Tolna Megyei Népújság, 1971. február (21. évfolyam, 27-50. szám)

1971-02-09 / 33. szám

~ Az már igaz. A Ginestra-kapuhoz is a vörösök vonultak május elsején. Miattuk ítéltek el. De mi a maffia parancsára lőttünk... És azok a vörösök ugyanolyan nyomorult csórók voltak, mint én, vagy Giuliano, vagy a banda többi tagja. Pietro csoportja, a hegyipásztorok nem is lőttek a tömegre, csak a levegőbe durrogtattak és Viterbób&n mégis elítélték őket. ~ Ez most nem érdekes — akasztotta meg Pisciotta gondolatmenetét Polacco. — A saját bőröd a fontos. Akik a Ginestra-kapunál meg­haltak, azokat már csak a végítélet harsonája támasztja fel... Ezért nyugodtan mondhatnád: a kommunisták bíztattak fel a tárgyaláson, de te rájöttél, hogy beugrattak, amikor azt mondtad, hogy az uralkodó párt parancsára és a maffia utasítására lőttetek. így elkerülhetnéd a biztos megtorlást és ráadásul senkinek sem ártasz vele. — Miket beszélsz itt össze-vissza? Még, hogy vonjam vissza a szavamat? Kinek nézel te en­gem? Nem! Az igazságból nem tágítok, ha hele- döglök is... — Te kérdezted a véleményemet. Hát ne­kem ez a véleményem. — örült vagy!... Aljas vagy. — És Pis- ciötta köpködni kezdett. — Lehet, hogy te és minden hozzád hasonló ezt tenné, de számomra nincs az a kincs, amiért akár egy szót is vissza­vonnék, hiszen igazat beszéltem. Ha én a szava­mat visszavonom, a lelkemet fosztom meg. — A te dolgod — vont vállat Polacco és szo­morúan gondolt arra, hogy ez a bandita ezúttal nála is emberségesebb, következetesebb és kémé. nyebb jellemnek bizonyult. Két nappal később Polacco távozott a viter- bói börtönből és négy napra rá Castelgandolfo környékén egy szakadékban felismerbetetlen.ségig összezúzott, igazoló papírok nélküli hullát talált két hegyipásztor. 10. Pisciottát, Polacco távozása után nyolc nap­pal a hírhedt palermói Ucciardone börtönbe szállították át. Pisciotta még örült is és naívul azt hitte: felvirrad végre bosszújának napja. Bí­róság elé állhat Palermóban, azt viszont nem tudta, hogy viterbói cellaszomszédjának elutasí­tott ajánlata az utolsó lehetőség volt életének megmentésére. Azt sem tudta, hogy a hírhedt és oly sok tragédiát megért Ucciardone Don Calo ellenőrzése alatt áll. Nemcsak a börtönőrök, de az igazgató is a maffia parancsára cselekszik... Az Ucciardone a szicíliai maffia egyeteme volt és Luciano nagy hatalma sem tudta meg­akadályozni, hogy a hagyományos maffia elleni harcában jelentős tromfnak számító Pisciotta el­kerülje az oly sok maffia-leszámolás néma szín­helyét, az Ucciardonet. Don Calo diadalmaskodott. A kellemetlen fe­csegő „taknyos”, aki akaratán kívül a hivatalos olasz uralkodókörök és a maffia megegyezése alapján vált unokafivére gyilkosává, végre a villalbai maffia dón hálójába került. Ide, az or­dasok tanyájára vágyott Viterbóból a montelep- rei hegyek nem is oly rég még legendás hírű al- királya. „Testvérei” között lehetett végre..., de a fekete bárány, aki Viterbóban megszegte az omertá-t, mégsem érte meg a palermói tárgyalás napját. Hiába tett rendkívüli óvintézkedéseket, hiába készítette maga magának a kávét, negy­vennyolc órával első vizsgálóbírói kihallgatása előtt szokása szerint megfőzte reggeli kávéját, amelybe egy kiskanálnyi vitamin-koncentrátumot is tett. Ezt a gyógyszert, tüdőbántalmai miatt még a viterbói börtönorvos írta fel számára. Pis­ciotta szokása szerint felhörpintette az italt és két perc múltán a börtöncella rücskös kövére ro­gyott. De volt még annyi ereje, hogy a priccse melletti