Tolna Megyei Népújság, 1971. február (21. évfolyam, 27-50. szám)
1971-02-19 / 42. szám
Ax ifjúság alkot I I anya w A párt Központi Bizottságának ifjúságpolitikai irányelvei nyomán a kormány 1970. májusban hozott határozatot az ifjúságról szóló törvény megalkotásáról. Azóta szakkörökben éppúgy, mint a széles közvéleményben, sok szó esik a készülő jogszabályokról. Az igazságügy-miniszter első helyettesének vezetésével megalakult kodifikációs bizottság elkészítette és az Országos Ifjúságpolitikai és Oktatási Tanács elé terjesztette a törvény előzetes tervezetét, a tanács pedig felkérte a társadalmi szervezeteket, hogy az ifjúság, a pedagógusok, a szülők, a munkahelyek képviselői, közéleti személyek bevonásával, széles körben bocsássák vitára. A társadalmi vita lassan a befejezéshez közeledik. Eredménye: több ezer felszólalás, véleménynyilvánítás és több száz — főleg már a végrehajtási jogszabályokra vonatkozó — javaslat. A törvényalkotás e demokratikus módszere nemcsak a nagyfokú érdeklődést bizonyítja, de értékes segítséget is nyújt a törvényalkotók számára, akik a tapasztalatok felhasználásával átdolgozott tervezetet élőbb újra az Országos Ifjúságpolitikai Tanács, majd a kormány elé terjesztik. Az országgyűlés még ez évben megtárgyalja és beiktatja az új törvényt. A jogszabálytervezet elvi alapja a párt és a kormány ifjúságpolitikája, jellegét elsősorban az határozza meg, hogy az ifjúság a társadalom része, alapvető céljai és érdekei azonosak a szocializmust építő társadalom céljaival és érdekeivel. Ugyanakkor az ifjúság — életkori sajátosságaiból és helyzetéből adódóan — sajátos szerepet tölt be a társadalom életében, következésképpen sajátos kötelezettségei és igényei is vannak. Ezért a törvény a társadalompolitikai célokkal összhangban az ifjúság érdekvédelmét is biztosítani kívánja, célja; hogy körülhatárolja az ifjúság legáltalánosabb kötelességeit és jogait, valamint a>z állami, gazdasági és társadalmi szerveknek az ifjúsággal kapcsolatos kötelességeit. Ily módon az új törvény „ifjúsági alkotmány”-nak is tekinthető. A törvény jellegéből következik, hogy elvi, általános rendelkezéseket tartalmaz, alapul veszi mindazokat a hatályos jogszabályokat, amelyek az ifjúsággal kapcsolatos kérdésekben is rendelkeznek, mint pl. a munka törvénye, a családjogi, — a honvédelmi, az oktatási törvény és természetesen az alkotmány. Ugyanakkor közvetlenül az említett jogszabályokban nem szereplő rendelkezéseket is tartalmaz és a megjelölt célkitűzések gyakorlati megvalósítása érdekében a végrehajtási jogszabályok kiadását is előírja. Érdekes és sok Vitára alapot adó kérdés: kiket tekintsen a törvény fiataloknak, kik tartoznak e kategóriába? Viszonylag könnyebb kérdés az alsó korhatár megállapítása. Itt a rendező elv az, hogy a törvény a gyermekeket érintő kérdések szabályozására is terjedjen ki. A felső korhatárt illetően már nehezebb határvonalat húzni. Nyilvánvaló, hogy a pályakezdők természetesen az ifjúság kategóriájába tartoznak, azonban amíg a szakmunkásoknál er; általában a 17. és a 23. életév közé esik, addig pl. egy orvos esetében még a 29—30 éves is pályakezdőnek számít. Ezért a törvény általában a 30. életévig tekinti fiataloknak az ifjú állampolgárokat. A törvény tervezete az említett életkori határok keretében az ifjúságot érintő kérdéseket egységesen kívánja szabályozni, de kifejezésre juttatja azt a követelményt is, hogy az ifjúság nevelésénél figyelembe kell venni a