Tolna Megyei Népújság, 1971. február (21. évfolyam, 27-50. szám)
1971-02-20 / 43. szám
A kollektív szerződés — kollektív ] ii tikit Szovjet—magyar nőtalálkozó Szekszárdion Erősítik a közvetlen kapcsolatokat IX árom év óta kollektív szerződés szabályozza a vállalatoknál a munkával, a munkakörülményekkel és , a munka díjazásával, elismerésével kapcsolatos kérdéseket, a dolgozók és a vállalat jogait és kötelezettségeit. A régebbi, minden vállalatra egyformán érvényes központi szabályozást olyan helyi megállapodások váltották fel, amelyek számolnak a munkahelyi sajátosságokkal, speciális helyzettel és ezért jobban megfelelnek mind a vállalat, mind a dolgozók érdekeinek. A hároméves tapasztalatok alapján megérett az idő arra, hogy a kollektív szerződések nagyobb előrelátással, hosszabb távra, a negyedik ötéves terv időtartamára készüljenek. Ugyanis a kollektív szerződések egyes fejezetei nem igényelnek minden évben újból szabályozást, változatlanul fenntartnatók hosz- szabb időn át — feltéve, hogy első kidolgozásuk kellő körültekintéssel történik. Azok a fejezetek viszont, amelyek nem állták az idő próbáját, vagy a körülmények változása következtében nem megfelelőek, elvesztették időszerűségüket, módosíthatók az ötéves szerződés keretében is, amikor ez szükségessé válik. Igv a szabályozás biztonságot adó folyamatossága és a mindenkori feltételekhez való rugalmas alkalmazkodás egyszerre érvényesülhet. Most az új kollektív szerződések kidolgozásakor ebből nagyon fontos következtetéseket kell levonni. Mindenekelőtt azt, hogy a kollektív szerződés stabil fejezeteinek kidolgozásához az eddiginél alaposabb tájékozódás, részletekbe menő információk, az érdekeknek körültekintőbb egyeztetése szükséges. Az elmúlt években részben időhiány, részben a feladat újszerűsége, szokatlansága miatt viszonylag szűk kör, a munkaügyi apparátus, a jogász és néhány szakszervezeti aktivista foglalkozott az egyes fejezetek kidolgozásával és megszövegezésével. A termelés különböző poszton dolgozó irányítói nem vettek részt a munkában, s érdemben a dolgozók részvételéről is csak kevés helyen lehetett beszélni. Mert igaz ugyan, hogy a szerződéstervezetet vitára bocsátották, kérték és meg is kapták a dolgozók javaslatait, de a vitára bocsátott szabályozás annyira végleges volt, hogy szinté kizárta a mérlegelés, az érdembeni módosítás lehetőségét, legfeljebb arra adott alkalmat, hogy a dolgozók elmondják kívánsá-. gaikat, a reális lehetőségektől olykor távol álló igényeiket. A kollektív szerződés el- nevezésből értelemszerűen következik, hogy - az egyik megállapodó fél a dolgozók kollektívája, tehát a döntésnél is a kollektíva választása, állásfoglalása a mérvadó, s az aláírás hivatalos aktusánál a szakszervezeti tanács a kollektíva képviseletében jár el. Ennek az elvnek a kollektív szerződések kidolgozásának, előkészítésének egész folyamatában érvényesülni kell. Előkészítő bizottságokra változatlanul szükség van, hogy az adott területhez legjobban értő, a munkaügyi, jogi szakemberek, a termelés különböző posztjain dolgozó gazdasági vezetők, a szakszervezet legtapasztaltabb aktivistái a különböző rendeletek, s a vállalat anyagi helyzetére jellemző információk birtokában nyers tervezetet készítsenek tárgyalási alapul. De a dolgozók érdeklődésére, akitivi- tására csak akkor számíthat a tervezet, ha több változatú megoldásokat tartalmaz, ha a változatokhoz felsorakoztatja a mellette és az ellene szóló érveket, ha indokolja a javasolt szabályokat, intézkedéseket. Előfordul olyan nézet, hogy az ilyen vita és széles körű véleménycsere megnehezíti a helyes álláspont tisztázását, mivel a kollektívában ahány ember, any- nyiféle érdek és annyi vélemény is lehet. Tény, hogy az emberek