Tolna Megyei Népújság, 1971. február (21. évfolyam, 27-50. szám)

1971-02-05 / 30. szám

A nagyobb alapról nehezebb előbbre lépni Zárszámadás Máj oson Ünnep volt tegnap Majoson. Zárszámadást tartott az Arany­kalász Tsz. A kicsiny művelődési ház pompásan, az alkalomhoz il­lően szép: a díszemelvériyen néhány hajtatóládában arasz­nyira nőtt búza zöldell, bar­kaágak szegélyezik a színpa­dot. A mennyezeten szerpentin lóg, piros, sárga, zöld, fehér színű szalag kígyózik szerte­szét... A padokon, székeken ünneplő ruhás emberek. Ün­nep Majoson a zárszámadás. Ünnep most különösen, mert nehéz év után ad számot a ve­zetőség a tagságnak, és siker­ről számolhat be. A majosi tsz-tagok zár­számadó gyűlésén megjelent dr. Soós Gábor, a mezőgazda- sági és élelmezésüm/i miniszter első helyettese, Horváth Jó­zsef, a megyei tanács vb el­nökének helyettese, Bucsi Elek, az MSZMP megyei bizottsága gazdaságpolitikai osztályának vezetője. Szűcs Lajos, a TE- SZÖV titkára, a járási és köz­ségi párt- és állami szervek képviselői. A hazai vendégek között foglaltak helyet a szlo­vákiai Deák község termelő- szövetkezetének küldöttei, élü­kön Dikán Stefán termelőszö­vetkezeti elnökkel. És ott volt a tagság csaknem 80 százalé­ka. Ettig László tsz-elnök azzal kezdte jelentését, hogy beje­lentette: ez a közös gazdaság tizennegyedik zárszámadó köz­gyűlése, mind közül ez a legered­ményesebb, előbbre muta­tó. A szövetkezet az elmúlt évben, a rendkívüli időjárás ellenére is a tervezett eredményeket ér­te el, annak révén, hogy a ko­rábbi években nagy gondot for­dítottak a termelés biztonságá­nak, korszerűségének megte­remtésére. Csak egy számot en­nek a fejlődésnek az illusztrá­lására : 1969- ben a tsz tiszta va­gyona 14 millió forint volt, 1970- bén pedig 18 millió. A szövetkezet elnöke elisme­réssel szólott arról, hogy a tagság a vezetőséggel közös akarattal, példásan működött együtt a tervek megvalósítá­sán, ez volt a szövetkezet ed­digi életében is a siker alapja, ez a jövő útja is. Elismeréssel nyugtázta a tag. ság az ellenőrző bizottság ala­pos jelentését is, melyet Szen­tes István terjesztett elő. A vi­ta során számosán mondták el véleményüket a tsz gazdálko­dásáról. Felszólalt dr. Soós Gá­bor is. Arról beszélt, hogy öröm részt yenni egy olyan di­namikusan fejlődő, alapos szakértelemmel irányított tsz ünnepségén, ahol évről évre gazdagabbak, jobb módúak az emberek — saját munkájuk, értelmük révén. De ez a jobb mód, több kere­set, miután az országos és megyei átlagnál is na­gyobb. arra is figvelmeztet, hogy itt a további előre­haladás nehezebb. Jobban meg kell dolgozni itt egy százaléknyi terméknöveke­désért. egy forinttal több mun­kanapértékért is, mint a gyen­ge, vagy közepes gazdaságok­ban. A miniszter első helyet­tese annak a reményének adott kifejezést; hogy r. tsz tagsága, vezetősége a jövőben is ered­ményesen munkálkodik. Az ünnepi közgyűlésen fel­szólalt és a szlovák testvérszö­vetkezet tagságának üdvözletét tolmácsolta Dikán Stefán. Bu­csi Elek osztályvezető a megyei és a járási párt- és tanácsi szervek nevében gratulált, mondott elismerő szavakat a majosi tsz tagságának, veze­tőségének a sikeres munkáért. A közgyűlés végén határoza­tot hoztak több fontos kérdés­ben. — Pj — Öt idegenforgalmi hajóállomás épül Siófokon készül a Gemenc kishajó A világhírű gemenci vad­rezervátum ésszerű idegen- forgalmi hasznosítása évek óta sokat vitatott téma. Az egyik oldalon alapvető követel­ményként jelentkezik, hogy a híres vadállomány nyugal­mát, Gemenc eredetiségét, megkülönböztetett védelmét mindenképpen biztosítani kell, a másik oldalon pedig mind nagyobb hazai és külföldi tö­meg kopogtat az ajtón: szeretne akár csak egy fu­tó pillantást is vetni a gímszarvasok e csodálatos birodalmába. Az összhang megteremtésének legjobb módja — az előző évek gyakorlati tapasztalatai alapján — a szervezett ide­genforgalmi túra, meghatáro­zott időben és