Tolna Megyei Népújság, 1971. január (21. évfolyam, 1-26. szám)

1971-01-21 / 17. szám

Nyárról, pezsgő strandéletről álmodnak a hófedte ví- kendházak. A KISZ-tabor tanacskozotérmenek epitkezeset azon­nal folytatják a TOTÉV emberei, mihelyt az idő enyhülése megengedi. Egyelőre hóeltakarítás folyik az épület körül. Foto: G. K. Vendeletekről : Milyen kedvezményeket kaphatnak a sorkötelesek ? A következő hetekben na­gyon sok fiatal életében kö­vetkezik be jelentős változás; katonai szolgálatra vonulnak be, illetve leszerelnek és el­foglalják helyüket a polgári életben. Ezért idézzük — tá­jékoztatásul — a honvédelmi törvény néhány tételét. A törvény értelmében a hadkötelezettség 18-tól 50 éves korig tart. A sorkötelezettség a 13. évtől kezdődik, és an­nak az évnek december 31-ig tart, amelyben a fiatal a 23. életévét betölti. Kivétel az, aki jogellenesen kivonja ma­gát a sorkatonai szolgálat alól. Az ilyenek 45 éves ko­rukig behívhatok. A felsőok­tatási intézményekben tanuló fiatalok tanulmányaik befe­jezése után szintén behívha­tok. A bevonulás elhalasztásá­nak helye lehet egészségi okokból, családfenntartói kö­telezettség miatt, tanulmányok folytatása céljából, vagy egyéb okok miatt. Az egyéb ok lehet fontos állami, népgazdasági, vagy személyi érdek. Család­fenntartói szolgálathalasztást az a hadköteles kaphat, aki munkaképtelen, életkoránál fogva, vagy tanulmányok miatt nem dolgozó hozzátar­tozóját tartja el. Ez esetben az illetékes tanács egészség- ügyi osztályának igazolásával ellátott kérelmet kell benyúj­tani az illetékes kiegészítő pa­rancsnoksághoz. Családfenn­tartói kötelezettség miatt a szolgálat félbeszakításának is helye van, ha ez a szolgálati idő alatt következik be. Ilyen esetben is kérelmet kell be­nyújtani ahhoz a parancsnok­sághoz, ahol a sorkatona szol­gálatot teljesít, a kérelemről a Honvédelmi Minisztérium dönt. (Munkaképtelennek szá­mít az, aki munkaképességét teljesen, vagy legalább kéthar­mad részben elveszítette. Életkornál fogva munkakép­telennek kell tekinteni a 80. évet betöltött férfi és az 55. évet betöltött nő hozátartozót.) A tanulmányi szolgálatha­lasztásnak több formája van. A felsőfokú oktatási intézmé­nyek nappali tagozatára fel­vett és 18. évüket betöltött sorkötelesek tanulmányaik megkezdése előtt rövidített sorkatonai szolgálatra hívha­tók be. Tanulmányi szolgálat- halasztást engedélyeznek an­nak a sorkötelesnek is — leg­feljebb 20. évének betöltéséig —, aki bármely középiskola nappali tagozatának harma­dik, vagy negyedik osztályába jár. Kedvezményre ‘jogosult áz is, aki érettségi, vagy képesítő vizsga után szakmai gyakor­latra kötelezett, szakmunkás- tanuló viszonyban van, illetve első szakmunkás évét tölti. A tanulmányi szolgálathalasztás iránti kérelmeket június 30- ig kell benyújtani a kiegészítő parancsnoksághoz, illetve, ha a tanulmányi viszony ezt kö­vetően állt be, akkor szeptem­ber 30-ig. Egyéb fontos okokból azok kapnak szolgálathalasztást, akik az állami, a társadalmi élet különböző területén vé­geznek fontos munkát. Azok a sorkötelesek, akik bármilyen okból nem teljesí­tenek