Tolna Megyei Népújság, 1971. február (21. évfolyam, 27-50. szám)
1971-02-18 / 41. szám
Ax SZKP XXIV. kongresszusa előtt Beszédes számok nr» ffK í i «19 tanműhely—de mikor: Ülést tartott a szekszárdi végrehajtó bizottság A XXIV. kongresszust megelőző területi pártkonferenciák részletesen elemezték a Szovjetuniónak a XXIII; kongresz- szus óta elért gazdasági eredményeit. A küldöttek megállapították, hogy az élet igazolta az 1966—70. években végrehajtott VIII. ötéves terv irányelveinek helyességét. A terv eredményes végrehajtása a tudomány és a technika vívmányainak ■ általános.- hasznosításával a társadalmi termelés nagyipari jellegű fejlesztésével, a munkatermelékenység növelésével a népgazdaság minden ágában biztosította a hatékonyabb és gyorsabb fejlődést, valamennyi szovjet ember anyagi és kulturális szükségleteinek teljesebb kielégítését. A szovjet ipar termelése az előirányzatnak megfelelően nőtt: másfélszer nagyobb, mint az előző tervidőszakban. Csupán a növekedés értéke majdnem azonos azzal a termésmennyiséggel, amelyet a Szovjetunió az első két ötéves tervében együttvéve elért. A fejlődés lényeges eleme, hogy korszerűbbé vált az ipar ágazati szerkezete, tovább javult az ágazatok közötti arány, és fellendültek a gazdaságosabb iparágak. A népgazdaság műszaki rekontstrukciójának eredményeként bővült a közszükségleti cikkek gyártása, az elektronikai és az atomenergetikai ágazatok termelése, s létrehozták a szintetikus és nagytisztaságú anyagokat előállító üzemrendszereket. Háromszorosára nőtt a falusi villany fogyasztás Az utóbbi öt évben is nagy gondot fordítottak a villamos energia termelésének gyors ütemű fejlesztésére. Az előirányzatnak megfelelően olyan nagy kapacitású energetikai blokkokat helyeztek üzembe, amelyeknek egyenkénti termelése 500—800 ezer kilowatt. A Szovjetunióban ma néhány nap alatt több villamos energiát állítanak elő, mint a cári Oroszországban egy év alatt; a VII. ötéves terv időszakában ehhez még több hétre volt szükség. Az üzemek óriási mértékű villamosenergia-f elhasználása mellett megnőtt a lakossági áramfogyasztás is. A falusi háztartások háromszor annyi villamos energiát használnak fel, mint 1966-ban, a városi lakosság 60 százalékkal fogyaszt többet, mint öt évvel ezelőtt. A gépgyártásban különösen az automata és félautomata szerszám- és más gépek gyártása került előtérbe. A köny- nyű- és élelmiszeripar gépeinek gyártásának fejlődésére jellemző, hogy 1966. óta kb. háromezer olyan új könnyűipari géptípust konstruáltak és helyeztek tucatjával üzembe, amelyek világszínvonalat képviselnek. A személygépkocsigyártás négyszeresére nőtt; a kőolajtermelés évi 20 millió tonnával emelkedett; a műtrágyagyártás pedig meghaladta az évi 60 millió tonnát, ami kb. duplája az 1966. évi termelésnek. Napi tízezer lakás A VIII. ötéves terv során különösen nagy gondot fordítottak az építőipar fejlesztésére. Ennek eredményeként minden . eddigi tervciklus üzem- és lakásépítési programját felülmúlták. Évente 13—14 millió ember költözött új lakásba, de voltak olyan évek, mint 1969., amikor 16 millió. Átlagosan naponta tehát mintegy 9—10 ezer család tarthatott lakásszentelőt. Ha a legutóbbi, ötéves tervben épült kisebb és nagyobb üzemek, művelődési, kereskedelmi és egyéb intézmények számát vesszük alapul, — kiderül, hogy naponta 2—3 új létesítménnyel gyarapodott a szovjet népgazdaság. E roppant arányú építkezés elősegítette, hogy határozottan áttértek az építkezés nagyipari módszereire, tömegesen alkalmazzák az előregyártott vasbeton elemeket. Jelenleg például a moszkvai építkezéseknek több mint 85 százalékához előregyártott elemeket használnak. A, kongresszus irányelveinek megfelelően mintegy 25 százalékkal emelkedett a szovjet mezőgazdaság termelése. Cukorrépából 33, gabonafélékből 25, húsból 20, tejből 23 százalékkal termeltek többet, mint a korábbi években. A szemes termények előállítása évi 32 millió tonnával emelkedett Ezek az