Tolna Megyei Népújság, 1971. február (21. évfolyam, 27-50. szám)

1971-02-07 / 32. szám

V

M

.Ilijén pénzügyi segítséget nyújt a világ zsidósága Izraelnek ?

/I

írja:

'!$•1 d^l-afrikai Port Eliza- batí’hon a1 zsidó Louis Sacks fei:;aéíí|otta városánál^ zsidóit: ..Ádjatpk aírieadig csak nem fáj, ameddig nem okoz igazán fájdalmat!’ Port Elizabeth nyolcszáz zsidó családjától tavaly 10 millió DM-nek megfelelő összegnek kéllett összegyűlnie.

Párizsban a zsidó pénzkirály, Rothschild báró felhívta az 500 0Ó0 francia zsidót; adják jövedelmük 10 százalékát a zsidó állam felépítésére. ........

■ New. York-ban az United J Elvish Appeal (U JA) elnöke, Edward Ginsberg fordult a hatmillió amerikai zsidóhoz: az ‘ izraeliek áldozatát emberéletben, "sebesültekben, vérben « mérik — a miénket az attományaink szerint. A folyamatban'lévő gyűjtési kampány során Amerika zsidó- közösségeinek 5C0 millió dol- láfi- kell összehozniuk.

'jrondheimben csak. úgy, mint Buenos Airesben, Los Afyg'g'iesfceh csakúgy, mint MK1 böurne-ben a zsidók pénzt gyűjtenek Izrael állam számárán A . Föld 54 országából küiderígk támogatást Izraelbe, -is ilyen. sok nemzethez tartozni .emberek eddig sohasem adMözták égy olyan ország számára, amelyet a legtöbben közülük meg csak nem is láj^;^^ soha. , .... v- -r. > r

ferdét ' áitam.':494!í»ban itör- t etS^”'■ megalapítása “ ótp.;. ljpre- , kén 15 milliárd márka össze- gft- pénzadomány folyt be Izraeli;?; közel 6 milliárd már- kaí; u Világ ■ zsidósága hosszú lejárat i és, kedvezményes ka- rnr|,í;$l-' liitelezett az izraeliek- nfl&T .

, #i,-világ zsidóságától származó ‘ rendszeres pénz- injekciókkal a kis népességű Izrael 20 éven beiül a Közelii'. leghatalmasabb ipari

áikjynáyá nőtt; a segítség nffiy|it’,a hadviselő ország a kyiylddel szemben ma csak- nojwrli zetérképtelen lenne.

A* világ - zsidói csupán a lély^bisó évhez kereken két- mi^üácA.,; íjjúrkának megfelelő ('«•sieget szivattyúztak Izraelbe — és ezzel- Izrael fizetési mérlegének hiányát csaknem

a felére csökkentették. Az izraeliek szívesen tréfálkoznak azzal, hogy keresztezték a tehenet a zsiráffal: az állat külföldön eszik és Izraelben tejel.

A tej — ez többek között keréken 250 000 lakás a bevándorlók számára; - 400 újonnan épült falu és eddig kereken 700 000 gyermek isko- koláztatása, az iskolák és egyetemek, a kórházaié és öntözőberendezések, a gazdasági vállalkozások és átképzési intézmények, azonban a fegyverkezés is.

Izrael hadigépezete közben elnyeli az adóbevételek 85 százalékát. Amíg azonban „a világ zsidósága viseli Izrael szociális szükségleteinek a terhét” — mondja Abba Eban izraeli külügyminiszter —, „az izraeliek mindenütt . másutt megállhatják a helyüket.”

A trauma, hogy az Izraelben élő zsidókat ugyanaz a sors érheti el, mint a nácik hatmillió zsidó áldozatát, a mindenütt kisebbségként élő zsidók között hagyományos szolidaritás, a misztikusvallásos kapcsolat az ígéret földjével, — ez mind hozzájárult a példátlan adományáradathoz.

„Átéltük a hatmillió zsidó katasztrófáját, és meg akarjuk akadályozni, hogy ez még egyszer megtörténjék’ — mondja Max M. Fisher amerikai zsidóvezető.

Ezért valahányszor Izrael ismét erősebben veszélyeztetve érzi magát, növekszik a világ zsidóságának áldozatkészsége is: az 1967-es válságos évben a zsidók 370 millió dollárt ' gyűjtöttek össze, kétszer any- nyit, mint az előző évben.

