Tolna Megyei Népújság, 1971. január (21. évfolyam, 1-26. szám)

1971-01-21 / 17. szám

VasbetonszereUs isontán A Gagarin Hőerőmű'úriás hűtőtornyai meitett toronydarukkal rakják össze az újabb 200 megawattos egység hatalmas acélszerkezeteit. A korábban elkészült két 100-as és az ugyancsak már meglévő 200-as egység után ezzel 600 megawattossá egészül ki a hőéről mű. A következő, harmadik 200-as cg"-,ég — amelynek még csak az alapozása folyik — adja meg a létesítmény végső, 800 megawattos teljesítményét. (MTI foto: Kunkovács László felvétele — KS). • • . Uj szabályosok — régi feladatok T anuár első napján élet- - •" belépett, működik a szabályozók új rendszere. Nem előzte meg hangos hírverés, a szakemberek' számára- szűk­szavú — 'közlönyök' hasábjain közzétett • — rendelkezések, végrehajtási ’ utasítások- • for­májában" Öltött ‘testet : az' .az iránytű, amely terveiket, dön­téseiket, cselekedeteiket a kö­vetkező öt esztendőben alapr vetően meghatározza. Mert az új szabályozó rendszernek ez a ^leglényegesebb vonása; élső’ Ízben kerül sor árra, hogy — az alapelveket tekintve' — a tervidőszak egészét, változat­lan közgazdasági feltételek között dolgozhatják végig a gyárak, vállalatok. Nem szük­séges bizonygatni, hogy a gazdaságirányítási rendszer közvetett formája; az árszabá­lyozás, az adópolitika, a sze­mélyi és vállalati jövedelmek képződésének . szabályozása; a hitelpolitika, s a többi ténye- ző, mint ■ eszköz, bevált. A harmadik ötéves terv teljesí­tése,, a gazdaságban- végbeme­nő folyamatok, s azpk első eredményei — így például; a termelési szerkezet kedvező irányú módosulása — egyaránt igazolják ezt. ' Ha így vari, márpedig így Vbh,T>‘jogosnak tűnhet a "kér­dés: miért volt szükség mégis új szabályozó rendszerre? Egyszerűsítve a felelet: régi feladatainkat — á társadalmi munka' : hatékonyságának nö­velését, a- vállalati tevékeny­ség gazdaságosságának foko­zását, az árak .és a tényleges ráfordítások közelítését — .az új szabályozókkal tökélete­sebben, gyorsabban, a csoport- és a társadalmi érdeket job­ban egyeztetve tudjuk meg­valósítani. Ez indokolta, s hozzátehetjük, sürgette is a változást. jV incs módunk arra, hogy: az új. szabályozási, rendszer részletei^ 'akárcsak címszavakban - is, áttekintsük,' hiszen egy-egy terület, mond­juk az adópolitika, önmagá­ban' is több cikket kitevő vál­tozáson ment: illetve megy £t. Annál inkább feladatunk. hogy rámutassunk a változá­sok irányára, várható hatásá­ra. Arra, hogy az új szabályo­zás;,.rendszer, a gazdasági .re­form eddigi három, .'esztende­jéhez .mérten jobb; feltételeket teremt a gazdaságfejlesztés intenzív Szakaszának kibonta­koztatáséhoz. Az :, árszabályo­zásnál a * tényleges társadalmi ráfordítások és a piaci érték­ítéletek fokozott tükröztetése az árakban, a pénzügyi szabá­lyozásnál - az adómentességek megszüntetése, illetve korlá­tozása, a létszám- és bérgaz­dálkodásban 1 az élőmunkával való takárékosság ösztöhzése „kifizetődővé” tétele — azt bi­zonyítja, hogy az állam szo­rosabb szálakkal köti össze a valós teljesítirtényt és a nyere­séget. Ahogy ezt igazolják a hitelpolitikában végbemenő változások is — például több •'zdálkodó szerv közös beru­házásának. meghitelézése, az erők kőncentrációjá érdeké­ben —■, ahogy az export-im­port szabályozó rendszerének módosulása is. Ez utóbbinál maradva: a differenciáit ex­porttámogatás, az ágazati át­lagnál kedvezőbb. devizakiter­melést .elérő vállalatok adó- vissZatérítésben való részesí­tése, az. import, esetében a népgazdásógilag kedvező vá­sárlások kötöttségeinek és ter­heinek . csökkentése mind- mind világosan mutatja az utat, amelyen járni kell. A z új ' szabályozási Crend- **■ szer a hatékonyság elő­térbe helyezése mellett, s ve­le azonos fontossággal, még egy célf . szolgál: ;a gazdasági növekedés" szilárd egyensúlyi helyzet megteremtésével való­suljon meg. A kettős, de vég­ső soron .megegyező.cél elérése természetesen' nem úgy mégy végbe, hógv automatikusan haj a szabályozási réndsZer, s a vállalatnak: fiincs különö­sebb teendője. Nem titok; hisz’ a legnagyobb nyilvánosság előtt, az országgyűlés negye­dik ötéves tervet elfogadó- ülésszakán, s a párt X. kong­resszusán beszéltek róla, hogy a következő esztendők' nehéz próba elé állítják a vállala- : tokát- A beruházások növekvő hányadának vállalati erőfor­rásokból való finanszírozása, az állami támogatás jnértéké- , nek csökkentése, a visszatéri- .