Tolna Megyei Népújság, 1971. január (21. évfolyam, 1-26. szám)

1971-01-13 / 10. szám

......GYBÖttUSTSt' mm* —-p­N ÉPÚJSÁG gZOCiiuSTA M’JHEAfiP&RT TOLSft MEGYEI BZgOTTgAOA £8 A MBPna tMXAC9 UtFlft 1 j *• Kivesző betegségek leggyakoribb halálokok A hatásosabb gyógyító eljá­rások eredményeként a halan­dóság okainak alakulásában lényeges változás következeit be az évtizedekben — állapí­tották' meg a KSH szakembe­rei, tóik az ország népesedési helyzetét vizsgálták. A leg­szembetűnőbb, hogy egyes be­tegségek, amelyek a múltban még a lakosság nagy részé­nek halálát okozták, szinte teljesen eltűntek, vagy igen alacsony arányszámban szere­pelnek a kórlistákon. Például' a fertőző betegségek jelentő­sége a, huszas évek óta egy- tizedére csökkent, s napjaink­ban az összes halálozásnak alig valamivel több, mint 2 száza­lékát okozzák: (Az 1910-es és L9'2Ö.-as években még az el- Kuhytak egyötödének okozta háláját valamilyen fertőző -be­tegség.) Szembetűnő az új­szülöttkor! betegségek és a fejlődési rendellenességek visszaszorulása: az ilyen okok miatt meghaltak aránya 14 százalékról 4 százalékra csök­kent. Az újabb, hatásosabb gyög yel járások elterjedése magyarázza azt is, hogy az eiriésztőrendszeri betegségek aránya a halálokok között 10 Százalékról 4 százalék alá, il­letve a légzőTendszeri megbe­tegedések aránva 14 százalék­ról 5 százalékra mérséklődött. Ugyanakkor az elhalálozások okai között vannak olyan főbb csoportok, amelyeknek jelen­tőségé — főleg az elöregedés, de sok esetbén a korszerű di­agnosztika, a betegségek jobb felismerésének hatására — lé­nyegesen megnőtt. Így pél­dául a keringési rendszer be­tegségei fél évszázaddal ez­előtt még a halálozásoknak csak alig valamivel több mint 5 százalékát okozták és ará­nyuk a harmincas évekre sem emelkedett 17 százalék fölé, napjainkban viszont megköze­líti a 40 százalékot. Hasonló a központi idegrendszerre ha­tó érsérülések — amelyeknek nagy része agyvérzés eredmé­nye — arányának növekedése. 'Ez az első világháború évei­ben még csak 2 százalékát je­lentette a halálozásoknak, je­lenleg évente 15 százalékát okozza. Így együttesen a ha­lálozások több mint 50 száza­léka a keringési és az érrend­szeri * betegségek rovására' írandó. Igen nagyarányú még a daganatok miatti halálozá­sok arányának növekedése. Az első .világháború előtt ezek. is csak a halálozások 2 száza­lékát okozták, napjainkban már körülbelül egyötödét. (MTI) A Holdnak szilárd magja van? Houstonban hétfőn este. megkezdte munkáját a 2. hold- kutatási tudományos értekez­let, amelynek feladata, hogy elemezze- a holdkőzetvizsgá- lataknak és fíz Apollo-űrhajók Által a Holdon hagyott; mű­szerek- m-étéseinck eredmé­nyeit. g-iáf észleletéit elemezte, be­számolt a minden hónapban megismétlődő apró „holdren­gésekről”, amelyek akkor kö­vetkeznek be, amikor a Hold pályáján a legközelebb kerül a Földhöz. Megállt a Duna jege | a határon A Duna magyar szakaszán j három csoportban 2—2 jég­törő hajó tart őrjáratot a fo­lyón, s nógatja, útjára indít­ja „ az időnként parthoz sod­ródott jégtáblákat. Jóval ne­hezebb a dolguk a jugoszlá­viai szakaszon dolgozó jég­törő hajóknak: ugyanis Apa­fin térségében hétfőn mint­egy 15 kilométer hosszú sza­kaszon megállt a jég. A kedd déli jelentések szerint két jégtörő hajó már mintegy IQ kilométeres jégmezőt felszab­dalt, leúsztatott a folyón. Az erősödő zajlás azonban kedd­re ' már közvetlenül a ma­gyar—jugoszláv szakaszon is jégmezőt épített.' Ehhez a 12 kilométernyi jégpáncélhoz azonban addig nem nyúlhat­nak hozzá, amíg lejjebb, te­hát Apatinnál át nem .törték az álló jeget. Jegessé vált á vidék a Bod­rogközben is, ahol a Tisza és a Bodrog téli áradása miatt a talajvizet sem tudták meg­felelő . mértékben elvezetni, s így mintegy 3000 holdnyi te­rületen belvíz keletkezett. Á hideg azonban jeget vont a víz tetejére. Több mint 13 millió köbméter vizet vezettek le, s így a belvíz tetejére fa­gyott jégkéreg elvesztette tá­masztékát, sok helyen, besza­kadt. A