Tolna Megyei Népújság, 1971. február (21. évfolyam, 27-50. szám)

1971-02-13 / 37. szám

(Folytatás az i: oldalról.; pacitásának, valamint a nö­vekvő lakossági igényeknek jobb kielégítése érdekében szükséges a nagyüzemi zöld­ségtermesztést növelni. A mezőgazdaság IV. ötéves tervében kiemelt helyet fog­lal el az állattenyésztés, ezen belül a szarvasmarha-tenyész­tés fejlesztése. A tervidőszak alatt a szarvasmarha-tenyésztés fej­lesztését kell tekintenünk el­sőrendű feladatnak. Különösen fontos a tehénállomány növe­lése, amelynél célul kell ki­tűzni a lehetőségek maximális kihasználását, de legalább 15 százalékos növekedést. A megyében ugyancsak igen jelentős a sertésállomány nö-- velésének a lehetősége. Az öt év alatt a sertésállomány 14— 15 százalékos növelésére van lehetőség, ezen belül a koca- létszám valamivel kisebb arányban kell, hogy növeked­jen. A megye juhállományának mintegy 5—7 százalékos nö­vekedésével lehet számolni. Előtérbe kell helyezni a pe­csenyebárány előállítását. Igen fontos helyet tölt be a háztáji kisegítő és egyéni gazdaságok, de egyes nagy­üzemek gazdasági szerkezetén belül a kisállattenyésztés is. Fejlesztésével súlyának meg­felelőén kell foglalkozni. 1975-re az egy tehénre jutó tejhozamot 3000 liter fölé kí­vánatos emelni. A hústerme­lés fokozását vágómarhánál a tehénlétszám és vele együtt a Az öt év alatt jelentős mér­tékben nő az áruszállítási igény, mely különösen a köz­úti szállítás kapacitásának gyorsabb növelését teszi szük­ségessé. Egyes vasúti rakodók megszüntetése, valamint gaz­daságtalan vasútvonalak fel­számolása jelentős mértékben érinti a megyét. Az ebből adódó problémák megoldása-: ra a negyedik ötéves terv időszakában fel kell készül­ni, illetve egyes problémákat konkrétan meg kell oldani. A közlekedés ágazatainak . fej­lesztésére a különböző terü­leteken mintegy 1,2—1,3 mil­liárd forint áll rendelkezésre, melynek jelentős része a köz­utak korszerűsítésére és a dombóvári vasúti csomópont rekonstrukciójára kerül fel- használásra. Az úthálózat fejlesztésének fontos része a hidak korsze­rűsítése, mely esetenként már akadályozza az úthálózat kor­szerűsítésének munkálatait, ezért a tervidőszakban ezt a munkát meg kell gyorsítani. Tanácsi keretből továbbra is elsősorban a városok, járási székhelyek és kiemelt telepü­lések belterületi útjainak kor­szerűsítését, az új lakótelepek úthálózatának kiépítését és a már kiépített utak karban­tartását kell végrehajtani. A tervek szerint 1976-ra a por­mentes utak aránya a ki­A negyedik ötéves tervidő­szak kiemelt feladata a lakos­sági szolgáltatás fejlesztése, annál is inkább, mert a me­gyében a szükségletek növe­kedése ellenére az elmúlt há­rom évben az ellátottság szaporulat növelésével, vágó­sertésnél a nagyobb szaporu­lat nyerésével, mindkét faj­nál a felnevelés és hizlalás javításával kell megvalósítani. Az előirányzott termelés- növekedésben jelentős szerepe van az anyagi-műszaki eszkö­zök növelésének. A megye te­rületén 1971—75. között mint­egy 29 000 katasztrális holdon van lehetőség talajvédelmi munkák végzésére. 5000 ka­tasztrális holddal — 25 száza­lékkal — növelhető az öntö­zésre berendezett terület. Kiemelt feladatként kell kezelni a Sió-árvízkapu meg­építésével előálló öntözési le­hetőség kihasználását, a szek­szárdi hegy erózió elleni vé­delmét, a Sió és a Kapos medrének tisztítási, illetve szabályozási munkáit. Lehető­séghez mérten foglalkozni kell a Koppány-víztároló építésé­vel. Ct év alatt mintegy 3200 vagon magtár és 1600 vagon szárítótér építésére van anya­gi fedezet. Á megye mezőgazdaságának fejlesztését segíti, 'hogy a negyedik ötéves tervidőszak­ban az Iragszemcsei ’ Kísérle­ti Intézet fejlesztésére mint­egy 22 millió forintot fordí­tanak, új ; megyei állategész­ségügyi . állomáp, mesterséges termékenyítő főállomás és megyei növényvédő állomás létesül. Az erdőgazdaság fejleszté­sénél továbbra is a tervszerű erdőhasznosítást kell