íté^ej^.,korlátozása, „a bérezés­nél a progresszív _ adókulcs alkalmazása jóval többet kö­vetel minden termelői kollek­tívától, mint amennyit a har­madik ötéves terv éveiben nyújtottak. S ezt a többet nem lehet halogatni, nem' le­het' „majd holnap ' nekikez­dünk” alapon várni, remélni. Ahogy áz üj szabályozási rendszer életbelépett január elsején, úgy kell változnia fokról fokra a vállalati tevé­kenységnek is ezekben a na­pokban és hetekben. T dei gazdasági feladata­*■ ink megvalósításának mikéntje — éppen az új sza­bályozási rendszer okán *— döntő mértékben a vállalato­kon múlik, az • ipar, a mező- gazdaság, a kereskedelem, a szállítás egységei csakis akkor felelhetnek meg a velük szem­ben támasztott fokozott köve­telményeknek, ha az év min­den munkanapján tisztán lát­ják teendőiket. Az új szabá-. lyozási rendszer világosan mutatja, mit szükséges elérni, merre kell haladni. A hogyant, a haladás módját minden vál­lalatnak a maga sajátosságait, lehetőségeit alaposan mérle­gelve lehet csak meglelnie. A sikeres start a célbaérkezés ígérete. S ezért döntő, hogy — a természettel, a kemény tél­lel . is küzdve közben — mi történik most, januárban a vállalatoknál, az üzemekben. A január 1971 startja, 1971. pedig a. 4. ötéves tervé.-A régi célok -és az új szabályozók' kombinációja . jó starthelyet, környezetet teremtett. A start és a cél közötti távon pedig ne feledjük el egy pillanatra sem: valamennyien ott va­gyunk a pályán! M. O. Ülést tartott a KISZ megyei végrehajtó bizottsága A KISZ Tolná megyei vég­rehajtó bizottsága tegnap dél­előtti ülésén tárgyalta meg a tagösszeírás és a tagsági könyvek érvényesítésének ta­pasztalatait Hohmann József­nek, a KISZ megyebizottsága titkárának jelentése alapján. A tagösszeírás és tagkönyv- érvényesítés október 1 és de­cember 1 között zajlott, idő­ben kissé megkésetten, de megfelelő előkészítés után és eredményesen. A végrehajtó bizottság ez*- után az ifjúsági mozgalom 1971. első félév politikai, kul­turális és sportprogramjának tervezetét vitatta meg és hagyta jóvá. Végül, de nem utolsó sorban a KISZ Tolna megyei bizottsága mellett mű­ködő társadalmi bizottságok első félévi munkaterveít tár­gyalta meg a KISZ megyei végrehajtó bizottsága, mely tegnap tartott ülését bejelen­tésekkel zárta. Hatyankétezer fiatal „startolhat* az idén a középiskolák első évfolyamaiban A következő napokban, he­tekben a szülőket ás a diáko­kat országszerte tájékoztatják az iskolákban a továbbtanu­lás lehetőségeiről. Az általános iskolákban végző fiatalok közül csaknem 62 ezren folytathatják tanul­mányaikat gimnáziumban és szakközépiskolákban. A peda­gógusok a pályaválasztás idő­szakában megkülönböztetett gonddal foglalkoznak a fizikai dolgozók gyermekeivel, hogy azok képességeinek, érdeklő­dési körüknek megfelelően, kellő számarányban jussanak be a gimnáziumokba, szak- középiskolákba és szak­munkásképző iskolákba. Cél­szerű, hogy a lányok a ko­rábbinál nagyobb számban jelentkezzenek a szakmai kép­zést nyújtó tanintézetekbe. A gimnáziumok elsősorban a körzetükhöz tartozó fiata­lokat kötelesek felvenni, a szakosított tantervű osztályok­ba azonban körzethatárra te­kintet nélkül jelentkezhetnek a tanulók. Azokban a gim­náziumokban, ahol kétszeres, vagy annál nagyobb a túl­jelentkezés, tájékozódó jellegű beszélgetéseket folytatnak va­lamennyi tanulóval. Ez azon­ban nem azonos a felvételi vizsgával, á beszélgetés részt­vevőitől nem követelik meg Yizsgajellegű feladatok meg­oldását. A szakközépiskolai felvételek lebonyolítására a korábban kiadott miniszteri utasítás és a végrehajtást, tartalmazó útmutató érvényes az idén is. A jelentkezési lapon egye­bek közt a hetedikben, vala­mint a nyolcadik osztály első félévében elért átlageredmény szerepel. Ez is bizonyítja, hogy az átlag csupán egy ré­sze a tanulmányi eredményre jellemző adatoknak. Ezzel szemben nagy súllyal esik latba az osztályfőnök által készített alapos, gondos jel­lemzés, mert tulajdonképpen ebből derül ki a tanuló spe­ciális érdeklődése, képességé­nek, fejlődésének iránya, rá­termettsége. Ugyancsak a jel­lemzésben tükröződnek azok a segítő és akadályozó ténye­zők, amelyek a teljesítmény szintjét végső soron megha­tározzák. Az iskolák, a szülők, a diákok tájékoztatásának meg­könnyítésére a Művelődés- ügyi Minisztérium összeállí­totta a középiskolák és a szakmunkásképző iskolák or­szágos címjegyzékét tartal­mazó kiadványt, amelyben megtalálhatók az iskoláztatá­si és pályaválasztási felada­tokról szóló miniszteri utasí­tás legfontosabb fejezetei is. Tájékoztató készült a szak- középiskolákról is. (MTI) Tél az erdőben A tél az erdei munkák jó részének időszaka. Képeink a faddi Lenin Termelőszövetkezet motorfűrészes brigádját mutatják, akik a Duna bolt ága mellett dolgoznak irtáson. Foto: ti. K.

Next

/
Thumbnails
Contents