Tolna Megyei Népújság, 1971. február (21. évfolyam, 27-50. szám)

1971-02-16 / 39. szám

Munkához látott Szekszárdi ötéves terve a Láng Gépgyár pártszervezete Tudják, hogy mit a karunk Keresik az utakat, kutatják a mostani helyzet diktálta és ab­ból fakadó helyes módszereket. Alig két hónapja kezdődött meg a termelői munka a Láng Gép­gyár dombóvári üzemegységében. A város peremén épült, küllemé­ben impozáns, továbbra is fejlődő gyárban ma kétszáztíz főnyi a fizikai állomány, aminek mintegy kétharmada szakmunkás. Egy újonnan létesült gyárban, bármennyire kvalifikáltak, jó képességű­ek a munkások, a műszakiak, eleinte sok minden kialakulatlan. Ér­tik ugyan a dolgukat, de még a gyakorlottakban is akad bizony­talansági tényező. A sok helyről verbuválódott üzemi gárdának meg kell ismernie a munkafolyamatokat, az ott alkalmazott új technikát, össze keli forrni, hogy a közös munka ritmusát, olajo- zottságát együttesen produkálják. Ilyen helyzetben különösen nagy szerepe van a kommunisták szervezetének, ereje meggyorsíthatja, gyengesége hátráltathatja a kezdeti nehézségek leküzdését. A Láng Gépgyárban nem nagy ide­je megalakult 25 tagú pártszervezet, nem sokáig tétovázott hiszen tagjait eleve összefűzte a nagy családhoz való tartozás, a kommu­nistáknál szokásos törekvések hasonlósága, az átlagembernél még­iscsak nagyobb felelősségtudat, sokat mondó bizonyság erről, hogy a „lángosok” első taggyűlésén a műszaki fejlesztés volt a tanács­kozás tárgya. Szerencsés találkozás, hogy az öttagú pártvezetőség­ben ötvöződnek a tapasztalt, a pártmunkában nagy gyakorlattal bí­ró titkár Ismeretei a fiatal erők lendületével. Tari Miklós pártvezetőségi taghoz kalauzolnak, az alap­szervezeti titkár távollétében őt tekintik helyettesnek. Reá osztották a vezetőségben a termelési felelős reszortját. Hozzáértéséhez nem fér két­ség. Műszaki szakember, fél esztendeje él Dombóváron. Korábban a ' vállalat ifjúsági mozgalmában viselt tisztsége­ket, így járta ki lépcsőzetesen a fővárosi törzsgyárban a mozgalmi iskolát. — Mivel kezdték az új gyár­ban a pártmunkát. Tari elv- társ 7 «— kérdezzük. — Mi eleitől fogva fontos­nak tartottuk, hogy kezdettől megteremtsük az egységes felfogást a pártvezetőségben. A lényegesen különböző ál­láspont dezorganizál. az egy­forma szemlélet hiánya za­var. Az egy nyelven beszélés eléréséhez tisztáztuk: bármi akadály merül fel, a meg­oldást az eredők feltárásából kiindulva, a helyes elvek al­kalmazásával keressük meg. ~- válaszolja. — Kifejteaé-e konkrétabban? Gazdaságpolitikai természetű, vagy a kollektíva összekovácso­lását érintő problémákra érvé­nyesítik? — Mindegyikre. Teljes egyetértésre lelt az üzemi szakvezetésnél az elképzelé­sünk. Melyek ezek? Kezdet­től fogva koncentrálni kell a műszaki fejlesztésre, az el­avult módszerek kiküszöbölé­sére. A sok helyről jött, jó és rossz termelési szokásokat fel­szedett emberek körében tu­datosítjuk, hirdetjük, hogy az új gyárral szemben támasz­tott termelési szint elérése és fokozása mindenkit szakmai igényességre, tudatása gyara­pítására kötelez. — indokol Tari Miklós elvtárs. Most a pártszervezetben a legnagyobb gondot a bérpoli­tika elveinek helyi kidolgo­zása okozza. - Idén nagyobb lett a béralap, vannak már tapasztalataik, indokoltnak tartják az órabérrendszer fe­lülvizsgálatát, finomítását. Kezdetben ugyanis az előző kereset és a kiharcolás volt az alap. Most, amikor van már saját tapasztalat arról, kinek mit ér a munkája, mi­lyenek képességei, tudnak vi­szonyítani, differenciálni if lehet és kell. Javasolják, hogy még a teljesítménybérezés