töredezett, magasba • terpeszkedő jégtábláktól szin­te „északi sarki’ vidék ala­kult ki. (MTI) Anyakönyvi hírek A bonyhádi- anyakönyvi kerü­letben 1970. december hónapban a kö-vetkező bonyhádi születések, há­zasságkötések és halálesetek tör­téntek : Születések: Buna Johanna, Huf­nägel Anikó, hámok Péter, Kauf_ maxin. József, Blum Zoltán, Csep­pentő Rita, Baricz Dezső, Kovács Claudia, Fókái László, Farka- László,'' Horváth Katalin. Vál Sva ■ Marianna. Házasságkötések: Barabás Z«H- tán—Fozsár Aranka, Mohácsi Jó­zsef Lajos—Szekeres Rozália, B6-' bel Károly—Pankász Agnes, Loch Henrik—Horváth Anna, Szabó Já­nos—K.urucz Margit, Gyenge Fe­renc—Körösi Erzsébet, Kerekes Já­nos—Bogát Ágota, Klem.-r.cz János 1 -aj os—Erős Rozália, Illés Géza Pé­ter—Pálosi Erzsébet, Simon József —Daradics Mária. . Halálesetek: Szalai József, Pan- holczer József, Czinkon János. Nagy Gergeiyné, Csodás Agnes, Sírak Margit, Páífalvi Gyula. Az értekezleten a világ or szagainak 500 tudósa., űrkuta­tási szakembere vesz részi, s mintegy kétszáz előadás hang­zik cl. A hétfői megnyitó ülés szenzációja Sonett kaliforniai tudós bejelentése volt. Sonett állítása szerint az Apollo—12 által a Hold felszínén hagyott, illetve az Explorer—.75 fedél rétén hlold kerüli pólyán ke­ringő két magnetometer mé rési adatainak összehasonlítá­sa azt bizonyítja, hogy a Hold­nak szilárd, „hideg” magja ‘•an. amely feltehetően soha ■nem volt folyékony, ellentét­ben a Föld magjával. A tu­dós véleménye ellentétes a Iforrö Elold” elmélet híveinek érvelésével. Lftham amerikai tudós, aki éazjHqldon hagyott szeizmo­—-------------------------------------­T OLNA HEG VEI NÉPÚJSÁG á .ilagyar Szocialista Munkáspárt wu^ötna ro egyel Bizottsága és a Megyei Tanács lapja Főszerkesztő. FETBITS FERENC. Szerkesztőség• Szekszárd, Mártírok tere 15—W •Telefon: 129—01. izs—61. Kiadja: Tolna megyei Lapküidr vállalat. Szekszárd. Bála tér *. Te’efon: 120—11. 120—10 Felelős kiadó: KATONA JÓZSEF Készül a Szekszárdi Nvomdáhzr Széchenyi utca <8. Telefon: 129—21 Felelős vezető: Széli István Terjeszti a Magyar Posta Előfizethető bármely postahivatalnál és kézbesítőnél fflőösetésl díj egy hónapra SC rt 2M«K-arara s «R MÚZEUMBAN » — Kérem, erre a lépcsőre szíveskedjenek különösen vi­gyázni! (A Wochenpresse karikatúrája) . -íj JANUAR. Névnap; V«roRüi£ A Nap kél 7,38, nyugszik 13 16,lű órakor. A Hold kél 28.18. nyugszik SZERDA 8,40 ófakor. — Valutabeváltás. A VOLÁN szekszárdi utazási irodában 1871. január elsejétől valuta beváltásával is foglalkoznak. Az iroda arra még nem ka­pott jogot, hogy a külföldre utazóknak valutát árusítson. — Eötvös József halálának 100. évfordulója alkalmából a Művelődésügyi, Mifusztériuin, a Magyar Tudományos Aka­démia a Hazafias Népfront, a Pedagógusok Szakszerveze­te, a Magyar Pedagógiai Tár­saság és a Fejér megyei Ta­nács február 2*án emlékülést rendez a Tudományos Aka­démián. Az ülésen a'- haladó gondolkodású államférfi, a magyar realista regényírás el­ső nagy mesterének életmű­vét méltató tudományos elő­adások . Hangzanak majd el. Az évforduló kapcsán a Tankönyvkiadó Vállalat Köt- vös-emlékköfty^ kiadását ter­vezi. — Sportfelszerelések vásárlására háromezer forint támogatást adott a kesztyűgyár sportkörének a Skárr. tóvári Városi Tanács. — A Balatonén 15—20 cen­timéterre „hízott” a jégpán­cél. A vastag jég kedvez a halászoknak és a termelőszö­vetkezetek tagjainak, akik ezekben a napokban töltik meg a jégvermeket. A halász- brigádok tagjai csaknem tel­jes létszámmal a befagyott tavon szorgoskodnak: valami­kór hagyományosnaü: számító téli halászat helyett most valamennyien jégvágással foglalkoznak. Naponta mint­egy 10 vagon jeget vágnak kf és szállítanak partra. — Az idei tél egyik legzordabb, legködösebb napja köszöíitlKr. keddeh Szabolcs—Szatmár inegye lakóira. Mínusz 12 tokos zúzmarái hideggel áthatolhatatlan köd ereszkedett a falvakra és a me­gye székhelyére’. Nyíregyházára, A sűrű köd miatt a' látási viszo­ny-ok olyan rosszait voltak, hogy a gépkocsik még a reggeli órákba.