polcig vonszolja magát és egy bögre olívaolajat igyon. Azt hitte, az oiaj kihánytatja gyomrából a mérget. A sztrichnin azonban erő­sebb volt. A következő pillanatban pokoli kínok között rántotta a kőre az ideggörcs. Artikulát- ían üvöltése betöltötte az Ucciardone falait, ám maradék erejével, fetréngve, bukdácsolva le­vergődött még a betegszobáig, ahol pontosan an­nak kezébe került ápolásra, aki gyógyszerébe a mérget belekeverte, Pisciotta haláltusája fél­óráig tartott. Száját őrjítő kínjaiban cafatokra tépte csattogó fogaival. „Bivalytermészete volt” — jegyezte meg a méregkeverő börtönocvos, amikor Pisciottá-t vé­gül is egy iszonyatos utolsó üvöltéssel megakasz­totta a merevgörcs. Sorsát a maffia parancsára gyilkoló orvos sem kerülte el. Még aznap este, ahogy a bör­tönből, szolgálata lejártával távozott, az Ucciar­done mögötti sikátorban eldördülő, tompa lövés némította el örökre... S hogy semmilyen mó­don se kerülhessen sor Palermóban a Giuliano- ügy bírósági tárgyalására, néhány nappal Pis­ciotta halála után a palermói rendőrkapitánysá­gon, hivatali szobájában, kávéja elfogyasztása után, váratlanul a gyomrához kapott Verdiani rendőrkapitány, at oly sok veszélyes titok tudója is. Mire a kórházba értek vele, már halott volt. 11. Fleurot felügyelő palermói vizsgálódásainak végére ért. A kör bezárult és mintha a párkák nyisszantották volna el,, tíz esztendővel ezelőtt az Ucciardoneban megszakadt az utolsó nyom fo­nala is. A palermói ügyészség a „tettes isme­retlen” felirattal irattárba rakta a Pisciotta- ügyet. Giuliano, Don Calo, Pisciotta és a többi fcisebb-nagyobb rendű és rangú bandita és maf­fiafőnök az idők során meghalt. Gasetti szerint Genco Russo mussomeü malomtulajdonos fel­tehetően a maffia jelenlegi feje, ám ő ártatlan a kábítószer-csempészésben, vagy legalábbis sem­mit sem lehet reá bizonyítani. Fleurot, akár csak egy történelmi értekezés precíz szerzője, minden valamirevaló személyről, akinek 1943 óta fellel­hető köze volt a maffiához, kartotékrendszert ál­lított össze és a kis, kemény kártyalapokra idő­rendben írta rá az összes megtalált adatot. Eze­kéit az adatokat rádiótávírón közölte az Interpol központjával, főnökével. Marc főfelügyelővel. Fleurot, ahogyan Marétól látta, a kartonokkal passzianszot próbált játszani. Az íróasztalon maga elé terítette a lapokat, és akárcsak valami főrangú hölgy a kártyát, százféle variációban próbálta egymás alá, fölé, mellé rakosgatni a kartonokat, remélve azt. hogy így hátha kijön valami össze­függés. Érdekes módon azon kapta magát, hogy szeme egyre gyakrabban akadt meg Bartolomeo Matranga nevén. Matrangá-ról azonban Casetti felügyelő sem tudott bővebb felvilágosítást adni. Mindössze annyi hivatalos adat maradt meg a bűnügyi archívumban, ami azt igazolta, hogy 1949-ben, majd 51-ben több maffia-gyilkosság gyanúja miatt nyomozott utána a rendőrség, ám elérni nem tudta, nyoma veszett. „Feltehe­tően külföldre távozott” —* ezt írták annak ide­jén az ügyében eljáró hatóságok Matranga ak­tájára. „Pedig nem lehetett valami utolsó fickó” — töprengett Fleurot, valahányszor a különböző Összefüggésekben belebotlott Matranga nevébe. Fleurot csoportjának nyomozói már hetek óta utazgattak Nyugat-Európa és Észak-Olaszország között. Harminc-negyven gyanús fickót követtek eddig. Ő maga nyolc napja tartózkodott Palermó­ban és ezalatt végigtanulmányozta az összes fellelhető iratot... És sehol semmi, ami arra utal­hatott vofyia, hogy a maffiának köze van a mos­tani, nagy