Tolna Megyei Népújság, 1971. február (21. évfolyam, 27-50. szám)
1971-02-05 / 30. szám
A nagyobb alapról nehezebb előbbre lépni Zárszámadás Máj oson Ünnep volt tegnap Majoson. Zárszámadást tartott az Aranykalász Tsz. A kicsiny művelődési ház pompásan, az alkalomhoz illően szép: a díszemelvériyen néhány hajtatóládában arasznyira nőtt búza zöldell, barkaágak szegélyezik a színpadot. A mennyezeten szerpentin lóg, piros, sárga, zöld, fehér színű szalag kígyózik szerteszét... A padokon, székeken ünneplő ruhás emberek. Ünnep Majoson a zárszámadás. Ünnep most különösen, mert nehéz év után ad számot a vezetőség a tagságnak, és sikerről számolhat be. A majosi tsz-tagok zárszámadó gyűlésén megjelent dr. Soós Gábor, a mezőgazda- sági és élelmezésüm/i miniszter első helyettese, Horváth József, a megyei tanács vb elnökének helyettese, Bucsi Elek, az MSZMP megyei bizottsága gazdaságpolitikai osztályának vezetője. Szűcs Lajos, a TE- SZÖV titkára, a járási és községi párt- és állami szervek képviselői. A hazai vendégek között foglaltak helyet a szlovákiai Deák község termelő- szövetkezetének küldöttei, élükön Dikán Stefán termelőszövetkezeti elnökkel. És ott volt a tagság csaknem 80 százaléka. Ettig László tsz-elnök azzal kezdte jelentését, hogy bejelentette: ez a közös gazdaság tizennegyedik zárszámadó közgyűlése, mind közül ez a legeredményesebb, előbbre mutató. A szövetkezet az elmúlt évben, a rendkívüli időjárás ellenére is a tervezett eredményeket érte el, annak révén, hogy a korábbi években nagy gondot fordítottak a termelés biztonságának, korszerűségének megteremtésére. Csak egy számot ennek a fejlődésnek az illusztrálására : 1969- ben a tsz tiszta vagyona 14 millió forint volt, 1970- bén pedig 18 millió. A szövetkezet elnöke elismeréssel szólott arról, hogy a tagság a vezetőséggel közös akarattal, példásan működött együtt a tervek megvalósításán, ez volt a szövetkezet eddigi életében is a siker alapja, ez a jövő útja is. Elismeréssel nyugtázta a tag. ság az ellenőrző bizottság alapos jelentését is, melyet Szentes István terjesztett elő. A vita során számosán mondták el véleményüket a tsz gazdálkodásáról. Felszólalt dr. Soós Gábor is. Arról beszélt, hogy öröm részt yenni egy olyan dinamikusan fejlődő, alapos szakértelemmel irányított tsz ünnepségén, ahol évről évre gazdagabbak, jobb módúak az emberek — saját munkájuk, értelmük révén. De ez a jobb mód, több kereset, miután az országos és megyei átlagnál is nagyobb. arra is figvelmeztet, hogy itt a további előrehaladás nehezebb. Jobban meg kell dolgozni itt egy százaléknyi terméknövekedésért. egy forinttal több munkanapértékért is, mint a gyenge, vagy közepes gazdaságokban. A miniszter első helyettese annak a reményének adott kifejezést; hogy r. tsz tagsága, vezetősége a jövőben is eredményesen munkálkodik. Az ünnepi közgyűlésen felszólalt és a szlovák testvérszövetkezet tagságának üdvözletét tolmácsolta Dikán Stefán. Bucsi Elek osztályvezető a megyei és a járási párt- és tanácsi szervek nevében gratulált, mondott elismerő szavakat a majosi tsz tagságának, vezetőségének a sikeres munkáért. A közgyűlés végén határozatot hoztak több fontos kérdésben. — Pj — Öt idegenforgalmi hajóállomás épül Siófokon készül a Gemenc kishajó A világhírű gemenci vadrezervátum ésszerű idegen- forgalmi hasznosítása évek óta sokat vitatott téma. Az egyik oldalon alapvető követelményként jelentkezik, hogy a híres vadállomány nyugalmát, Gemenc eredetiségét, megkülönböztetett védelmét mindenképpen biztosítani kell, a másik oldalon pedig mind nagyobb hazai és külföldi tömeg kopogtat az ajtón: szeretne akár csak egy futó pillantást is vetni a gímszarvasok e csodálatos birodalmába. Az összhang megteremtésének legjobb módja — az előző évek gyakorlati tapasztalatai alapján — a szervezett idegenforgalmi túra, meghatározott időben és