Tolna Megyei Népújság, 1971. január (21. évfolyam, 1-26. szám)

1971-01-01 / 1. szám

/•/■I Mit várunk az új Rétién együttélést... Jenőkéin, niit hordjak, minit vagy maját? — Semmit. (Komádi István rajza). Voí fii brfnríigö-btijnok súgói... Mm,') rk'É W ? 'áltosulos tájékozta f ást... (Komádi István rajza). /I« 197/. pénzügyi költségvetés terve... w — Biztos jól szabott! (Komádi István rajza). Dél- 4 meriká ban... Bunda nélkül. (Komádi István rajza). Egy óvatos nagykövet átadja megbízólevelét. (Kaján Tibor rajza). Elismerés... (Kaján Tibor rajza). WSzil-vepster, újév. Búcsú és évkezdés, — leszá- • nwlás és tervezés. De miért éppen január 1-én? — Ezt. az évkezdést a pCIII. Gergely pápa által meg reformált. (Julianus) naptár tette általánossá. Az újév az ókori népeknél is nagy ünnep volt. amelyet összekötöttek a téli napfordulóval, a nap­isten születésével. Ez a nap — a tél fordulása, a terhié szét- felszabadulása, a tavasz éledése. Ezen a napon ünnepit a ivilágosság .győzelmét a hideggel, a, sötétséggel. A zsidók Tisri hó 1-én, Ádám te réintésének napján ülték meg az újévet. Krisztus születésnapjánálc megállapítása után az egyház Krisztus körülmetélésének napjára tette az év kez­detét. (Innen ered a latin Circumcisió: körülmeté­lés szóból a naptár'régies magyar neve; a' csíziój Ennek ellenére a középkorban más évkezdő napok is szerepeltek, sgk helyűit Krisztus születésnapját január 25-ét, Franciaországban egészen 1556-ig hús­vét vasárnapját, Angliábail- 1752-ig március 26-át tar* tották az év első napjának. Napjainkban az egyip­tomi koptok augusztus l-ét. a stíriai keresztények szeptember l-ét ünnepeik. Üjév napján — a régi. rómaiak, a perzsák aján­dékot adtak egymásnak, szeretteiknek a karácso­nyi.-ajándékozás szokása eredt ebből. zájc az ajándé UJjé ujev! Az év utolsó és első napjának fordulójához szo­kások egész sora fűződött már az ókorban. A per­zsák újévkor tojással, a világ teremtésének' szim­bólumával lepték m.eg egymást. A hozzánk szláv, közvetítéssel eljutott koledálás, koledajárás, vagy regölés, a római újév Calandea nevének emléke. Á szokás is római, — a téli napforduló dllatbőrös alakvskodóinak felvonulásából ered. A magyar népszokások tájanként változók. Leg­általánosabb és legelterjedtebb az óévet jelképező szalmabábu elásása (a tél temetése), vagy öreg­embernek öltözött legény kiűzése (tél kiverése). Tanyákon — 15—20 legény, a kondás vezetésével, hangos kolompolással, pergőzéssel és kurjongatás- sal kergeti az óesztendőt. Másutt- a szomszédok meg­ír éf á-ljék egymást, — oltott mésszel telt, ledugaszolt üveget dobálnak egymás udvarába, ami nagyot durran. * n . Városokban még áll a karácsonyfa, még tart az utcák, terek ünnepi kivilágítása. A világ má^-m.ás országaiban sok hasonlósággal, m helyi szokással köszöntik az új esztendőt. —- cukrot, MOSZKVÁBAN újévre állí­tanak fényes, kivilágított, vagy pörgő-forgó karácsonyfákat ar, utcákon, tereken, a nagy üz­letekben, a lakásokban. A Vö­rös téren ötemelet'magas óriás- fa áll. A fát szaloncukor for­májú hlapuska ékesíti, de ez a dísz nem cukrot, csokoládét rejt. Az egyikből konfetti hull szerteszét, a másik kibontva, nagyot pukkan Kedves szokás a szovjet éttermekben, szóra­kozóhelyeken megjelenő ifjú és öreg télápó. Mindketten fe­hér ruhában, piros puttonnyal érkeznek, piros zsákban hoz­gyümölcsöt; csonkádét. Aztán megjelenik Hópelyhecske, Tél­apó lánya. Fehér bundácská- ban, jégcsillagokból álló ko­szorúval. Mivel a gyéreitek de­cember 31-ig járnak iskolába, ott is megrendezik a télapó­ünnepélyt. A fehér vattával díszített karácsonyfa alá játék- uílatokat, nyulat, medvét, ró­kát, farkast, az erdők lakóit gyűjtik egybe. JAPÁNBAN az újév a leg nagyobb ünnepek egyike. Az újévi fesztivált a leggondo­sabb szertartással celebrálják Már három nappal előbb be­zárnak az üzletek, a bankok, a hivatalok. Megjelennek a házakon, az utcákon az újév díszei: a fenyőgallyak, a bam­buszok, az áruházak tarka­barka zászlói és virágdíszben hirdetik meg évvégi nagy .ki­árusításukat. Az otthonokban speciális újévi ételeket készí­tenek, s legszebb ruhájukat, ünnepi kimonójukat öltik fel a rokonok, barátok • látogatá­sához. Japánban ünnep az újév el­ső három napj,a. ekkor egyszer­re szólal meg Tokió 108 ha­rangja és gongja, mindenki meglátogat egy örömöt, bol­dogságot szimbolizáló, isten - szentélyt. Tele az utca sár­kányt, léggömböt eregető, tol­laslabdázó fiúkkaj, lányokkal. Január másad igán sza bad , a belépés á császári palota, kert­jébe is (az . éynek,, cgak ' két napján, január. 2-án és a. csá­szár születésnapján, látogathat­ják a japánok a .pálórat), NEW YORK-BAN éjfélkor, az ünnepi - köszöntők . után a Times Squares, a varas leg­nagyobb terén .-—.érdemes, kö­rülnézni. Tíz- és tízezrek to.- longanak. ujjongaiiak, ismerő­sök és ismeretlenek köszöntik egymást, csókkal, öleléssel. A tv is a térről közvetít az újév első perceiben. Miamiban, a milliomosok üdülőhelyén január elsején . kellemes nyár van. Itt már szilveszter délutánján megkez­dődik a színes, látványos fel­vonulás, a King Orange Pa-, rade. A déli államok vállala­tai, gyárai, üzleti vállalkozásai, iskolái, egyetemei felvirágzott kocsikat állítanak. A virág­kocsikból csinos nők integet­nek, virágot szórnak. Zene szól és hosszú sorokban vonulnak a díszkocsik. ÉS BUDAPESTEN? Már na­pokkal előbb újévi -szerencse kabals.fi gr •- -árasokkal. szil­veszteri kellék árusokkal tele a Körút, a Rákóczi út. Árulnak trombitát és similabdát, kon­fettit'és szerpentint, sípokat, álarcot, árvalányhajas kalapot, újévi malacot, kéményseprő­figurát, patkót, csokoládéból, műanyagból, ‘fémből, üvegből és porcelánból. Szilveszter éjjelén mozgal­mas az utca. Ejfélkpr hangos , ünneplők töltik meg az alul­járókat, az utakat. Ismeretle­nek ismerősként köszöntik egy. . mást, .szembejövők, emelik koc­cintásra a magukkal vitt üve­geket. Pezsgő pukkan, malac sivít, kacagás hallik mindenütt. Az újévi ■ ételek . szinte az egész világon a pénz, a gaz­dagság jelképei: '■ bablevest, lencsefőzeléket eszünk, hogy az új esztendőben gazdagok, szé­pek legyünk. A sárgára főtt kukorica- és ba-bszémek már az ősi Egyiptomban is az . aranypénzt jelképezték. Az őr. vallások hiedelme szerint, aki fogyaszt az „aranyból”, az ma­gához vonzza az igazi aranyat is. Üjévi malacot sütünk, mert • a malac a kincskeresés lázá­nak ideje óta a szerencse szimbóluma Európában. Bár a keleti népek fnúr évezredek­kel ezelőtt szerencsét hozó szent állatként tisztelték a ma­lacot, mert kitúrja a kincset. Szilveszter, újév, jókedv. • vidámság, búcsúzkod as és év­kezdés; Megannyi kedves szo­kás, mulatság az egész vilá­gon.

Next

/
Thumbnails
Contents