Tolna Megyei Népújság, 1971. február (21. évfolyam, 27-50. szám)
1971-02-25 / 47. szám
ft R ESZ-módosíiáa NÉHÁNY ADAT A könnyűszerkezetes falelem l négyzetméterének ' a súlya mindössze 40—100 kg, a vasbeton falpanel 330—500 kg súlyával szemben. A 15— 20 cm vastag vasbeton lemez helyett 1,5—2,5 mm vastag fém, 2,5—5 mm vastag műanyag, vagy műíarétegből készül a könnyű, nagyelemes fal, közbezárt hőszigetelő anyaggal (műanyaghab, ásványi gyapot, üveggyapot). A külső és belső lemezréteg egyidejűleg a fal „vakolata” is és az egész fal vastagsága ily módon mindössze 7—10 cm. \ \7 ÉS SZENDVICSÉAL ban — és ez is alapvető különbség a régivel szemben — csak a saját súlyát, és a szélnyomást képes tartósan hordani. Ezért az épület hasznos terheit és a födémek súlyát egy belső acél vázszerkezet viseli, mert a vékony .lemezekből szerkesztett „szendvics- fal” a függőleges nyomást nem lenne képes' elviselni. A könnyűszerkezetes építkezés e néhány műszaki jellemzője azonban még nem mutatja bevezetésének az igazi építőipari "jelentőségét. A könnyűszerkezetes építkezés nem hagyományos építőanyagokkal dolgozik, hanem a technikai fejlődés telje len új új szerkezettípus azon- termékeit használja fel. A Szovjetunió viiiamosengergia-termelésének aránya a világtermeléshez képest l!)2ít-ben csupán 2 százalék volt, ma pedig már 15 százalék íölfttt van (pedig elképzelhető, hogy ez idő alatt a világ többi országaiban is milyen rohamos volt a. fejlődés.) Az áramtermelés ma megközelíti a 650 milliárd kilowattórát, amiből bőven jut exportra is. Az áramexport nemcsak a szocialista országokba irányul,' hanem a tőkés világ felé is. Finnország és Norvégia az európai tőkés országok közül elsőként kezdeményezett energiaszállítást együttműködést á Szovjetunióval. Maguk is jelentős energiabázissal rendelkeznek uzyrn. de jobbon járnak, ha északon fekvő területeiket a Szovjetunió már kiépített energiahálózatához csatlakoztatják, mintha saját területükön. költséges távvezetékek építésébe kezdenek. Mindez természetesen a Szovjetuniónak is előnyös. A szovjet áramkínálat lránt egyre növekszik az érdeklődés Iránban, Törökországban és Japánban is. A kép az egyik határ- menti elosztóállomás építéséről készült a Szovjetunió déli vidékén. Az irányított forgalomról Az 1971. január 29. napján megjelent és több vonatkozásban már hatályba lépett módosító rendelkezés egyik leglényegesebb pontja a forgalomirányító fényjelző készülékek jelentésével függ össze. Az irányított forgalomnak ez a formája azok előtt a járművezetők előtt, akik ritkán találkoznak ilyen irányítással, bonyolult, felismerésében tájékozatlanok, ami nagy baleseti veszélyt jelent. A forgalomirányító fényjelző készülékekkel ellátott útkereszteződések számának növekedése azt kívánja, hogy aki a közúti közlekedésben részt vesz, ismerje és adott esetben helyesen alkalmazza az áthaladási elsőbbség ezzel kapcsolatos szabályait. Az új rendelkezés szerint a közúton a következő fényjelző készülékek alkalmazhatók: 1. A forgalom irányítására há- rom lámpából álló — sorrendben Piros, majd együttesen piros és sárga. utána zöld, majd sárga fényjelzést adó — készülék. E készülékben a piros fény tilos utat jelez: a fényjelző készülők, illetőleg a megállás helj'ét jelölő útburkolati jel előtt meg kell állni. Az eddigi szabályoktól eltérően . e jelzésnél a jobbra kis ívben való kanyarodás is tilos. A sárga fény a forgalom irányának megváltoztatására figyelmeztet; ha a piros fénnyel együtt világít, a tilos utat és azt jelzi, hogy rövidesen szabad jelzés következik. Ha egymagában világít, az útkereszteződésben lévő jármű azt mielőbb elhagyni, az útkereszteződéshez közeledő jármű pedig — amennyiben az útkereszteződés előtt biztonságosan már nem. tud megállni — azon mielőbb áthaladni, egyébként a fényjelző készülék, illetőleg a megállás helyét jelölő útburkolati jel előtt megállni köteles. A zöld fény szabad utat jelez; tovább lehet haladni. Ha a zöld fény nem nyíl alakjában