Tolna Megyei Népújság, 1971. január (21. évfolyam, 1-26. szám)

1971-01-29 / 24. szám

»an tŐLhü rtEGYEí VILÁG PROLETÁRJAI EGYESÜLJETEK*' M A MAGYAR SZOCIALISTA MUNKÁSPÁRT TOLNA MEGYEI BIZOTTSÁGA fiS A MEGYEI TANÁCS LAPJA"] XXI. évfolyam, 24. szám ARA: 80 FILLER Péntek, 1971. január 29. Vita az anyagi érdekeltségről, a termelők és a feldolgozók kapcsolatáról A fogyasztókat , is érintő „kényes” kérdésről, a kerté­szeti termelők és a feldolgo­zók kapcsolatáról tanácskoz­tak csütörtökön a TOT köz­pontjában a mezőgazdasági nagyüzemi, a konzervgyári és a felvásárlási szakemberek. A vita középpontjában ezúttal a növénytermesztés egyik legvi­tatottabb kultúrája, a paradi­csom került, amelynek for­galmazása a termesztésben ér­dekelt partnerek között az el­múlt két évben szenvedélyes vitákat váltott ki. A „harag- szomrád” nem egyszer odáig ment, hogy a szerződő felek nem teljesítették az írásos megállapodásokat és napok alatt, régi partneri kapcsola­tok bomlottak fék A vita részvevői egyetér­tettek abban, hogy a paradi- esomtermesztés terén nincs íninden rendben. Az a visszás helyzet állt elő, hogy a fel­dolgozó üzemek évről évre nö­velik teljesítményüket, miköz­ben egyre kevesebb nyers­anyagot kapnak. 1968-ban még 280 000 tonna paradicsomot vettek át, tavaly azonban már csak 195 000 tonnát, holott 360 000 tonna paradicsomot is szívesen megvásároltak volna a termelőktől. Afelől sem volt vita, hogy 1969-ben és 1970- ben a termésátlagok vissza­esése főképpen a különösen „kegyetlenül'’ támadó beteg­ség, a fitoftóra-fertőzés mi­att következett be; ez azon­ban nem lehet mentség a nö­vénytermesztésnek ebben az ágazatában tapasztalható visz- szás Ságokra. . A „paradicsomvitában” a termelők azt fejtegették, hogy a paradicsomot 1961 óta válto­zatlan áron — mázsánként ál­talában 95 forintért — vásá­rolják fel. A termelőknek az a véleménye, hogy ez az ár a gazdaságokra nézve hátrá­nyos, mert nem veszi tekin­tetbe, hogy időközben meg­nőttek a gazdálkodási költsé­gek. A termeléshez szükséges műszaki felszerelések ára jobbik esetben is megkétsze­reződött, sőt nem ritka az olyan aránytalanság sem, ami az ekevas áránál következett be; néhány év alatt 14-ről 60 forintra emelkedett az ár. De a termelők sokkal drá­gábban jutnak hozzá a nö­vényvédő szerekhez is, nem beszélve arról — és azt a vita csaknem valamennyi résztve­vője hángsúlyozta — hogy a felszerelések minősége sokszor kritikán aluli. A „másik oldal”, a feldolgo­zók véleménye szerint éven­te 8—10 százalékkal több pa­A nemzetiségi közművelődés a népművelési konfereneia napirendjén radicsomra lenne szükségük. Nagy kérd és azonban, hogy ez az elképzelés megvalósítható-e. Az ipari szakemberek figyel­meztettek arra. hogy a negye­dik. ötéves terv 220 ezer hold- nyi paradicsomterület tökéle­tes kihasználásával számol és erre alapozza a termelés fo­kozását. Ez az előirányzat azonban csakis úgy valósítható meg, ha a terület egyharma- dán folytatott kisüzemi, kerti termelést — melynek a lakos­ságra 'nézve jelentősebb hatá­sa nincsen — nagyüzemi mód­szerek váltják fel. A konzervgyárak — amint á vitában elhangzott — nem zárkóznak el attól, hogy a ter­melés többletköltségeinek egy részét az eddiginél jobban ma­gukra