fiatalok különböző rétegeinek és korcsoportjainak — tehát a fiúknak és a lányoknak, a gyermekeknek és a serdülőknek, a tanulóknak a munkás- paraszt — értelmiségi és alkalmazott fiataloknak a sajátos helyzetét. A törvénytervezet az alapelvek meghatározását követően olyan szerkezetben készült el, amely a fiatalok jogait és kötelességeit, iiletve a társadalomnak az ifjúsággal szemben támasztott követelményeit és az ifjúság nevelésében reá háruló kötelezettségeit a különböző élethelyzetekben tárgyalja. így külön fejezet szól az ifjúság neveléséről, a családban és az iskolában, az ifjúság részvételéről az állami és társadalmi életben, valamint a munkában, az ifjúság szabadidőtöltéséről, kulturális és testi neveléséről, egészségének védelméről és végül az ifjúság saját szervezeteiről. Az alapelvek kiindulópontja a Magyar Népköztársaság ifjúságpolitikájának általános * célkitűzése: az ifjú nemzedék szocialista emberré nevelése, Az 1971-es év nem mindennapi eseménnyel kezdődött az ország 160 diákja számára. Jó. formán ki sem pihenhették a szilveszterezés fáradalmait, ki vonatra, ki autóbuszra ült, hogy Pápára utazzék, s itt részt vegyen az iskolarádióik és js- kculaújságok szerkesztőinek országos tanácskozásán. Minden iskolát — így a miénket is — két tanuló képviselt. „Képviselőtársaim” Barna Györgyi volt, iskolánk hangoshíradójának főszerkesztője. Érkezésünk napján alakult még a két szekció, majd nyomban megkezdődött az ismerkedés, amit délután egy. a tanácskozás időtartamára kiírt pályázat meghirdetése, ezt pedig ismerkedési bál fejezett be, de csak másnap reggelig. Ekkor került ugyanis sor a tanácskozás ünnepélyes megnyitására, a délutáni és kora esti órákban pedig a szekcióülésekre. A negyedik szekció vezetője Szapudi Károly, az az egész társadalom ügye, érdeke és feladata. Ebben különös felelősség terheli a szülőket, az ifjúság hivatásos nevelőit, az oktatási, kulturális és sportintézményeket, a társadalmi és tömegszervezeteket, valamint a munkahelyeket és a fegyveres erőket. Ugyanakkor a tervezet aláhúzza a fiatalok felelősségét is annak érdekében, hogy a társadalom biztosította eszközöket és lehetőségeket jól használják fel saját nevelésükben, a közösség és a maguk javára. Ezt szolgálják azok a tervezett rendelkezések is, amelyek a fiatalok közéletben való részvételének, továbbtanulásának, a termelőmunkába való zavartalan beilleszkedésének és a családalapítás feltételeinek biztosításával foglalkoznak. Fontos szerepet szán a tervezet az ifjúság önkormányzati szerveinek, az ifjúsági szervezeteknek a fiatalok képviseletében á közügyekbe történő bevonásában és érdekvédelmében. A fiatalok igényeinek kielégítését, így pl. a kulturális, sportolási, turisztikai feltételek javítását illetően a tervezet reális lehetőségekkel számol, de ugyanakkor előre is mutat, tükrözi- azokat a törekvéseket, amelyeket — társadalmi összefogással — el kell érnünk. Ez a körülmény is jelzi, hogy a törvény rendelkezéseinek végrehajtása a hatályba lépéssel csak elkez-. dődik és hosszú ideig tartó, folyamatos munká| igényel. IM szerkesztője volt, de jelen volt a Népszabadság és számos más országos lap néhány ismert újságírója is. Tolna megye valahány diákszerkesztője a negyedik szekcióban tevékenykedett. A tanácskozás tapasztalatai azt bizonyítják, hogy az iskola- újságoknak és -rádióknak sokkal iiatékonyabban kell segíteniük a diákfiatalok politikai nevelését, eredményesebben betölteni a vitafórum