kábítósaerüzlefchez. Két embere és Ca­setti detektívjei ugyan a parti őrséggel és a vám­hivatal tisztjeivel együtt nyomára akadtak egy bizonyos Di Pisa nevű fiatal vagánynak, de mi­előtt elkaphatták volna, valaki az orruk előtt lelőtte. Casettiék most a gyilkost keresik. (Folytatjuk) Vasút — gyors út A gőzösök nyugdíjba mennek A törvénynél tömörebben aligha fogalmazhatnánk meg a vasút feladatait az 1971—1975 közötti esztendőkben. „A vas­út Diesel- és villamosvontatá­sának arányát 90—93 százalék­ra, a tolatás dieselesítését pe­dig legalább 75 százalékra kell növelni. Be kell fejezni a te­her- és a személyvonatpark rekonstrukcióját. Mintegy 280 km hosszúságú vonalat kell villamosítani. Növekedjék a hálózat automatikus biztosító- berendezésekkel való ellátott­sága” — olvashatjuk a negye­dik ötéves tervről szóló tör­vényben. A több mint száz- esztendős államvasút — az 1868. évi I. törvénycikk hozta létre ■— újjászületésének kor­szakát éli. HEGYESHALOMTÓL ZÁHONYIG 1970. december 19-én ünne­pélyes körülmények között kü­lönvonat gördült be a nyíregy­házi pályaudvarra. A külön­vonat a Budapest—Cegléd— Szolnok—Debrecen vasútvona­lon futott végig, s jutott el Nyíregyházára, élén: villany- mozdonnyal ! Az ünnepélyes avatás méltó záróakkordja volt annak az 1,2 milliard fo­rintba kerülő munkának, amelynek eredményeként lét­rejött a „második záhonyi ösz- szeköttetés”, azaz Budapest- Miskolc—Nyíregyháza—Záhony után Szolnok—Debrecen felől is. A villamosítás eredménye­ként 50 Diesel-mozdonyt irá­nyíthattak át más vonalakra, s száz gőzmozdony — évi 100 ezer tonna szén felhasználása. — vált feleslegessé. A kiragadott példa érzékel­teti az utat, amelyet a vasút az elmúlt években gyorsuló tempóban tett meg. Dieselesí- tés, villamosítás korszerűbb kocsipark, automatikus bizto­sítóberendezések. ., Tíz év alatt félezer villamos és Diesel­mozdony, több tízezer teher­kocsi, s több mint kétezer sze­mélykocsi állt forgalomba. A vasút 1970-ben 116 millió ton­na árut szállított, a személy- forgalom 72—73 százaléka is reá hárul. KAMATOZÓ MILLIARUOK A vasútfejlesztés nagy anya­gi erőforrásokat követel. E források az elmúlt években bővültek, a negyedik ötéves terv esztendeiben pedig 30 mii. liárd forint válik felhasználha­tóvá. Mintegy 3,6 milliárd fo­rint fejében 375 villamos és Diesel-mozdony áll szolgálatba. Több mint ezer, korszerű, négytengelyes kocsival bővül a személyvagonpark, 13 500-zal gyarapodik a teherkocsik szá­ma. A hálózatfejlesztésre 15 milliárdot költ a vasút: létre­jön az észak-déli villamosított vonal, Szob—Budapest—Rákos —Űjszász—Szolnok—Lökösháza között; a vonalak mintegy fe­lén 1975-ben már korszerű, au­tomatikus biztosítóberendezé­sek működnek majd.., 1969­ben a vontató és a vontatott járműpark korszerűsítésére 2,1 milliárdot fizetett ki a MÁV, 1970-ben beruházásai 5,4 mü- liárdrta rúgtak, csak a szolnoki csomópont kiépítése 800 millió forintot emészt fel... Adatok, tények, ám érzékelhető-e. s miben, a milliárcfok hasznos kamatozása? Érzékelhető. A megnőtt szál­lítási igények kielégítésében. A személy- és áruszállítás gyor­saságának növekedésében. (A személyvonatok átlagos uta­zási sebessége 29,4 km-ről 34,8-ra emelkedett). Az eszkö­zök jobb kihasználásában. (A tehervonatok átlagos bruttó súlya 843 tonnáról 1000 ton­nára nőtt). A közlekedési munkamegosztás — a vasúti és a közúti szállítás ésszerű ará­nyainak megteremtésével —, tökéletesítésében. Abban, hogy bár szidjuk a vasutat — s nem mindig alaptalanul —, végül is kényelmesebben, rövidebb ideig utazunk, mint öt, vagy tíz esztendeje. ŐRSÉGVÁLTÁS A VONTATÁSBAN A zúgva száguldó villamos mozdony, a mély bruntmogás- sal futó Diesel-vasparipa nap­jainkban már nem kelt külö­nösebb feltűnést; természetes­sé lett. A vontatásban, — ahogy a mozdonypark összetételét, felhasználását jelöli a szak­nyelv —, most zajlik le a nagy őrségváltás. 