Tolna Megyei Népújság, 1971. január (21. évfolyam, 1-26. szám)

1971-01-15 / 12. szám

TOLNA MEGYEI VILÁG PROLETÁRJAI EGYÉSŰLJETEK1' B A MAGYAR SZOCIALISTA MUNKÁSPÁRT TOLNA MEGYEI BIZOTTSÁGA ÉS A MEGYEI TANÁCS LAPJA*! XXI. évfolyam, 12. szám ARA: 80 FILLÉR Péntek, 1971. január 15. Az 1971—74 közötti időszak jogalkotási feladatai a Minisztertanács előtt A kortpány Tájékoztatási Hivatala közli: a Miniszter- tanács csütörtökön ülést tar­tott. ,Dr. Ajtai Miklós miniszter­elnök-helyettes beszámolt Mi- lóslav Hruskovic-csal, a ma­gyar—csehszlovák gazdasági és műszaki-tudományos együttműködési vegyes bizott­ság csehszlovák tagozatának elnökével, a Csehszlovák Kommunista Párt Központi Bizottságának titkárával foly­tatott tárgyalásokról. A kor­mány a beszámolót tudomásul vette. Az igazságügy-miniszternek és a Minisztertanács tanácsi hivatala elnökének közös elő­terjesztésé alapján a kormány megtárgyalta a tanácsokról szóló törvényjavaslatot, és úgy döntött, hogy azt az or­szággyűlés elé terjeszti. A Minisztertanács megvi­tatta az igazságügyminiszter előterjesztését az 1971—1974. közötti időszak jogalkotási fel­adatairól. A program első ré­szében az államélet és a szo­cialista demokrácia fejleszté­sét szolgáló jogszabályok sze­repelnek. a második rész a gazdasági építés terén szük­séges jogalkotási feladatokról szól, a harmadik részben pe­dig a lakosság életkörülmé­nyeinek javításával, a közmű­velődéssel és az egészségvéde­lemmel kapcsolatos jogszabály megalkotására, illetve fejlesz­tésére vonatkozó tervek talál­hatók. A kormány a távlati jogalkotási programot jóvá­hagyta, s intézkedett, hogy a jögszabályelőkészítő munkát annak alapján végezzék. Az építésügyi és városfej­lesztési miniszter előterjeszté­sére a kormány elfogadta a Velence-tavi ■ fejlesztési prog­ramot, amelyet az 1969-ben jóváhagyott regionális rende­zési terv alapján dolgoztak ki. A program alapvető célkitűzé­se a gazdaságossági követel­ményeknek megfelelő és mű­szakilag megalapozott javas­lat kidolgozása a tájegység IV. ötéves tervidőszakban törté­nő komplex fejlesztésére. A fejlesztés kiterjed az üdülőte­rület kommunális és egyéb el­látottságának, kulturális szint­jének emelésére, a természe­ti és táji értékek védelmére. A mintegy 100 000 vendég üdültetésének biztosítása ér­dekében szabályozzák a tó vízszintjét, a partot fürdésre alkalmassá teszik, parkosít­ják a környéket, bővítik a ke­reskedelmi és vendéglátóipari hálózatot. A mezőgazdasági és élelme­zésügyi miniszter jelentést tett a kormánynak a Mezőgazda- sági Gépjavító Tröszt és vál­lalatai tevékenységéről. A je­lentés szerint ez év január el­sején a Mezőgazgasági Gépja­vító Tröszt szervezetét úgy korszerűsítették, hogy vállala­tai révén alkalmasabb legyen az alkatrészhiány és a nem megfelelő mezőgazdasági gép­ellátás megoldására. A Tröszt segíti a komplex állattartó te­lepek gépesítését, a termelő üzemek műszaki-anyagi ellá­tását. A gép- és alkatrész- gyártás javításához még to­vábbi intézkedések szüksége­sek. A kormány a jelentést tu­domásul vette. A közlekedés- és postaügyi miniszter előterjesztése alap­ján a kormány ■■ jóváhagyta a dunai hajózásra vonatkozó magyar—osztrák megállapo­dás módosítását. A két kor­mány képviselői kedvezően rendezték a hajósok beutazá­sát, valamint a hajósútlevél felhasználásának egyéb mód­jai*. A Minisztertanács ezután egyéb ügyeket tárgyalt. (MTI) Magyar—svéd építésügyi tárgyalások Budapesten tartotta első ülé­sét a magyar—svéd gazdasá­gi, ipari és műszaki együttmű­ködési vegyes bizottság épí­tésügyi munkacsoportja. A két ország építési, építőanyagipa­ri és lakásügyi kapcsolatainak fejlesztéséről január 11-től 14- ig folytatott tárgyalásokat ma­gyar részről Simor János épí­tésügyi és városfejlesztési mi­niszterhelyettes, svéd részről Gustav Cederwall, Wastman- land megye kormányzója, Svédország építésiparosítási bizottságának elnöke vezette. A megbeszéléseken elhatá­rozták, hogy szorgalmazzák a tapasztalatcserét a levegő- és vízszennyeződés elleni küzde­lemmel, a település-fejleszté­sével, a lakásépítéssel, tehát az emberi környezetnek kor­szerűsítésével, védelmével ösz- szefüggő témákban. A tárgyalásokon megálla­podtak abban, hogy mindkét fél támogatja, segíti a válla­latok kölcsönösen előnyös ter­melési együttműködésének, a különböző építési és építő­anyagipari kooperációnak a létrehozását. A know how és az árucsere növelésére is igénybe vesznek újabb lehe­tőségeket. A két fél érdekei­nek megfelelően — így a ha­zai építőiparnak a negyedik ötéves tervben előírt felada­taival is összhangban — hatá­rozták i meg a közvetlen együttműködés, kooperáció té­máit. Többek között együtt­működést alakítanak ki a ház­gyárak munkájának, a csúszó- zsalus építésnek, a fűtési rendszereknek, a paneles ma­gasházak technológiájának és a közművek építésének fej­lesztésére. Sok lehetőség nyí­lik a könnyűszerkezetes építé­si program meghiúsítását se­gítő szerkezetek, burkoló­anyagok, szerelvények, gépek és különböző berendezések gyártására, beszerzésére ií. Megyei előkészítő konferencia a X. kongresszus anyagának feldolgozásához Önálló gondolkodással, alkotó módon Tolna megyével szemben magasabb a követelmény 1971-re ismét meghirdették a eágómarha-hizlalási versenyt Csütörtökön délelőtt Szek- szárdon, a megye párt, állami, tömegszervezeti vezetőinek, propagandistáinak részvételé­vel megyei előkészítő konfe­renciát tartottak az MSZMP X. kongresszusa anyagának feldolgozásához. A megjelent több, mint száz főnyi hallga­tóságnak K. Papp József, a megyei pártbizottság első tit­kára tartott előadást Társa­dalmunk szocialista fejlődé­se, a munkásosztály vezető szerepe, a munkás-paraszt szövetség, az államélet és a Dr. Ajtai Miklós, a Minisz­tertanács elnökhelyettese, a magyar—csehszlovák gazdasá­gi és műszaki-tudományos .együttműködési vegyes bizott­ság magyar tagozatának elnö­ke és Miloslav Hruskovic, a bizottság csehszlovák tagoza­tának elnöke, Csehszlovákia Kommunista Pártja Központi Bizottságának titkára csütörtö­kön a Parlament gobelinter­mében aláírta az együttműkö­dési vegyes bizottság VIII. ülésszakának jegyzőkönyvét. A bizottság áttekintette az. előző ülésszak óta végzett munkát, s megállapította, hogy a két ország együttműködése dinamikusan fejlődik. Gyors etemben nő az árucsere-forga­lom, emelkedett a kooperáción és szakosításon alapuló áru­forgalom, szorosabbá vált a rnűszaki-tudománvos együtt­működés és kibontakoznak az együttműködés egyéb, új for­mái is, szocialista demokrácia fejlődé­se címmel. Az országost a megyeivel egybekapcsoló, polémikus tá­jékoztatás során felhívta az előadó a figyelmet arra, hogy a kongresszus anyagának tel­jes értékű feldolgozásához, megértéséhez és megértetésé­hez elengedhetetlen az egész és a részletek alapos tanul­mányozása. Fel kell használ­ni hozzá a pártértekezletek, s a taggyűlések helyi értékelé­seit és útmutatásait is. Hang­súlyozta, hogy a kongresszu­son elhangzottakat mindenütt A vegyes bizottság az 1971—75. évi tervek kétoldalú egyeztetésének eredményeire és az ehhez kapcsolódó hosszú le­járatú áruforgalmi egyezmény előkészületeire fordította a fő figyelmet. Részletesen foglal­kozott az ipari kooperáció és a szakosítás eddigi eredmé­nyeivel, ezek ’ továbbfejleszté­sének feladataival. Számos in­tézkedést határoztak el a mun­kamegosztás elmélyítésére, ki- szélesítésére, s kijelölték azo­kat a termelési szakágazato­kat, ahol az 1975-ig terjedő időszakban koncentrált erő­feszítéseket .. akarnak tenni a kapcsolatok bővítésére. Külö­nösen fontosnak tartják az együttműködést a közúti jár­műgyártásban, S'ezen belül a csehszlovák személygépkocsi- gyártó ipar fejlesztésében, ezenkívül a gyenge- és erős­áramú elektrotechnikában, a szerszámgépek. automatikus csomagológépek, élelmiszer­önálló gondolkodással, alkotó módon kell feldolgozni és to­vábbítani. Az öt előadás folyamán he­tenként sorra kerülő megyei előkészítő konferenciákat a megyében követik a propa­gandista tanácskozások, a párttitkári tanfolyamok, hogy — a terveknek megfelelően — az oktatási évad márciusi be- fejeztéig a megyében minden szinten alapos feldolgozást nyerjenek a négy év program­ját magukban foglaló kong­resszusi határozatok. ipari és mezőgazdasági gépek, elektronikus adatfeldolgozó rendszerek gyártásában. A bi­zottság foglalkozott azzal is, hogy a két ország milyen mó­don működhetne együtt a vegyipar egyes fontos ágaza­tainak fejlesztésében. A vegyes bizottság megvizs­gált számos olyan módszert, amelyek segítségével a leg­hatékonyabban valósíthatják meg majd a KGST tagországai által kidolgozandó szocialista gazdasági integrációs progra­mot, a két ország gazdasági együttműködésében. Miloslav Hruskovicot, a cseh­szlovák delegáció vezetőjét. Franíisek Dvorsky budapesti csehszlovák nagykövet társa­ságában fogadta Fock Jenő, a Magyar Népköztársaság kor­mányának elnöke. A csehszlovák kormánykül­döttség csütörtökön délután elutazott hazánkból, (MTI) Az állattenyésztés gyorsabb ütemű fejlesztése, a szarvas­marha-tenyésztés, és főleg a vágómarhaexport növelése ér­dekében a TERIMPEX kül­kereskedelmi vállalat az Ál­latforgalmi és Húsipari Tröszt­tel együttműködve 1971-re is­mét meghirdette a vágómar- ha-hizlalási versenyt. A ver­seny célja, hogy a hizlaló gazdaságok 1971-ben a vágó­marha — élő — exportra mi­nél több és jobb minőségű hímivarú marhát hizlaljanak. Gazdasági adottságaik fi­gyelembe vételével a terme­lőszövetkezetek — több me­gyét csoportosítva — három csoportba soroltak, és csopor­tonként három kategóriába. Az I. csoport első kategóri­ájában 200, a III. csoport el­ső kategóriájában 300 feletti vágómarhát kell átadni. Az egyes csoportok és kategó­riák versenyében annyi mennyiségi pontszámot kap egy-egy termelőszövetkezet, amennyi baby beef, AA, A. és B minőségű vágómarhát az év folyamán exportra át­adott. Ezenkívül az exportra átadott baby beef és AA mi­nőségű hímivarú vágómarha után darabonként 5, A mi­nőség után 4, B minőség után egy minőségi pontot kap a versenyben részt vevő ter­melőszövetkezet. A megyén belüli verseny kategória­győzteseinek díjazása: első kategóriában 50 000, a máso­dikban 30 00, a harmadikban 20 000 forint. A mennyiség és a minőség alapján országo­san a legmagasabb pontszá­mot elérő öt termelőszövet­kezet jutalma egy-egy kül­földi utazás. Az állami gazdaságok ré­szére a versenyt négy terü­leti csoportban rendezik meg: 1. csoport 4300 kh-ig, 2. cso­port 4301—6650 kh-ig, 3. cso­port 66c 1—10 700 kh-ig, a 4. csoport 10.700 kh felett. A csoportokon belüli kategóri­ák: ötszázon felüli, 201—500 között, 100—200 közötti meny- nyiségű hímivarú vágómarha exportra átadása, baby beef, AA, A és B minőségben. Az állami gazdaságok — a ter­melőszövetkezetek verseny- feltételeihez hasonlóan meny- nyiségi és minőségi pontokat kapnak, és a versenyben a sorrendet a végső pontszám dönti el. A kategóriánkénti díjazás — 50 000, 30 000, 20 000 forint — hasonló a tsz-ek díjazásához. Érdemes megemlíteni, hogy Tolna megyét Baranyával, Borsod-Abaúj-Zemplér», So­mogy és Szolnok megyékkel egy csoportba sorolták be, amely a legmagasabb, 300 fe­letti a mennyiségi feltétel. Ez a besorolás ugyanakkor ran­got is jelent, az eddigi vágó­marhaexport-termelés elisme­rését, Aláírták a magyar— csehszlovák együttműködési vegyes bizottság jegyzőkönyvét

Next

/
Thumbnails
Contents