Tolna Megyei Népújság, 1971. február (21. évfolyam, 27-50. szám)

1971-02-09 / 33. szám

Bemutatjuk a Dombóvári Vegyes Ktsz-t Tolna megye iparának már évek óta leggyorsabban fej­lődő szektora a szövetkezeti ipar. A megye ipari szövet­kezetei a harmadik ötéves tervben megduplázták a fog­lalkoztatottak számát, a ter­melés pedig csaknem három­szorosára nőtt, 1970-ben meg­haladta a 800 millió forintot. A szövetkezetek ugyanis fő­ként olyan területeken fej­lesztettek, ahol munkaerő­felesleg mutatkozott, vállal­va ezzel a megye foglalkoz­tatási problémáinak megoldá­sát, másrészt: olyan termé­kek gyártását kezdeményez­ték, amelyek iránt kereslet volt a piacon. Gyorsan tud­nak átállni — már a gazda­sági reform előtt is — alkal­mazkodni az igényekhez. A szövetkezeti iparon belül is kiugró eredmény a Dom­bóvári Vegyes Ktsz dinami­kus fejlődése. Pár évvel ez­előtt még a kisebb ktsz-ek közt foglalt helyet, ma vi­szont már felzárkózik a „na­gyok” közé. Ami pedig a ter­melés technikáját illeti, az él­vonalba került. öt évvel ezelőtt 1966-ban — az átlagos létszám 51 fő volt, az éves teljes termelési érték ötmillió forint. Az 1971-es terv: 360—370 főnyi létszám és 50 millió forint értékű áru termelése, öt esztendő alatt tízszeresére emelkedik a ter­melés (tavaly 26 millió volt, 1969-ben 10 millió forint.) Az „ugrás” 1969-ben követ­kezett be. A Beton- és Vas­betonipari Művek — gazdasá­gi okokból — leállította dom­bóvári üzemeit. A több pályá­zóból a legelőnyösebb aján­latot a Vegyes Ktsz tette a gyártelep hasznosítására, ezért juttatták a telepet a szövet­kezetnek. Mivel megalapozott tervekkel lépett a város ve­zetése elé a szövetkezet, meg is kapott minden támogatást. Az OKISZ Szövetkezetfejlesz­tési alap juttatással „szállt be” a megyei tanács az ipar- fejlesztési alapból támogatta a beruházást, a Chemolimpex Külkereskedelmi Vállalat — mivel jelentős exporttermelést ajánlott fel a szövetkezet — szintén ,-,besegített”, Termé­szetes, a beruházási összeg tekintélyes részét hitelből kel­lett fmansziroani. így indult meg — 1969. október elsejé­vel a beruházás tfz egykori cementárugyárban, ahol ren­delkezésre állt már egy nagy, lebetonozott udvar, néhány kisebb üzemépület, műhely és egy korszerű, új, komplett iroda- és szociális épület (ez utóbbi egyébként a megye legmodernebb ilyen, szövetke­zeti »létesítménye). Rohamtempóban folyt az építkezés és az új épületek berendezése, Határidő előtt, 1970. június ^.30-ára fejezték be a beruházás első, 7 mil­liós „lépcsőjét”, elkészült az első üzemcsarnok. A második ütemmel a tizennyolcmillió forintos bővítéssel most ké­szültek el. Ma már kész az új „gyár”, ahol múanyagcik- keket állítanak elő, műanyag- hulladékot regenerálnak, ter­mészetes szőrt dolgoznak fel, neonreklám-berendezéseket gyártanak. Korábban a város külön­böző helyein, kilenc műhely­ben folyt a termelés. Ezeket most sikerült „összehozni”, egy helyre. A szövetkezet le'gjelentősebb termelési ága a műanyag­feldolgozás, illetve műanyag­hulladék regenerálása. Perspek­tívában is. Olyan import­gépeket szereztek be, ame­lyekkel — egyedül az ország­ban — képesek feldolgozni, illetve regenerálni, újra fel­használható nyersanyaggá ala­kítani a különféle poliamid. poliészter, polipropilén mű­szálakat. Ebből a szövetkezet­ben is képesek előállítani különféle termékeket — szá­lakat ..is — de vissza is ad­hatják a műszáliparnak. A granulátum iránt külföldről is nagy az érdeklődés, még eb­ben a negyedévben jelentős exportra kerül sor. Az export pedig — devizabevétel, a ha­zai feldolgozás — deviza­megtakarítás. Az exportból származó devizából fizetik ki a külföldről Vásárolt gépeket. A szövetkezet műanyag­részlege egyre szélesedő ter­mékskálájának egyik cikke • a kefeipari műszál. Verseny­társa a „sikárgyökérnek” an­nál sokkal jobb, taitósabb. Készítenek kefetestekét, víz­csapfogantyúkat. különféle fú- vot.t és fröccsöntött terméke­ket, flakonokát, .lágy PVC- csöyeket. Mintegy száz asszony és leány dolgozik — legtöbbjük­nek ez az első ipari munka­helye — a ' szőrüzemben. Itt kefetömő anyagot készítenek. J elentős részben exportra, de kielégítik a belföldi igénye­ket is. Az új telepre költöztétték nemrég a neonrészleget is. A szövetkezet neonosai már évek óta járják az országot — ők végzik például az egész Balaton-part neonberendezé­seinek rendszeres karbantar­tását, de állandóan kapnak megrendelést, megbízást új neonberendezések előállításá­ra, felszerelésére is. Az új üzemben megduplázódik a termelés, míg tavaly ötmillió forint értékű volt a részleg termelési értéke, az idén — a korszerű üzemben — ez tíz­millió forint fölé emelkedik. Az össztermeléshez képest nem jelentős, de mégis ér­dekes: az egész ország bőr­feldolgozó és cipőiparát a szövetkezet látja ei műanyag szabászíemezzel. A helyi la­kosság részére pedig rendel­kezésre áll ,a férfiszabórése- leg, ez egyébként az egyedüli, ami a városközpontban mű­ködik, érthető okból: az új központi telep távol esik a központtól. 1971 lesz az első olyan év, amikor már teljes kapacitás­sal termel az új üzem. A vá­lasztékot állandóan bővítik és már — egyelőre még csak a szövetkezet vezetőinek, mű­szaki gárdájának elképzelé­seiben — kialakulóban van­nak a távolabbi fejlesztés, bővülés tervei. A természetes szőrt feldolgozó részleg. Uj neoncső minőségi ellenőrzésé. Kj munkások — íij, korszerű gépek a muanyagüzembea» Minták öllel» ció a műanyag üzemből.

Next

/
Thumbnails
Contents