be­vezetése előtt, a végzett egyé­ni munkával arányban álló, azt jobban megközelítő bére­ket alkalmazzanak. — Utalt az imént Tari elvtárs az elavult módszerekre. Egy új gyárban milyen elavult módsze­rekről lehet szó? Helyette mit állítanak? — Kapcsolatos ez a sajátos helyzettel. Még a törzsgyár­ból is hoztunk magunkkal ilyen örökséget, máshonnan méginkább... A mi üzemegy­ségünk gyártmányai eltérnek a vállalatétól, ott egyedi tér mékeket készítenek, nálunk pedig ötvöződik a kis soroza­tok gyártása az egyedivel.. így aztán nem hagy átkozhatunk a felső előírásokra, részben itt kell kiokoskodni a munka- szervezetet. 1 a - technológiai lépcsőzetességet, ami fejleszt­hető és-példaként is szolgál­hat. — Áhhoz, hogy a pártsznrve- zet ebben segíthessen, szellemi kapacitásnak is lenni kell. Sok-e a műszaki szakember a párt­tagok között? — Igen, vannak, illetőleg vagyunk, bár még aránytalan a munkahelyi megoszlás, ami kezdetben részben érthető. Nincs párttagunk a munka­ügyi osztályon, az anyag- beszerzés területén — felmé­résünk kimutatta. A mi gyárt­mányrendszerünkben alapvető az anyagbiztosítás, a munka­erő-gazdálkodás sem közöm­bös, fejlődik a gyár. Követ­kező vezetőségi ülésünkön a tagfelvétel, annak politikai és előzetes tennivalói kerülnek megvitatásra. Máról holnapra nem akar­ják felfejleszteni a pártszer­vezetet, de előkészülnek: Van tekintélye, * vonzása a párt­szervezetnék, egyszerre hár­man is kopogtak bebocsájtás végett a. felvételt kérelmezők. Engedményt nem tesznek,- de törődnek a tudatos ránevelés- sel. — Egv új üzemben politikai rangú kérdés a kollektíva mi­előbbi kiépítése, az ..összerázó- dás” elősegítése. Gondolom, a kezdeményezést z pártszervezet­től várják. Mi az álláspontjuk? — E téren nagy feladat há­rul — megítélésünk szerint — az üzem alsóbb szintű veze­tőire és a jól. képzett szak­munkásokra. Mi ezt képvisel­jük, ennek hangot adunk a termelési tanácskozásokon és egyéb tájékoztatókon. Lássa az egyes ember és közvetlen fő­nöke láttassa meg minden­kivel az egyén kapcsolódását az egészhez és az egyes em­ber kötelességét. Ne legyenek „szakmai titkok” egymás előtt, ne dugják el a szerszámokat, mert ezek a rég elavult, mél­tatlan szokások rontják a lég­kört. A kommunisták, a jól képzett szakmunkások segít­sék a többiek beilleszkedését, mi ezt hangoztatjuk, meg is értik. Van törekvés munkás­gárdánkban, már alakult egy, a szocialista cím elérésére be­nevezett brigádunk és másik két-három csoport is alakuló­ban van. Sokat várunk tőlük, s nem alaptalanul. Az üzem­hez kötődés jelei, hogy a .fia­talok már itt helyben spor­tolnak, házi versenyeket ren­deznek. Kezdetnek nem rossz — ismerteti Tari Miklós párt- vezetőségi tag az új pártszer­vezet másutt is hasznosítható, határozott politikai vonal- vezetését. '* A tájékoztatás azt is pél­dázza, hogy nálunk nem is­meretlen a kollektív vezetés és személyi felelősség, a tit­kár távollétében is van vál­lalkozó a beszélgetésre. A Láng Gépgyár dombóvá­ri üzemegységének kommu­nista kollektívája hallatja sza­vát a gyárban, van vélemé­nye, ha még nem is kristá­lyosul! ki előttük minden pontosan. A helyzetből ki­indulva, a holnapokra készü­lődvén, van előremutató .gaz­daságpolitikai koncepciójuk. Tudják, hogy mit akarnak el­érni, azt is felismerték, mi­től kell óvakodniok. A gyor­san magára talált pártszervezet a kezdethez hasonlóan foly­tassa, a változó helyzet sze­rint, magasabb színvonalon. Rájuk hárul, tőlük várják el, hogy kezdettől fogva és ké­sőbb is betöltsék a lendítés, a motor szerepét. SOMI BENJAMINNÉ a tanácsülés előtt Tanácsülés volt tegnap a megyeszékhelyen. A tanács­ülés, ■ mint a megyeszékhely „parlamentje”, végső döntést hozott azzal a témakörrel kap­csolatban, mellyel lapunk ha­sábjain már foglalkoztunk és ez a város ötesztendős fejlő­dése. A tanácstagi felszólalá­sok rámutattak arra, hogy A város fennállása óta még nem-: veit olyan tervfeladat, mely a. fejlődés ilyen perspektíváit ki-«» nálta volna. Az előző évek munkája is dinamikus voltj . bár talán lehetett volna ki-, egyensúlyozottabb. 