein folyó hadműveletekben 50 amerikai és délvietnami zászlóalj vesz részt, s ezekből 10-et az amerikaiak állítottak ki. A nyilatkozat egyébként szemére veti Sou- vanna Phouma vientianei miniszterelnöknek, hogy követ- kezetlen magatartásával valójában fedezi az amerikai és dél-vietnami csapatok laoszi agresszióját. (Folytatás az 1. oldalról.) az elmúlt évben megyénk járványügyi helyzete további javulást mutatott. Különösen az a javulás mondható, amit az 1969-ben kötelezően bevezetett kanyaró elleni védőoltások eredményének könyvelhetünk el. Míg 1969-ben több, mint kétezer kanyarós megbetegedés fordult el, 1970-ben már csak 165 volt a kanyaróban megbetegedettek száma. A végrehajtó bizottság elismerését fejezte ki a KÖJÁL dolgozóinak és vezetőinek eredményes munkájukért. A Babits Mihály megyei művelődési központ tízhónapos tevékenységéről szóló beszámolót — a feltett kérdések megválaszolása után a vb vita nélkül fogadta el. Mint ezt a napirend lezárása előtt Szabópál Antal, a megyei tanács vb-elnöke fogalmazta meg: „a művelődési központ eddigi működésének eredményeivel megfelelt várakozásunknak.” E vélemény — megítélésünk szerint — azért szerencsés, egységek tüzelőállásban, Laosz A „vietnamizálás” Nixon-1 terve egyértelműen a háború kiterjesztését jelenti, s azzal, hogy az Egyesült Államok a kambodzsai behatolás után Laosz elözönlését határozta el, végképp egész lndokínára kiterjesztette a háborút. Az amerikai kongresszusban is hangot kapott az a vélemény, hogy Nixon- nak nincs semmiféle terve a háború befejezésére, ehelyett kudarcait a háború kiterjesztésével próbálja ellensúlyozni. Az indokínai probléma egyetlen megoldása a politikai rendezés, emeli ki a Pravda, Washington azonban amerikai gyarmattá akarja változtatni Indokí- nát. A Laosz elleni invázió világszerte mélységes felháborodást keltett, s Washington szövetségesei közül egyedül az angol kormány tett kísérletet arra, hogy „megmagyarázza" a laoszi betörést. Francia kormánykörökben nyugtalansággal fogadták az események hí; mert egybehangzik a nagy- közönség véleményével: valóban elismerésre méltó az a munka, ami kezdeti eredményeivel most van igazán kibontakozóban. Ismeretes, hogy a művelődési központ építésének időszakában igen népes volt az aggályoskodók tábora, egyesek azt vitatták, szükség van-e a városnak ekkora közművelődési intézményre, mások abban kételkedtek, hogy ki lesz majd használva a létesítmény. Voltak olyanok is, akik Szekszárd lakóinak érdektelenségére hivatkozva próbálták bizonyítani a művelődési központ „fölöslegességét”. Az aggályoskodók, látva azt a hatalmas közérdeklődést, ami a művelődési központot megnyitásának napjától a mai napig fogadta és fogadja, meggyőződhettek arról, hogy megfelelő, kultúrált körülmények között igenis ki tud bontakozni a megyeszékhely járásokra is kisugárzó hatású színvonalas kulturális élete. A vb elismerését fejezte ki az intézmény dolgozóinak eddig kifejtett eredményes munkájukért. rét, hangsúlyozva, hogy ez csak meghosszabbítja az indokínai konfliktust. Maga Pompidou elnök is kijelentette: csak politikai megoldás lehetséges. A francia álláspont az, hogy mindaddig nem lesz béke Délkelet- Ázsiában, amíg véget nem vetnek minden külföldi beavatkozásnak és tiszteletben nem tartják e sokat szenvedett népek függetlenségét és semlegességét, — mondotta a francia elnök. Az Humanité szerint Nixon eljárását visszataszító képmutatás és a nemzetközi jog lábbal tiprása jellemzi, a Combat vezércikke pedig azt írja, hogy Nixon eljárása stratégiailag vitatható, politikailag és erkölcsileg pedig teljesen védelmezhetetlen. Nixon úgy terjeszti ki a háborút, hogy a dél-vietnamiakat használja fel ágyútölteléknek, — írja a Combat. A Szakszervezetek Országos Tanácsa, a magyar szervezett dolgozók nevében mélységes felháborodással ítéli el az Egyesült Államok kormányának az indokínai háború újabb kiszélesítésére tett agressziós lépését. Az amerikai imperialistáknak és lakájaiknak a semleges Laosz elleni támadása az 1962. évi genfi egyezmény durva lábbal tiprása, újabb merénylet a térség népeinek önrendelkezési joga és békevágya ellen, arcátlan kihívása a békeszerető közvéleménynek. A Laosz elleni agresszió újból leleplezte a Nixon-adminisztráció indokínai politikájának kétarcúságát, hazug békeszólamait. A magyar szervezett dolgozók nevében követeljük, hogy az Egyesült Államok kormánya haladéktalanul szüntesse be az indokínai népek ellen folytatott véres, hódító háborúját, feltétel nélkül vonja kj az amerikai és a csatlós csapatokat a térségből, és ne