Tolna Megyei Népújság, 1971. február (21. évfolyam, 27-50. szám)
1971-02-06 / 31. szám
On mire gyűjt? !Segyezer háztartás nagyító alatt A falu takarékosabb Telekre és lakásra rakosgatnak a legtöbben Hazánk lakosságának takarékbetét-állománya tíz év alatt csaknem kilencszeresére nőtt, s ma már meghaladja a negyvenmilliárd forintot. Az összeg jóval nagyobb, hogv- sem érdektelen volna megvizsgálni, milyen célra, milyen meggondolások alapján gyűjtő: iák össze tulajdonosai. A népesség zöme családban él. ezért logikus az Országos Takarékpénztárnak az a módszere. hogy a takarékoskodás körülményeit nem egyénenként — betétesenként —, hanem háztartásonként vizsgálja, elemzi. Az intézmény négyszer takarékpénztári betéttel rendelkező ügyfelének, megtakarítási szokásait tette nagyító alá — természetesen a pénzintézett megkövetelt diszkrécióval. Az elemzés alapjául szolgáló háztartások az ország különböző területein vannak, társadalmi rétegződésük körülbelül az országos összetétellel azonos. A négyezer háztartás — kereken — 125 millió forint betéttel rendelkezik. A takarékoskodási tanulmány készítői alacsony, közepes, és magas jövedelmű csoportokkal számoltak. A bérből, fizetésből élőknél, az önálló foglalkozásúaknál és a nyugdíjasoknál az első kategóriában évente egy családtagra 9600 forint pénzbevétel jut; a másodikban 9601-től 16 800-ig; a harmadikban ennél több. A parasztságnál az értékhatárok: 5200 forint; 5201—10 000 forint; 10 000 forintnál több. (A parasztságnál a naturális jövedelem is számottevő!) A felmérés tanúsága szerint a betétesek 28 százaléka Budapesten, 38 százaléka vidéki városokban, 43 százaléka falun él. Érdemes szemügyre venni a betétösszeg és az éves jövedelem arányát. A városi háztartásokban a megtakarított összeg megközelítően az éves jövedelem fele — míg a falusi háztartásokban annak majdnem háromnegyede. Nem nehéz ebből arra következtetni, hogy a falusi lakosság, amelynek döntő hányada a mező- gazdasági termelőszövetkezetekben végzett munkából él, valójában biztos jövőjének érzi a tsz-t. A parasztság immár nem azért takarékoskodik, hogy földet vásároljon, hanem hogy a közös birtokból, munkából származó jövedelem reá eső hányadával kulturáltabban, kellemesebb körülmények között éljen. Több mint bizonyos, hogy a paraszti pénzbevétel és betétösszeg valóságos aránya a betét javára A Bonyhádi Cipőgyár szabadkasszás büféjébe szakképesítéssel rendelkező kereskedőket, vagy gyakorlattal rendelkező büféseket AZONNAL FELVESZ. Érdeklődni a helyszínen. Dunavidéki Vendéglátó Vállalat. (86) még nagyobb — az OTP felmérésében ugyanis a takarékIdősebb kor, Társadalmi rétegenként sem érdektelen a jövedelem és a betét arányának vizsgálata. Bérből és fizetésből élőknél ez 47 százalék; a parasztságnál 77 százalék; az önállóaknál 90 százalék; a nyugdíjasoknál pedig 133 százalék. Ez utóbbi tény okai közül kettő: a nyugdíjasok java hányada évtizedek óta takarékoskodik, betétjéhez viszont ritkán nyúl. Az öt évnél régebben takarékoskodó családok aránya mindhárom jövedelmi kategóriában meghaladja az ötven százalékot. Az alacsony és a közepes kategóriában több a két-három. mint a négy-öt éve takarékoskodó háztartás. Valószínűleg azért van ez így, mivel az alacsony és közepes jövedelmű családok körülbelül három év alatt gyűjtik össze azt a pénzt, amelyet valamely meghatározott célra szántak. Szoros összefüggés mutatkozik a családfő életkora és az egy háztartásra jutó betétösszeg között. A kor növekedésével növekszik az évi megtakarítás összege. Az egy háztartásra jutó betét alakulása azt mutatja, hogy a kétfős háztartásban a legmagasabb a betét; — azért ott, mivel ezekben rendszerint mindkét családtag kereső foglalkozást folytat. Tizenöt pontból álló kérdőívén az OTP afelől is érdeklődött, milyen célra takarékoskodnak ügyfelei. A betétesek a megtakarított összeg 36 százalékát telek-, lakásvásárlásra, hétvégi ház vételére, vagy építkezésre szánták. Majdnem pontosan ekkora összeg szolgál a családok biztonsági tartalékául. Az autóvásárlás 19, utazásra és üdülésre gyűjtés 2, tartós fogyasztási cikk vétele 3 százalékkal szerepel az indítéklistán. Az előre meg nem határozott céllal takarékoskodók tábora 6 év