megfelelő jár­művekkel. A kapukat más­ként nem lehet kitárni a nagyközönség részére, mert az Gemenc rovására menne, s előbb-utóbb a világkuriózum­nak számító rezervátum el- sekélyesedéséhez, e nagy nem­zeti kincs megsemmisüléséhez vezetne. Ez idő szerint is több olyan intézkedés van folyamatban, amely a rezervátum idegen- forgalmának kiszélesítését cé­lozza — összhangban a rezer­vátum belső érdekeivel. A Budapesten megrendezésre ke­rülő vadászati világkiállítás közeledte nagy lendületet adott a Gemenccel kapcsola­tos idegenforgalmi szervező- munkának, mert rendkívül széles körű érdeklődés mutat­kozik. Amint dr. Bercsényi Vincétől, a Tolna megyei Ide­genforgalmi Hivatal vezetőjé­től megtudtuk, 800 svájci és 500 svéd turis­ta részére máris lekötötték szerződésileg a gemenci kirándulást a vadászati vi­lágkiállítás idejére. Mindennek természetesen megvannak a maga technikai feltételei, s az Idegenforgalmi Hivatal most ezek biztosítá­sán fáradozik, s hogy ez nem hiábavaló, azt a merész kez­deményezések fokozatos való- raváltása igazolja. A gemen­ci rezervátumot keresztül- szeli a Sió, keletről pedig a Duna határolja, s abból ha­józható ág nyúlik az erdő­rengetegbe. Nagyon kézen­fekvő lehetőségként kínálko­zott már évekkel ezelőtt is a vizikirándulás, de ennek ed­dig nem voltak meg a felté­telei. Leszámítva az egy-két próbakirándulást. Most öt idegenforgalmi hajóállomást létesítenek e térségben a víz­ügyi létesítményekkel össz­hangban. Az egyik hajóállomás a szekszárdi szőlőhegy lábá­nál, a Sió-csárdánál lesz, mert hiszen a gemenci túrá­kat összekapcsolják az ugyan­csak híres szekszárdi szőlő­heggyel is. Egyébként a Sió­csárda előtt téli kikötőt és fordulót is létesítenek. Korábban csak bérelt ki­rándulóhajókról volt szó, most azonban külön csináltat e cél­ra a Tolna megyei Idegen- forgalmi Hivatal egy kishajót. Ez máris készül Siófokon. Negyvenöt személyes, korsze­rűen berendezett, minden tu­risztikai igényt kielégítő lesz. Korszerűségére némiképp' az árból is lehet következtetni: a kishajó 1 millió 800 000 forint­ba kerül, és — mi sem ter­mészetesebb — Gemencről nevezik el. A kishajó a tervek szerint ez év nyarától kezdi járni a turistákkal Gemencet. A ter­vekben szerepel, hogy a Sió középső részére is szerveznek e kishajóval túrákat. , B. F. Mezőgazdasági hőnyvhőnap A képesség, a tudás mindig biztonságot ad 11 r. Sárkány Pál, a Mező- gazdasági Könyvkiadó igazgatója joggal mondta leg­utóbb egy sajtó: újékozíatón: hasznos hagyomány, hogy a februárt a mezőgazdasági szak- irodalomnak. a könyveknek és a szaklapoknak szenteljük. A mezőgazdasági tudomány pro­pagandájának. Olyan ez, mint a nagy tavaszi erőgyűjtés, de ugyanakkor számvetés is egy kissé, hogy megállapí fsuk, mi­lyen segítséget nyújtott eddig a termelésben a mezőgazdasági szak edalom, s mit tudtunk belőle hasznosítani a gyakor­latban. Szükséges a legújabb és legkorszerűbb eljárásokat is­mertető szakkönyvek és folyó­iratok segítsége. Bátran el­mondhatjuk, hogy nincs jobb befektetés, mint a szaktudás. Különösen szükség van a tudás gyarapítására azoknak a céloknak az eléréséhez, ame­lyeket a párt X. kongresszu­sa a most induló negyedik öt­éves terv időszakára a mező- gazdaság, illetve az egész élelmiszer-gazdaság feladatául tűzött. Csak ott tudnak hatá­sosan tevékenykedni, ahol meg van az ehhez szükséges, kellő biztonság és megfelelő képes­ség. Ez a kettő elválasztha­tatlan egymástól, mert á ké­pesség, a tudás mindig bizton­ságot ad. Készült egy országos felmé­rés a nagyüzemi gazdaságok üzemi kézikönyvtárairól. A vizsgált 184 termelőszövetke­zet közül csak 16-nál nem ta­láltak semmiféle könyvet« Az említett termelőszövetkezetek­nél a 46 ezer könyvből 27 ezer volt a mezőgazdasági szak­könyv, tehát több mint a fele. De vajon a tagság olvassa-e ezeket a könyveket? Hozzá­jut-e? A kimutatás ugyanis arról is beszámolt, hogy az üzemi könyvtárak legnagyobb részt valamelyik tsz-vezető szobájában vannak elhelyezve. Külön erre a célra fenntartott könyvtárszoba csak a legrit­kább esetben akad. Egy másik felmérés arról számol be, hogy a felsőbb ve­zetők olvasnak legtöbb szak­könyvet (csaknem 60 száza­lékuk), a középvezetők, tech­nikusok, brigádvezetők, be­osztott agronómusok már ke­vesebbet (42 százalék), a szak­munkások pedig alig-alig la­pozgatnak bele egy-egy szak­könyvbe. Ebből is látni, hogy van itt még tennivaló. Ebben a fényben illő meg­vizsgálni azt is, hogy milyenek is a m; szakkönyveink. Talán az ad éppen időszerűséget most ennek, hogy az elmúlt augusz­tusban ünnepelte 20. születés­napját a Mezőgazdasági Könyv­kiadó. Csupán tájékoztatásul: 20 év alatt ötezerkilencszáz mű. 77 ezer ívben, 24 millió példány jelent meg a Mező- gazdasági Kiadó gondozásában. A mezőgazdasági szakirodalom igyekezett helyesen szolgálni a párt agrárpolitikáját, pótolta a lemaradást az üzemszervezés és a háztáji gazdálkodás terü­letén is. A külföldi szakiroda- lom megismertetésével pedig ablakot nyitott a világra és igyekezett mindent megtenni, hogy a fejlődés állal felvetődő igényeket kielégítse. jő” zek az igények, különö- sen az utóbbi eszten­dőkben nőttek meg. Mutatja ezt egyes szakkönyvek nagy példányszáma. Nem ritka az olyan szakkönyv, amelynek példányszáma megközelíti, vagy eléri a százezret. Különö­sen a szőlő-, a gyümölcs- és zöldségtermesztéssel foglalkozó szakkönyvek iránt fokozódik az érdeklődés. A könyvhónapra 29 könyv jelenik meg, ebből 17 a Mező- gazdasági Kiadó, 8 az Akadé­miai Kiadó, 3 a Tankönyvki­adó és egy a Közgazdasági és Jogi Kiadó gondozásában, ösz- szesen százhuszonkétezer pél­dányban. Ezenkívül még hozzá­vetőlegesen mintegy három­száz különféle, a könyvárusi forgalomban kapható mezőgaz­dasági szakkönyv közül válo­gathatnak az érdeklődő olva­sók. További, mintegy 600 író­olvasó találkozóra kerül sor az ország különböző részein. Tolna megye valamennyi já­rásában is sor kerül író-olvasó találkozóra és ismeretterjesztő előadásokra. A megyei esemé­nyek szervezésében és rende­zésében 16 szerv vesz részt. Az előadások iránt az előző évek­hez viszonyítva, az érdeklődés igen nagy. Bizonysága ennek, hogy míg a korábbi években egy-egy könyvnapi rendezvé­nyen tizen-huszan jelentek meg. Idén szinte nem volt olyan előadás, ahol a hallgató­ság létszáma a 60—70 főt ne érte volna el. Ennek oka, hogy az előadások témáját az érdek, lődők választhatták meg, míg korábban egy-egy témát ele­meire bontva tárgyaltak. Az előadások többsége igen szűk körű, többnyire magas fokú szakmai képzettséggel bíró szakembereknek szólt. f J jszerű kezdeményezést ^ valósítottak meg a pak­si járásban. Szabadegyetem jellegű előadássorozatokat in­dítottak be: egy-egy sokakat érdeklő témakört részletesen megtárgyalnak. Ilyen jellegű előadássorozatokra jelentette be az igényét többek között Mőcsény. Decs és Gyönk. A paksi járás tapasztalatait hasz­nosítva, a későbbiekben ezek­ben a falvakban is sor kerül hasonló előadásokra. A mező- gazdasági könyvhónap vala­mennyi rendezvényét szak­könyv. és folyóirat-kiállítással és vásárral kötik össze. Közgazdasági fórum Pakson Cr. Dorner Béla, a MÉM. osztályvezetője tartotta a vita­indító beszédet és válaszolt a feltett kérdésekre szerdán dél­előtt Pakson, a járási könyv­tárban megrendezett Közgaz­dasági fórum sorozat harmadik Tolna megyei vitanapján. A kerekasztal-konferencián részt vett Rigóczky István, az MSZMP paksi járási bizottsá­gának első titkára, Csaj bók Kálmán, a Hazafias Népfront Tolna megyei Bizottságának titkára, Czéh Lajos, az OTP megyei igazgatója, valamint a járás és a nagyközség politikai és gazdasági vezetői. A vita során a jelenlévők elsősorban a mezőgazdasággal kapcsolatos problémákról beszéltek, a kérdések legtöbbje a növény- termesztést, állattenyésztést és a mezőgazdasági gépgyártást érintette. Népújság 1971. február %

Next

/
Thumbnails
Contents