Még a Világ legeldugottabb saricábán 'élő zsidók is rá*- jöttek akkor, hogy Izraelért dobog a szívük. Amikor például Szapir izraeli pénzügy- miniszter 1987. júniusában baráti látogatáson Dél-Ameri- kában járt, a zsidók Izraelnek szánt csekkekkel, készpénzzel, sőt ékszerekkel fogadták még a legkisebb repülőtereken való leszálláskor is.

„Ka ömlik a vér, ömlik a pénz is” — jegyezte meg a háború utáni aöományáradat- ról Gottfried Hammer, a vezető amerikai cionista funkcionárius.

Az izraeliek a világ zsidósága körében végzett rendszeres pénzgyűjtéseiket, a ..diaszpóra megadóztatásának” nevezik. A befolyó pénzben

nem jámbor adományt látnak. Az izraeli állam alapítói számára magától értetődik ugyanis, hogy Izrael nemcsak a két és fél millió izraeli zsidó hazája, hanem a világ 13 millió zsidójának is otthona.

„Izrael állam az egész zsidó nép művének tekinti magát” — áll az úgynevezett státusztörvényben, amely az Izrael állam és a cionista szervezetek közötti viszonyt szabályozza.

/ „Igazi cionisták számára — gúnyolódik Úri Avnery baloldali izraeli ellenzéki politikus — a beáramló pénz egy fajta vezeklési díj azoktól a zsidóktól — akik nemzeti kötelességük ellenére — nem jönnek Izraelbe.”

Egyes zsidók még haláluk után is vezekelnek, vagyonukat Izrael államra vagy Izrael intézményeire hagyják.

így. amikor a németországi születésű zsidó Kail Grume, a 20-as évek filmproducere londoni száműzetésében meghalt, a Jewish National Fund- ra hagyta egész vagyonát.

Az örökhagyók néha feltételeket is támasztanak. Egy holland milliomos például az izraeli Weizmann-intézetnek kétmillió dolláros adományt ajánlott fel, azzal a feltétellel, hogy az első zsidó államelnöknek, Weizmann-nak a sírja mellé temetik majd el.

Halála után ugyan hely hiányában nem lehetett közvetlen a Weizmann sírja mellé temetni, végül mégis ehhez egészen közel lelt véeső nyugalmat. Az intézet megkapta a pénzt.

Vagyonos zsidók szívesen állíttatnak emlékműveket is a Szentföldön: adakoznak egy egyetemi intézet, egy iskola építésére, kibucházak vagy aggok házának építésére, amelyek azután nevükét viselik.

Fiatal izraeliek így látogatják a „Feinberg Graduate School”-t, amelyet Abe Feinberg amerikai milliomosról neveztek el, aki többek között. felügyelőbizottsági elnöke az American Bank and Trust Company-nek A kanadai wisky-gyáros Allan Bronfman pénzéből a Mona Bronfman Sheckman Amphithe- ater-t építtette, a texasi zsidó Sadie és Joseph Danziger, a „Sadie and Joseph Danziger Building for Physics Research” nevében örökítette meg magát.

A cionisták természetesen nem akartak csupán ilyen

presztízs-ajándékokra hagyatkozni. Hogy a diaszpóra adóját szisztematikusan emelhessék, világméretű, finoman csomózott hálóvá építették ki pénzgyűjtő szervezeteiket.

Ennek élén a „Jewish Agency” áll, jeruzsálemi székhellyel. Hozzá folyik be az adományok java, ez adja át a pénzt Izraelnek.

A Jewish Agency inkasszóját egy alszervezet, a „Keren Hajeszod” (alapítványi pénztár) kezeli. A Keren Hajeszod 34 országban tart fenn fiókot. Ezekben a Keren Hajeszod vezetői Izrael-barát propagandát folytatnak és gyűjtőkampányokat szerveznek, gondoskodnak Izraelből hozott hatásos szónokokról és fizetőképes zsidókat küldenek a Szentföldre.

„A Keren Hajeszod lett a legfontosabb eszköz népünk harcában, amelynek célja, hogy új otthont teremtsen ősapáink földjén” — dicsérte a szervezetet egykori Sigmund Freud.

A Keren Hajeszod funkcionáriusai a gyűjtési technika gazdag fegyvertárát ügyesen a világ zsidóinak nemzeti sajátosságaihoz igazítják.

