Tolna Megyei Népújság, 1971. február (21. évfolyam, 27-50. szám)

1971-02-21 / 44. szám

TOLHA MEGYEl VILÁG PROLETÁRJAI EGYESÜLJETEK] NÉPÚJSÁG fi A MAGYAR SZOCIALISTA MUKKASPAKT TOLNA MEGYEI BIZOTTSÁGA ÉS A MEGYEI TANÁCS LAPJA | XXX. évfolyam, 11. szám ARA: 1,20 FORINT Vasárnap, 1971. február 21. Közlemény az országgyűlési képviselők és tanácstagok általános választásának kitűzéséről A kormány Tájékoztatási Hivatala közli: A Népköztársaság Elnöki Tanácsa az alkotmány és a vá­lasztási törvény rendelkezé­seinek megfelelően az ország- gyűlési képviselők és a ta­nácstagok általános választá­sát 1971. április 25-ére kitűzte. A Népköztársaság Elnöki Tanácsa egyidejűleg az or­szággyűlési választókerületek számát 352-ben állapította meg és meghatározta az or­szággyűlési választókerületek területét és székhelyét. Az Elnöki Tanács megállapította egyúttal a fővárosi és a me­gyei tanácstagok számát is. Az Elnöki Tanácsnak ezek a határozatai a Magyar Köz­löny február 22-i számában jelennek meg. A hivatalos lapnak ugyanezen száma tar­talmazza a választások lebo­nyolításáról szóló kormány­rendeletet is. Február 22-én kezdődik a választók összeírása V A választási törvény vég­rehajtását szabályozó kor­mányrendelet részletesen ren­delkezik a választók összeírá­sáról és a választók névjegy­zékének összeállításáról. A választójogosult állampolgá­rokról új névjegyzéket kell készíteni. Ebbe fel kell venni minden olyan magyar állam­polgárt, aki nagykorú, tehát 1953. április 26. előtt született, továbbá azokat, akik házas­ságkötésük folytán váltak nagykorúvá. Nem lehet a vá­lasztók névjegyzékébe felven­ni azt, aki közügyektől, illető­leg a választójog gyakorlásá­tól eltiltó ítélet hatálya alatt áll, aki szabadságvesztés bün­tetését tölti, vagy előzetes le­tartóztatásban van, aki rend­őrhatósági felügyelet alatt van, végül aki elmebeteg, te­kintet nélkül arra, hogy gond­nokság alatt áll-e, vagy sem. A választásokon mindén szavazásra jogosult állampol­gárnak egy szavazata van. Minden szavazat egyenlő, A választók névjegyzékének összeállítása összeírólapok alapján történik, amelyeket a kijelölt összeíróbiztosok 1971. február 23—27. között oszta­nak ki. A választójoggal ren­delkező személyek a2 össze- írólapokat 1971.. március 5-ig kötelesek kitölteni és aláírni. Ha valaki testi fogvatékosssá- ga miatt vagy más okból (kórházi ápolás, üdülés stb.) az összeírólapot nem töltheti ki, azt helyettes hozzátartozó­ja, szomszédja vagy az össze­íróbiztos is kitöltheti. Az ösz- szeíróbiztos a kitöltött össze- irólapokat legkésőbb 1971. március 6-án szedi be és a végrehajtó bizottságnak át­adja. Az összeírólapok alapján a végrehajtó bizottság megálla­pítja, kik Vehetők fel a vá­lasztók névjegyzékébe. Ennek alapján a választók névjegy­zékét legkésőbb március "0-ig elkészítik és azt március 22— 30-ig a végrehajtó bizottság hivatali helyiségében köz­szemlére teszik. A névjegyzék közszemlére tételével egy­idejűleg minden választó a névjegyzékbe történő felvéte­léről írásban értesítést kap. A névjegyzékből történt törvényellenes kihagyás mi­att a kihagyott személy* a névjegyzékbe történt törvény­ellenes felvétel miatt bárki kifogással élhet. A kifogást a tanács végrehajtó bizottságá­nál március 22—április 3. kö­zött lehet írásban vagy szó­ban bejelenteni. Ha a végre­hajtó bizottság megállapítása szerint a választók névjegyzé­kéből történő kihagyás tör­vényellenes volt, a kihagyott személy adatait pótnévjegy­zékbe kell felvenni. A végre­hajtó bizottság az általa- alap­talannak tartott kifogásokat elbírálás céljából átteszi a járásbírósághoz, amely a be­érkezéstől számított 3 napon belül nem peres eljárásban, népi ülnökök közreműködésé­vel, szükség esetén az érde­keltek meghallgatása után végérvényesen határoz. ■ A végrehajtó-bizottság-a ki­fogások, illetőleg a járásbíró-* ság határozata alapján a hi­vatalból módosított névjegy­zéket — a pótnévjegyzékkel együtt — 1971. április- 10—14 között ismét közszemlére teszi. Ha válgsztójogosult személy a választók névjegyzékének összeállítását követően állandó lakóhelyét megváltoztatta, az új lakóhelye szerint illetékes végrehajtó bizottságtól kérheti felvételét a választók névjegy­zékébe. A. kérelemhez, csatolni kell a korábbi lakóhely sze­rint illetékes, végrehajtó bízott, ság által kiadott igazolást ar­ról, hogy a kérelmezőt a vá­lasztók névjegyzékébe felvet­ték. A választási szervek a Népköztársaság Elnöki Taná­csának elnöke előtt tesznek es­küt. Az országos választási el­nökség az ország egész terüle­tén őrködik a választások tör­vényessége feiett; feladata a többi között a helyi választási elnökségek és az országgyűlési választókerületi bizottságok munkájának irányítása. Ezen­kívül elfogadja és nyilvántart­ja az országgyűlési képviselő- jelölteket, közhírré teszi a vá­lasztás országos eredményét. 1971. március 8-án a fővá­rosban, valamennyi megyében, városban, főváros; kerületben és községben választási elnök­ségek alakulnak. A helyi vá­lasztási elnökségek tagjait a Hazafias Népfront illetékes bizottságai jelölik ki. A helyi választási elnökségek tagjai az illetékes tanácselnök előtt tesz­nek esküt. Főbb feladataik: működési területükön őrköd­nek a választások törvényes­sége felett, közzéteszik az egyes tanácsi választókerületek jelöltjeinek nevét, megállapít­ják a tanácsi választások ösz- szesített eredményét és szükség eseten pótválasztást tűznek lü. Minden országgyűlési vá­lasztókerületben ugyancsak 1971. március 8-án, a válasz­tások levezetésére választó- kerületi bizottságot kell alakí­tani. Az országgyűlési választó- kerületi bizottságok tagjait a Hazafias Népfront megyei, il­letőleg fővárosi bizottsága je­löli ki. Az országgyűlési vá­lasztókerületi bizottságok tag­jai ugyancsak az illetékes ta­nácselnök előtt tesznek esküt. A választókerületi bizottság látja el az országgyűlési kép­viselő választásával kapcsola­tos teendőket. A kormányrendelet intézke­dik a szavazókörök kialakítá­sáról és a szavazatszedő bízott, súgok megalakításáról is. A Hazafias Népfront helyi bizolt. sága javaslata alapján a vá­lasztási elnökség 1971. április 14-én alakítja meg a szavazat­szedő bizottságokat, ezeknek tagjai ugyancsak az illetékes tanácselnök előtt esküt tesz­nek. A szavazatszedő bizottság a választás napján levezeti a szavazást, -gondoskodik a sza­vazás lebonyolításának törvé­nyességéről és zavartalanságá­ról. megállapítja továbbá a szavazókörben a választókerü­letek szavazási eredményét, (Folytatás a 2. oldalon.) A Pénzügyminisztérium elszámolása az árvízi segítségről A Pénzügyminisztérium el« számolt azokkal az összegek­kel, amelyeket a közületek aa 1970. évi árvíz- és belvízká­rok enyhítésére befizettek és — egy korábbi kormányren­delkezésnek megfelelően — tájékoztatja erről a lakossá­got. A központi költségvetési szervek, a tanácsok, a minisz­tériumi és tanácsi vállalatok) és egyéb szervek összesen 1505 millió forintot fizettek ba. Ebből Szabolcs megye 227,5 millió, Csongrád megye 51,1 millió, Borsod és Békés me­gye 13,3 millió, illetve 13.1 millió, Szolnok megye 11,8 millió, Hajdú megye 5,9 mil­lió, Szeged város pedig 5.8 millió forintot kapott az árvíz elleni védekezésre, illetve a károk helyreállítására. Az em­lített befizetésekből térült meg a vízügyi szervek véde­kezési és helyreállítási költ­ségeiből körülbelül egymüliárd forint, ezenkívül több tíz­millió forintos támogatást nyújtottak súlyosan károsult állami és társadalmi szer­veknek. illetve mezőgazdasági termelőszövetkezeteknek. A Termelőszövetkezetek Or­szágos Tanácsa kezdeménye­zésére a mezőgazdasági tsz-ek 145 millió forint pénzbeni és természetbeni támogatást, ajánlottak fel. Ebből pedig 105 millió forintot már megkaptak a károsultak. Áz akció még tart és várható, hogy március végéig a felajánlások realízá- lódnak. Az OKISZ-akcióban a káro­sult kisipari szövetkezetek