Tolna Megyei Népújság, 1971. január (21. évfolyam, 1-26. szám)
1971-01-27 / 22. szám
TOLNA MEGYEI ViLÁG PROLETÁRJAI EGYESÜLJETEK! fi A MAGYAR SZOCIALISTA MUNKÁSPÁRT TOLNA MEGYEI BIZOTTSÁGA ÉS A MEGYEI TANÁCS LAPJA | XXI. évfolyam, 22. szám ARA: 8fl FILLÉR Szerda, 1971. január 27. Mit kérnek a tsz-ek, mit ígér az AGROKER ? A múlt évben a mezőgazdasági üzemeknek sok gondja- baja volt a gépbeszerzéssel. A beszerzési lehetőségekről sok vélemény hangzott el- pro- kontra, ezekből most utólag legfeljebb a következtetést lehet levonni. Mégpedig azt, hogy a mezőgazdasági üzemeknek alaposan meg kell gondolni — és több évre előre tervezni —, milyen gépet, milyen munkaeszközt kell vásárolni a rendelkezésre álló összegekből. A gép- és műtrágyaellátás az AGROKER-re hárul. A vállalat igazgatóját, Biczó Ernőt azzal a kéréssel kerestük fel, adjon tájékoztatót arról, hogy a2 idén milyen lesz a várható gépellátás, illetve, hogy a termelőszövetkezetek igényeit hogyan tudják kielégíteni. — Biczó eivtárs, a termelöszó- vetUezetekben máris hallani, liogy az idén sem lesz jobb a gépellátás, mint az előző években. Hogyan vélekednek erről most, az év első hónapjának vekén? .— Bevezetőként néhány számadat. 1969-ben 469 milliós forgalmat bonyolítottunk le, 1970-ben 580 milliósat. Többek között 16 millió forinttal több gépet, tízmillióval több alkatrészt, 60 millióval több műtrágyát, növényvédő szert hoztunk forgalomba. E nagymérvű növekedés ellenére is több gép, több alkatrész kellett volna. — 1971-re 600 milliós forgalmat tervezünk. Már a múlt év közepén megkezdtük a felmérést; mi lesz a termelőszövetkezetek, állami gazdaságok várható áruigénye. Nos, mi a tapasztalatunk ezek után jelenleg...? Az. hogy amíg az előző években nagyobb volt a megrendelés, mint az igény, ezúttal az előzetes igény volt nagyobb, mint a megrendelés. — A tavalyi felmérés alapján 160 millió forint értékű gépre volt igény, ez ideig százmillióra jött tényleges megrendelés. — Mi okozza ezt a különbséget? — Megítélésünk szerint az, hogy a mezőgazdasági üzemekben még nem tisztázódott mindenütt a vásárlóerő (kérdése, magyarán mondva az, hogy mennyit költhetnek gépekre. Megítélésünk szerint a gépigényeket éves viszonylatban ki tudjuk elégíteni, bár még folynak a tárgyalások az árualapról, a beszerzés lehetőségeiről. Traktorból pillanatnyilag nagyobb -az igény az első félévre, mint a lehetőség. Kombájnból mintegy kilencvenet ígérhetünk — most viszont még csak negyvenre van megrendelés. De, hogy ez egy hónap múlva hogyan változik, ma még nem látjuk előre. — Tavaly hiánycikk volt a fűkasza. Az idén is az lesz? — Az ellátás jobb lesz, mint tavaly, de hogy mennyivel, azt még nem tudjuk. Ha a hazai gyárak neim tudják vállalni a szállítást az idény előtt, akkor külföldről próbálunk behozni. Egyet tudok jelenleg, éspedig azt, hogy a visszaigazolások kedvezőbbek. Silózó- gép — elsősorban magyar gyártmányból — több van, mint a jelenlegi megrendelés. Ekéből most négy fajta van. Nőtt az érdeklődés a görgős élte iránt, negyvenre van megrendelés. Meglepő viszont, hogy silótárolóbóű. csalt háromra kaptunk megrendelést és meglepően gyér az érdeklődés a szárítóberendezéseik iránt. — Hogyan alakul a műtrágyaellátás? — A vállalatnak éves szinten 114 000 tonna nitrogénműtrágya áll rendelkezésére. Előzetes igény 91 000 tonnára volt, megrendelés ez ideig 73 000 tonnára érkezett. Foszfor- műtrágyából az eredeti igénynél 10 000 tonnával kevesebb a megrendelés, a tavaly hiánycikként szereplő káliból 40 000 tonnával szemben 35 000 tonna Magvar—koreai árucsere-forgalmi és fizetési megállapodás A Külkereskedelmi Minisztérium kedden jelentést kapott Plienjanból arról, hogy a koreai kereskedelmi kormány- delegációnak a barátság és a kölcsönös megértés légkörében folytatott