megfelelő járművekkel. A kapukat másként nem lehet kitárni a nagyközönség részére, mert az Gemenc rovására menne, s előbb-utóbb a világkuriózumnak számító rezervátum el- sekélyesedéséhez, e nagy nemzeti kincs megsemmisüléséhez vezetne. Ez idő szerint is több olyan intézkedés van folyamatban, amely a rezervátum idegen- forgalmának kiszélesítését célozza — összhangban a rezervátum belső érdekeivel. A Budapesten megrendezésre kerülő vadászati világkiállítás közeledte nagy lendületet adott a Gemenccel kapcsolatos idegenforgalmi szervező- munkának, mert rendkívül széles körű érdeklődés mutatkozik. Amint dr. Bercsényi Vincétől, a Tolna megyei Idegenforgalmi Hivatal vezetőjétől megtudtuk, 800 svájci és 500 svéd turista részére máris lekötötték szerződésileg a gemenci kirándulást a vadászati világkiállítás idejére. Mindennek természetesen megvannak a maga technikai feltételei, s az Idegenforgalmi Hivatal most ezek biztosításán fáradozik, s hogy ez nem hiábavaló, azt a merész kezdeményezések fokozatos való- raváltása igazolja. A gemenci rezervátumot keresztül- szeli a Sió, keletről pedig a Duna határolja, s abból hajózható ág nyúlik az erdőrengetegbe. Nagyon kézenfekvő lehetőségként kínálkozott már évekkel ezelőtt is a vizikirándulás, de ennek eddig nem voltak meg a feltételei. Leszámítva az egy-két próbakirándulást. Most öt idegenforgalmi hajóállomást létesítenek e térségben a vízügyi létesítményekkel összhangban. Az egyik hajóállomás a szekszárdi szőlőhegy lábánál, a Sió-csárdánál lesz, mert hiszen a gemenci túrákat összekapcsolják az ugyancsak híres szekszárdi szőlőheggyel is. Egyébként a Siócsárda előtt téli kikötőt és fordulót is létesítenek. Korábban csak bérelt kirándulóhajókról volt szó, most azonban külön csináltat e célra a Tolna megyei Idegen- forgalmi Hivatal egy kishajót. Ez máris készül Siófokon. Negyvenöt személyes, korszerűen berendezett, minden turisztikai igényt kielégítő lesz. Korszerűségére némiképp' az árból is lehet következtetni: a kishajó 1 millió 800 000 forintba kerül, és — mi sem természetesebb — Gemencről nevezik el. A kishajó a tervek szerint ez év nyarától kezdi járni a turistákkal Gemencet. A tervekben szerepel, hogy a Sió középső részére is szerveznek e kishajóval túrákat. , B. F. Mezőgazdasági hőnyvhőnap A képesség, a tudás mindig biztonságot ad 11 r. Sárkány Pál, a Mező- gazdasági Könyvkiadó igazgatója joggal mondta legutóbb egy sajtó: újékozíatón: hasznos hagyomány, hogy a februárt a mezőgazdasági szak- irodalomnak. a könyveknek és a szaklapoknak szenteljük. A mezőgazdasági tudomány propagandájának. Olyan ez, mint a nagy tavaszi erőgyűjtés, de ugyanakkor számvetés is egy kissé, hogy megállapí fsuk, milyen segítséget nyújtott eddig a termelésben a mezőgazdasági szak edalom, s mit tudtunk belőle hasznosítani a gyakorlatban. Szükséges a legújabb és legkorszerűbb eljárásokat ismertető szakkönyvek és folyóiratok segítsége. Bátran elmondhatjuk, hogy nincs jobb befektetés, mint a szaktudás. Különösen szükség van a tudás gyarapítására azoknak a céloknak az eléréséhez, amelyeket a párt X. kongresszusa a most induló negyedik ötéves terv időszakára a mező- gazdaság, illetve az egész élelmiszer-gazdaság feladatául tűzött. Csak ott tudnak hatásosan tevékenykedni, ahol meg van az ehhez szükséges, kellő biztonság és megfelelő képesség. Ez a kettő elválaszthatatlan egymástól, mert á képesség, a tudás mindig biztonságot ad. Készült egy országos felmérés a nagyüzemi gazdaságok üzemi kézikönyvtárairól. A vizsgált 184 termelőszövetkezet közül csak 16-nál nem találtak semmiféle könyvet« Az említett termelőszövetkezeteknél a 46 ezer könyvből 27 ezer volt a mezőgazdasági szakkönyv, tehát több mint a fele. De vajon a tagság olvassa-e ezeket a könyveket? Hozzájut-e? A kimutatás ugyanis arról is beszámolt, hogy az üzemi könyvtárak legnagyobb