eredmények különösen akkor figyelemre méltóak, ha tekintetbe veszUj háromszintes gyógyszertár alapozását kezdték meg Dombóváron a kórház közelében. Az alsó szinten lesznek a raktárak, a másodikon a gyógyszertár és a harmadikon pedig a gyógyszerészlakás lesz. Az új beruházás még ez évben elkészül, közel kétmillió forint értékben. Kata: GottvaJd szűk, hogy a szovjet mező- gazdaság a nemzeti jövedelemnek több mint egyharma- dát szolgáltatja. A kolhozok és szovhozok mind gazdaságilag, mind politikailag tovább erősödtek és szilárdultak, jelentősen növekedett anyagi és technikai bázisuk. A mezőgazdasági beruházásokra kétszer annyit fordítottak, mint a megelőző tervidőszakban. így korszerűbbé vált a mezőgazdasági termelés színvonala és a hosszú távon megtérülő beruházások mellett rendkívüli mértékben felduzzadt a szovhozok és' kolhozok gépparkja is. Az utóbbi 5 évben a mezőgazdaság mintegy másfél millió traktort, több mint 1 millió tehergépkocsit és félmillió kombájnt kapott. Az új időszak lényeges jellemzője, hogy a kolhozok jövedelme mintegy 40 százalékkal emelkedett és az állami beruházások mellett a saját erőből történő hozzájárulás is segítette az egyre iparszerűb- bé váló termelést. A növekvő jólét adatai A mezőgazdaságban dolgozó 27 millió szovjet ember munkájának eredményeként több hús, tej, tojás és gabona került a dolgozók asztalára. A lakosság az utóbbi években mintegy 27 százalékkal több húst, 20 százalékkal több cukrot fogyasztott, mint korábban. Az egy főre jutó hús- fogyasztás az előirányzottnál magasabb mértékben, 6 kg- mal nőtt. c A becsületes munka, a gazdasági sikerek lehetővé tették, hogy tovább emelkedjék a szovjet nép életszínvonala. Ha nem számítjuk a közvetett juttatásokból származó kedvezményeket, akkor is, a munkások és alkalmazottak havi bére több mint 20 százalékkal, a kolhoztagoké pedig még nagyobb mértékben nőtt. Az elmúlt időszakban tovább bővült a közép- és főiskolai hálózat. Az ötéves terv időszakában 7 millió közép-, illetve felsőfokú végzettségű szakembert képeztek ki. Érdemes megjegyezni, hogy az orvosok és mérnökök tekintetében a Szovjetunió világviszonylatban az első helyet foglalta el. Az általános műveltség magas fokára utal az a tény, hogy munkásainak 60 százaléka rendelkezik közép-, illetve felsőfokú végzettséggel, a kolhozparasztoknak 33, az alkalmazottaknak pedig 93 százaléka. A számok bizonyítják, hogy az SZKP XXIV. kongresszusán jóváhagyott politikát következetesen végrehajtotta a szovjet nép és olyan mértékben gyarapította a kommunizmus anyagi-technikai bázisát, amilyenre a múltban még nem yolt példa. N. J. Népújság 1971. február IS. A megyeszékhely egyik fiatal. de nagyon jelentős oktatásügyi intézményének, a Rózsa Ferenc Műszaki Szak- középiskolának működéséről hallgatott meg beszámolót tegnap a szekszárdi városi tanács végrehajtó bizottsága. A König István igazgató által előterjesztett terjedelmes beszámoló átfogó képet adott az intézmény működéséről, de gondjairól is. A végrehajtó bizottság tagjai — érthető modem — ez utóbbiakkal foglalkoztak a legbőségesebben, a szakközép iskola eredményeinek elismerése mellett. Az eredmények a tantestület jó munkájában gyökereznek, a tárgyalt problémák azonban nem. Az eredetileg gimnáziumnak szánt épület kis tanműhelyének felszerelését 1967-ben meg, kezdték. Már akkor nyilvánvaló volt, hogy a szakmunkásképzés elképzelhetetlen megfelelő, nagy és modern műhelycsarnok nélkül. Az alapfelszerelési jegyzéket az igazgató 1968-ban juttatta el a megyei tanács művelődés- ügyi osztályának. 1971-es szavai: „szeretném hinni, hogy ebből lesz valami”. Egyelőre még a hit stádiumában van az új tanműhely építése is. Remélhető, hogy a tavaly februárban elküldött tervei; alapján a TOTÉV az idén márciusban kiviteli szerződést köt és ugyancsak remélhető, hogy 1972 végére a műhelyt használatba vehetik a fiatalok. Ha a remények nem válnának valóra. ennek nagyon komoly kihatásai lehetnek a szakközépiskola működésére. A Kohóés Gépipari • Minisztérium a szakközépiskolát a B kategó-* ' riáha sorolta, mint olyat, amelynél lehetőség van a szükséges oktatási feltételek megteremtésére. Innen azonban nagyon könnyű átcsúszni a C (kategóriába, amelyhez tartozó iskoláknak az ilyen jelleggel való további működé., sét a felettes szervek nem engedélyezik. Ugyanakkor a szak, középiskola iránti érdeklődés nagy, tanulóinak kétötöde szék, szárdi, és már idáig is — annak ellenére, hogy az iskolatípus fő feladata nem az egyetemi előkészítés, hanem a szakmunkás-utánpótlás biztosítása —. a más hasonló iskolák átlagánál többen kerültek innen egyetemre, főiskolára. A végrehajtó bizottság a jelentést azzal vette tudomásul, hogy a maga részéről is mindent megtesz az építkezés meg, indításáért, szorgalmazza azt. Második napirendi pontként a végrehajtó bizottság az ifjúságvédelmi albizottság, az ifjúságvédelem városbeli helyzetét tárgyalta. Szóba került többek közt. a szekszárdi Ifjúsági presszóban uralkodó —■ lapunkban nem egyszer szóvá tett —, enyhén szólva is kifogásolható helyzet; az ifjú- oságvédelmi önkéntes rendőrök munkája és a KISZ-nek az a felajánlása, hogy a feladatok megoldásába bevonja az Ifjú Gárda tagjait. Minderre annál inkább szükség ván, mert a megyeszékhely városiasodásával okszerűen együtt jár az ilyen irányú problémák számának szaporodása, a munka bővülése. t Közéletünk A Hazafias Népfront Tolna megyei Nőbizottsága szerdán délelőtt ülést tartott Szek- szárdon, a Dózsa György utca 1. szám alatti helyiségében. Az ülésen Csajbók Kálmán megyei népfront-titkár, az országgyűlési képviselők és tanácstagok választásával kapcsolatos feladatokat ismertette. A következő napirendi pontban Herczeg Istvánná, a Tolnai Selyemfonó dolgozója — aki mint küldött részt vett az MSZMP X. kongresszusán — élménybeszámolót tartott. Az ülés résztvevői közül többen hozzászóltak, majd dr. Szabó Piroska elnöki zárszavával befejeződött a tanácskozás. Az MSZMP Dombóvári Városi Bizottsága rendezésében kétnapos tanfolyamra került sor alapszervezeti nőfelelősök részére. A városban működő pártalapszervezetek korábban már megtárgyalták az MSZMP ide vonatkozó határozatát, most a végrehajtás módjairól beszéltek. Egységesítették az álláspontokat különböző kérdésekben, majd a pártbizottság vezetői előadásokon keresztül ismertették meg a nőfelelősöket a közvetlen feladatokkal. Az előadásokat vita követte. A kétnapos tanfolyam tegnap ért véget. „Kiemelik*" a sárból az algyői olaj mezőt meter kiterjedésű, algyői szénhidrogén medencében nagy küzdelmet folytatnak emberek, gépek a hatalmas sárten- getrel. Az országnak ezen a legmélyebben fekvő területén ugyanis ilyenkor •— az állandó szivattyúzás ellenére — összegyűlnek a belvizek, s rendkívül megnehezítik az olajtermelést, illetve az új kutak telepítését, a kútfúrók munkáját. A 10—12 tonnás fúrótorony- részeket és egyéb berendezéseket nem egyszer egymással összekapcsolt két-három, egy énként — 100 lóerős lánctalpas traktor tudja kivontatni a sárból. Az olajbányászoknak derékig érő halászcsizmákat adtaik, hogy megbirkózhassanak feladatukkal. A probléma végleges megoldását a terület teljes belvíz- teleníbése, íeltöltése és megfelelő utak építése jelenti. Minderre nagy erőfeszítéseket tesznek mind a kutató, mind a termelő vállalat dolgozói. Csák a belvízvédelmi feladatokra több mint 25 millió forintot ruháznak be: már kibővítették az olaj mezőn áthúzódó, úgynevezett polöséri főcsatornát, s a végén új vízátemelő művet építenek, amely a csatorna vizét a Tiszába szivaty- tyúzza. Egyben olajfogó csapdákat is létesítenek, amelyek meggátolják, hogy ilyen szenv- nyeződés a vizekkel a folyóba kerüljön. A víztelenítéssel párhuzamosan az egész terület szintjét, felemelik, elsősorban az olajipari objektumok, üzemek, tankállomások, olajkutak környékén. Erre a célra több mint 1000 vagon kohósalakot, s egymillió köbméternyi földet használnak fel,
