Tolna Megyei Népújság, 1971. február (21. évfolyam, 27-50. szám)

1971-02-05 / 30. szám

I Ifj Ú Gárda-szabályzat Jogalkotás — az emberért A KISZ KB intéző bizottsá­ga a közelmúltban hagyta jóvá az Ifjú Gárda működési sza­bályzatát. Ezzel jelentős állo­másához érkezett a Magyar Kommunista Ifjúsági Szövetség keretében működő, a honvé­delmi nevelést és felkészítést szolgáló és segítő szervezet fej­lődése. Immár egyértelmű el­vek alapján működhetnek a több éves szünet után újjá­születő egységek és alegységek. A honvédelmi nevelés az egész társadalomnak, minden szervének, intézményének, tö­megszervezetének, s ezen beiül a KISZ-nek is összetett tevé­kenysége. Ennek egy részét ké­pezi az Ifjú Gárda, amelynek az a hivatása, hogy egyrészt felkészítse tagjait a haza vé­delmére, másrészt segítséget nyújtson a KISZ-szervezetek vezetőinek a honvédelmi ne­velő munkában. Az ifjúgárdis- ták ne csak maguk készüljenek fel a nemes feladatra, hanem aktivistákként is járjanak élen a honvédelmi munkában, s emellett segítsenek a KISZ- rendezvények lebonyolításában is. A működési szabályzat egy­értelműen megfogalmazza, hogy az Ifjú Gárda a KISZ keretében működik, a KISZ szerve! Ezt érvényesítette az­zal is, hogy az Ifjú Gárda or­szágos tanácsa a KISZ KB ta­Az NDSZ — a világ egyet­len valóban reprezentatív nemzetközi diákszervezete — a világ 89 országának nemze­ti diákszövetségét tömöríti. Az NDSZ, több mint negyed- százados története során te­vékeny szerepet vállalt az imperializmus, gyarmatosítás, neokolonializmus ellen, a béké­ért vívott harcban úgyszin­tén. Hathatósan támogatta szolidaritási akcióival az ame­rikai agresszió ellen harcoló vietnami népet, az izraeli megszállók ellen harcoló arab népeket, Afrika, Ázsia és Latin-Amerika diákságának és népeinek a nemzeti függet­lenségéért, a gazdasági ön­állóságért és társadalmi ha­ladásért. vívott harcait. Síkra- szállt a diákság jogaiért, élet- és tanulmányi körülmé­nyeinek javításáért, az okta­tás demokratizálásáért és re­formjáért. Az NDSZ X. kongresszusa — amely február 3-án kez­dődött és munkáját 10-én fe­jezi be Bratislavában — a világ haladó diákmozgalmá­nak nagy seregszemléje. Tag- szervezetein kívül 65 más diák- és ifjúsági, valamint nemzetközi szervezet (köztük a DVSZ. a Béke-világtanács és a Szakszervezeti Világ- szövetség) kapott meghívást megfigyelők küldésére, össze­sen tehát 120 szervezet 400 delegátusa vesz részt a kong­resszuson, aminek plenáris ülése elé terjesztett beszámo­lót az NDSZ Végrehajtó Bi­zottsága Prágában tárgyalta meg január utolsó napjaiban. Ez a beszámoló a nemzetközi diákmozgalom fejlődését, en­nek tapasztalatait vizsgálta, az NDSZ IX. kongresszusa óta nácsadó szerve, az országos parancsnokság pedig szakmai vonatkozásban segíti és ellen­őrzi az egységeket, alegysége­ket, tehát nem közvetlen elöl­járójuk. Az Ifjú Gárda-egysé­gek és alegysége^ közvetlen fe­lettes szerve mindenütt az il­letékes KlSZ-bizottság, illetve KISZ-veze tőség. Fontos új vonás — s nem mond ellent a KISZ-ihez tartozás elvének —, hogy az Ifjú Gárda tagjai sorába KISZ-en kívüli fiatalokat is felvehet az erre egyedül hivatott szerv:aKISZ- taggyűlés. Hosszas vita után alakult ki ez az álláspont, s azt az elvet ülteti át a gyakor­latba. hogy minden fiatalt olyan vonzó munkaformával kapcsoljunk az