Tolna Megyei Népújság, 1971. január (21. évfolyam, 1-26. szám)
1971-01-21 / 17. szám
Nyárról, pezsgő strandéletről álmodnak a hófedte ví- kendházak. A KISZ-tabor tanacskozotérmenek epitkezeset azonnal folytatják a TOTÉV emberei, mihelyt az idő enyhülése megengedi. Egyelőre hóeltakarítás folyik az épület körül. Foto: G. K. Vendeletekről : Milyen kedvezményeket kaphatnak a sorkötelesek ? A következő hetekben nagyon sok fiatal életében következik be jelentős változás; katonai szolgálatra vonulnak be, illetve leszerelnek és elfoglalják helyüket a polgári életben. Ezért idézzük — tájékoztatásul — a honvédelmi törvény néhány tételét. A törvény értelmében a hadkötelezettség 18-tól 50 éves korig tart. A sorkötelezettség a 13. évtől kezdődik, és annak az évnek december 31-ig tart, amelyben a fiatal a 23. életévét betölti. Kivétel az, aki jogellenesen kivonja magát a sorkatonai szolgálat alól. Az ilyenek 45 éves korukig behívhatok. A felsőoktatási intézményekben tanuló fiatalok tanulmányaik befejezése után szintén behívhatok. A bevonulás elhalasztásának helye lehet egészségi okokból, családfenntartói kötelezettség miatt, tanulmányok folytatása céljából, vagy egyéb okok miatt. Az egyéb ok lehet fontos állami, népgazdasági, vagy személyi érdek. Családfenntartói szolgálathalasztást az a hadköteles kaphat, aki munkaképtelen, életkoránál fogva, vagy tanulmányok miatt nem dolgozó hozzátartozóját tartja el. Ez esetben az illetékes tanács egészség- ügyi osztályának igazolásával ellátott kérelmet kell benyújtani az illetékes kiegészítő parancsnoksághoz. Családfenntartói kötelezettség miatt a szolgálat félbeszakításának is helye van, ha ez a szolgálati idő alatt következik be. Ilyen esetben is kérelmet kell benyújtani ahhoz a parancsnoksághoz, ahol a sorkatona szolgálatot teljesít, a kérelemről a Honvédelmi Minisztérium dönt. (Munkaképtelennek számít az, aki munkaképességét teljesen, vagy legalább kétharmad részben elveszítette. Életkornál fogva munkaképtelennek kell tekinteni a 80. évet betöltött férfi és az 55. évet betöltött nő hozátartozót.) A tanulmányi szolgálathalasztásnak több formája van. A felsőfokú oktatási intézmények nappali tagozatára felvett és 18. évüket betöltött sorkötelesek tanulmányaik megkezdése előtt rövidített sorkatonai szolgálatra hívhatók be. Tanulmányi szolgálat- halasztást engedélyeznek annak a sorkötelesnek is — legfeljebb 20. évének betöltéséig —, aki bármely középiskola nappali tagozatának harmadik, vagy negyedik osztályába jár. Kedvezményre ‘jogosult áz is, aki érettségi, vagy képesítő vizsga után szakmai gyakorlatra kötelezett, szakmunkás- tanuló viszonyban van, illetve első szakmunkás évét tölti. A tanulmányi szolgálathalasztás iránti kérelmeket június 30- ig kell benyújtani a kiegészítő parancsnoksághoz, illetve, ha a tanulmányi viszony ezt követően állt be, akkor szeptember 30-ig. Egyéb fontos okokból azok kapnak szolgálathalasztást, akik az állami, a társadalmi élet különböző területén végeznek fontos munkát. Azok a sorkötelesek, akik bármilyen okból nem teljesítenek sorkatonai szolgálatot, honvédelmi hozzájárulást fizetnek, amely annak az évnek január 1-től esedékes, amikor a .sorköteles betölti a 22. évét. Mentes a hozzájárulás alól, aki testi, vagy szellemi fogyatékossága miatt kereső foglalkozásra képtelen; aki munka- képességét legalább kétharmad részben elveszítette, akit a katonai szolgálattal összefüggő baleset, sérülés, vagy betegség miatt leszereltek; akit tanulmányi, egészségügyi, vagy kiképzési okból a sorkatonai szolgálatból legalább IX hónap után szereltek le. A honvédelmi hozzájárulás ösz- szegének. mértéke munkaviszonyban állóknál és termelőszövetkezeti tagoknál a nyugdíjjárulék álapjának 12 száléba; általános jövedelemadó fizetésére kötelezetteknél az adóalap 15 százaléka. Kormányhatározat alapján a sorkatonai szolgálatból lesze- relők szociális helyzetüktől és a szolgálat alatt tanúsított magatartásuktól függően egyszeri pénzjuttatásban részesíthetők. A munkaviszonyban állók és a termelőszövetkezeti tagok a behívás esetén — a behívó- parancs alapján — egyszeri bevonulási segélyre jogosultak, amelyet a bevonulás előtt kell kifizetni. A segély összege a havi átlagkereset 50, vagy 100 százaléka lehet, munkaviszonyban álló, vagy kisipari szövetkezeti tag esetében. A mezőgazdasági termelőszövetkezeti tag 450, illetve 900 forint bevonulási segélyt kap. A 100 százalék, illetve a 900 forint kifizetésének feltétele, hogy a jogosultnak van-e olyan gyermeke, akinek eltartásáról a bevonulás előtt maga gondoskodott. A segélyből munkabért terhelő, vagy egyéb tartozás nem vonható le. Ha a behívott bár-, milyen ók miatt halasztást kapott, vagy igénybevételére nem került sor, a bevonulási segélyt nem köteles visszafizetni, újabb behívás esetén viszont segély már nem illeti meg. A családi segélynek három feltétele van: az kaphatja, aki hozzátartozóját a bevonulást megelőzően saját keresetéből, vagy jövedelméből tartotta el; akinek hozzátartozója munka- képtelen, eltartásra 'szorul; a segélyre vonatkozó kérelmet a sorkatonai szolgálatra behí- vottnak, vagy hozzátartozójának .