Tolna Megyei Népújság, 1971. január (21. évfolyam, 1-26. szám)
1971-01-30 / 25. szám
A lakáskérdés megoldása össztársadalmi ügy (Folytatás az 1. oldalról.) két szobás, három személynél másfél—két és fél, négy személynél kettő—három, öt személynél kettő és fél—három és fél, hat személynél három— négy, hét személynél három és fél—négy és fél szabás lakás. Ezt módosítják tehát a tanácsok a helyi körülményeknek megfelelően. A jogszabály előírja, hogy a tanács kétévenként lakáselosztási, évenként pedig kiutalási tervet készítsen, s ezt a lakosság számára is hozzáférhető helyen kifüggessze. A lakáskiutalásoknál jó néhány helyen eddig is segítséget nyújtottak a tanácsoknak a társadalmi bizottságok. Az új rendelkezés most már nemcsak ajánlja, hanem kötelezővé teszi, hogy ilyen bizottságok alakuljanak. Különösen jelentős, hogy az új jogszabály érvénybe lépésével megkezdődik a társbérletek felszámolásának nagyszabású programja. A rendelkezés alapján ugyanis a jövőben már tilos kiutalni társbérleti lakásrészt. Ha ugyanis megürül az egyik lakrész — meghal, vagy elköltözik a társbérlő — akkor a tanács a lakásban maradt bérlőnek az egész lakást kiutalja, nem költöztet oda mást. Amennyiben a lakás nagyobb mint az ott maradó bérlő jogos igénye, akkor is megkapja a kiutalást, de azzal a feltétellel, hogy egy- éven belül elcseréli. Az új jogszabály új lakáskategóriát hoz létre, a vállalati bérlakásokét, amelyeket a vállalatok és költségvetési szervek építés és vásárlás útján szerezhetnek be, s így bérlőit is ők jelölhetik ki. Ugyanakkor rendezi a jogszabály a szolgálati lakások problémáit, szűkíti e kategória körét. ' A rendelkezés szerint a korábban benyújtott lakáskérelmeket meg kell újítani, mert a jövőben már senki sem kaphat ingyen bérlakást. Az új jogszabály felhatalmazta a tanácsokat. hogy maguk állapítsák meg azokat a jövedelmi, vagyoni és szociális körülményeket, amelyek alapján az igénylő részére tanácsi bérlakást biztosítanak. Ugyancsak rendkívül kedvezményes ellátási kategória a tanácsok beruházásában értékesítés céljára készülő lakások köre. A jobb anyagi viszonyok között élők társasházépítés, lakásépítési szövetkezés, OTP- lakásválasztás, stb. útján jufcj hatnak új otthonhoz. Az új lakbértarifák A lakbérekből az albérleti és ágybérleti díjakról szóló jogszabály rögzíti az új lakbértarifákat, Az alapterület négyzetmétereiként az összkomfortos lakás bére 6 fórint, a komfortosé 5.40, a félkomfortosé 3.60 forint. A komfort nélküli lakásokra nem terjed ki a lakbérrendezés. Természetesen a rendelkezés pontosan meghatározza a különböző komfort-kategóriákat is, sok gondot okozhatott volna, hogy ha a régi építésű, indokolatlanul nagy alapterületű lakások bérét is ezzel a módszerrel állapították volna meg. Ezért a jogszabály limitálja a lakbér kiszámításánál ficvelembe vehető alapterületet. Ez a limithatár egyszobás lakásnál 50, kétszobásnál 80, háromszobásnál 100, négyszobásnál pedig 120 négyzetméter. Félszobák esetén a két területi limit középértékét kell számításba venni. A lakások műszaki állapotának és a településen belüli fekvésének megfelelően a lakbér 10 százalékkal növelhető vagy csökkenthető. A bérbeadók 1971. május !H-ig kötelesek közölni a lakókkal az új lakbért, a bérlők ezzel szemben felülvizsgálati kérelmet terjeszthetnek elő. Az albérlet díja Az albérlet esetében alap- elv, hogy a havi alapöíj a kizárólagosan használt helyiségre jutó lakbérháRy adnak legfeljebb háromszorosa lehet. Nemcsak az új rendelkezés segíti azonban a lakbéruzsora elleni küzdelrriet. Bondor József bejelentette ugyanis, hogy megkezdődött már az albérlők házának építése. Ebben elfogadható áron juthatnak lakáshoz a fiatal házasok, az idősebb egyedülállók. A lakások bútorozottak lesznek, s emeletenként főzőkonyha és géppel felszerelt mosószoba áll a lakók yendelkezésére. Ez a módszer egyébként lehetővé teszi azt is, hogy az ifjú házasok előtat’Trélcossággal, a lakbéruzsorá vámszedfőinek gazdagítása nélkül jussanak később nagyobb lakáshoz. A lakbér-hozzájárulásról szóló jogszabályról a miniszter elmondotta ennek célja, hogy a lakbérek emelése a lakosság egyetlen rétegének életszínvonalát se csökkentse, a többletkiadásokat ellensúlyozza a lakbér-hozzájárulás. A bérből és fizetésből élő kér resők, a nyugdíjasok, a csökkent munkaképességűek és a keresőképtelenek jogosultak a lakbérhozzájárulásra. Nem kaphatnak ilyen pótlékot a szabadfoglalkozásúak, valamint az önállóak és a magán- munkáltatóknál foglalkoztatottak. Részükre is kedvezmény adható azonban oly módon, hogy nem azonnal kell fizetniük a magasabb lakbért. A lakbér-hozzájárulás összegét a kereső házastársak között meg kell osztani. Ha nincs kereső házastárs, de van a családban második kereső, akkor közöttük osztják meg a hozzájárulást. A lakbérhozzájárulás kereső bérlők esetén, minden év január 1-től kezdve az előző évi havi átlagos keresetnövekedés 25 százalékával csökken. A nyugdíjas bérlőt élete végéig megilleti — változatlan öszszegben — a lakbérhozzájárulás. Ha viszont a kereső július 1. után megy nyugdíjba, a nyugdíjazása idején kapott lakbérhozzájárulás jár részére élete végéig. A nyugdíjas abban az esetben is megkapja a hozzájárulást, ha lakását kisebb bérűre cseréli A lakbérhozzájárulást a keresőknek a munkáltató, a nyugdíjasoknak a nyugdíjat folyósító szerv, a keresőképteleneknek pedig a szociális ellátás megállapítására jogosult tanács folyósítja. A lakásépítési hozzájárulásról és a lakáshasználati díjról szóló új jogszabály elve, hogy mindenki, aki állami bérlakáshoz jut, arányosan vállaljon részt a lakásellátás terheiből, és ne jusson ellenérték nélkül lakáshoz. Ezért általánossá válik a lakásbérlet értékének elismerése, így az is, hogy aki lemond a bérleti jogról, az igényt tarthat ennek az értéknek a megtérítésére. A használatba vételi díj a lakás nagyságától, komfortjától és területi fekvésétől függően mintegy 40 000 forintig terjedhet A félkomfortos és komfort nélküli lakások használatba vételi díját é— a szociális körülmények fi- jgyelembevételével — a tanács elengedheti. A lakáshasználati díj fizetésénél a gyermekek 'és az eltartott személyek után kedvezményt kaphatnak a bérlők. Gyermekenként és eltartottanként 20—25 százalék lehet az engedmény, a kedvezmény felső határa 80 százalék. Fiatal házaspároknak két gyer- ■ mek erejéig előlegezhetik a gyermekek utáni kedvezményt Nem kell lakás-használatbavételi díjat fizetni, ha olyan közeli hozzátartozó lesz a bérlő, aki már legalább egy éve együtt lakott a lakás korábbi bérlőjével, egyes esetekben pedig engedélyt kaphatnak a bérlők a használatba vételi díj részletfizetésére. Uj jogszabály készült a lakásfenntartó szövetkezetekről. Ezeket azok alakítják, akik a tanácsoktól kifejezetten szövetkezeti lakást igényeltek, és vállalták a lakásoknak szövetkezeti formában való fenntartását. A'karbantartásra és a hasonló jellegű szolgáltatások ellátására saját műhelyrészleget hozhatnak létre, de ez a szervezet másnak nem dolgozhat, tehát vállalatszerűén nem műkqdhet. A magántakás-épífcésnél főleg a többszintes házak építésénél új építési formára nyújt lehetőséget a lakásépítő szövetkezetekről készült jogszabály. A lakásépítés anyagi támogatása Jogszabály készült az egyes lakásépítési formák pénzügyi feltételeiről. A lakásépítés 'anyagi támogatása differenciáltan érvényesül, a lakás- és építéspolitikai céloknak megfelelően. Valamennyi építési formához nyújtott kölcsön után kamatot kell fizetni, csupán a szociális követelményeknek meg nem felelő telepek felszámolására, valamint az ár- és belvízitárok helyreállítására nyújtott kölcsön a kivétel. Előnyben részesítik a többszintes lakó- házépítést a családiház-építés- sel, s a telepszerű lakásépítést az egyedi házépítéssel szemben. Az új rendelkezés szélesíti a vállalati támogatás lehetőségét, mert a nyereségből képzett fejlesztési alap felhasználásának 10 százalékos határa megszűriik. és egyúttal emelkedik az OTP-kölcsön / felső határa is. Az eddigi burkolt dotációk helyett nyílt szociálpolitikai kedvezményt kapnak az építtetők. Többek között ilyen kedvezményhez juthatnak a tanácsi értékesítésre épített szövetkezeti lakások vásárlói és — az öröklakás-építés kivételével — a többszintes lakóházak építői. A kedvezmény telepszerű beépítés esetén gyermekenként 30 000, egyedi többszintes lakóház-építkezéseknél pedig 20 000, az egyéb eltartott családtagok után egységesen 20 000 forint. Ez a rendelet lehetővé teszi, hogy a fiatal házasok részére két gyermek erejéig megelőlegezzék a kedvezményt. A kölcsön felit) határa a telepszerű többszintes lakóházak építésénél 75 százalék, a kamatláb két százalék, az egyedi építkezéseknél pedig 7ű, illetve báró« ssáA KÜLPOLITIKABAH Belgrad A jugoszláv gazdaság Kocsis Tamás, az MTI tudósítója jelenti: A jugoszláv kormány a dinár múlt szombati devalválása után megtartott első ülésén több javaslatot fogadott el a gazdaságmegszilárdítási program végrehajtásával, s a dinár helyzetével összefüggésben. A kormány szerint jugo- szláviában megfelelő stabilizációs intézkedések szükségesek á termelési árak emelésére irányuló nyomás elhárítá- tására. (A devalválást követően áremelési kívánságokat terjesztett elő — többek között — a posta. Javaslat születt a villamos energia árának 30 százalékos növelésére, s emelni akarja árait a kőolajipar és a vasút is.) Az újabb ármelések megelőzése érdekében olyan javaslat készült a jugoszláv szövetségi nemzetgyűlés számára, hogy szűnjék mega munkaviszonyból származó személyi jövedelmek után fizetendő járuKözel-Kelet lék, mivel 1971-ben 1380 millió dinárral csökkenhet a vállalatoknak a szövetségi állam költségével szembeni kötelezettsége. Ugyancsak a terhek csökkentését szolgálja az az indítvány, amely szerint a beruházási hitelek idei törlesztésének 15 százalékát az adós vállalatok csak az utolsó hiteltörlesztési évben . fizetik vissza, ä kamatok és a költségek további növelése nélkül. A harmadik intézkedés a gazdaságnak azokra az ágazataira vonatkozik, amelyek túlnyomórészt a devalvációval megdrágult importnyersanyagokat használnak feli Ennek értelmében a textil- a gumi- és a bőripar költségeit a forgalmi adó 4 százalékos leszállításával csökkentik. A jugoszláv kormány úgy döntött, javasolja a parlamentnek : sürgősen hozzon olyan határozatot, hogy a minimális személyi jövedelmet a jelenlegi havi 400-ról 500 dinárra -emeljék. A tűzszünet lejárta előtt New York-i