ifjúsági szövet­séghez, amelyhez kedvet érez. Az Ifjú Gárda alegységeit és egységeit már most is meg­találhatjuk a legkülönbözőbb ifjúsági alapszervezetek és bi­zottságok mellett. A munkás­ifjúság körében a katonaéletre való felkészítés mellett külö­nösen fontos a lányok és fiúk általános honvédelmi képzése, s a leszerelt katonák beillesz­tése az ifjúsági szövetség szer­vezeti életébe. Falun is hason­ló feladatok várnak az Ifjú Gárdára, bár itt még csak a szervező munka szakaszában vagyunk. Újdonság, hogy — mivel a 14—18 éves fiatalok a legfogékonyabbak, s nékik a eltelt időszakot alapul véve. S meghatározza egyúttal a nemzetközi diákmozgalom sze­repét, feladatait az imperi­alizmus agresszív politikája elleni harcban. Hazánk 1946 óta vesz részt tevékenyen az NDSZ munká­jában. A néhány nappal ezelőtt megnyílt kongresszustól a vi­lág diákközvéleménye azt vár­ja, hogy összegezze a nemzet­közi diákmozgalomban az utóbbi évek során végbement balratolódási, radikalizálódási folyamatok főbb tanulságait, és olyan akcióprogramot dol­gozzon ki az elkövetkező évekre, ami tükrözi a világ haladó diákjainak, és diák- szervezeteinek törekvéseit, szolgálja a diákok antiimpe- rialista harcának és egységé­nek megszilárdítását. (Tudósítónk jelenti.) A Ta­mási Zrínyi Ilona Leánykol­légiumban a közelmúltban zajlott a kollégiumiaké diá­kok félévi közgyűlése. A diák­tanács szervezésében készül­tek fel a kollégisták a tanács­kozásra, amelyen az idei tan­év munkáját, ennek eredmé­nyeit értékelték, illetve vitat­ták meg. Mielőtt a diáktanács tagjai lemondtak tisztségükről, be­számoltak munkájukról. így például a kultúrfelelős sikeres, szavaló- és népdalversenyről, irodalmi műsorok szervezésé­ről; a politikai felelős az ed­digiekhez viszonyítva aktí­vabb sajtóvitákról adhattak legfontosabb, hogy valóban megfelelően készüljenek fel a haza fegyveres védelmére —, a középfokú tanintézeti KISZ- szervezeteket Ifjú Gárda-al­egységek létrehozására kötelez­ték. Ahhoz, hogy az Ifjú Gárda valóban betölthesse hivatását, nem szabad merev katonásdi- vá válnia. A kiképzésben se a „jobbra át, balra át” dominál­jon, hanem sokkal inkább a vojízó , romantikus, az életkori sajátságokat figyelembe vevő, fiatalos tevékenység. Minden bizonnyal sok-sok fiatal vesz majd részt szívesen a meg­felelő kiképzés után az ifjúság- és közrendvédelmi, a közleke­dés- és vízrendészeti kisegítő járőrszolgálatban csakúgy, mint a könnyűbúvár, gépjárműbarát, határőrizeti, tűzrendészeti, vö- röskeresztes-egészségügyi, hír­adó, lövész és más szakági ki­képzésben. A kiképzéshez messzemenő segítséget nyújta­nak a fegyveres te?ti\!eteir és a Magyar Honvédelmi Szö­vetség. Az új diűködési szabályzat egyszerre mondja ki az alap­elveket, és ad gazdag progra­mot is az Ifjú Gárdába tömö­rült és tömörülő fiataloknak, s a KISZ-szervezeteknek a hon­védelmi neveléssel és felkészí­téssel kapcsolatos feladataik teljesítéséhez. A névadó -— példakép is Örömmel üdvözöljük a KISZ megyei bizottságá­ruik 1971. évre érvényes munkaterviében azt a programpontot, amely fog­lalkozva az alapszerveze­tek kommunista jellegé­nek erősítésével, mint el­sőrendű tennivalóval, azt ígéri, hogy rövidesen ki­dolgozzák azokat a felté­teleket. amelyek teljesíté­sére szükség van ahhoz, hogy egy-egy KlSZ-alap- szervezet névadót