447 lakás helyett 937 azonban, olyan mutatószám, amely a lakosság életében rea­lizálódik. Ez pedig az elmúlt ötéves terv munkájának ered. ménye. Azok a választópolgá­rok, akik négy esztendővel ez­előtt szavazatukat adták érde­keik képviselőire, joggal kérik számon, hogy mi vált válóra elképzeléseikből, vágyaikból, terveikből. Természetesen ke­vesebb, mint azt remélték, da sokkal több, semmint arra va­lóban gondoltak. A vágyak és lehetőségek sosem állnak arányban egymással. Szekszárd Város Tanácsa azonban az évek során fokozatosan emelkedő számú tízmilliókat tudott for­dítani közhasznú beruházások, ra. A IV. ötéves fejlesztési tervjavaslat bevezetőben rögzítette a ténye­ket. Tolna megye lakosainak egytizede él a megyeszékhe­lyen, és Szekszárd a járási jo­gú varosok rangsorában a har­mincegyedik helyen van, ha a területet vizsgáljuk, harminc- kilencediken, ha a népességet. Tíz év leforgása alatt öt lép­csőfokot lépett elő mindkét rangsorban. A megyeszékhely munkaerővonzása nemcsak ma­radt, hanem fokozódott is. A szolgáltatási hálózat azonban jelentősebb mértékben nem fejlődött, éppen ezért említés­re méltó, hogy a következő öt-» éves tervben ötezer négyzet­méternyi alapterülettel bővül a kereskedelmi hálózat. Harm incegyezres lélekszámmal lehet számolni a következő ötéves terv végé­re, amikorra is a megyeszék­hely nemcsak átlépi a statisz­tika által meghatározott „kö­zépvárosok” kategóriasorát, ha­nem azon jelentősen túl is ha­lad. Az állami építőipar és a tanácsi, nagyobb fejlesztési szinttel számol. A legnagyobb közérdeklődésre , természetesen a lakásépítés tarthat számot- Erre a célra 481 millió forin­tos összeg áll rendelkezésre, a kapcsolódó beruházásokkal együtt. A jövő fejlesztésének nem csekély hányadát képezik ezek. melyekből a tervezett 1400 közül 502 épül szövetkeze-,, ti rendszerben. A száz lakásra jutó családok száma az ötéves terv végére 119 lesz, ami je­lentős javulást jelent. A legfiatalabbak, a követke. ző nemzedék érdekeit szolgál­ják a közoktatási, közművelő­dési beruházások, köztük két­százhuszonöt óvodai férőhely.; kétszáz középiskolai diákottho­ni férőhely, húsz általános is­kolai, és nyolc középiskolai. * tanterem is. A Tolna megyei Népi Ellenőrzési Bizottság ülése Hétfőn délelőtt ülést tartott a Tolna megyei Népi Ellenőr­zési Bizottság, amelyen meg­jelent Somi Benjamin, a me­gyei pártbizottság titkára, és dr. Vígh Dezső, a megyei ta­nács elnökhelyettese is. Az. ülé­sen dr. Tóth Bálint, a bizott­ság megyei elnöke beszámolt a népi ellenőrzési munka tavalyi eredményeiről, tapasztalatairól, majd sokan felszólaltak, eskü. lönböző javaslatokat tettek .a munkamódszerek további ja­vítására. Dr. Vígh Dezső, a me­gyei tanács vb. nevében kö­szönetét mondott a népi ellen­őrzési mozgalom aktivistáinak áldozatkész segítségükért. A hőgyésxi ssövíiiisemhőt Bútorszövetet és frottírtörölközőket szőnek 14 szö- Sgéppel a Hőgyészi Vegyesipari Ktsz kötő-szövő üzemében, képünkön Bősz Boldizsárné a felvetőállványra tűzi a csévé- ket. Schöszler Gizella beindítja a frotíirszövő gépet. Gottvald Károly felvételei.

Next

/
Thumbnails
Contents