így például a svájci zsidók évente tombolával es bazárral egybekötött jótékony bálokat rendeznek, a messzemenően asszimilált francia- országi zsidókat csak diszkrét levelekben hívják fel, hogy járuljanak hozzá a zsidó állam szükségleteihez.

Dél-Amerikában sok zsidó mint a havibért, utalja át hózzájárulását az izraeli segélynek. Az 1700 finn zsidó számára viszont a minden évben megrendezett gyűjtési akció megnyitása szinte nagy zsidó ünneppel ér fel

Az izraeliek leghatalmasabb támasza mégis az amerikai zsidóság: az összesen 13 millió zsidóból kereken 6 millió ma az Egyesült Államokban él, az Izraelnek küldött pénzadományok és hitelek csaknem 80 százaléka amerikai dollár.

Egyetlen zsidó közösségben sem fejlesztették ki olyan tökéletesen az izraeli segélyt a hivatásos zsidó pénzgyűjtők, mint az Egyesült Államokban.

A Manhattani Sperry Rand Building 29. emeletéről áradnak szét az United Jewish Appeal (ÚJA) — ez a neve a Keren Hajeszod amerikai fiókjának-' — ügyintézői, egy

sereg hivatásos és Önkéntes pénzgyűjtő. Az ÚJA központja közvetlen telexkapcsolatban áll mintegy 300 zsidó közösséggel.

Az ÚJA főnökei — ezek 75 000 dollárig terjedő évi fizetést húznak — évente 20 000 jótékonysági rendezvényt szerveznek, amelyeken az emberek Izrael javára adakoznak. Izraeli politikusokat küldenek végig Amerikán propaganda- utakra („from coast to coast’) Propagandacélokra izraeli professzorokat, művészeket vagy újságírókat alkalmaznak. A hatnapos háború óta különösen keresettek a tisztek.

A kongresszus zsidó és nem zsidó tagjai ugyancsak szívesen hivatják meg magukat jótékonysági rendezvényekre. (Egy-egy előadás után legalább 2000 dollár tiszteletdíjat kapnak.)

New York-ban, ahol kétmillió, tehát majdnem ugyanannyi zsidó él, mint Izraelben, egy hathónapos kampány során kereken 8000 rendezvény zajlik le, a Waldorf Astoriában vagy a Hiltonban tartott költséges vacsoráktól a világváros előkelőbb negyedeiben rendezett diszkrétebb házi összej övetelekig.

Amikor szeptemberben Izrael miniszterelnöke, Gólda Meir, ellátogatott az Egyesült Államokba, az United Jewish Appeal és az Israel- Bonds szervezet funkcionáriusai a látogatást arra használták fel, hogy az amerikai zsidóközösség történetében a legnagyobb jótékonysági vacsorát rendezzék meg.

Az amerikai high society 3000 zsidó tagja tett eleget a New York-i Hilton nagy báltermébe szóló meghívásnak. Az Egyesült Államok 19 kü-í lönböző városából 40 000 vezető zsidó követte figyelemmel az eseményt, annak a privát tv-láncnak a segítségével, amelyet a TNT televíziós társaságtól vettek bérbe.

„Izrael a központja mindannak, ami zsidó” — figyelmeztette Golda Meir a hall-, gatósógot. A szónoki emelvény mögötti dekorációt az amerikai nemzeti színekkel festették ki, a díszelnökségtől jobbra és balra a rendezők hat-hat izraeli és amerikai zászlót tűztek ki. Kint a Hilton kapuja előtt az erős rendőri készültségnek nem okozott gondot, hogy elintézze azt a, 200 arabot és baloldali amerikai diákot, akik transzparenseken követelték, hogy pusztuljon Golda Meir.

A vacsora nagy sikerrel járt; csupán a teremben megjelent 3000 személy átlagosan 10 000 dollárt adakozott.

Egy asszony elmegy az orvoshoz, és a következő panasz- szaj. él: vízsz. 1., függ. 20., vízsz. 67., függ. 37. és vízsz. 49. Mire az orvos: függ. 16.

Meghatározások:

Vízszintes: 16. Város Dániában. 17. Buzdító. 18. Osztrák és olasz gépkocsik jelzése. 19. Anyagok jelzője is lehet. 21.

. Francia divatcég (+’). 22. Megszólítás. 23. Jugoszláv gépkocsik jelzése. 25. Szamárhang. 26. Tehergépkocsi-márka. 28. Rangjelző. 29. Perem egynemű betűi. 30. A Pál utcai fiúk „favágója”. 32. Mézes-mázos. 35. Hölgy, németül. 36. Névélős papiruszhajó. 38. Nem egyenes. 39. Van heti is, napi is. 40. Buzdító szócska. 42. Minden, összes angolul. 44.' NJI. 45. Függ. 46. Kiejtett betű. 47.... carte (étlap szerint). 52. Férfi és női becenév. 53. Énekes-ma- dár-fajta. 54. E középkori méltóság. 55. Élelmiszeripari dolgozó. 56. Megszólaltat. 59. Férfinév. 60. AAAA. 61. Hajórész. 62. SJI. 63. Fanyar gyümölcs. 65. Állatlakás. 66. Ipari növény. 69. Hátráló állat! 71.

' Ismert komikuspár egyik tagja volt. 73. Mérges. 75. Végtagja. 77. Idegen állatkert. 78. Egymást előző betűk. 79. Mezőgazdasági eszköz. 80. E pár! 82. Harangszó. 83. Nagy szovjet folyó, 84, Mikszáth-regényalak.

86. Nem valajni udvarias megszólítás. 88, Svájci gépkocsik jelzése. 89. Sziget és tartomány Japánban. 92. Megtorlás, közismert idegen szóval.

Függőleges: 2. Japán város Nagaoka mellett. 3. Ásvány. 4. Három, több szláv nyelven. 5. Párizs repülőtere, fonetikusan. 6. Bulgária legmagasabb hegyén. 7. Egy olaszul. 8. Ergé! 9. Kerti munkát végez. 10. Vörös angolul. 11. A Föld történetében a mezozoikus kor első szakasza, klasszikus helyesírással. 12. Ez a „jog” divatos volt a vadnyugaton. 13. Duplázva nép és oroszlánjelző., 14. Ebben van! 15. Vihar, roham németül. 24. Majdnem Duna! 26. Esküvőn szokták mondani a boldogító... 27. Határozószó. 29. Egyházi ember. 31. Időmérő. 33. Kiejtett mássalhangzó. 34. Azonos hangzók. 35. Az ENSZ volt főtitkárának keresztneve. 39. Radar. 41. Pozsgás növények. 43'. Ürmérték. 45. Ebédkezdő fogás. 46. Kereskedelmi dolgozó- 48. Kérdez, angolul. 50. A.hét vezér egyike. 51. Etióp város a Szomáliái határnál. 52. Égjt 'äfigölul. 57. Fordított tetőalj! 58. Nagy belga iparváros. 61. Élesít. 64. Opiumnövény. 66. Patet... 67. TTe1vrag. 68. Háziállat. 70. Központi Ellenőrző Bizottság. 72. Fenyőtermés. 73. Szomáliái

város. 74. Agresszív katonai tömb. 76. Zálogházam, zsargonban. 78. Magánhangzókat! 81. Férfinév. 84. Duplázva: Thor Heyerdahl ismert regénye. 85. Három római szám. összegük 502. 86. Sporttrikó. 87. Becézett női név, idegen helyesírással 90. K. J. 91. O. A. 92. Érés! 93. Mint a vízsz. 77, csak fonetikusan.

Beküldendő az asszony és az orvos között lezajlott párbe- ■ széd szövege, Megyei művelődési központ, Szekszárd címre, 1971. február 15, déli 12 óráig. A levelezőlapra- kérjük ráírni: REJTVÉNY.

A helyes megfejtést beküldő^ között 5 db könyvet sorsolunk ki.

Áz 1971. január 24-i rejtvény- helyes megfejtése:

Vízsz.: Szarvasállomány. Feketeharkály. Szarvasbika.

Függ.: 20 ezer hektárt. Mókus. Őzek. Feketególya, Rétisas. Apróvad. Erdei kisvasúton.

Könyvet nyertek: Gyugyi Ág- • nes Szekszárd, Pollack u. 10, Kovács Ferencné Nagyszékely,- Ady u. 24, Molnár Lászlóné Tolna. Deák F. u. 22, Mátai Irén Szekszárd, Fürdőház u. 4/B, Száraz Istvánné Szekszárd, Tarcsay u. F/3.

A könyveket postán küldjük el

i