választ­hasson, Tievet vehessen föl. Tágabb és szűkebb ha­zánk munkás- és ifjúsági mozgalma kiemelkedő harcosokat mondhat ma­gáénak. A harcos, hős elődök emlékének ápolása, a példák mai viszonyok között történő követése nem csak lehetőség az if­júsági mozgalom számára, hanem kötelesség is. számot A közösség életében legfontosabb tényezőről, a ta­nulmányi helyzetről a tanuló- csoportok vezetői is elmond­ták véleményüket, értékelé­süket. Szó volt a hiányossá­gokról is, és a problémák megoldásának különféle lehe­tőségeiről. A beszámolók után igen élénk vita következett, majd az új diáktanács m_'gválasz­tására került sor. A félévi közgyűlésen részt vett a gimnázium néhány ne­velője és vezetősége is. Nagy Ilona tamási kollégium ¥1 égi, amolyan tréfásan mondott — komolyan értendő — mondás az, hogy „a paragrafus azért olyan girbe­gurba, hogy sok helyen lehes­sen átbújni közte”. Azt is rég­óta tartja a közhit, hogy a jo­gászi nyelv azért olyan bonyo­lult, hogy az egyszerű embe­rek minél kevesebbet értsenek meg a törvényekből, rendele­tekből. S ha ma már nincs is mindennek alapja, annyi bizo­nyos, hogy a jelenleg érvény­ben lévő töméntelen rendelke­zés között még jogászkörökben is ritka, aki tökéletesen kiis­meri magát. — Fejlesztjük és erősítjük a jogalkotás demokratizmusát! — mondotta dr. Korom Mihály igazságügy-miniszter, ismertet­ve a legközelebbi négy évben készülő törvényeket. Tulajdon­képpen már az is újat jelent, hogy a jogalkotás távlati ter­veiről értesül a nagyközönség, hiszen a jó előre történő tájé­koztatás szorosan a demokrá­ciához tartozik. Ennél is na­gyobb azonban annak a jelen­tősége, hogy a jogszabályok szinte az ország szeme előtt, az érdekeltek bevonásával készül­nek. Csupán néhány példa a közelmúltból: a hamarosan az országgyűlés elé kerülő új ta­nácstörvény előkészítésében több százan vettek részt, az if­júsági törvény tervezetének vi. tájába pedig ezrek kapcsolód­tak be. Aligha lehet kétség afelől, hogy jobb lesz az a jog­szabály, amelyet már tervezet­ként megismerhettek az érde­keltek, mint az, amelyet jogá­szok szűkebb köre fogalmaz. Hiszen a törvény, a jogsza­bály — az emberekért van. Azokért, akik ankétokon, szak­mai összejöveteleken, tanács­tagi és képviselői beszámoló­kon hozzászólnak — és azokért, akik ma még talán csak szűk családi, baráti körben mond­ják el észrevételeiket. Annyi bizonyos: a jogalkotás ma már a szónak minden értelmében közügy: nemcsak annyiban, hogy érvénybe lépése után a törvény mindenkire kötelező, de abban is, hogy megszületé­se körül — közvetlenül vagy közvetve — mind nagyobb tö­megek bábáskodnak. A szocialista államok jog- * alkotása a dolgozó em­berek érdekében hoz törvénye­ket. Olyan jogszabályokat, amelyeket maga az élet sürget. Ismét csak szinte találomra ki­ragadott példák az Igazságügy- minisztérium tervéből: a tár­sadalom védelme érdekében módosítják a Büntetőtörvény- könyvet. Egyszerűbb és haté­konyabb lesz a bűnüldözés, ugyanakkor szigorúan őrköd­nek a szocialista törvényesség megóvásán. Elkülönítik egy­mástól a szigorúbban minősülő bűntetteket és az enyhébb el­E héten szerdán tartotta so­ron lévő ülését a KISZ Szek­szárdi Járási Végrehajtó Bi­zottsága. A testület ülésének napirendjén elsőként szerepelt a járási bizottság 1971. évi el­ső félévi intézkedési terve, ami magába