sorkatonai szolgálatot, honvédelmi hozzájárulást fi­zetnek, amely annak az évnek január 1-től esedékes, amikor a .sorköteles betölti a 22. évét. Mentes a hozzájárulás alól, aki testi, vagy szellemi fogya­tékossága miatt kereső foglal­kozásra képtelen; aki munka- képességét legalább kéthar­mad részben elveszítette, akit a katonai szolgálattal össze­függő baleset, sérülés, vagy betegség miatt leszereltek; akit tanulmányi, egészségügyi, vagy kiképzési okból a sorka­tonai szolgálatból legalább IX hónap után szereltek le. A honvédelmi hozzájárulás ösz- szegének. mértéke munkavi­szonyban állóknál és termelő­szövetkezeti tagoknál a nyug­díjjárulék álapjának 12 szá­léba; általános jövedelemadó fizetésére kötelezetteknél az adóalap 15 százaléka. Kormányhatározat alapján a sorkatonai szolgálatból lesze- relők szociális helyzetüktől és a szolgálat alatt tanúsított ma­gatartásuktól függően egyszeri pénzjuttatásban részesíthetők. A munkaviszonyban állók és a termelőszövetkezeti tagok a behívás esetén — a behívó- parancs alapján — egyszeri bevonulási segélyre jogosul­tak, amelyet a bevonulás előtt kell kifizetni. A segély össze­ge a havi átlagkereset 50, vagy 100 százaléka lehet, munkavi­szonyban álló, vagy kisipari szövetkezeti tag esetében. A mezőgazdasági termelőszövet­kezeti tag 450, illetve 900 fo­rint bevonulási segélyt kap. A 100 százalék, illetve a 900 fo­rint kifizetésének feltétele, hogy a jogosultnak van-e olyan gyermeke, akinek el­tartásáról a bevonulás előtt maga gondoskodott. A se­gélyből munkabért terhelő, vagy egyéb tartozás nem von­ható le. Ha a behívott bár-, milyen ók miatt halasztást ka­pott, vagy igénybevételére nem került sor, a bevonulási se­gélyt nem köteles visszafizet­ni, újabb behívás esetén vi­szont segély már nem illeti meg. A családi segélynek három feltétele van: az kaphatja, aki hozzátartozóját a bevonulást megelőzően saját keresetéből, vagy jövedelméből tartotta el; akinek hozzátartozója munka- képtelen, eltartásra 'szorul; a segélyre vonatkozó kérelmet a sorkatonai szolgálatra behí- vottnak, vagy hozzátartozójá­nak .— a bevonulás után — a hadköteles állandó lakóhelye szerint illetékes tanács egész­ségügyi osztályához kell be­nyújtani. Egy asszony élete Mit sem tudnak egymásról, mégis közös a sorsuk. Múlt­juk, élettörténetük színhelye valamelyik vidéki kisváros, vagy falu. Nem akartak, vagy nem tudtak ott gyökeret ver­ni. Valami más után vágytak és eljöttek. Ismeretségünk H. T. M.rel — asszonynevén Z. F-nével — köznapi módon kezdődött. Egy Budapestre induló autó­buszon találkoztunk, és hogy a majdnem ötven utas közül mégis ő lett izgalmas szá­momra, annak egyszerű oka van. Már indult a busz, ami­kor túlontúl zaklatott, érdeke­sen szomorú arcú nő futott felénk. Megálltunk, felszállt. Aztán Szekszárdtól Budapestig nem fogyott ki az alkalmi partnereit jókedvre derítő el­beszélésekből, viccekből. Néha odapislogtam: mesélt, mesélt, de szeméből nem tűnt el a keserű gyanakvás. Megismerkedtünk. Randevút beszéltünk meg. Találkoztunk. Egy presszóban beszélgetünk. — Romániában laktunk, anyám özvegy, két