vállalják. A konzervipar szakemberei abban látják a kivezető utat, ha csökkentik a. velük kap­csolatban levő paradicsomter­mesztő üzemek számát, úgy, hogy intenzív műveléssel fo­kozzák a terméseredménye­ket. Az értekezleten számos ja­vaslat hangzott el. Indítvá­nyozták például, hogy miután a konzervgyárak számára megoldhatatlan a szinte egy- időben érő paradicsomtermés fogadása, anyagilag is tegyék érdekeltté a termelőket abban, hogy a nagyobb kockázattal járó korai és kései fajtákat is termesszék. Kérték a nő vény védőszer­ellátás további javítását, a gé­pesítés ütemének fokozását és azt, hogy az illetékesek vizs­gálják meg a gépek és felsze­relések árával, illetve minő­ségével kapcsolatos gyakori panaszok okát. (MTI) Gustav Husakot. a CSXP KB első titkárát választották meg a Csehszlovák Nemzeti Front elnökévé. Képünkön: Ludvik Svoboda államfő gratulál Husaknak. . (Képtávírónkon érkezett). A fogyasztók védelmében Elolvasva a Kereskedelmi Minőségellenőrző Intézet jegy-s zőkönyveit, az ellenőrzést ősz* szefoglaló tegnapi Népújság- tudósítást, az ember a fejét kapkodja, s nehezen akar hin­ni a szemének. Hiszen itt né­melykor már nem csupán a korrektséggel vannak bajok,, hanem a tisztességgel is, mi­után csacsiság feltételezni* hogy a bogyiszlói nyolctojásos tésztából olykor merő szórako­zottságból felejtették ki a nyolcadik tojást. A Kereske­delmi Minőségellenőrző Inté­zet százkilenc boltban, kis- és nagykereskedelmi vállalatnál végzett vizsgálatot. Ennek a végeredménye cseppet sem szívderítő. Legyünk belátóak. Hibáik, hiányosságok, munka közben melléfogások óhatatlanul elő­fordulnak. Tévedni csakugyan emberi dolog. De az már a fo­gyasztók becsapása, hogy a Baranya megyei Állatforgalmi és Húsipari Vállalat termékei­ből a vizsgált húsipari töltelék­áru mintegy 50 százaléka mi­nőségileg nem volt megfelelő. Mit jelent ez? A válasz egy­értelmű. A munkájából, a ke­resetéből élő dolgozó becsapá­sát jelenti a minőségileg ki­fogásolható, mintegy 50 száza­léknyi töltelékáru. A tegnapi tudósítást elolvas­va legfeljebb az a megnyug­tató, hogy a fogyasztók érde­keit és védelmét biztosítják a3 ilyen és az ehhez hasonló vizs­gálatok. Emellett és ennek el­lenére joggal tehetjük fel a kérdést: milyen a kifogásol« termékeket előállító üzemek, vállalatok belső ellenőrzése? Ha a bogyiszlói tésztából oly­kor egy tojás kimaradt, álékor ez az egy hová került ? A meg­takarításért ki kapott esetleg prémiumot? Milyen nyereség­gel dolgozik a húsipari válla­lat? Hogyan számolta el a MÉK, valamint az őcsényi Kossuth Tsz az árdrágításból származó többletet? Hová, vagy kinek számolta el? A cipőipari termékek közül 24 típusnál kifogásolható volt a minősítés. Durva gyártás­hibákat. minőségi hiányossá­gokat állapított meg a Kö- vendi Sándor Cipész Ktsz és a Duna Cipőgyár néhány forga­lomban lévő termékénél a Ke­reskedelmi Minőségellenőrző Intézet. Ezek után a vevőt, a vásárlót joggal érdekli: milyen a ktsz-ben és a Duna Cipő­gyárban a minőségellenőrzés? Mindkét termelőüzemben fi­zetésért alkalmazzák azokat az embereket, akiknek semmi más dolguk nincs, mint ellenőrizni a minőséget és visszadobni a selejtet. Megfoghatatlan az is. hogy első osztályúnak minősített bakfismellényt a kereskedelem első osztályú áruként hoz for­galomba. holott az csupán har­madosztályúnak felel meg. Mit tételezzünk fel ilyen esetben a kereskedői hozzáértésről? A megye dolgozói elvárják, hogy az itt feltett és az ide­tartozó kérdésekre választ kap­janak a Tolna megyei Népúj­ság hasábjain. Újabb 29000 hold belvíz alatt A jövőben minden eddiginél nagyobb súlyt kell helyezni a hazánkban élő nemzetiségi la­kosság anyanyelvi olvasási igé­nyének fokozására, a könyv­tárhálózatban újabb és újabb nemzetiségi részlegek kialakí­tására. A Művelődésügyi Mi­nisztérium az elmúlt évben mintegy 22 500 német, szlovák, szerb-horvát, szlovén és ro­mán könyvvel gazdagította a szépirodalom tárházait. Az ol­vasótábor gyarapításának lé­nyeges feltétele az is, hogy a jövőben, megfelelő nyelvisme­rettel rendelkező, s a nemzeti­ségi irodalmat jobban ismerő, képzett könyvtárosok, kisegítő munkatársak népszerűsítsék az olvasnivalót — hangsúlyozta nemzetiségi politikánk alkal­mazásának közművelődési ve­tül étéiről tartott előadásában dr. Kővágó László, a Művelő­désügyi Minisztérium osztály- vezetője csütörtökön, a vezető beosztású népművelők népmű­velési intézetben folytatódott továbbképzési konferenciáján. A közművelődés szakembe­reinek további támogatására van szükség az utóbbi időben mind erőteljesebben kibonta­kozó nemzetiségi honismereti mozgalom területén is. A hely- történeti krónikák készítésé­hez, nemzetiségi gyűjtemények összeállításához már eddig is sok támogatást nyújtott a Ha­zafias Népfront honismereti bi­zottsága. A jó kezdeményezé­sek további kibontakozására, több megyei tanács kezdemé­nyezte nemzetiségi múzeumi központok kialakítását. A jö­vőben a falusi gyújtók mú­zeumi szakmai irányítással végzik majd e hasznos és ér­dekes gyűjtőmunkát. A szerdai csapadék a Borsod megyei Takta és a Heves me­gyei Tárná patakon újabb kis áradást indított el. ezért az Észak-magyarországi Vízügyi Igazgatóság továbbra is első­fokú árvízvédelmi készültség­gel figyelteti ezeket az áradá­sokat. Változatlanul másodfokú készültséggel őrzik a Bodrog töltéseit is. A szlovákiai jelzé­sek szerint ugyanis a Bodrog mellékfolyója, az Ondóvá még árad, ezért a vízszint lassú emelkedésére lehet számítani a Bodrog magyar szakaszán. El­sőfokú készültség, azaz figyelő, szolgálat tartja szemmel a Zagyvát, a Berettyót és a Hor- tobágy-Berettyót is. Az esőzés hatására tovább terjeszkedett' a belvíz az Al­földön és a Tiszántúlon. A dunavölgyi főcsatorna északi szakaszán, Dabas és Dömsöd térségében harmadfokú belvíz­védelmi készültséget rendeltei a Közép-dunavölgyi" Vízügyi Igazgatóság. E térségben a lakott terüle­teket nem veszélyezteti a bel­víz, Az Alsó-dunavölgyi Víz­ügyi Igazgatóság több körzeté­ben is első és harmadfokú bel- víz-védelm; készültség erői szor­goskodnak a csatornák men­tén. Az utóbbi 24 órában újabb 29 000 holdnyi terület került belvíz alá, most már együtt­véve 162 000 holdat borít a víz. A főcsatornák folyómenti torkolati zsilipjeinél 138 nagy teljesítményű szivattyútelepet helyeztek üzembe. Ezenkívül a lakott területeket fenyegető belvíz eltávolítására 122, hor­dozható szivattyút állítottak fed a vízügyi igazgatóságok. (MTI)

Next

/
Thumbnails
Contents