gondolkodása, igénye, szükséglete nem egységes és nem egyforma. Sokan sokféle szemszögből közelítik meg az előterjesztett javaslatot, s nyilván ütköző érdekek is létezhetnek. De ha az előterjesztés tárgyilagosan indokol, adatokkal dokumentál, minden bizonnyal az az állásfoglalás kerekedik felül, amely a túlnyomó többség érdekeit szolgálja. Az így hozott döntéseket a kollektíva magáénak érzi, s aktívan közreműködik a végrehajtásban, a közös akarattal elhatározott intézkedések megvalósulásának ellenőrzésében. Az új rendelkezések, — amelyek évente beszámolásra kötelezik a vállalatok igazgatóit a kollektív szerződés megvalósulásáról — ebben a kérdésben is nagy előrelépést tesznek. A beszámolót a kollektíva elé kell terjeszteni, írásban és a legkisebb részletekre kitérve. Indokolni kell, hogy melyik intézkedést milyen okból szegték meg, vagy helyezték hatályon kívül. Pontos része a beszámolónak az a vizsgálat, amely az intézkedések hatását elemzi, megfeleltek-e a rendeltetésüknek, azoknak a gazdasági, ösztönzési, szociális céloknak, amelyek megvalósítását célozták. A beszámolót a gazdasági vezetés készíti, illetve készítteti el, többnyire ugyanazoknak a bizottságoknak a segítségével, amelyek a szerződés kidolgozásában részt vettek, A jelentés kiegészül a szakszervezeti tanács véleményével és úgy kerül a dolgozók elé. A kollektíva az írásos anyagból olyan képet kap az elmúlt esztendőről, amit kiegészíthet a munkahelyén közvetlenül szerzett tapasztalatokkal, lemérheti, hogy helyi jelenség-e amit szóvá tesz, avagy az egész vállalatra jellemző tünet. A vitákban elhangzó észre- vételek, javaslatok feldolgozása, a beszámoló tanulságainak levonása és . érvényesítése az új kollektív' szerződések kidolgozásánál módot ad arra, hogy elkerüljék a leggyakrabban előforduló hibákat, érdembeli beleszólást biztosítsanak a kollektívának, s ezáltal a szerződéseket valóban az üzem alkotmánya rangjára emeljék. S. E. A mezőgazdasági, erdészeti és gépjavító dolgozók alapszervi szakszervezeti választásai lezajlottak, melyek során a MEDOSZ tízezer- száztizennégy szervezett dolgozója 857 bizalmit, kilenc munkahelyi bizottságot, harmincnégy üzemi szakszervezeti bizottságok, harminckét szakszervezeti bizottságot, és kilenc tanácsot választott. A megválasztott alapszervi aktivisták száma ezernégyszáz- hatvankettő. Csütörtökön délelőtt került sor a MEDOSZ megyebizottságának megválasztására, megyei küldöttértekezletére Szek- szárdon, a Babits Mihály megyei művelődési központ hangversenytermében. Az ülésen részt vett Kormosói László osztályvezető, a MEDOSZ elnökségének tagja, Schrottner Károly, az' SZMT vezető titkára, Somorjai Sándor, a megyei tanács mező- gazdasági és élelmezési osztály vezetője. A jelenlevő hatvanhét küldöttnek igen komoly feladatot kellett teljesítenie, ugyanis 151—151 dolgozó képviseletében szólották. Horváth Géza, a megyebizottság titkára részletes beCsütörtökön délután Szek- szárdon, a Hazafias Népfront városi nőbizottságának szervezésében, a népfront megyei székházában kedves vendégeket fogadtak. A. közelgő ünnepségek — a szovjet hadsereg napja és a nemzetközi nőnap — alkalmából és annak jegyében rendezett baráti találkozón szovjet asszonyok égj' csoportja-és az újjászervezett nőmozgalom megyei, . városi, társadalmi vezetői, valamint több üzem, : termelőszövetkezet nőaktivistái, mint meghívottak vettek részt. A szívélyes, tartalmas és bensőséges összejö- .vetelen Császár József, a szekszárdi városi tanács vb-elnöke adott tájékoztatást a megjelen, teiknék, ismertette a megye- székhely fejlődését, a további számolót adott az eltelt négy évben végzett. munkájukról, elért eredményeikről. Többek között hangsúlyozta, hogy a mégyebizot.tság elsőrendű