foglalja a poli­tikai, művelődési és sport­munka tennivalóit Foglalko­zott a vb ezenkívül az 1970. végén végrehajtott tagkönyv- érvényesítés munkájának ál­talános tapasztalataival, meg­vitatta azokat az észrevétele­ket, javaslatokat is, amelyek bírálás alá eső vétségeket. Má­sik példa: sok panasz hangzott el — éppen a közösség érde­kében szót emelő dolgozók ré­széről — azért, hogy a közér­dekű bejelentést tevőket mél­tánytalan zaklatások érik. Tör­vény szabályozza majd a hat­hatós védelmet, s egyben azt is, hogy egyesek önös érdekeik védelmében ne bújhassanak a közérdek látszata mögé. A dolgozó emberek érdeké­ben születnek az új törvények abban az értelemben is, hogy a ma érvényben lévő rendel­kezés-tömeget fogja felváltani egy-egy területen az összegező és rendszerező, legmagasabb szintű jogszabály. Mi sem jel­lemzőbb, mint a magyar tár­sadalombiztosítás helyzete: a lakosságnak körülbelül 97 szá­zaléka részesül a társadalom- biztosítási juttatásokban — be­tegség, rokkantság esetén táp­pénzben, nyugdíjban, családi pótlékban stb. — és mindezt vagy ötszáz jogszabály rendez­te, különböző időkben. A ké­szülő társadalombiztosítási tör. vény egységes áttekintést ad minderről és mindenki száméi­ra érthetővé teszi: kinek, mi­kor milyen juttatás jár a tár­sadalombiztosítástól. 'Társadalmunk haladását* A fejlődését is tükrözik az új és a tervezett törvények. Számokban szinte ki sem fe- jezhetően sokat fejlődtek az utóbbi években a különböző szövetkezetek — ideje, hogy róluk is törvény gondoskodjék. Az élet már többször módosí­totta a rendelkezéseket a kö­zel húsz éve alkotott családjo­gi törvény területén, s most ezekhez az élő, valóságos kö­vetelményekhez igazítják » ' jogszabályt. A korszerű egész­ségügyi ellátásról, a gyógyítás­ról és a megelőzésről, az al­koholisták mindeddig megol­datlan problémájáról és az or­vostudomány fejlődésével gya­korlati kérdéssé váló szervátül­tetésekről is készül törvény — legutóbb csaknem száz eszten­deje, 1876-ban szabályozták Magyarországon törvényhozási úton az egészségügyi kérdése­ket. Üj stílus erősödött meg a jogalkotásban: a demokratiz­mus stílusa. Alapjait — mint a miniszter is hangsúlyozta — a párt X. kongresszusa hatá­rozta meg, s a terv a követke­ző kongresszusig tekint előre. Ám ilyen hosszú távra nem lehet mindent előre látni. Négy év alatt előtérbe kerülhetnek újabb kérdések, lehetnek sür-. gősen szabályozásra szoruló te­rületei a társadalmi, az állami életnek, a népgazdaságnak. A szocialista demokrácia erősödé­se a jogalkotóknak lehetővé, s egyben kötelességükké teszi, hogy tevékenységüket szüntele­nül az élethez, a fejlődéshez igazítsák, minden eszközzel azt szolgálják. a KISZ-fiatalok részéről hangzottak el az akció során. Végül —, de nem utolsósor­ban — beszámoló hangzott el arról, hogy a január 30-án, Balatonföldvárott véget ért titkári tanfolyamon a szek­szárdi járás 30 alapszervezeti titkára dolgozta ki és vitatta meg a konzultációk során azt az akcióprogramot, amely a rövidesen sorra kerülő tag­gyűlések elé terjesztve és jó­váhagyva megszabja az alap­szervezetek 1971, évi munká­ját, Február 3-án elkezdődött Bratislavában az NDSZ tizedik kongresszusa Közgyűlés a tamási kollégiumban Ülést tartott a szekszárdi járási KISZ-vb

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents