Tolna Megyei Népújság, 1971. január (21. évfolyam, 1-26. szám)
1971-01-13 / 10. szám
Az ellopott falu Észrevételek a társadalmi tulajdon védelmével kapcsolatban ' A kongresszus után, , az új tervidőszak elején különösen időszerűnek látszik szólni arról a gazdasági bázisról, amelyet együtt teremtettünk meg, s amely jövő fejlődésünknek is alapja: a társadalmi tulajdonról. Sok kicsi sokra megy Magyarországon a bűncselekmények nagy százaléka vagyon elleni bűncselekmény. Az Országos Kriminalisztikai Intézet adatai szerint a társadalmi tulajdont károsító bűntettek egyre kisebb hányadot képviselnek az összbűnözésben; 1964ben még 27,9 százalékot, tavaly már csak 19,8 százalékot. Elbizakodottságra mégsincs okunk; 1969-ben a társadalmi tulajdont károsító* és leleplezett bűntettek elkövetői majdnem százhetvenmillió forintot vettek el a közösségtől. Lakásonként negyedmillió forinttal számolva, ez hatszáznyolcvan lakás ára, — annyié, amennyiben kényelmesen elhelyezkedhetne egy közepes népességű falu. Azt tudva, hogy a társadalmi tulajdont károsító bűntettek átlagosan negyven százaléka lopás, — két-három évet tekintve akár ellopott faluról is beszélhetnénk. Az imént említett kár sok kicsiből tevődött össze. A bűntettek 61 százalékában az okozott kár 2000 forint alatt volt, s mindösze az esetók egy százalékában haladta meg a százezer forintot. A tettesek zöme Tolna megye eléggé elmaradott volt országos viszonylatban a zeneiskolai hálózat kiépítését illetően. A megye legrégibb zeneiskolája is mindössze 15 éves és hosszú évek óta Tolna megye volt az egyetlen, amelyben egyetlen zeneoktatási intézmény működött. Az 1971. évi költségvetési tárgyalások során önálló előirányzatot kapott Dombóvár város és Bonyhád nagyközség is, az eddigi fiók-zeneiskola működésére. Dombóvárott már 1970. szeptember 1-ével kinevezték az iskola új igazgatóját, Lányi Péter zongora- tanár személyében. Bonyhádon pedig az év első napjaiban nevezte ki a megyei tanács művelődésügyi osztálya Szakács Zoltánnét, a zeneiskola igazgatójául. A két új, önálló intézmény az első években komoly nehézségek előtt áll. Ebből a szempontból a dombóvári intézmény van a nehezebb helyzetaz eltulajdonított értékeket közvetlenül használta saját céljaira. A főváros egyik nagy gyárában minden ötödik üzemi tolvaj saját házának csinosítására, korszerűsítésére fordította az ellopott tárgyakat. 1968—1969. tényeit vizsgálva úgy. találjuk, hogy főként az iparban akad tennivaló a társadalmi tulajdon védelmének megszilárdításáért. A társadalmi tulajdonban esett kár 23,4 százaiéira jutott 1968-ban az. iparra — 1969-ben már 32,5 százaléka. A mezőgazdaságban ugyanekkor 30 százalékos javulás észlelhető. Erkölcsi bizonyítvány nélkül Arra gondolva, hogy l>ün~ tetőpolitikánk középpontjában a megelőzés áll, szükséges a bűncselekmények elkövetését lehetővé tevő okokkal foglalkoznunk. .. A legközvetlenebb okok — magától értetődően — az emberben rejlenek. Lényegesnek látszik ezt kimondani, hiszen jócskán akadnak, akik megfeledkeznek erről az egyszerű igazságról. Ha másként lenne, aligha történhetne meg, hogy minden negyedik sikkasztást és majdnem minden második csalást olyan személy követi el, akinek erkölcsi bizonyítványra volna szüksége munkaköre betöltéséhez. Ez figyelmeztet arra, hogy az ilyen állások betöltésénél nagyobb körültekintést kívánatos tanúsítani. Az előbb említettek zömmel olyan emberek, akik korábban már elkövettek vaben, mert. megoldatlan az intézmény elhelyezése. Eddig főleg a művelődési ház adott otthont az intézménynek, de számos más helyen is folyik az oktatás. Bonyhádon 1—2 éve a községi tanács a járási könyvtár épületében adott helyiségeket a zeneiskola számára. Itt lényegesen kulturáltabb körülmé- * nyék. között folyik a munka, mint Dombóvárott. Meggyőződésünk, ..hogy Dombóvárott is a város vezetői mindent megtesznek, majd annak érdekében, hogy megfelelő elhelyezést biztosítsanak a fiatal intézmény számára. A két új, önálló intézmény lehetőséget nyújt további fiók- intézmények szervezésére. A bonyhádi iskolának Mázán, a dombóvárinak Tamásiban máris van fiókintézménye, a továbbiak során pedig minden bizonnyal újabb fiókintézmények létesülnek majd a bonyhádi és a dombóvári járásban, gyón elleni bűncselekményt, — tehát abban a munkakörben, amelyben 'ismét bűnöztek, alkalmazni sem lehetett volna őket. Nem ritka jelenség, hogy a megkárosított vállalatnál a törvényes felelősségrevonást segítik ugyan, ám, a történtekről „kifelé” igyekeznek minél mélységesebben hallgatni. Ezzel ártanak. Ártanak, hiszen a bűntett felderítésének ismertté válása, a felelősségrevonás elkerülhetetlenségének tudata másokra is visszatartóan hat. Ennek a meggondolásnak alap. ján teheti kötelezővé a bíróság az ítélet közzétételét a sajtóban, vagy rendelheti el egyes szabálysértési határozatok szőkébb körben történő publikálását a szabálysértési hatóság. Ismerünk ipari és mezőgazda- sági nagyüzemeket, amelyekben — álszemérmesség nélkül kifüggesztik a hirdetőtáblára a bírósági határozatokat. A bűnözés megelőzése nem kizárólag rendőri és bírói feladat, hanem/— többek között — gazdasági vezetőké is. Ezt segíti a nyomozóhatóságok úgynevezett szignalizációs, — a bűncselekmény elkövetését elősegítő okokat feltáró tevékenysége. Javult ez a munka az utóbbi években, A becsületesség légköre Napjainkban két olyan tényező hat, ami növeli á társadalmi tulajdont károsító bűntettek elkövetésének veszélyét. Az egyik az a munkaerő- mozgás, amelynek méretei már túlnőttek a kívánt kereteken, s amelynek következményeként kétes elemek sokasága Is vándorol üzemről üzem- ’ re. Aligha . kell, .bjjonygatni, '.hogy a Tégeny vesebb kezű tolvaj is igyekszik új helyén a legkedvezőbb színben feltűnni. S az embereknek nem az a legfőbb gondjuk, hogy a jövevény elemel-e egy kombinált- fogót, villanyfúrót... Sajnos, sokan azt sem látják meg, amit látnak. Hogyan vélekedjünk — például azokról —, akik nem győzték dicsérni egyik munkatársukat, mivel a fizetését az utolsó fillérig hazaadta, ám tudták róla, hogy igen költséges szórakozásnak hódol? Csak akkor, amikor ez az ember a vádlottak padján ült, csak akkor jutott eszükbe, hogy pénzforrása — vállalati pénz volt. A következetes és lelkiismeretes ellenőrzés mellett a becsületesség légkörének ápolása rendkívül fontos a társa- dalrfti tulajdon megvédéséhez. Ebben az atmoszférában elképzelhetetlen, hogy apránként falvakat lopjanak el a bűnözésre hajlamos emberek. BORVÁRÖ ZOLTÁN •• • önálló lett a dombóvári és a bonyhádi zeneiskola Óránként 4300 tonna föld ct, illetve honi okai mozgat meg a felvételen látható japán gépóriás, amelynek egyes részeit szállítószalagok kötik össze. A hatalmas géprendszer ás, rakodik, szállít és lerakja terhét, s mindezt kevés emberi munkaerő, alacsony üzemeltetési költségek és rövid munkaidő mellett. " Foto: UPI—MTI—KS) — __________________________.___,___— E gy nap a Pajtásnál Tíz vidéki és tíz budapesti tudósítóját hívta meg a Pajtás újság a téli szünidő utolsóelőtti napjára. A szerkesztőségben az újságírók bepillantást adtak a lap műhelytitkaiba. Vasvári Ferenc az újság főszerkesztője köszöntött mindanhyiónkat, majd Szabó Ferenc a Magyar Úttörők Szövetségének főtitkára Varga Mártának, a Pajtás egyik vidéki tudósítójának „kiváló úttörő” érmet és emléklapot adott át. Megtudtuk azt is, hogy több újságíró és külföldi tudósító közül néhányan — például Sugár András, Kulcsár István — is úttörőriporterként kezdték munkájukat. Füleki János elmesélte, hogy Sugár András még úttörőriporter korában elhatározta, hogy interjút készít egy fontos beosztású elvtárssal. Az előszobában nagynevű riport?rek várakoztak, de amikor meghallotta, hogy egy kis út-» törő szeretne vele beszélni, soron kívül behívta. Az interjé több mint fél óráig tartott. A levelezési rovat két munkatársa azokról a tudósítókról beszélt, akik szorgalmas munkával érdemelték ki a szerkesztőség dícséretét. Elmondták, hogy minden „levelező úttörőnek” nagyon örülnek és szívesen veszik írásaikat Szifferszky Béla az újság útjáról beszélt Elmondta a kézirat útját. Ezután egy olyan Pajtás újságot kaptunk kézhez, mely még friss nyomdaillatot árasztott. A hátlapon nagy örömmel bukkantam egy „hazai” cikkre: „Fenyőfaünnepély Szekszárdon.” Az ankét végén ajándékokat kaptunk és így búcsúztál* tőlünk: A viszontlátásra, Müller Erzsébet. , A közlekedés ifjií őrei A Szekszárd városi úttörő- elnökség 1970. októberi határozata alapján megalakult a város négy iskolájának rátermett pajtásaiból a városi közlekedési raj. Minden iskola 18 fővel képviselteti magát. A raj kéthetenként tart foglalkozásokat, amelyet a rendőrség közlekedési alosztályán tartanak. A raj vezetője: Re- hák Róbert csapatvezető. Töllősy Kálmán rendőrőrnagy patronálja a közlekedési őrsöt Január 5-én én is ott vol- . tam a Tolna megyei főkapitányság közlekedésrendészeti alosztéüyán, ahol Töllősy Kálmán őrnagy elmagyarázta a pajtásoknak a közlekedés „esinját-binját”. — Szívesen foglalkozom a gyerekekkel, és különösen nagy gondot fordítok a kocsi- úton való szabályos átkelés-, re. — mondja az őrnagy elvtárs. —- Látom, alsó tagozatosok is vannak. Ök is részt vesznek a raj munkájában? — Akik most jelen vannak, nem a közlekedési raj tagjai. A BM-napköziből hívtuk meg a pajtásokat, mégpedig azért, mert minden gyereknek szüksége van közlekedési aíapis- meretekre. Tegnap is rendeztünk egy filmvetítéssel egybekötött előadást. — Kérem őrnagy elvtársat, mondjon valamit a raj munkájáról és a foglalkozások; céljairól. — A raj tagjai egyelőre tanulnak. Az oktatás befejezésével levizsgáznak, s majd ifjú közlekedési rendőrök lesznek. _ ?? — A vizsga után úttörőink közel annyi ismerettel rendelkeznek majd, mint egy gépkocsivezető. Tervezzük, hogy úttörőrendőr egyenruhát is beszerzőnk nekik. Fő célunk, hogy a pajtások segítségével a többi gyerekeket is megtanítsuk a helyes közlekedésre. —■ Marton Pálné tanárnőtől, a városi úttörőtitkártól csupán egy dolgot kérdezünk meg. — Mikor készül el a közi»» kedési park? — Sajnos pontos időt nem tudok mondani. Szeretnénk, ha az építési munkák nyáron befejeződnének. NAGT VIKTOR Ifivezetők klubja a Garay gimnáziumban Szerda délutánonként jókedvű lányok és fiúk népesítik be Szek- szárdon a Garay ' gimnázium egyik osztálytermét. Vajon miért gyülekeznek itt ezek a fiatalok, mi tartja össze őket? Ezt kérdeztük tőlük, s a kapott válaszok egybehangzóak: — Valamennyien ifivezetők vagyunk. Néhány éve még mi is az általános iskola padjaiban ültünk és nagyon megszerettük az úttörőéletet. Mint rajvezető-helyettesek tértünk vissza régi iskolánkba, ahol a ránk bízott pajtások számára igyekszünk színes, érdekes úttörőéletei biztosítani. Az ifiklubba meg azért járunk, hogy ehhez a munkához kapjunk segítséget és támogatást. Äs kapunk is. Az ifiklub vezetőjét, Tápai Vi- dornét kérjük, mondjon valamit a klub történetéről. — A klub múlt év októberében alakult 20' fővel. Igyekszünk változatos programot biztosítani lá- t-Og a tóinak. - így például bemutató raj zfoglalk ozást tartottunk, ami- nek nagy . sikere volt. A klub tagjaival megismertettük az úttörőélet alaki formaságait, dalokat, játékokat tanultak. A megyei fenyőfaünnepélyen pedig már, mint rendezők szerepeltek„ — S’ hogy mik a terveink? A közeljövőben egy pszichológiai előadást fognak hallani a gyerekek, hiszen az úttörőkkel foglalkozóknak szükségük van az ilyen isleretekre is. Tervezünk egy farsangi összejövetelt is, tavasz- szál pedig Magyar egr egyen kétnapos túrával egybekötött próbái3 adnak számot a klub tagjai elsajátított ismereteikről. Sok sikert kivártuk további munkájukhoz. Rehák Róbert csapatvezető Népújság 1S7L január 13,