feladatának tekintette a dolgozók élet- és munkakörülményeinek- állandó, javítását, az átlagbérek és. átlagjövedelmek emelkedését. Szólott továbbá a tervezéssel és gazdálkodással kapcsolatos további tennivalókról, az üzemi, szakszervezeti demokráciáról, a szocialista munka- versenyrőí,. az újítási mozgalomról, a megyebizottság szociálpolitikai tevékenységéről, a dolgozók üdültetéséről stb. Elmondta, hogy az alapszervi választások során a dolgozók olyan kérdéseket és problémákat vetettek fel, melyek jogosak, és megoldásra várók. Jelentős, hogy általában nem egyéni sérelmeket, problémákat mondták el, hanem szinte minden esetben a közösség érdekében szóltak. Ugyanez mondható el a csütörtöki küldöttértekezletről is, ahol az üzemi demokrácia kapcsán elmondták, hogy a vezetők ne becsüljék le az alacsony képzettségű aktívákat, inkább kérjék seperspektívát és a növekedés gondjait. A szerény vendéglátással összekapcsolt, meghitt összejövetelen P. Sz. Seljapin, a szovjet hadsereg — hazánk felszabadításában részt vett — alezredese és a két asszonycsoport egy-egy képviselője mondott pohárköszöntőt. Az első személyes találkozót követi a többi, erősíteni kívánják a közvetlen kapcsolatokat, bővítik az ismereteket. Megegyeztek az asszonyok, hogy közös törekvéseiken alapuló barátságukat még inkább elmélyítik. Legközelebb a megye, székhely nevezetességeivel és a környék természeti gazdagságával ismertetik meg a szekszárdiak a szovjet asszonyo*; kát. , gítségüket, és ne feledkezzenek meg a kölcsönös információ jelentőségéről. Az egyik hozzászóló a nők problémájáról szólott, és hangsúlyozta, hogy a nők egyenjogúságát csupán rendeletekkel, pénzzel nem lehet megoldani, hanem a szemléletben! gyökeres változást kell elérni. A felszólalók szólották a fiatalokról, az ötéves kollektív szerződések elkészítéséről stb. A küldöttértekezlet második napirendjeként megválasztották a tizenegy küldöttet a MEDOSZ XXI íí kongresszusára, huszonnégy küldöttet az SZMT küldöttértekezletére, valamint a tizenegy tagú megyebizottságot, melynek titkára ismét Horváth Géza lett, elnöke pedig Dabi József, a Dalmandi Állami Gazdaság VS.ZT-titkára. 1971. február 20. JEGYZET Korrektség Négytagú küldöttség kereste fel tegnap — február 19-én — a 11-es Volán Vállalat igazgatóját. A Mecseki Szénbányák gazdasági főmérnöke, Jazbincsek Vilmos üzleti ügyben jött. Megköszönte a 11-es vállalat kétéves közreműködését a szénbányáknál és lemondta a fuvart. Első hallásra talán furcsának tűnik, miért kell küldöttség egy évek óta üzemelő fuvarozási rendszer felmondásához. Az ok egyszerű és kézenfekvő. A szénbányák elégedetten vették tudomásul, hogy a 11-es vállalat két éven keresztül naponta 500— 600 tonna szenet szállított el a szászvári bányából a nagymá- nyoki brikettgyárba — úgy. ahogy a bánya és a brikettüzem teljesítménye megkívánta. Elismerésre méltó munkát végeztek a 11-es vállalat bonyhádi főnökségének dolgozói. Ezt köszönték meg a bánya képviselői. Bejelentették, hogy július 1-től már nem tartanak igényi a szekszárdi Volán fuvarjára, mert a bánya saját szállítórendszert létesített, amely olcsóbbnak ígérkezik, mint a Volán-akció. A két üzletfél kapcsolatát jól kifejezi a bánya vezetőinek gesztusa. Baráti kézszorítással búcsúztak egymástól a két vállalat képviselői, és még abban is megállapodtak, hogy a Volán, amint szükséges, segít a bányának fuvarszervezésben, gépkocsikarbantartásban. A szocialista vállalatok üzletkapcsolatának eme gesztusa egyben arra is utal hogy a szekszárdi Volánnak a fuvarpiacon milyen rangja, híre s tekintélye van. Üzletet nemcsak korrektül lehet megkötni, hanem lemondani is.- PJ Fizetik a részesedést a pálfai Egyetértés Tsz-ben. Foto: GottvaW A MEDOSZ VII. küldöttértekezlete