gyerekkel. M-ből Bukarestbe költöztünk, beteg lettem, a nagybátyám tanácsolta, hogy a levegővál­tozás jót tesz, jöjjek hozzá Budapestre. így kerültem Ma­gyarországra. Tizennégy éves voltam, dolgoznom kellett. A miskolci kórházba kerültem ápolónőnek. Itt elakadt, azt hittem, nem is tudja folytatni. Hirtelen — mintha most venné észre, hogy már a megbeszélt ran­devún vagyunk — felém for­dul. — Mit gondolsz, hány éves vagyok? Zavarba jövök. Az arca fia­talos. próbálom belekalkulálni a szeme köré telepedett mély ráncokat. — Harminc. — segít ki. — 1959-ben férjhez mentem, egy év múlva kislányom született. Azután egyszer idézést kap­tam gyámügyben. Tévedésnek gondoltam, inkább csak kí­váncsiságból mentem el. A szomszéd asztalnál jó­kedvű borozgatók ülnek. A gyámügyi előadótól tud­ta meg Mariann, hogy férjé­nek, gyereke született egy má­sik asszonytól. 1963-ban el­váltak, hatvanötben Mariann újból férjhez ment, hatvan­hétben ismét elvált. A második férj postás volt, sikkasztásért börtönbe került. ' — Megírta az újság is, szé­gyelltem magam. Eljöttem. Menekülés volt? Tévedés? Ta­lán mindegy. Most itt vagyok. A „tniért”-ekre refrénszerű- en így Válaszol: ..Erdélyi vagyok. Ha egy­szer megbántanak, nem tudok megbocsátani.” A kórház munkaügyi osz- ■M' ári előkerül a kartonja. Neve: Z. F-né. Született: 1940. V. 10. Belépett: 1970. XI. 15. Beosztása: segédápolónő. Családi állapota: férjezett. Gyermekeinek száma: egy. — A kislányom Miskolcon maradt édesanyámnál. Har­madszor is férjhez mentem, az uram három gyereket ho­zott, a; házasságba. Most őket nevelem —, és tanulok. Tizenhat évi egészségügyi munka után iratkozott be Ma­riann az egészségügyi szakis­kolába. Most elsős. További tervei: Befejezni az iskolát, lakást venni és elhozni végre, 10 év után a saját gyerekét... Persze a dolog nem ilyen egyszerű. Például a lakás. (Háromezer jogos igény van e pillanatban is csak a megye- székhelyen !) — Most, sem, vagyok boldog, ne hidd! Elértem, amit akar­tam, tanulhatom a számomra legkedvesebb hivatást, férjem van. Tűnődik. Elégedetlen? Per­sze, a '»verek! Azért, hogy „ne legyen magányos” még három gyerek nevelését vállalta. S ' «ion .ezért cserébe a férj nem vállalta volna azt az egyet, Mariann saját kislányát? Há­rom házasságának egyetlen őszinte örömét? Rangnak szá­mít-e asszonynak lenni? Az a nő eevetlen, ősi és megfelleb­bezhetetlen hivatása, hogy asz- szony, feleség, a „második nem” legyen? Nem hiszem. Ö alighanem igen ... A X. kongresszuson sok szó esett a nőkérdésről. A vitazáróból: „A Központi Bizottságnak van elvi döntése a nőkérdés­ben. Teljes megvalósulásához évekig kell következetesen dolgoznunk, mert itt nem olyan dolgokról van szó, ame­lyeket egy hét alatt, egy ha­tározattal meg lehet oldani. A társadalmi igazságosság olyan nagy kérdéseiről van szó, amelyeket ezredévek alatt nem tudtak megoldani. Ért­hető hát, ha a szocializmus­nak is kell erre egy kis idő. De javulni fog a helyzet, ami­nek vannak már jelei is.” Mikor jutnak el ezek a jelek Mariannhoz is? Jön a pincér. — Fizetünk! RADICS ÁGNES

Next

/
Thumbnails
Contents