1960-ban a vonta­tás 88,4 százalékát még gőz­mozdonyok látták el, 7,7 szá­zalék jutott a villamos moz­donyokra, s csupán 3,9 a Die­seleiknek. Tíz év múlva, 1970- re a gőzvontatás aránya 32,4 százalékra csökkent, a villa­mos vontatásé 27,9, a Dieselé 39,7-re emelkedett! S ha az öt év múlva, 1975-ben kialakuló ará­nyokat nézzük, a gőzösöket túl­nyomórészt nyugdíjban teléig juk. Részesedésük mindössze tíz százalék lesz, a Diesel­vontatásé 49,2, a villamosé 40,8. Mi tagadás, alapos őrségváltás ez. S ami lényeges: szükség- szerű, hasznos csere. A gőzös: romantikus, fúj, prüszköl, szikrát hány. gőzt okád, a gyerekek kedvence. És drága, korszerűtlen, piszkos, le_ vegőt szennyező, kicsi a vonó­ereje, lassú. Üzemköltsége négy­szer annyi, mint a villamos vontatásé, háromszor olyan drága, mint a Diesel. .. Az ész- szerűségből következő gazda­ságosság. s a feladatok diktál­ta szükségszerűség tette hát el­odázhatatlanná a nyugdíjba menetelt. 1980-ig azután vég­legesen eltűnnek, a szárny­vonalakról, a tolatásból is. Mú­zeumi tárgy lesz belőlük, jel- zőjeként egy kornak, amely a szállítás forradalmasítását in­dította el, 1814-ben, Georg Stephenson csattogó, gördülő gőzgépével, a Blücherrel.... de amelynek ma már korszerűbb, nagyobb erejű, gyorsabb gé­pekre van szüksége. VASPÁLYÁK SZTÁRJA Valamikor a 424-es típusjelű gőzmozdonyok — valamikor? Még néhány éve is! — voltak a vaspályáik sztárjai. A sztárok sorsa. S az új csillag már emelkedőben van: készül, a tervidőszak második felében pályára kerül — a Ganz- MÁVAG gyártmányaként — a legerősebb vasparipa, amit ha­zánkban valaha készítettek, a 4800 lóerős villamos mozdony. Ahogy a 2700 lóerős, ugyan­csak hazai gyártmányú Diesel, mozdony is... A sztárok — megszokhattuk — kényesek. Akárhol nem lépnek fel, akár­mit nem vállalnak el. Igaz ez a vaspályák sztárjai esetében £4 A aegy teljesítményű, gyors mozdonyok vontatta szerelvé­nyek alá jobb pálya kell. Ezért, hogy a negyedik ötéves terv­ben — sok ezer ember szabad ideje lesz hosszabb, sok millió tonna áru jut el rendeltetési helyére hamarabb —, a meg­lévő, 800 km hosszúságú villa­mosított pályához újabb 280 km csatlakozik. Ezért, hogy további 1900 km hosszú pá­lyán végzik el a korszerűsí­tést, így befejeződik e murika a Balaton déli partján, a fővá­ros és Pécs között, megkezdő­dik a hegyeshalmi vonalon, .i S persze, mindezek mellett to­vább szükséges gépesíteni a pályaépítést és -fenntartást, megteremteni az üzemvitel au­tomatizálásának feltételeit, el­helyezni az automatikus biz­tosítóberendezések tömegét... A tervtörvényben foglaltak, a cikk elején idézettek meg­valósítását, stílusosan szólva, expressz-sebességgel kezdte meg a vasút: 1971-ben hat- milliárd forintot ruháznak be, ebből 2,5 milliárdért járműve­ket vesznek — a többi között 47 Diesel, és villamos moz­donyt —, folytaták a Rákos— Üjszász, illetve Debrecen— Nyíregyháza között a második vágány építését, elkezdik és befejezik a Szob—Budapest vo­nal villamosítását. ÉRETTSÉGIZETT GÉPÍRÓNÖT ADMINISZTRATÍV MUNKAKÖRBE AZONNAL FELVESZ mg. technikum, Palánk. Telefon: 128—31. (98)

Next

/
Thumbnails
Contents