tárgyalásai befejeződtek, s aláírták az 1971- re szóló árucsere-forgalmi és fizetési megállapodást. A megállapodás értelmében a Koreai Népi Demokratikus Köztársaság szerszámokat, magnezin-klinlcert, vegyi cikkeket. könnyűipari t rrméke- ket cs egyéb árukat szállít Magyarországra. A magyar a megrendelés. Ettől függetlenül az a véleményünk, hogy káliból az idén sem tudjuk maradéktalanul kielégíteni az igényeket. A tavaszi fej trágyázáshoz az ősszel 20 000 tonnát tárolunk, ez az első negyedévi igény fele. — Az építőanyag-ellátás javul, de előreláthatóan a teljes igényt — cementből, téglából, egyes betontermékekből — az idén sem tudjuk kielégíteni. Vízvezetékcsőből, egyes idomvasakból viszont bármilyen mennyiséget... — A idén is visszatérő gond lesz az alkatrész-ellátás? — Az eddigi helyzet szerint biztosan, de legalábbis az első félévben. — Ez nem túl megnyugtató. — Sajnos, az ellátás nem rajtunk múlik. Egyébként meg kívánom jegyezni, hogy az üzemek — ezt közöltük, vagy közöljük Ls velük az eddigi visszaigazolásokat ne tekintsék véglegesnek. Mint említettem, sok gép és egyéb áru beszerzéséről még folynak a tárgyalások, amint valami tisztázódott, nyomban értesítjük megrendelőinket. Erre csak egy példát említek: tavaly év végéig mégegyszer- an-nyi traktort szállítottunk, mint amennyire az év elején a megrendelést felvettük. Megfelelő árualap hiányában nem hitegetünk senkit, hogy ez lesz, ekkor lesz, mint ahogyan nagyon jól tudjuk, hogy a termelőszövetkezetek egy része a gépvásárláshoz hitelre vár. — Tudomásunk szerint néhány tsz más megyében akarja a szükséges gépeket beszerezni, mondván, ott előbb hozzájutnak. — Más megyéből hozzánk is jönnek szövetkezetek hasonló meggondolásból. Ismételten hangsúlyozom, néhány gazdaságnak még nem mindenre tudok érdemben nyilatkozni, hiszen a mezőgazdasági gép, műtrágya, növényvédő szer ellátása évről évre jórészt importból történik. A külkereskedelem erőfeszítései ellenére sem mindig akkor érkezik az áru, amikor az itthoni vásárlónak kellene. A másik oldal, hogy a vásárlónak sincs mindig pénze, amikor éppen a szükséges gép kellene. Mondjam azt; a jó kapcsolatok ellenére is ezért van sokszor a nézeteltérés köztünk és a gazdaságok között. BI. Tanácskozás az ifjúsági törvénytervezetről A szakmai szakszervezetek és a szakszervezetek megyei tanácsainak titkárai kedden a SZOT-ban az ifjúsági tör? vénytervezetről tárgyaltak. A tervezetet — mint isme* retes — nyilvános vitára bocsátották. Elsőként a KISZ megyei bizottságai és más ifjúsági bizottságok vitatták meg, s most további társadalmi és tömegszervezetek is kifejtik álláspontjukat a tervezetről. A keddi szakszervezeti tanácskozáson dr. László Jenő, az Igazságügy-minisztérium osztályvezető-helyettese, a ko* difikációs bizottság titkára ismertette a tervezetet, amely*» ről igen sokan kifejtették álláspontjukat A törvénytervezettel valamennyi felszólaló egyetért, egyöntetűen hangsúlyozták, hogy az ifjúság nevelése az egész társadalomnak ügye. Többen javasolták, hogy a törvénytervezetet kiegészítve, jobban hangsúlyozzák a munkahely, a vezetők nagyobb felelősségét a fiatalok nevelésében. Nines jég a Dunán A Dunán nincs munka a jéggel, ezért az Országos Vízügyi Hivatal intézkedésére a bajai támaszpontról hétfőn két és kedden újabb négy jégtörő hajót irányítottak Budapestre. A jugoszláv Duna-szakaszon maradt négy magyar jégtörő hajó Apatinra vonult, s ezen a téli támaszponton marad készenlétben, hogy szükség esetén a Budapestről újra visszarendelt hajókkal együtt megkezdje a Duna j ég te leni- tését. A szokatlan meleg hatására meggyorsult az olvadás, s 24 óra alatt a hétfői 52 ezer helyett 120—130 ezer holdnyi területet borított el a belvíz. Elsősorban a miskolci, a szegedi, a debreceni, a szolnoki és a