Tolna Megyei Népújság, 1971. január (21. évfolyam, 1-26. szám)

1971-01-27 / 22. szám

Az idén vadászati világkiállítás A főtitkár üzenete Beszélgetés Szabó Ferenccel, a Magyar IJttörők Szövetségének főtitkárával Ä szobában remek kép: vö­rös nyakkendős úttörők sak­koznak. Az elmélyültség su­gárzik a festményről, az át­élés, az őszinteség és a nyu­galom. — Szeretem ezt a képet. Pedig „örököltem ’. De semmi pénzért nem cserélném ki. Ha elfáradok, rátekintek: nyug­ta tóként hat. A rövid bevezetőre a Ma­gyar Úttörők Szövetsége fő­titkárának szobájában került sor. Szabó Ferenc előadásról érkezett: három órán keresz­tül beszélt az ifjúság felada­tairól. Elhagyta a papírt, érez­te: anélkül jobban megy. A téma most is hasonló: az út­törőmozgalomról beszélgetünk, a szervezet jubileumáról. Az első kérdés: I — A főtitkár hogyan íté­li meg a Magyar Uttörők ' Szövetségének helyzetét? ' ■—• Az úttörőszövetség ma ínár egyértelműen nevelési té­nyező. Ezzel számolt, ennek munkáját értékelte az V. ne­velésügyi kongresszus is. Ott állapították meg: szocialista nevelés a mi társadalmi vi­szonyaink között elképzelhe­tetlen az ifjúsági mozgalom nélkül. S az ifjúsági mozga­lom fogalma természetesen együtt jelenti a KiSZ-t és az £»$fcörőszervezetet I' — Ezt fogalmazta meg a j párt ifjúságpolitikai határo- 1 zata is, t '• — Éppen erről akartam be- bzélni. Szó szerint így hang- gak: az úttörőmozgalomban eokkal több van, mint amen.y- givit jelenleg kihasználunk, I — Es a feltételek? * * •— Sok minden hiányzik. A feltételek három csoportját vesszük figyelembe. Az egyik a szemléletbeli. Azaz, hogy a közvélemény és szűkebben a pedagógus-közvélemény mennyire ismeri el, épít és veszi számításba azt, hogy a gyermekek szervezete nevelé­si erőként létezik. A közvéle­ményben igen erős javulás ta­pasztalható. Bár elég sok he­lyen leszűkítik az úttörőmoz­galom funkcióját valamiféle dekorációra, iskolai egyesület­re, vagy éppen a MÉH fiók- vállalataként kezelik. Ennél eokkal több a mozgalom, de ehhez tettekben többet kell adni. Azt hiszem, nagyon ke­vés ma már az olyan pedagó­gus, aki nem ismeri el az út­törőmozgalom erejét, és kevés az, aki vitatja létének sziik- ségességét. — Formai okokat ért ezen? — Nekünk nem mindegy az, hogy a gyermek csak formai szempontból viseli a nyakken­dőt, vagy valóban úttörőnek érzi magát. Nem mindegy, hogy egy osztályon belül a raj csak névleg létezik, sem­mi különösebbet nem jelent az úttörőknek, vagy valóban egy alkotó, demokratikus közös­sége a gyermeki életnek. Mi arra szeretnénk törekedni, hogy minden, ami hamis, el­tűnjön a mozgalomból. — Milyen sajátosságok jel lemzik legjobban a gyer­mekszervezet munkáját ? — A sajátosság nagyon ér­dekes szó. Inkább az úttörő­mozgalom néhány nagyon fon­tos feladatát emelném ki. De talán ez sem pontos akkor, mikor sajátosságról esik szó. Mindenekelőtt azt, hogy a Magyar Uttörők Szövetsége az MSZMP. gyermekszervezete. Politikai, kommunista gyer­mekszervezet. Azt akarjuk el­érni, hogy a mi nagy politi­kai célunkat, a szocializmus teljes felépítését a gyermekek saját céljuknak tekintsék, en­nek véghezvitelében ők is részt vegyenek. — Tehát a közügyről van sző... — Igen. Arról a közegről kell beszélni, amelyben a gyermek él. A gyermek rész­vétele ott kezdődik, hogy is­meri-e az őrs ügyeit, ismeri-e szomszédjának gondját-baját, tud-e együtt érezni padszom- szédjával és képes-e tenni ér­te, javítani; ha kell, közbe­avatkozni, ahogy az úttörőélet törvénye megfogalmazza. — Például? — Semmit