— a bevonulás után — a hadköteles állandó lakóhelye szerint illetékes tanács egészségügyi osztályához kell benyújtani. Egy asszony élete Mit sem tudnak egymásról, mégis közös a sorsuk. Múltjuk, élettörténetük színhelye valamelyik vidéki kisváros, vagy falu. Nem akartak, vagy nem tudtak ott gyökeret verni. Valami más után vágytak és eljöttek. Ismeretségünk H. T. M.rel — asszonynevén Z. F-nével — köznapi módon kezdődött. Egy Budapestre induló autóbuszon találkoztunk, és hogy a majdnem ötven utas közül mégis ő lett izgalmas számomra, annak egyszerű oka van. Már indult a busz, amikor túlontúl zaklatott, érdekesen szomorú arcú nő futott felénk. Megálltunk, felszállt. Aztán Szekszárdtól Budapestig nem fogyott ki az alkalmi partnereit jókedvre derítő elbeszélésekből, viccekből. Néha odapislogtam: mesélt, mesélt, de szeméből nem tűnt el a keserű gyanakvás. Megismerkedtünk. Randevút beszéltünk meg. Találkoztunk. Egy presszóban beszélgetünk. — Romániában laktunk, anyám özvegy, két gyerekkel. M-ből Bukarestbe költöztünk, beteg lettem, a nagybátyám tanácsolta, hogy a levegőváltozás jót tesz, jöjjek hozzá Budapestre. így kerültem Magyarországra. Tizennégy éves voltam, dolgoznom kellett. A miskolci kórházba kerültem ápolónőnek. Itt elakadt, azt hittem, nem is tudja folytatni. Hirtelen — mintha most venné észre, hogy már a megbeszélt randevún vagyunk — felém fordul. — Mit gondolsz, hány éves vagyok? Zavarba jövök. Az arca fiatalos. próbálom belekalkulálni a szeme köré telepedett mély ráncokat. — Harminc. — segít ki. — 1959-ben férjhez mentem, egy év múlva kislányom született. Azután egyszer idézést kaptam gyámügyben. Tévedésnek gondoltam, inkább csak kíváncsiságból mentem el. A szomszéd asztalnál jókedvű borozgatók ülnek. A gyámügyi előadótól tudta meg Mariann, hogy férjének, gyereke született egy másik asszonytól. 1963-ban elváltak, hatvanötben Mariann újból férjhez ment, hatvanhétben ismét elvált. A második férj postás volt, sikkasztásért börtönbe került. ' — Megírta az újság is, szégyelltem magam. Eljöttem. Menekülés volt? Tévedés? Talán mindegy. Most itt vagyok. A „tniért”-ekre refrénszerű- en így Válaszol: ..Erdélyi vagyok. Ha egyszer megbántanak, nem tudok megbocsátani.” A kórház munkaügyi osz- ■M' ári előkerül a kartonja. Neve: Z. F-né. Született: 1940. V. 10. Belépett: 1970. XI. 15. Beosztása: segédápolónő. Családi állapota: férjezett. Gyermekeinek száma: egy. — A kislányom Miskolcon maradt édesanyámnál. Harmadszor is férjhez mentem, az uram három gyereket hozott, a; házasságba. Most őket nevelem —, és tanulok. Tizenhat évi egészségügyi munka után iratkozott be Mariann az egészségügyi szakiskolába. Most elsős. További tervei: Befejezni az iskolát, lakást venni és elhozni végre, 10 év után a saját gyerekét... Persze a dolog nem ilyen egyszerű. Például a lakás. (Háromezer jogos igény van e pillanatban is csak a megye- székhelyen !) — Most, sem, vagyok boldog, ne hidd! Elértem, amit akartam, tanulhatom a számomra legkedvesebb hivatást, férjem van. Tűnődik. Elégedetlen? Persze, a '»verek! Azért, hogy „ne legyen magányos” még három gyerek nevelését vállalta. S ' «ion .ezért cserébe a férj nem vállalta volna azt az egyet, Mariann saját kislányát? Három házasságának egyetlen őszinte örömét? Rangnak számít-e asszonynak lenni? Az a nő eevetlen, ősi és megfellebbezhetetlen hivatása, hogy asz- szony, feleség, a „második nem” legyen? Nem hiszem. Ö alighanem igen ... A X. kongresszuson sok szó esett a nőkérdésről. A vitazáróból: „A Központi Bizottságnak van elvi döntése a nőkérdésben. Teljes megvalósulásához évekig kell következetesen dolgoznunk, mert itt nem olyan dolgokról van szó, amelyeket egy hét alatt, egy határozattal meg lehet oldani. A társadalmi igazságosság olyan nagy kérdéseiről van szó, amelyeket ezredévek alatt nem tudtak megoldani. Érthető hát, ha a szocializmusnak is kell erre egy kis idő. De javulni fog a helyzet, aminek vannak már jelei is.” Mikor jutnak el ezek a jelek Mariannhoz is? Jön a pincér. — Fizetünk! RADICS ÁGNES