akadályozza az indokínai népek függetlenségi törekvéseit. A magyar szakszervezetek, az internacionalizmus eszméjétől vezérelve a világ haladó közvéleményével együtt, a jövőben is teljes szolidaritást vállalnak Indokína népeinek füevetlenségükért. a világbékéért vívott hősies áldozatos harcával — hangzik a SZOT állásfoglalása. Közel-Kelet Izrael el u tani tóttá az EAK javaslatát Izrael kedden elutasította Anvar Szadat egyiptomi államelnöknek azt a javaslatát, hogy az EAK megnyitja a Szuezi-csatornát a hajózás számára, ha Izrael visszavonja csapatainak egy részét a csatorna keleti partjáról. Hangoztatta, hogy a csatorna megnyitását nem lehet a csapatok visszavonásától függővé tenni, de kijelentette, hogy „külön tárgyalásokat” hajlandó folytatni erről a problémáról. Meir asszony megismételte Jeruzsálemnek azt a korábbi feltételét, amely szerint a csatorna újramegnyitásának az izraeli hajózásra is kell vonatkoznia. Ezzel a követeléssel kapcsolatban — mint az AP megjegyzi — izraeli vezetők arra hivatkoznak, hogy Szadat javaslatában nem említette az izraeli hajózást és azt sem fejtette ki bővebben, hogy mit ért részleges csapatvisszavonáson. A Magyar Közlöny 8. számában megjelentek a' lakásrendeletek. Ez a közlöny 144 oldalon 18 jogszabályt közöl. A jogszabályok sorát az Elnöki Tanács módosító rendelkezése kezdi: ez a Polgári Törvénykönyvről megjelent 1959. évi 4. törvény és az állam- igazgatási eljárás általános szabályairól szóló 1957. évi 4. törvény egyes jogszabályait változtatta meg. Többek között kimondja: a megfelelő lakáselosztás érdekében a jogszabály elrendelheti, hogy a bérbeadó csak azzal a személlyel kötheti meg a bérleti szerződést, akit a végrehajtó bizottság illetékes szakigazgatási szervének határozata, vagy az erre jogosult egyéb szervezet megjelöl. Az Elnöki Tanács módosító rendelkezései természetesen összhangban állnak az új kormányrendeletek intézkedéseivel. Megjelent a közlönyben az ÉVM—PM—ÁH közös rendelet a tanácsi értékesítésű lakások árának megállapításáról, az ÉVM—PM rendelet az emeletráépítésekről és a tetőtér-beépítésekről korábban kiadott jogszabályok módosításáról, valamint a PM—ÉVM rendelet egyes építési kölcsö- nökről. A Magyar Közlönynek ezt a számát a szokásosnál több példányban adják ki, s így szerdától már nemcsak az előfizetők, hanem más érdeklődők és magánszemélyek is megvásárolhatják a Posta Központi Hírlapiroda boltjaiban. A lakosság széles körű tájékoztatása érdekében népszerű lakásrendeleti kiadvány is készül, s valószínűleg március végén, tehát még a lakbérmegállapítási munkák befejezése előtt megjelenik. F.zt megelőzően a szakemberek részére az Építésügyi és Város- fejlesztési Minisztérium Építésügyi Értesítőjének külön- szár-áben kiadja az új kor- mányrrrleletek és a miniszteri végrehajtási rendeletek gyűjteményét. Ebben az összeállításban a különböző szintű jogszabályok már nem lesznek egymástól elkülönítve,, hanem a kormányrendelet megfelelő paragrafusához illesztik a végrehajtási rendelkezéseket. A kormányrendeletek és a végrehajtási rendeletek 1971. július 1-én lépnek életbe, kivéve a lakbérekről és a lakbérhozzájárulásról szólókat, amelyek már hatályba léptek, de csak július 1-től kerülnek alkalmazásra. Mint ismeretes, a bérlők e határidőtől kezdve kötelesek az új lakbért fizetpi. A lakbérközléssel kapcsolatban azonban a bérlő észrevételt tehet a bérbeadónál, és az értesítés kézhezvételétől számított nyolc napon belül kérheti ennek felülvizsgálatát. A határidő elmulasztása jogvesztéssel jár. A kérelemhez csatolni kell a lakbérközlési lapot és jogosultság esetén a lakbérhozzájárulást igazoló lapot. Ha a bérlő ezeket az okmányokat nem mellékeli beadványához, akkor kérvényét érdemi elbírálás nélkül el kell utasítani. A bérbeadónak 15 napon belül kell felülvizsgálnia az észrevételeket. Ha elfogadta a megjegyzéseket, akkor a módosított lakbérközlést és lakbérhozzájárulást igazoló lapot visszaküldi a bérlőnek, ha pedig nem fogadta el, akkor továbbítja felettes szervének, amely 30 napon belül bírálja el a kérelmet és végleges határozatot hoz, amely ellen fellebbezésnek nincs helye. Ezeket a tudnivalókat egyébként részletesen tartalmazza a lakbérhozzájárulást igazoló lap, amelyet a lakbér közlésekor kap meg a bérlő. A rendelet intézkedése szerint az új lakbér összegét legkésőbb 1971. május 31-ig kell megállapítani és írásban közölni a bérlőkkel. Ha a bérbeadó ezt a határidőt nem teljesítette, akkor a bérlő 1971. június 15-ig kérheti az új lakbér megállapítását. (MTI) Ülést tartott a Tolna megyei Tanács VB