társszövetkezeteik fejlesztést alapjából és kölcsönös támo­gatási alapjából pénzben és természetijén 22 millió forin­tot kaptak. Ezen felül az OKISZ 2.9 millió forinttal se­gítette a károsultakat saját megtakarításaiból. Az általános fogyasztási és értékesítő szövetkezetek fej­lesztési forrásaikból 25,2 mil­lió. kölcsönös támogatási alap­jukból pedig 35,9 millió forint­tal járultak hozzá társszövet­kezeteik kárainak rendezésé­hez. A választásokat különböző, társadalmi jellegű választási szervek: választási elnökségek, országgyűlési választókerüle bizottságok és szavazatszedő bizottságok bonyolítják le. Az országos választási elnök­ség 1971. március 8-án alakul meg. Tagjait a Hazafias Náp­í ont. Országos Tanácsának.te nöksége jelöli ki. Az, őrsi gos választási elnökség tagja: Hétfőn érkezik hazánkba dr. Lubomir Strougal Mint jelentettük, dr. Lubo­mir Strougal, a Csehszlovák Szocialista Köztársaság szö­vetségi kormányának elnöke — Fock Jenőnek, a magyar forradalmi munkás* paraszt kormány elnökének meghívá­sára — hétfőn délelőtt néhány napos hivatalos baráti láto­gatásra érkezik hazánkba. Az MTI diplomácia munka­társa írja: A Csehszlovák Szocialista Köztársaság kormányelnöké­nek látogatása jelentős ese­mény, fontos állomás, a két testvéri ország kapcsolatainak fejlődésében. A magyar és csehszlovák párt és kormáhy vezetőinek közelmúltbeli ta­lálkozásai is bebizonyították, hogy az országaink közötti sokoldalú együttműködésnek, gazdasági, műszaki-tudomá­nyos kooperációnak, valamint kulturális értékeink kölcsönös megismerésének és kicserélé- sénék további gazdag lehető­ségei és újabb formái vannak. A jó együttműködés alapját pártjaink nézetazonossága, kö­zös szocialista . céljaink és nemzetközi törekvéseink al­kotják. Bizonyos, hogy dr. Lubomir Strougal miniszter­elnök magyarországi látogatá­sa is hozzájárul e törekvések további kiszélesítéséhez és megvalósításához. Lubomir Strougal látogatása jó alkalmat ad arra, hogy a két kormányfő áttekintse és újra kinyilvánítsa a magyar és a csehszlovák kormány néze­teit á nemzetközi kérdésekről, egyebek közt az amerikaiak indokínai agressziójáról, a kö­zel-keleti helyzet politikai ren­dezését célzó törekvésekről, az arab népeknek az izraeli meg­szállással szembeni harcáról. Érdemes emlékeztetni arra, hogy a Varsói Szerződés or­szágainak az összeurópai biz­tonsági konferencia létrehozá­sára irányuló kezdeményezése és a tanácskozás napirendjére vonatkozó javaslat éppen a ma­gyar, illetve a csehszlovák fő­városban fogalmazódott meg. A mostani látogatáson sorra ke­rülő eszmecseréken bizonyára az összeurópai konferenciával kapcsolatos kérdések is hang­súlyozottan szerepelnek majd. Ami a két -ország közötti gazdasági kapcsolatokat illeti: éppen az elmúlt napokban tar­totta Budapesten VIII. üléssza­kát a magyar—csehszlovák gazdasági és, műszaki diudomá; nyos együttműködési vegyes- bizottság, Ezen leszögezték: jó úton, örvendetesen fejlődik e téren az együttműködés. Ta­valy 14 százalékkal növeke­dett a két ország közötti kül­kereskedelmi forgalom, s bíz­tató. hogy meggyorsul a koope­ráció fejlődése is, különösen a gépiparban. Ez év első hónap­jában tárgyalt Budapesten a magyar és a csehszlovák kül­kereskedelmi miniszter, s e megbeszélésen aláírták a két ország közötti hosszú lejára­tú kereskedelmi egyezményt. Eszerint a kereskedelmi forga­lom növekedésének dinamiká­ja az előző öt évinél is na­gyobb lesz. Az 1971—1975-ös időszakra kétmilliárd rubeles árucsere-forgalmat vettek terv. be, s ez a most lezárult terv­időszak forgalmi előirányzatá­nál 60 százalékkal nagyobb. Az ötéves tervidőszakban több mint 140 millió rubel érték­ben kerül sor kooperációs szállításokra. Magyarország és Csehszlová­kja között sokoldalú kulturá­lis kapcsolatok további lehető­ségeit tárja fel és használja ki a még ebben a hónapban alá­írásra kerülő, 2 évre szóló iij kulturális munkatere.

Next

/
Thumbnails
Contents