világít, illetőleg a fényjelző készüléken más értelmű, kötelező haladási irányt jelző tábla nincs elhelyezve — egyenes irányban, valamint jobbra kis ívben és balra nagy ívben lehet kanyarodni. A jobbra kanyarodással nem akadályozhatja az útkereszteződésnél áthaladó gyalogosok, a balra nagy ívben kanyarodó jármű pedig nem akadályozhatja az útkereszteződésnél áthaladó gyalogosoknak és az úttesten vele szemben egyenes irányban haladó, vagy jobbra bekanyarodó járműveknek és a villamosoknak a forgalmát. Ha a zöld fény egy vagy két irányba mutató nyíl alakjában világít, tovább haladni csak a nyíl által jelzett irányba, vagy irányokba szabad. Az e'gyenes irányú továbbhaladást hegyével felfelé mutató nyíl jelzi. Amennyiben a fényjelző készülék legalsó lencséje mellett kiegészítő lencse van elhelyezve, ennek világítási ideje alatt a járm^ — a gyalogosforgalom zavarása nélkül — a kiegészítő lencsében lévő zöld nyíl irányába bekanyarodhat, függetlenül attól, hogy a fényjelző .készüléken más színű fény is világít-e vagy sem. Zöld fény vagy zöld nyíl világítása esetén sem szabad az útkereszteződésbe behajtani akkor, ha az úi kereszteződést az igénybe venni kívánt irányban — forgalmi torlódások miatt — a zöld jelzés tartama alatt előreláthatóan nem lehet elhagyni. Z, Kizárólag a gyalogosok közlekedésének az irányítására két lámpából álló — folyamatos, majd villogó zöld fényjelzést adó és a jelzéseken h a } a d ó gyalogost •ábrázoló, ezután pedig piros fényjelzést adó és e jelzésben álló gyalogost ábrázoló — készüléket alkalmaznak. E készülékben a zöld fény a gS'alogos számára szabad utat jelez. A villogó zöld fény a gyalogos számára azt jelzi, hogy az úttestre már nem léphet le, ha pedig az áthaladást már megkezdte, ezt mielőbb be kell fejeznie. Á piros fény a gyalogos számára tilos utat jelez: a járdáról az úttestre lelépni tilos. 3. Ahol a forgalom irányítására háromlámpás készülék alkalmazására nincs szükség (pl. villamos és egyéb járműforgalom útkereszteződésen kívüli találkozásnál, a villamos áthaladásának a biztosítására), ott két lámpából álló villogó, majd folyamatos sárga és utána piros fényjelzést adó készülék van. E -készülékben a villogó sár* g a fény azt jelzi, hogy kellő óvatossággal tovább lehet haladni; a folyamatos sárga fény azt jelzi, hogy rövidesen piros fény következik. A fényjelző kéJ szülékhez közeledő jármű — »menyiben a készülék előtt biztonságosan már nem tud megállni — a lámpával védett helyet mielőbb elhagyni, egyébként a fényjelző készülék, illetőleg a megállás helyét jelölő útburkolati jel előtt köteles megállni. A piros fény tilos utat jelez. 4. Alkalmi és ideiglenes jellegű forgalomirányításra (pl. részleges útlezárásnál) kél lámpából álló — kézi állítású — felváltva zöld és piros fényjelzést adó készüléket ír elő a rendelet. E készülékben a piros fény tilos utat, a zöld fény szabad utat jelez. 5. Veszélyes hely jelzése eg3' lámpából álló villogó sárga fényjelzést adó készülék. A három lámpából álló fényjelző készülék is kialakítható úgy, hogy meghatározott időszakban — az egyébként három színű — fény1- jelzések helyett a készülék sárga fényt adó lencséivel valamennyi irányba villogó sárga fényt adjon. A villogó sárga fény veL szélyes helyre figyelmeztet. A három lámpából álló fényjelző készülék jelzései — amennyiben a gyalogosközlekedés irányítására külön készüléket nex* helyeztek el — a gyalogosokra is vonatkoznak. Ilyen esetben a piros fényre a gyalogos áthaladása tilos, és a járdáról az úttestre nem léphet le, sárga fényre az útkereszteződésben lévő gyalogos köteles azt mielőbb elhagyni, egyébként a jelzés tartama alatt n járdáról nem léphet le. A zöld fény szabad áthaladási jelez. A fényjelző készülék fényjelzés se az úttest menetirány szerinti jobb oldalán a készülék felé haladó minden járműre vonatkozik, kivéve, ha az úttesten (az útkereszteződés előtti besorolás helyén) a menetirány szerinti jobb oldalon két vagy több, útburkolati jelekkel jelölt