előtérbe helyezni. emelt településeken 62 száza­lékról 70 százalékra javul. A tervezett fejlődés bizto­sítására növelni kell a sze­mélyszállító gépjárművek és a tehergépkocsik számát. Ha­tékonyabbá kell tenni a ra­kodógépparkot, valamint szer­vezéssel kell biztosítani a jár­művek jobb kihasználtság! fokát. A beszerzések, felújí­tások és beruházások várható költsége közel 100 millió fo­rint. A dombóvári vasúti csomó­pont korszerűsítése részét ké­pezi a népgazdasági tervben is szereplő vasútkorszerüsíté- si programnak. A fejlesztés alkalmassá teszi a megye te­rületén áthúzódó Budapest— Dombóvár—Pécs vasútvonalat. — korszerűbb vonóerővel el­látott, nagyobb menetsebessé­gű vonatok közlekedésére. Ennek eredményeként egy­részt gyorsul és korszerűbbé válik a vasúti személyszállí­tás, másrészt hasonlóképpen felgyorsul a teherszállítás is. A negyedik ötéves terv időszakában megkezdődik a szekszárdi postahivatal bőví­tése, korszerűsítése, amely el­sősorban a távbeszélő-hálózat fejlesztését érinti. A hírközlés fejlesztésére az áthúzódó beruházással együtt több mint 100 millió forint kerül felhasználásra. színvonala visszaesett. A kor­mány által életbe léptetett új szabályozó rendszer ösztönzi a termelőket a lakossági szol­gáltatás növelésére. A megyei tanácsnak 32 millió forint áll rendelkezésére, a kiemelt ja­vítás-szolgáltatás bővítésére. A mosás, vegytisztítás terén a meglévő kapacitás jobb ki­használását kell biztosítani, e szolgáltatás- területének széle­sítésével, a felvevőhálózat ki­építésével, továbbá az úgy­nevezett gyorstisztítások be­vezetésével. E téren fontos feladat a munka minőségé­nek javítása. A lakáskarbantartási szol­gáltatás fejlesztése, elsősor­ban a kisebb üzemek (ktsz- ek, tanácsi vállalatok) ilyen irányú tevékenységének bőví­tésével oldható meg. E tevékenység; kör szélesí­tése a megye ötéves tervében összehangoltan szerepel a ko­rábban tárgyalt ktsz-ek fej­lesztési programjában. A gépkocsijavítás és szerviz­szolgáltatás, illetve a szerviz­hálózat bővítésére a tanácsi támogatáson túl a KPM is biz. tosit jelentős anyagi forráso­kat. A meglévő kapacitások bő­vítését, illetve új szervizállo­mások létesítését tartjuk- in- .' d akolinak a kisebb fejleszté­seken túlmenően, elsősorban Szekszárdion, Dombóváron. Ta­másiban, Bonyhádon és Si- montornyán. Az AFIT foglal­kozik egy paksi, új, nagy szer- vizáliomás ' létesítésének gon­dolatával is. e tekintetben azonban- az anyagi esaközök függvényében később lesz dön­tés. Az elektroakusztikai javítás, szolgáltatás terén elsősorban a GELKA-szervdzhálózat fejlesz­tésével kell segíteni. Korszerű­sítésére és bővítésére terve­zett községek: Bonyhád, Paks, Bátaszék, Simontornya és Dunaföldyár. A javító-szolgáltató tevé­kenység további fejlesztését célszerű növelni Szekszárdon és Tamásiban, egy-egy szolgál­tatóház létrehozásával. A szolgáltatások fejlesztése érdekében a fentieken túl szük­séges feltárni és aktivizálni a helyi forrásokat is. az adott területeken. A helyi tanácsok és gazdasági egységok közösen A kórházi ágyellátottság ja­vítását szolgálja a célcsoportos beruházásként megvalósuló, mintegy 300 ágyas, terápiás elmepavilon megépítése, a szek­szárdi megyei kórház és a bonyhádi kórház rekonstruk­ciójának további folytatása, il­lettve befejezése. A járóbeteg-ellátás javítását Pakson járási rendelőintézet építése, valamint további or­vosi, gyermekorvosi és fog­orvosi körzetek szervezése szol­gálja. 1975-re az egy körzeti orvosra jutó lakosok száma a jelenlegi 2400-ról 2200-ra csök­ken. Be kell fejezni a fog­orvosi körzetek kialakítását, melynek eredményeként 5000 lakosra jut egy fogorvos. To­vább kell szélesíteni a gyer­mekorvosi hálózatot is. Javíta­ni kell a megyei egészségügyi intézmények gép_ és műszer- ellátottságát. Az egészségügyi ellátás terén a tervidőszak első éveiben be­fejeződik a 200 férőhelyes egészségügyi szakiskola építése és ezzel megteremtődik az alap_ ja a megye egészségügyi in­tézményeiben meglévő és mind súlyosabbá váló egészségügyi középkáderhiány megszünteté­sének. Befejeződig a 250 férő­helyes megyei anyás-csecsemő, otthon építése és ezzel teljessé válik az állami gondozott gyer­mekek megyei intézmény­hálózatának kiépítése. Ez idő szerint nincs lehető­ség — anyagi eszközök hiá­nyában — a KÖJÁL új me­gyei központjának megépíté­sére. holott a közegészségügyi és járványügyi munka meg­növekedett és a növekvő fel­adatai ennek megoldását kö­vetelik. A bölcsődehálózat tanácsi erőforrásból való. nagyobb ará­nyú fejlesztésére nincs lehető­ség. csupán lakáskapcsolódó­ként 100 férőhely megépítésé- = v«i lábét síáraiQloi. A bölcso­fteressék a lakossági szolgálta­tás javításának lehetőségeit, mivel érdekeik közösek e té­makörben. Lakásellátás és közműfejlesztés A negyedik ötéves tervben központi célcsoportos beruhá­zási keretből mintegy 2100 ál­lami lakást kell építeni, amely­nek legalább egyharmadát, összesen hétszázat, szövetkeze­ti lakásként kell értékesíteni. Egyéb állami és vállalati erő­ből 150 lakás építésével számo­lunk. Magánerős építkezések­nél 1650—1800 OTP-társas és 3600—3900 családi' ház felépí­tésével lehet számolni. így összesen mintegy 7500—8000 lakás felépítése várható. A ja­vasolt fejlesztéseik megvalósí­tása után a 100 lakásra jutó családok száma megye-össze- senben 107-re csökken, de jó­val kedvezőtlenebb lesz az el­látás a megyeszékhelyen és ki­emelt településeinken. Bár az állami erőforrásból épülő lakások száma az előző időszakhoz , viszonyítva nagy­arányú fejlődést mutat, az igé­nyeket teljes mértékben kielé­gíteni nem tudjuk. A vállalati erőforrások bevonásával to­vább kell növelni a megépí­tendő lakások számát. A negyedük ötéves tervidő­szakban a megye egész terüle­tén fel kell számolni az úgy­nevezett barlanglakásokat. (Ma még mintegy 150-re tehető ezek száma). Megkezdődik Székszárdon a város elavult víz- és csatorna- hálózatának rekonstrukciója. Bővül a városok, valamint a járási székhelyek víz- és csa­tornahálózata, kapacitása. Az ötéves terv végére elérhető, hogy a városok és kiemelt te­lepülések lakosságának mint­egy 75 százaléka részesüljön vezetékes vízellátásban. (Je­lenleg 60 százalék). dei férőhelyeket — ahol annak igénye és szükségessége fel­merül —, a vállalatok és szö­vetkezetek anyagi támogatásá­val, hozzájárulásával kell meg­oldani. A megye óvodai férőhely­ellátottsága ugyan az országos átlagnál lényegesen kedve­zőbb, azonban kiemelt telepü­léseinken zsúfoltság, férőhely- hiány tapasztalható, így a 365 férőhelyes fejlesztéssel első­sorban e települések, ellátott­ságán kíván javítani. öt év alatt a szociális ott­honi férőhelyeknek mintegy 100 ággyal való növelésére van lehetőség. Emellett évente 2—3 községben, összesen mintegy 13—15 községben kell meg­szervezni az öregek napközi otthonát, amely a szociális gondozásra szorulók ellátásá­nak jól bevált intézménye. A kulturális ágazat fejlesz­tésében befejeződik az álta­lános iskolák körzeti rendsze­rének kialakítása, a szakrend­szerű oktatás tárgyi feltételei­nek biztosítása. Ehhez a vá­rosokban és néhány körzeti központban iskolák, tantermek és mintegy 200 férőhelyes ál­talános iskolai diákotthon épí­tését szükséges megoldani. A szakközépiskolai oktatás tárgyi feltételeit javítja égy 8 tantermes egészségügyi szak- középiskola én'tése Szekszár­don. a bonvhádi közgazdasági szakközépiskola 4 tanterem­mel és 2 gyakorlóteremmel történő bővítése, valamint a szakközépiskolai kollégiumi férőhelyek bővítése Szekszár­don, Tamásiban. Gyönkön. Számolunk továbbá azzal, hogy a gyakorlati oktass helvz^t^n rmutegvN 5 szakkö- z-'-niskolfii műhelvterem építé­sével lehet segíteni. A szakmunkásképzés felté- téleióiüc is.vítáaát swoleáUa a megyei központi szakmunkák- képző intézet . mintegy 60 millió forintos bővítése, amelynek keretében további tantermek, műhelytermek és 450 férőhelyes kollégium épüli Megtörténik a kereskedelmi és vendéglátóipari szakmunkás- képző iskola korszerűsítése és bővítése, részükre is kollégiu­mi férőhelyek biztosítása. To­vább folytatódik a lengyel! mezőgazdasági szakmunkás- képző iskola kompletté tételei Felépül a megyei úttörőház, befejeződik minden járási út­törő nyári táborozását, üdül­tetését szolgáló Balaton méh- letti táborok építése. A sportlétesítmények fej­lesztését az MTS szervei ter­vezik. A tervezett beruházá­sok összege mintegy 60 mil­lió forintot tesz ki, melynek nagy része a vállalatok, szö­vetkezetek, tanácsok leendő anyagi támogatására van ala­pozva. Két-három úgynevezett munkacsarnok (kisebb sport- csarnok), 1—2 új sporttelep, MHSZ-lőterek, kisebb létesít­mények megvalósítása szerep­pel az elképzelésben. Nagyobb gondot kell fordí­tani az Idegenforgalmi Hivatal fejlesztésére, a megye idegen- forgalmának növelése érdeké­ben. . V foglalkoztatottság alakulása A lakosság életkörülményeit nagyban befolyásolja az adott terület foglalkoztatottsági színvonala. A tervidőszak alatt tudatosan törekednünk kell a foglalkoztatottsági színvonal növelésére, melynek lehetősége az ipar, építőipar és a szol­gáltatás fejlesztési célkitűzé­seinek megvalósításával létre­jön. A megyében is számolnunk kell a mezőgazdasági foglal­koztatottak arányának csökke­nésével. A lakossági jövedelmek alakulása A megye lakosságának jö­vedelemalakulását behatárolja, illetve meghatározza az egy keresőre jutó reálbér 16—18 százalékkal, illetve az egy főre jutó reáljövedelem 25—27 szá­zalékkal való emelésének le­hetősége. A jelenlegi helyzetet figyelembe véve, a megye la­kosságának jövedelme az or­szágos átlagot meghaladja, de ezen belül a munkásság jöve­delme az országos munkás át­lagjövedelem alatt van. A tervidőszak alatt töreked­ni kell arra, hogy a megyé­ben a munkások átlagjövedel­me megközelítse az országos átlagot. * A megyei pártbizottság ülé­sének vitájában felszólalt Gyerő András, a KISZÖV el­nöke, Paszler József, a Ta­nácsi Tervező Vállalat igaz­gatója, Palóc Tamás tsz-elnök, a Kapos—Koppányvölgye Tsz, ek Területi Szövetsége elnöke, K. Papp József, a megyei párt- bizottság első titkára, Varga Mihály, a Tolna megyei Ál­lami Építőipari Vállalat párt- bizottságának titkára, Lakos József tsz-elnök, a Szekszárd és Vidéke Területi Tsz. Szö­vetség elnöke. Daradics Fe­renc, a bonyhádi járási párt- bizottság első titkára, Farkas I.ászló, a Gabonafelvásárló és -Feldolgozó Vállalat igazgató­ja, Gyuricza István, a dom­bóvári városi pártbizottság el­ső titkára, Szentgáli Gyula, a megyei kórház igazgatója, Piegl Ferenc, a 11. VOLÁN igazgatója. A vitát Somi Benjamin fog­lalta össze, és válaszolt a fel­merült kérdésekre. A megyei pártbizottság Somi Benjamin szóbeli előterjesztését, az írá­sos beszámolót, a felszólalá­sokat, valamint az azokra adott választ elfogadta, jóvá­hagyta. A közlekedés és a hírközlés fejlesztése A megye kereskedelmi hálózatának fejlesztése A kiskereskedelmi forgalom várható növekedése 5 év alatt mintegy 35—10 százalékos lesz. A forgalomnak ilyen mérvű- növekedését csak nagy mértékű hálózatfejlesztéssel lehet lebonyolítani. A háló­zatfejlesztés 5 év alatt 25—30 százalékosra tehető, melyen belül mintegy 22 000 négyzet- méter kiskereskedelmi és 8000 négyzetméter vendéglátóipari alapterület-növekedés elérésé­re kell törekedni. Ez mintegy 20 százalékkal haladja meg a harmadik ötéves tervidőszak­ban elért fejlődést. A kereskedelmi hálózat- fejlesztés végrehajtásához mintegjr 40 millió forint köz­ponti állami, 34 millió forint tanácsi támogatás biztosítása várható, mely további 200 millió forint vállalati — bankhitellel növelt — saját erőt igényel. A kereskedelem fejlesztésé­nél különösen nagy gondot kell fordítani a hálózatfej­lesztés és árualap-bővítés mel­lett az áruösszetétel jobb, átgondoltabb kialakítására. Szolgáltatások fejlesztése Egészségügyi, szociális és kulturális ellátás fejlesztése

Next

/
Thumbnails
Contents