részt valamelyik tsz-vezető szobájában vannak elhelyezve. Külön erre a célra fenntartott könyvtárszoba csak a legritkább esetben akad. Egy másik felmérés arról számol be, hogy a felsőbb vezetők olvasnak legtöbb szakkönyvet (csaknem 60 százalékuk), a középvezetők, technikusok, brigádvezetők, beosztott agronómusok már kevesebbet (42 százalék), a szakmunkások pedig alig-alig lapozgatnak bele egy-egy szakkönyvbe. Ebből is látni, hogy van itt még tennivaló. Ebben a fényben illő megvizsgálni azt is, hogy milyenek is a m; szakkönyveink. Talán az ad éppen időszerűséget most ennek, hogy az elmúlt augusztusban ünnepelte 20. születésnapját a Mezőgazdasági Könyvkiadó. Csupán tájékoztatásul: 20 év alatt ötezerkilencszáz mű. 77 ezer ívben, 24 millió példány jelent meg a Mező- gazdasági Kiadó gondozásában. A mezőgazdasági szakirodalom igyekezett helyesen szolgálni a párt agrárpolitikáját, pótolta a lemaradást az üzemszervezés és a háztáji gazdálkodás területén is. A külföldi szakiroda- lom megismertetésével pedig ablakot nyitott a világra és igyekezett mindent megtenni, hogy a fejlődés állal felvetődő igényeket kielégítse. jő” zek az igények, különö- sen az utóbbi esztendőkben nőttek meg. Mutatja ezt egyes szakkönyvek nagy példányszáma. Nem ritka az olyan szakkönyv, amelynek példányszáma megközelíti, vagy eléri a százezret. Különösen a szőlő-, a gyümölcs- és zöldségtermesztéssel foglalkozó szakkönyvek iránt fokozódik az érdeklődés. A könyvhónapra 29 könyv jelenik meg, ebből 17 a Mező- gazdasági Kiadó, 8 az Akadémiai Kiadó, 3 a Tankönyvkiadó és egy a Közgazdasági és Jogi Kiadó gondozásában, ösz- szesen százhuszonkétezer példányban. Ezenkívül még hozzávetőlegesen mintegy háromszáz különféle, a könyvárusi forgalomban kapható mezőgazdasági szakkönyv közül válogathatnak az érdeklődő olvasók. További, mintegy 600 íróolvasó találkozóra kerül sor az ország különböző részein. Tolna megye valamennyi járásában is sor kerül író-olvasó találkozóra és ismeretterjesztő előadásokra. A megyei események szervezésében és rendezésében 16 szerv vesz részt. Az előadások iránt az előző évekhez viszonyítva, az érdeklődés igen nagy. Bizonysága ennek, hogy míg a korábbi években egy-egy könyvnapi rendezvényen tizen-huszan jelentek meg. Idén szinte nem volt olyan előadás, ahol a hallgatóság létszáma a 60—70 főt ne érte volna el. Ennek oka, hogy az előadások témáját az érdek, lődők választhatták meg, míg korábban egy-egy témát elemeire bontva tárgyaltak. Az előadások többsége igen szűk körű, többnyire magas fokú szakmai képzettséggel bíró szakembereknek szólt. f J jszerű kezdeményezést ^ valósítottak meg a paksi járásban. Szabadegyetem jellegű előadássorozatokat indítottak be: egy-egy sokakat érdeklő témakört részletesen megtárgyalnak. Ilyen jellegű előadássorozatokra jelentette be az igényét többek között Mőcsény. Decs és Gyönk. A paksi járás tapasztalatait hasznosítva, a későbbiekben ezekben a falvakban is sor kerül hasonló előadásokra. A mező- gazdasági könyvhónap valamennyi rendezvényét szakkönyv. és folyóirat-kiállítással és vásárral kötik össze. Közgazdasági fórum Pakson Cr. Dorner Béla, a MÉM. osztályvezetője tartotta a vitaindító beszédet és válaszolt a feltett kérdésekre szerdán délelőtt Pakson, a járási könyvtárban megrendezett Közgazdasági fórum sorozat harmadik Tolna megyei vitanapján. A kerekasztal-konferencián részt vett Rigóczky István, az MSZMP paksi járási bizottságának első titkára, Csaj bók Kálmán, a Hazafias Népfront Tolna megyei Bizottságának titkára, Czéh Lajos, az OTP megyei igazgatója, valamint a járás és a nagyközség politikai és gazdasági vezetői. A vita során a jelenlévők elsősorban a mezőgazdasággal kapcsolatos problémákról beszéltek, a kérdések legtöbbje a növény- termesztést, állattenyésztést és a mezőgazdasági gépgyártást érintette. Népújság 1971. február %