forgalmi sáv van, és a forgalmat sávonként kür> lön fényjelző készülék iránvítja. Ebben az esetben a menetirány szerinti jobb oldalon az úttest szélén elhelyezett készülék jelzése a külső, a belső forgalmi sáv bal oldalán elhelyezett készülék jelzése a mellette jobbra levő, a forgalmi sév, vae-v sávok felett elhelyezett készülék jelzése ped'g az a I a t*. n k levő forgalmi sávban közlekedő járművekre vonatkozik. A módosító rendelkezés részletesen szabályozza a forgalomirányító fényjelző készülékek 'elhelyezésének mód- iát, és akként rendelkezik, hogy a jelenlegi fényielző készülékek i el zései átalakításuk időpontjáig hatályosok. DK. BOnONY ISTVÁN SZEKSZÁRDI ipari üzem pályázatot hirdet számviteli és pénzügyi osztályvezetői állás betöltésére• Pályázati feltétel: mérlegképes könyvelői vizsga és 5 éves ipari gyakorlat. Továbbá titkárnői állás betöltésére. Feltétel: érettségi, perfekt gyors- és gépírás, valamint 5 i gyakorlat. Pályázatokat „1971” jeligére kérjük, a szekszárdi hir- 'őbe. (282> A jövő a könnyűszerkezeteké — Hazai gyártmányú könnyű acélvázra szerelik szendvicsek-ineket. KŐMŰVESEK HELYETT SZERELŐK A könnyűszerkezetes építményt tehát nem kőművesek készítik: a házépítés inkább a hajóépítéshez hasonlít, ahol az előregyártott nagyméretű elemeket a helyszínen illesztik össze a szegecsel ők, a hegesztők, vagy a lakatosok. A kisebb, egyszintes épületeket az iparilag fejlett országokban már ház nagyságú könnyű- szerkezetes sejtekből építik. Az ilyen háztípus a nevét is legfontosabb „szerszámáról”, a szállítójárműről kapta: „tré- lerháa”. És ezek az épületek viszonylag kis anyagveszteséggel át is költöztethetók és szét is szedhetők. Az időjárás is kevésbé hátráltatja a köny- nyűszerkezetes épületek szerelését, az építőelemek és szerkezetek nedvességre, fagyra alig érzékenyek. RÖVIH ÉPÍTÉSI IDŐ Mindazoknál az épülettípusoknál, ahol rövid építési idő- . tartam és kis épületsűly a követelmény, már ma is indokolt a könnyűszerkezetek alkalmazása. Bevezetésének azonban többféle feltétele van, ezért szabott viszonylag hosz- szabb felkészülési időt a kormányzat e program beindítására: 1973-tól évente másfél millió négyzetméter könnyű- szerkezet építése várható. A könnyűszerkezetes építési móddal nagyobb építési sebesség érhető el, jobban szervezhető az építőmunka és kevés élő munkát igényel. A munka minősége ugyanakkor összehasonlíthatatlanul jobb, mint a jelenlegi, csökken, esetleg elmarad az építkezések hosszú előkészítési ideje, pl. a felvonulások. Budaörsön a Hungarofruct/ Olaszországból importált könnyű- szerkezetekkel épített egy 1000 vagonos hűtőtárolót. Az épületet az alapozás elkészülte után' 4 hónap alatt szerelték össze. Ha hagyományos módszerekkel építik, legalább ötször ennyi időbe telt volna. A negyedik ötéves tervtörvén: IS. §-a előírja, hogy az építő iparban egyre nagyobb foki gépesítés és gyorsahb építési el . járások honosuljanak meg. 1- • .gyorsabb építési eljárások kö zött kiemeli a törvény a köny nyűszerkezetek alkalmazását Mennyiben gyorsítják meg i könnyüszerkezetek az építőipa: tevékenységét, és mit várhatunl nagyobb elterjedésüktől? Á hagyományos építési mót •— és már hagyományosnak kell tekintenünk a néhánj éve vagy évtizede még teljesen újnak számító panele: építkezést is — számos előnyt hlellett olyan hiányosságoka és hátrányokat is mutat amely a kutatók figyelmét ú módszerek keresése felé irányították. Ellentmondásos pl a paneles építkezésnél az hogy az építőanyagok nagj fájsúlya miatt egyre növekszik a panelek súlya. Ebbő' következik, hogy a paneléi szállításához és szerelésébe: nagy ‘teherbíró képesség! szállító- és emelőberendezések szükségesek, _ de olyar utak is, amelyeken a panel- szállító trélerek közlekedhetnek. Problémák adódnak ; hagyományos anyagok hűzó- és hajlítószilárdságával kapcsolatban is. Ezek voltak a legfőbb okai hogy a szakemberek élőt' nyilvánvalóvá vált, hogy a: építőipar műszaki fejlesztés céljait'más utakon kell meg-