-. is kivilágított lámpákkal közle­kedtek. — A múlt év decembere óta tíz­ezer klsbárány látott napvilágot a, Hortobágyi Állami Gazdaságban, a pusfta különböző részein lévő jii- hászatolcban. Van olyan nap, ami- kor ezernél több a szaporulat, ilyen méretű növekedés még soha vem volt a Hortobágyon. — Az ér első nagyobb hal­fogása a Felső-Tiszán, egy harminckilós harcsa volt. As ebben az időszakban szeren­csés fogásnak számító zsák­mányt az. Alkotmány Hadá­szati Szövetkezet üszalöki bri­gádja ejtette a' zajló Tiszán, KÖDÖS 1DÖ Várható időjárás szerda es­tig: változóan felhős, párás-, többfelé ködös idő, zúzmara- képződéssel. Gyenge, napköz­ben kissé megélénkülő dél­keleti, keleti szél. Várható legmagasabb nap­pali hőmérséklet mínusz X, mínusz 6 fok között Melegedni (és nem jósolni) jöttek ‘ A‘‘ >rf ' « csonttollú madarak Ismert tény, hogy a nyáron hazánkban tartózkodó mada­rak egy része télre melegebb vidékre költözik. Ugyanakkor vannak olyan madarak is, amelyek tőlünk északra fekvő tájakon költenek, de a téli hó­napokban rövidebb-hosszabb időt gyakran nálunk töltenek. Az ide érkező téli „vándo­roknak” egyik jellegzetes kép­viselője a csonttollú madár. Érkezésükről a közhiedelem azt vallja, hogy a madarak erős hideget jósolnak, hosszú, kemény tél várható. A tudo­mányos szemlélet nem osztja ezt á véleményt, a szakembe­rek véleménye szerint tényle­gesen arról van szó, hogy a madarak is érzékenyek az idő­járásra. A zord hideg beálltá­val az északi tájakról mele­gebb éghajlat után kutatva jut., nak el hozzánk és egy ideig tanyát vernek. Különösen ked­venc, helyük .a Mátra és a Bükk között elhúzódó, védettebb völgyvonuiat. Érkezésüket természetesen gyakran követi északi irány­ból hideg áramlat. Erről azon­ban a madarak nem tehetnek semmit, egyszerűen csak ész­lelik a hidegebb északi időjá­rást, de „nem tudnak jósol­ni”. A tetszetős külsejű csont­tollú madarak, — amelyek ne­vüket a szárny tollakon el­helyezkedő csontszerű képződ­ményektől kapták —, egyéb­ként jól érák magúkat hazánk-' ban és szinte minden évben el­látogatnak az ország egyes vi­dékeire, , Eger környékének rendszeres téli lakói. Táplálé­kot gyakran a gyümölcsfákon keresnek. Szívesen fogyasztják á borókamagot, a madár- pecsenye' bogyóit, valamint a galagonya gyümölcsét, Szöul­jukat a meleg hőforrásokkal táplál t* Egér-patakból enyhítik, ahol gyakran fürödnek is. A hideg idő elmúltával ta­vasszal visszatérnek a sarkkört tájakon lévő hazájukba. Minden jó, ha jó a vége Befejeződött Szekszárdon a színházi évad. Jól végződőti. A Kecskeméti Katona József Színház társulata két világhírű darabot mutatott be hétfdn oste T. Williams: Huszonhét fuvar gya­pot é3 Shaffer? Black floniedy-jét. A siker nem maradt el. Miért? . • Két remek egyíelvenáeos/ remek szereposztásban. A Williams darab egyszerű, komikus történetével, kissé eltúlzott figuráival jól szórakoztatott, de a kirobbanó nevetés és taps, inkább a Black Co- tnedynek szólt. Sorsforduló előtt All IVIilier, a még „csóró” szobrász. IV^a estéjre jelentette be érkezését a milliomos műgyűjtő Bamberger, s most kell találkoznia Millernek leendő Apósával is, a gyarmati háború ezredesével. A milliomos vásárlása és az após beleegyezése a há- zásságba, a hírnevet és a biztos jövőt jeleni!. Ara nagy baj történik; rövid/járlát következtében sötétbe borul az egész ház. Sorba megjelennek ázo|c. akiknek nem kellene, s a szobrász mind kínosabb helyzetbe kérdi. j.ázas igyekezettel próbál­nak menj/asszonyáVal jilindent helyrehozni, de a kómikusabbná! komikusabb jelenetek során mé£ j »líbap elromlik minden. A szereplőgárda teljes érőbedöbással szórakoztatóit, kedvvel, színpeí formálták figuráinkat, s a j.’Y.'őére;i ném szűnt a nevetés. A jellem- és helyzetkomikum pontos felismerésé és aprólékos ki­dolgozása egyaránt dicséri Orbán Tibor rendezését és a művészek játékát. Szalontai Mária

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents