Tolna Megyei Népújság, 1971. február (21. évfolyam, 27-50. szám)
1971-02-03 / 28. szám
Épül az új textilgyár Tolnán Az utolsó „simításokat” végzik a tolnai textilgyár csaknem száz méter hosszú és 50 méter széles új szövőcsarnokában. Az új gyárépület mintegy ISO méter hosszú lesz, s benne szövőcsarnok, árutisztító, hengertároló, javítóműhely, továbbá írező és előkészítő műhely, fonalraktár, kazán- és klímagépház kap helyet. Emeletén rendezik be az irodákat és a. s~n iális h.p1tnsó--koi Az építkezés első ütemét az idei év végéig fejezik be, előreláthatólag, a szövőcsarnok azonban nagyjából már kész, s április végén telepítik be a gépeket. A műanyag padlót NSZK-beli céggel csináltatják meg. Ezzel a nagyobb szilárdságú, kopásállóbb és kívánt színű műanyag padlóval vonják be a szövőcsarnokot is. (-só) Szerelőt a tetőn a Klíma oereiutezesi. Hegesztés a szövőcsarnokban. (Gottvald Károly felvételei •• Összetört autók Szombaton reggel kocsiba ültem, és elindultam a 6-os úton Dunaújváros felé. Sűrű köd ülte meg a tájat, a gépkocsi reflektorja alig tudott néhány méterre hatolni a ködtengerbe. A rádió meteorológiai jelentése szerint a hőmérséklet fagypont feletti, tehát az úttest nem lehet síkos a ráfagyott csapadéktól. Emberi számítások szerint... De már a város szélénél kiderül, hogy bizony síkos az út. ? Paks és Dunakömlőd közt még síkosabb az út. A Dunakömlőd és Duna- földvár közti emelkedőnek alig tud felkapaszkodni a Moszkvics, pedig nem meredek. Csúsznak a gumik, korcsolyázik a kocsi fara. Amikor nagy keservesen felcammogok a tetőre, meghűl bennem a vér: hatalmas teherkocsi felborulva. Egy ember ténfereg mellette: Megállók: — Segítség? — Már eljuttattuk az értesítést. Személyi sérülés szerencsére nem történt. — Hogyan borult fel? — Jöttem Dunaföldvár felől. Óvatosan. De amikor ideértem a lejtőhöz, megcsúszott a kocsi, és nem lehetett megfogni. Olyan síkos az út, hogy nem lehet elég óvatosan vezetni. Dunaföldvárt elhagyva egész autókonvoj verődik össze. Itt is baleset. Rédei József Dunafötdvárról Dunaújvárosba igyekezett a piacra lovas kocsijával. Szabályosan haladt. Dobrovics János ugyanoda hajtott — Skodájával. Későn vette észre a sűrű ködben a lovas kocsit, mert a megengedettnél nagyobb tempóban hajtott, ezért aztán megcsúszott, az árok szélén kötött ki. Kocsija összetört, a benne ülő édesanyja — szerencsére könnyebben — megsérült. A balesetet látva megállt Moszkvics kocsijával Práczki Sándor apostagi lakos. De abban a pillanatban belehajtott Trabantjával Kiss Gábor izsáki lakos. Mellesleg, a Moszkvics és a Trabant is a dunaújvárosi piacra igyekezett. Kiszálltak, és hogy ne teté- ződjön tovább a baleset, zseblámpával hátramentek, hogy jelezzenek a többi gépjárműnek. Csakhogy a gyorsan hajtó Rosenberger János pécsváradi teherautó-vezetőnek hiába jeleztek: nem tudott megállni, Pár kilométerrel odébb vontató hever az árokban. A vontató fejtetőn áll, a pótkocsi fele pedig kinyúlik az úttestre. Gyorsan hajtott a vontatóvezető, és nem csoda, hogy megcsúszott... Időközben pedig két autó is belecsúszott a pótkocsi úttesten levő részébe. Mert vezetőjük nem alkalmazkodott az ütés látási viszonyokhoz. Itt nem álltam meg, mert láthatóan már nem volt szükség a segítségre. De pár méterrel odébb integet egy férfi, így végül is lestoppolok. — Uram, nem vinne el Dunaújvárosba? Az egyik balesetes kocsi utasa voltam ... — Üljön be. — Bölcskére igyekeztünk disznóölésre. Dunaújvárosból. De a bátyám nagyon tekert, hogy időben odaérjünk ... Csak eddig jutottunk el. — Pár száz méterrel odébb enyhe emelkedő következik. Kénytelen vagyok megállni, mert előttem vagy tucatnyi teherautó éviekéi: csúszik a gumijuk. Végül fél kerékkel lehúzódnak, a padkára, és úgy tudnak odébb döcögni. Visszatekintek, s látom, hogy mögöttünk is végeláthatatlan karaván. És itt perceken belül megdöbbentő vezetőpszichikai jelenségnek "Voltam szemtanúja. Mindenki szinte magatehetetlen volt a karavánban, előzni nem lehetett, mért sem a köd, sem a lejtő miatt nem lehetett előre látni, mindenki csak azt tudta, hogy az előtte levőtől nem tud haladni. Aki az órájára pillantott, könnyen megállapíthatta, hogy kicsúszott az időből, semmiképpen sem érheti el a célját a tervezett időre. A személyautók egy része a fővárosba igyekezett. Az utasok idegessé váltak, mert hiszen bejelentették magukat X. főnöknél... És — sajnos — az idegesség megdöbbentően sok