gyulai vízügyi igazgatóságoknak van sok dolguk a belvízzel. külkereskedelem ezek ellenében többek között különféle műszereket, orvosi készülékeket, gyógyszereket, vegyipari készítményeket és könnyűipari berendezéseket exportál a Koreai Népi Demokratikus Köztársaságba. A megállapodást magyar részről Tordai Jenő külkereskedelmi miniszterhelyettes, a kormánydelegáció vezetője; koreai részről Han Szu Kir külkereskedelmi miniszter- helyettes, a KNDK kereskedelmi kormánydelegációjának vezetője írta alá. (MTI) Górcső alatt a sütőipar, a vendéglátás, a húsellátás 4 K1XER elnökének sajtótájékoztatója Dr. Dabrónaki Gyula államtitkár, a Központi Népi Ellenőrzési Bizottság elnöke kedden sajtótájékoztatón közölte, hogy az első félévi KNEB- munka terv ben több mint tíz kiemelkedő vizsgálati téma szerepel, közöttük olyan, mint a sütőipar helyzete, a kereskedelmi vendéglátás munkája, a lakosság húsellátásának alakulása. Természetesen a KNEB programja az országos tájékozódások közül is csak a legfontosabbakat tartalmazza; ezen túlmenően a népi ellenőrzés szerteágazó munkát végez. Beszédes bizonyítéka ennek, hogy 6000-nél több vizsgálat történt a különböző szintű NEB-ek részéről, nagy hányadban több megyére kiterjedően, máskor egyedi és helyi témában. A Gazdasági Bizottság elé terjeszti a KNEB a nyár derekán az ipar gyártmányszerkezetének változásait regisztráló vizsgálatának tapasztalatait. Vissza-vlsszatérő téma a lakosság körében a sertés- és baromfihús-ellátás: erről is tájékozódnak a népi ellenőrök a termelés és a forgalmazás ösz- szefüggésében. A készülődő ifjúsági törvénynek is „profiljába vág” az a vizsgálat amelynek célja: a diáikszociális intézmények ős juttatások helyzetéről, illetőleg mértékéről való tájékozódás, javaslattétel. Évente százezer vagon kenyeret termelünk, s a most különösen reflektorfényben álló kenyérprobléma nem véletlenül került a népi ellenőrök érdeklődési körébe: két évvel ezelőtt kormányhatározat született a sütőipar fejlesztéséről — ennek utóvizsgálata került most programba. Hét megye és Budapest területén veszik górcső alá a kereskedelmi vendéglátás, (éttermek, stb.) munkáját — a fogyasztók szemszögéből. Az új tanácstörvény előkészületi szakaszához igazodik az 1970. évi állami (tanácsi) költségvetés 'küszöbön álló zárszámadásának véleményezése — a KNEB részéről. Felmérik: hogyan alakult a tanácsok és intézmények állóeszköz-állománya. a közületi beszerzések nem mentok-e a lakossági ellátás rovására, s különös figyelemmel elemzik a vállalatok, szövetkezetek és a tanácsok közös fejlesztési tevékenységének (kommunális beruházások. óvodák létesítése, stb.) alakulását is. Befejeződik a következő hónapokban az elmúlt évben kezdett vizsgálat a járműalkatrészellátásról, a társadalombiztosításról, a lakossági áruszállításról-; a találmányok sorsáról, az építőipar termelésszervezéséről, a mezőgazdasági nagyüzemek és a tárca kutatási és felsőoktatási intézményeinek szerződéseiről, a társadalmi ta_, nulmányi ösztöndíjak adományozásáról. Elmondta dr. Dabrónaki Gyula azt is, hogy 1970-ben 6600 közérdekű bejelentés érkezett a KNEB-hez. Háromezerötszáz volt a magánjellegű panaszok száma. Figyelemreméltó, a demokratizmus egyre szélesebb körű kibontakozását is jelzi, hogy bírálatok, elmarasztalások mellett a bejelentések nem csekély hányada javaslatokat, indítványokat is tartalmaz egy- egy probléma megoldására. Egyébként a pártkongresszuson elhangzott bíráló me.s.iegy_ zéseket. kritikákat, észrevételeket illetékes helven csooorto- sították, megküldték a különböző tárcáknak és a népi ellenőrzésnek is. Ennek értelmében a KNEB további munkatervében majd helyet kapnak a gazdaság: élet különféle morális problémái, olyanok, mint jogtalan haszonszerzés, a gazdálkodási etika megsértése. (MTI)