alatt több mint 10 százalékkal nőtt. A pénzjövedelmek állandó növekedésével a családok takarékossági hajlamossága is növekszik. Mind többen teszik pénzüket a takarékba anélkül, hogy az elhelyezés pillanatában, azon töprengenének, hogy majd egyszer mire is fogják költeni. A nem bankszakember ebből arra gondolna, hogy amolyan könnyen „besétált” a pénz a takarékba, éppoly könnyedén visszafelé veszi útját... Más a valóság. Az említett négyezer család közül minden negyedik áru-, vagy személyi hitelt vett igénybe — ám takarékbetétjét érintetlenül hagyta. A hozzáértők ezt azzal magyarázzák, hogy az emberek az életszínvonal természetes velejárójaként szükségesnek érzik, hogy egyre nagyobb tartalékkal rendelkezzenek; de arra is gondolnak, hogy a takarékbetét kamata egykor kellemes kiegészítője lesz nyugdíjuknak. Persze akadnak más, kisebb hányadban jelentkező okok is. Társadalmunk egy — egyelőre nem túl nagy rétege — már mindent megszerzett, amire vágyott: lakást, nyaralót, autót. Háztartását gépesítette, járt a nagyvilágban. Vannak természetesen olyanok is, akik értékes holmit szeretnének vásárolni, de a kínálat, a válaszszövetkezeti betétek nem szerepelnek. nagyobb betét Csupán felületes pillantásra magánügy a takarékoskodás. Közügy az a javából, hiszen a betétforgalom erőteljesen hat az árualapra. A vizsgált 400G háztartás közül egy év alatt 3566 gyarapította a betétjét; ezeknek körülbelül fele ki is vett kisebb-nagyobb összeget. Teljesen érintetlenül csak 124 betét maradt. A családok több mint negyven százaléka betétéből vagy egyáltalán nem vett ki, vág vsak növelte azt. Majdnem hajszálnyira így alakult a betétforgalom egy hat évvel előbb tartott vizsgálat idején is. Az új felmérés idején a befizetés megközelítette az ötvenmillió forintot, a kivét harmincötmillió alatt maradt. A befizetések csaknem mindig kis tételekben, a kivétek egyetlen nagyobb ösz- szegben szoktak történni. A közfelfogás szerint a rendszeretethez hozzátartozik a takarékosság: különös, hogy ennek az igazságnak —. bizonyos mértékig — ellentmond a statisztika. A betétesek nagyobb hányada ugyanis nem rendszeresen, hanem alkalomszerűen helyezi el újabb betétjét. Leginkább akkor, amikor szokásos havi bevételén felül újabb pénzhez — nyereségrészesedés, prémium, totó- vagy lottónyeremény, örökség stb. — -jut. ték nem kielégítő volta miatt — okosan — inkább a takarékba teszik, mint otthon tartogatják erre szánt pénzüket. Ki a szabadba! Olyan örök emberi tulajdonságra is fényt vet a pénzintézet vizsgálata, amilyen g vágyódás a szabad természetbe. A szándékaik felől megkérdezett budapesti családok lényegesen kevesebbje gyűjt lakásra, mint a falusiak; ugyanakkor a falvak népe nem vágyik hétvégi házra — sokkal inkább a főváros. A falu és a város ma még meglevő kulturális szintkülönbségére utal, hogy a bérből és fizetésből élő emberek körében megszokott dolog, utazásra, üdülésre takarékoskodni, míg faluhelyen még szórványos. Az OTP tanulmánya — elkerülhetetlenül — valóságos számrengeteg. A számhadsereg zsongására — kissé fárasztó volta ellenére is — érdemes figyelni, mert a takarékszakmába vágó adatokon kívül jövőnkből is sokat sejtet. Megmutatja, többek között, hogy fejlődésünkkel mind több ember előtt, mind nagyobb perspektíva nyílik. Például: a bérből és fizetésből élő családok közül esztendeje már 40 százalékkal több tekintette a lakásszerzés reális lehetőségének a takarékoskodást, mint hat évvel előbb., A paraszti közép- és magasjövedelmű, lakásra takarékoskodó családok aránya ugyanennyi idő alatt 25 százalékról 35 százalékra nőtt. Ami pedig a beszélgetések alkalmával annyiszor szóba kerülő autót illeti: majdnem két és félszer annyi alacsony jövedelmű család tartja érdemesnek ma személygépkocsira takarékoskodni, mint tartotta 1963-ban ... BORVÁRÖ ZOfcTÁJM Minden ötödik család szeretne autót Készülnek a tavaszra Hőgyészi Állami Gazdaság központi javítóműhelyében szocialista brigádok javítják az erőgépeket, kombájnokat. Jakab István és Pál Menyhért SZK—4-es kombájn motorját emeli ki. Traktormotor összeszerelését végzi Müller János és Jánnsh'Wí ' viirgy MTZ—50-es traktor mellső futóművét szerelj be Kán.' tor József és Wéber Henrik.