sem ér nekünk az olyan jelenség, ha a viet­nami szolidaritást szépen ki­alakítjuk a gyermekben és azt mondhatjuk: igen érti és együtt érez szenvedő vietna­mi testvéreivel, ha ugyanak­kor a futballpályán szadista módon rúgja ellenfelét és nem törődik fájdalmával Az ilyen szolidaritás a levegőben van és a legkisebb vihar is elfúj­ja­— Mit jelent a közelgő negyedszázados jubileum a gyermekmozgalomnak? ■— Próbára tehetjük önma­gunkat ebben az évben. Elké­szíthetjük a mérleget: meddig jutottunk, mire vagyunk képe­sek, hogyan menjünk tovább. Ahogy viccesen fogalmazzák: akkor szoktunk eltévedni, ha senki sem meri megkérdezni, helyes úton járunk-e? Mi sem teszünk mást. Azt fogalmaz­tuk a jelszóban, hogy „Tettek­kel köszöntjük az úttörőmoz­galom negyedszázados évfor­dulóját.” Mert mi mással le­hetne bemutatni, hogy ezek a fiúk, lányok — akikre oly gyakran azt mondják, hogy ej­nye, ti haszontalanok — a maguk. módján, fejlettségi szintjén igenis hasznosak már ma is. és még hasznosabbá akarnak válni a jövőben. Az embert tettein, cselekedetein keresztül lehet a legjobban mérni. Ez vonatkozik a gyer­mekközösségekre is. — A jubileumi év a pró­batétel éve? — Próbázzon le önmaga és a társadalom előtt minden út­törő, kisdobos, minden közös­ségünk, vezető szervünk. El kell készítenünk a negyedszá­zad értékelését, fel kell mér­nünk használható hagyomá­nyaink tárházát és meg kell kezdenünk az újabb negyed­század úttörőmozgalmának alapozását. Tovább kell lép­nünk a korszerűsítés útján. Az évfordulóban mi nem az ün­neplést tartjuk fontosnak. Ha ünnepségről, ünneplésről be­szélünk, mi abban nem lá­tunk mást, mint perspektívát, állomást, eszközt, amely hú­zóerő lehet munkánkban, hogy az évforduló nevelési lehető­ségeit még jobban kihasznál­hassuk. — Az úttörőmozgalom ne­gyedszázados születése a ju­bileumok sorába tartozik? — Nem szeretnénk, ha bár­hol is összehasonlítást ten­nénk akár a felszabadulási évforduló nagyságával. Ez egv sajátos évforduló. Az úttörő- mozgalom 1946. június első vasárnapjához kapcsolódik. Azonban köztudott, hogy már ezt megelőzően, az ország leg­különbözőbb vidékein kom­munista üzemek mellett meg alakították az úttörőcsapato­kat. Ma sem lehet még kide­ríteni, talán sohasem, kik kezdték, miért és hogyan csi­nálták. 1946. júniusának első vasárnapján az úttörők, mint szervezett, nagy erő, először jelentek meg Budapest utcá­in. Az is köztudott, hogy 1919-ben Magyarországon út­törőcsapatok működtek. Kom­munista gyermekszervezetek voltak ezek, sok-sok ezer tag­gal és mintegy ötven csapat­tal. Programjuk teljes egészé­ben kapcsolódott azokhoz, a célokhoz, amelyet a proletár- diktatúra tűzött ki maga elé. Az évfordulót mi úgy tart­juk számon, hogy ösztönző rendszerként, perspektívaként álljon a gyermekek előtt. Le­hetőséget adjon a társadalom­nak arra, hogy ebből az al­kalomból is kinyilvánítsa a gyermekek iránti vonzalmát, áldozatkészségét, és megmu­tassa a gyermekek számára azt, ami a szocialista társa­dalom nagyon fontos gondola­tat a jövő és a gyermek ösi- szefüggő fogalom. Minden nép jövője annyit ér, amennyit, a- ma felnövekvő nemzedékre fordít. — S végezetül, a Magyar Uttörők Szövetségének fő­titkára mit üzen a gyerme­keknek? — Ilyenkor jó lenne szem­től szembe állni és közvetle­nül elmondani, hogy tekintsé­tek és tegyétek valóban a sa­ját szervezetetekké az úttörő- mozgalmat. Ez a szervezet azért van, hogy a t; számo­tokra lehetőséget adjon saját elképzeléseitek, terveitek, kí­vánságaitok teljesítésére. Mi az őrsöt tekintjük az úttörő­mozgalom sejtjének. Ha a sejt nem él, akkor elhal a szerv és a szervezet is. Tegyétek minél életképesebbé, vidámabbá az őrsi életet. Az úttörőmozga­lom olyan, amilyenné ti ma­gatok formáljátok, teszitek. Amilyen a ti igényetek és le­hetőségetek, s ebben a ti sze­repetek felülmúlhatatlan. A vezetők elsősorban segíteni akarnak nektek, hogy jobbak és szebbek legyenek a gyer­mekévek. S ehhez kívánok nektek én is sok sikert az út­törőmozgalom születésének ne­gyedszázados évfordulóján. MOLNÁR ZSOLT A Tamási Gépjavító Ál­lomás felvesz LAKATOS, HEGESZTŐ SZAK- ÉS BET AN ü LÓ SEGÉDMUNKÁSOKAT, valamint 1 Ft) ASZTALOST Jelentkezés: Gépjavító állomás. . Tamási, Szabadság u. 91. (61) Három éve folynak az első vadászati világkiállítás előké­születei. Az 1971. augusztus 27-től szeptember 30-ig tartó bemutatóra eddig négy világ­rész 32 országa — . köztük a Szovjetunió, a szocialista or­szágok, Francia-, Olasz-, Spa­nyolország, Kamerun, Kenya, Tanzánia, Szudán — jelentette be részvételét, hogy önálló, nemzeti pavilonban szerepel­jen. Magyarországot a vadászat messze múltba nyúló hagyo­mányai, a vadgazdálkodásban, a természetvédelemben érté­kes vadjaink megóvása terén elért eredményei teszik hiva­tottá a nemzetközi seregszem­le megrendezésére. A mezőgazdasági vásár 23 és fél hektárnyi területén pa­vilonokban és szabad terüle­ten változatos látnivaló tárul majd az' érdeklődők elé. A ki­állítás díszcsarnoka a „Világ vadászata” címmel az egyes világrészek vadászati jelleg­zetességeit, a vadászat és az member kapcsolatát -, szimboli­zálja. Méltán tarthat érdeklő­désre a magyar vadgazdálko­dási ~ dÖftUt’átó. Az arany, ­ezüst és bronz díjas iróieák bemutatóján 210 nemzetközi, díjat nyert agancs, trófea lát­ható majd. Hazánkban ezelőtt éppen száz évvel tartották az első trófeakiállítást. Vadas- kertet rendeznek be, ahol a magyarországi vadfajtákat természetes környezetben he­lyezik el. Szarvas, muflon, őz, vaddisznó, túzok, fogoly, fá­cán, róka, nyúl, mesterséges tóban vízimadarak népesítik be majd a vadaskertet. A fegyvertörténeti bemuta­tó régi míves kivitelű vadász­lándzsákat, kovácspuskákaí: vonultat fel. A vadászterem reneszánsz bútorokkal beren­dezett kastélyt idéz, a fegy­vertár kronológiai sorrendben tárja a vadászpuskákat a lá­togató elé. Lesz természeti üm-íe.-ztiv ál, bélyeg-,' könyv- és fotókiállí­tás, amelynek témája a va­dászathoz kapcsolódik. Vadá­szat a művészetben című nagyszabású képzőművészeti bemutató színhelye lesz a Mű­csarnok 12 terme. Vadászku­tya-verseny, sporthorgászati bemutató, lovasbajnokság, eu­rópai fogatverseny lesz ez al­kalommal a vásáron. Hang­versenytermekben, színházak ban a témához közel álló kul­turális eseményekre kerül sor. Nemcsak a kiállításon, nemcsak Budapesten várja gazdag program az érdeklő­dőket. Bemutatják az ország vadgazdálkodását, vadásztá­jainkat, egyebek között a pi­lisi, a gemenci, a gyuiaji, a zamárdi, keszthelyi, veszpré­mi, tatai erdő- és vadgazda. - Ságot, A kiállításra 1 millió hazai ■és .60 .ezer , külföldi látogatói, vár a rendezőség. Jó hírek a Pápai Elekthermaxbó) 7000 darabbal több háztartási fűtőkészüléket adott át a terve-« zettnél a hazai kereskedelemnek a Pápai Elekthermax a múlt év végéig. Az üzem — amely nemrég ünnepelte 50 éves jubileumát — évente mintegy- 32 ezer különféle típusú elektromos hőkészüléket gyárt, javarészt exportra. Képünkön: sorozatban készülnek az elektromos hőkandallóte az üzemben. (MTI foto — Jászai Csaba felv.)

Next

/
Thumbnails
Contents