gépkocsivezetőre is átragadt. Eljöttek az összetört kocsik sora mellett, ám szemrebbenés nélkül elkezdtek mind előrébb és előrébb furakodni, előzni a leglehetetlenebb helyzetekben. Hazár- díroztak. Mivel én pár száz méterrel odébb kiálltam a sorból, nem tudtán) megszámolni, közülük hány fordult a4 árokba... BODA FERENC Gergely Sándort , Egy kubikos halálára 1896. február 3-án született Gergely Sándor. Az alábbi rövid írást a jelentős Kommunista író 75. születésnapja alkalmából közöljük. Szabó Lajos, mezőtúri lakos, földmunkás, három gyermek apja, egy faluvégi dü- ledező viskó s egy kis hízó tulajdonosa élt... De várjunk csak, még ne beszéljünk a haláláról, hiszen életében is történt feljegyzésre méltó. Szabó Lajos löldmunkás 1934-ben cséplési munkával összesen kétmázsa búzát keresett. Járandósága ugyan több volt, de az uradalom csak kétmázsát adott ki, a többiért, másfél mázsáért, pert kellett indítania. Szabó Lajos 1934-ben hatszor szekerezett Mezőtúrról Pestre. Kubikos módra persze: nem ült szekérre, hanem — maga előtt tolta a talicskát, és így haladt... Mezőtúr Pesttől majd kétszáz kilométerre van. V'.shzafelé h ennyi az út Szabd | teí i*s te i hát közel két és fél ezer kilométer gyalogutat tett meg 1934-ben munkáért. S hasztalanul. 1934 végén elbúcsúzott a családapa az asszonytól s a gyerekektől. Két hétre való munkát szerzett a Kőrös-gát építésénél. A munkáért kilencven fillér órabér járt, volna. Szabó Lajos megcsókolta az apróságokat, elköszönt feleségétől, és Endrőd télé gyalogolt. Másnap este sürgöny verte fel Szabónét. A távirat arról értesítette az asszonyt, hogy férje a gyulai kórházban.. haldoklik. Az asszony félkerekedett, egész éjszakán át gyalogolt, s a fáradtságtól támolyogva ért be Gyulára. A kórházban eszméletlenül, hörögve feküdt Szabó Lajos. Bal arca cafatokra volt verve, alsó és felső ajka feketére pö-mölődött. Hátán véres csí- I jä f|' j szántott valami ismeretlen szerszám. Hasát kék daganatok borították. Mindkét keze görcsbe meredt, s két csuklóján sebes árkok húzódtak. Bokáját vastag, véres csíkok szántották körül. Szabó Lajos eszméletlenül hörgött, szája habzott. Az ápolók azt mondták: mérgezés. Ezért habzik a szája. De a főorvos, meg a kezelőorvos azt állította, hogy Szabó Lajos öngyilkos lett. — Felakasztotta magát az endrődi községházán — mondták az asszonynak. — Onnan hozták a csendőrök. Véletlenül Gyulán járt szekerével egy mezőtúri gazda. Ez a jó ember hazavitte a haldoklót az asszonnyal együtt. Szabó Lajos két nap múlva meghalt. Az asszonynak volt tizenöt pengő megtakarított pénzé. Ezt elkövetelte tőle temetéséit a pap. Harminc pengőt kért Szabó Lajos hazaszállításáén a gazda. Az özvegynek nem volt harminc pengője. A nagygazda erre lefoglalta Szabó- né viskóját. A koporsó meg az egyéb hozzávaló, ami nélkül halott nem kerülhet a földbe — újabb ötven pengőt jelentett. A koporsós tehát lefoglalta Szabó Lajosné hízóját. Szabó Lajosné elvesztette a férjét, a házát és a hízóját. Csak három apró gyermeke maradt, meg néhány rozzant bútordarabja. Pontosabban: még egy vagyontárgya lett az asszonynak: megérkezett a hivatalos értesítés, amely szerint Szabó Lajos öngyilkos- sági kísérletet követett el, aztán tüdőgyulladásba esett, ami halálát okozta. . * Szabó Lajos kubikost kommunista röpiratterjesztés miatt fogták el az endrődi határban a csendőrök. Halála előtt... Szabó Lajos egyszer-egyszer eszméletre tért és elmondta, hogy a csendőrök kikötötték. Ez okozta a csuklósérüléseket és a kézfej görcsbemerevedését. Bokájára burkot kötöttek, felakasztották, fejjel lefelé lógatva. Bokasérülése így; támadt. De Szabó nem vallott. Erre a gyomrát s a veséjét verték— A kommunistákat vagy a kommunistasággal gyanúsítottat minden külön törvény- széki tárgyalás, nélkül .meg-? ölhettek a csendőrök, s —: meg is ölték, nemcsak a Dunántúlon vagy a Hajdúságban, vagy Pesten, hanem íme, Endrődön is, a községházán, ahol előbb megmérgezték, s azután, hogy biztosak legyenek a halálában, felakasztották. Persze, Pesthez képest hátra- maradt falu volt Endrőd. A pesti főkapitányságon néha, ha halálra kínozták a hóhérok a befogott elvtársakat, kidobták őket az utcára. A harmadik emeletről. Endrő dön nincs harmadik emelet. Ott földszintes a községháza, s a csendőrlaktanya. Ezért is olyan komplikált az egész ügy, ezért kellett a talpalás, a gyomrozás, a kikötés után még meg is mérgezni és felakasztani Szabó Lajost.