diplomáciai források szerint U Thant ENSZ- főtitkár hamarosan felhívást ad ki a Szuezi-csatorna menti tűzszünet meghosszabbítására. A felhívást a főtitkárnak a Biztonsági Tanács elé terjesztendő hétfői beszámolója tartalmazza majd. Ebben a jelentésben tájékoztatja U Thant a tanácsot a Jarring közvetítésével folyó arab—izraeli béketárgyalások helyzetéről is. Az említett források tudni vélik: az U Thant által a szembenálló felekhez intézendő felhívás terve azután született meg, hogy a négy nagyhatalomnak az Egyesült Államok ellenkezése miatt nem sikerült megállapodnia a tűzszünet meghosszabbítására szóló közös nyilatkozat ügyében. Kosciusko-Morizet francia ENSZ-delegátus csütörtökön egy sajtóebéden beszélt a fent említett diplomáciai fejleményekről. Közölte, hogy a Szovjetunió, Franciaország és Nagy-Britannia akciót sürgetett a négy nagyhatalom részéről a tűzszünet íyieghosz- szabbítása érdekében, s csupán az Egyesült Államokon múlott, hogy az ügyet az ENSZ-főtitkárnak kellett átadni. A francia nagykövet hozzáfűzte, hogy ennek ellenére a négy nagyhatalom képviselőinek február 4-re kitűzött következő találkozója „igen fontos lesz". Mint Kosciusko-Morizet közléséből kiderült, Franciaország hajlandó részt venni egy esetleges közel-keleti békefenntartó erő megszervezésében. zalék. A kölcsön visszafizetésének ideje 30 évig terjedhet A tanácsi szövetkezeti lakások árának megállapításánál az az alapelv, hogy a kétgyermekes, tehát négytagú családnak ne kelljen többet fizetnie a kétszobás szövetkezeti lakásért, mint eddig. Ez az árszint azonban csak úgy tartható, hogy a szociálpolitikai kedvezmény mellett még árkiegészítést is nyújtónak. A negyedik ötéves terv idején az árkiegészítés lakásonként átlag 37 000 förint. Az új jogszabályok a korábbinál kedvezőbb lehetőségeket nyújtanak arra, hogy a magánházak tulajdonosai beköltözhessenek eddig mások által lakott saját lakásukba. Megszűnik ugyanis a tanácsok rendelkezési joga az állampolgárok tulajdonában lévő lakások felett. Ez a jog kizárólág a tulajdonost illeti meg, tehát a megüresedő lakásba a tanács nem helyezhet lakót.. A tulajdonos hozzájárulása szükséges akkor is, ha a bérlő albérlőt vagy ágyrajárót kíván befogadni a lakásba. A nem állami lakások lakbérét a tulajdonos az állami lakások lakbérével azonos módon és mértékben állapíthatja meg. A továbbiakban bérbeadáskor érvényesíthető a szabad lakbér megállapodás Kami a korlátozással. hogy a lakbér nem lehet magasabb, mint a hasonló állami lakás lakbérének kétszerese. Természetesen a jogszabályok védik a magántulajdonos házában lakó bérlőket is. Rendkívül gondos munkával, hároméves előkészület alapján dolgozták ki az új jogszabályokat. Számos szakértő, s ezenkívül több munka- csoport, és a kormány intézkedése alapján miniszterhelyettesi szintű tárcaközi bizottság irányította az előkészületi munkákat. Ez volt az első alkalom, hogy a Minisztertanács ülésére már nemcsak a kormányrendeletek tervezeteit, hanem a végrehajtási utasítások rendelettervezeteit is előterjesztették. Előreláthatóan a jövő héten kerülhet sor az új jogszabályok kiadására. A kormány lehetővé tette, hogy szükség esetén a tanácsi apparátus erősítést kaphasson e jogszabályokban meghatározott tennivalók gondos elvégzéséhez. A kormány intézkedése alapján sor kerül arra is. hogy szakmai kiadványokból és népszerű tájékoztató anyagokból a tanácsi szakemberek és a ^lakosság egyaránt megismerje a végrehajtási jogszabályokat. (MTI)