szerepét és a tanulóifjúság érdekvédelmi eszközévé kell válniok. A tanácskozásról sok hasznosítható tapasztalattal és ötlettel tértünk haza. Megismertük más iskolák nyomda; és stenciiezett előállítású lapját, olyan barátokat sikerült szereznünk. akikkel, ha sikerül a felvett kapcsolatokat tartaná, a Pápán megkezdett tapasztalatcsere tovább folytatódik. Szabó Erzsébet Tolna, Földvári Mihály Gimnázium Motorkerékpár« tulajdonosok FIGYELEM! MINDEN TÍPUSÚ MOTORKERÉKPÁR GARANCIÁLIS JAVÍTÁSÁT, SZERVIZÉT, VALAMINT FIZETÖ- JAVITÄST AZONNAL VÁLLALUNK, az alább felsorolt szekszárdi javítóműhelyeinkben: Remete u. 42. Műhelyvezető: Dombi Zoltán Bem u. 1. Műhelyvezető: Csötönyi Ferenc ^ Rákóczi u. 74 a. Műhelyvezető: Forral János ^ Tolna rneyyei Szolgáltató Ksz. (322) Az iskolarádiók és iskolaújságok szerkesztőinek első országos tanácskozásáról Készülődés a tavaszra.. Kovács Imre és Aradi György, a faddí Lenin Tsz mező- gazdasági gépszerelői szervestrágya-adagolót javítanak. Foto: Gottvald Megjelent a Munkaegészségügy« és a mezőgazdasági egészségügyi felelősök tájékoztatója 1968 pta évente három alkalommal jelenik meg a Munka- egészségügyi és mezőgazdasági egészségügyi felelősök tájékoztatója, melyeket a Tolna megyei KÖJÁL; a Vöröskereszt és a TIT ad ki közösen. A napokban jelent meg a két tájékoztató idei első száma, melyeket az egészségügyi felelősök, termelőszövetkezetek, üzemek vöröskeresztes aktívái, stb. kapnak meg. A Mezőgazdasági és egészségügyi felelősök, tájékoztatójában megyénk tsz-einek közegészségügyi helyzetébe nyerhetnek betekintést az olvasók; az egészségre káros rovarok és rágcsálók elleni védekezésről található írás; amit a vérről tudni kell I. része jelent meg; valamint jó tanácsokat olvashatunk az iskolás gyermekek életmódjáról. A tájékoztatót ötszáz példányban adták ki. A foglalkozási megbetegedésekről, a fiatalkorúak és ipari tanulók foglalkoztatásáról, a borsóvetésnél fellépő higany- mérgezésről és más érdekes témákról olvashatunk a kétszáz példányban megjelent Munka- egészségügyi tájékoztatóban. Derű — és kérdőjelek Közelmúlt sajtótájékoztatóján Bondor József építésügyi minisztertől hallottuk azt a nem minden él nélküli véleményt, hogy még Svédország sem olyan gazdag, mint hazánk. Ha például egy svéd építési vállalkozó lakótömb építésébe fog, akkor lehet, hogy az épület egyik szárnyán még alapoznak, de a másikon már beköltöztek a lakók. Mi, gazdag magyarok, ilyen „luxust” még véletlenül sem engedünk meg magunknak. Mindez a városi tanácson jutott eszünkbe, amikor a lakásügyi osztályról sorba láttuk távozni a derűs arcú szerencséseket, akik kincsként szorongatták kezükben a bizonyára rég várt kiutalásokat. A kiutalások természetesen az új 160 lakásos bérház már elkészült részében levő lakásokra szóltak. Nagyon örülnénk, ha mire ezek a sorok megjelennek, már a lakások ablakain kitekintve látnánk ugyanezeket az arcokat, hiszen az . épület kész. Csak: hiányzik kétszáz lift-' kulcs. Csak,:, a nyolcadik eme* létről valószínűleg kézben kell majd lehordani a szemetet, esetleg a jobb erőben levő lakóknak a Kukás-tartályokat. Csak: a DÉDÁSZ egyelőre nem ad áramot, mert a szükséges elektromos berendezések dobozai nem fából, hanem bádogból készültek. Egy sereg olyan „csak”, amelyekkel kapcsolatban mindent lehet, de megérteni nem. Csak megérteni nem (ordas) A Pécs—Szekszárdi Tü- zép Vállalat 35. számú termelőüzeme felvesz: FÉRFI SEGÉDMUNKÁSOKAT ÉS LAKATOS SZAKMUNKASOKAT. (308)
