Tolna Megyei Népújság, 1970. december (20. évfolyam, 281-305. szám)

1970-12-11 / 290. szám

S. ÁLTALÁNOS ES ALAPKÖVETELMÉNYEK

a) Védőképesség:

A lakosság kollektív védelmét szolgáló óvóhelyek

Az V. osztályú óvóhelyet úgy kell megtervezni és megépíteni, hogy az alábbi külső hatások ellen védelmet nyújtson:

— Magfegyver földi, vagy légi robbanásakor — a talaj felszínén keletkező és gördülő lökéshullám meghatározott — 0,3 kg/cm2 csúcsértékű lökéshullám nyomása, mint alapterhelés ellen; az óvóhely fölött, vagy közelében levő épület összeomlása során az óvóhelyfödémre jutó törme- lékteher nyomása ellen; a robbanáskor keletkező és maradó radioaktív sugárzás ellen, oly mértékben, hogy az óvóhelyen kívül szabad térben várható sugárdózist a belső terekben legalább 50-re csökkentse; vegyi és biológiai harcanyagok hatása ellen; az óvóhely közelében, vagy felett keletkezett por, tüzek, hő-, és füstgázok hatása ellen, teljes elzártság esetén két óra időtartamig.

b) Az óvóhely befogadóképessége:

Ipari és egyéb üzemek esetében legfeljebb 300 fő lehet Ha a létszám ennél nagyobb, két különálló óvóhelyet kell tervezni. A befogadóképesség alsó határa nincs megszabva, viszont ötven fős befogadóképesség alatt már gazdaságtalan az építkezés.

c) Egyéb előírások:

Az óvóhelyek építésekor mindenütt elsőrendű szempont, hogy az előírt védőképesség mellett az építkezés lehetőleg gazdaságos legyen. Ennek érdekében a szabványos megoldásokon túlmenően több szintes, vagy előregyártott elemekből készült, valamint az úgynevezett kettőscélú óvóhelyek építése is megengedett.

2. TELEPÍTÉS

a) Általános elvek:

Óvóhelyet lehet építeni bármely szintszámú, újonnan épített épület alá, ha a következőkben ismertetett előírásoknak megfelel. (Lehet építeni meglevő épület alatt is, ha a műszaki adottságok hasonlóan megfelelnek az előírásoknak.)

Az óvóhely padlószintje legfeljebb 40 centivel süllyeszthető a talajvízszint alá, a későbbiekben meghatározott szigetelési feltételek betartása mellett. Nem szabad óvóhelyet telepíteni árterületre, vagy mesterséges tavak, víztárolók gátszakadása következtében elárasztható területre.

b) Épület alatti telepítés

elvei:

Az épület alatti óvóhely födémének alsó síkja általában a környező terepszintnél alacsonyabban legyen. Amennyiben a talajvíz, vagy egyéb körülmények nem engedik meg, az óvóhely födém alsó síkja 150 centivel emelkedhet a környező terepszint (járdaszint) fölé.

Ha a födém síkja a terepszint fölé emelkedik, akkor földfeltöltést kell alkalmazni, 0,8 méteres koronaszélességgel és 1:2 hajlású rézsüvei.

Az óvóhely födémé feletti

épületrész emeleti födémén nem lehet 500 kg, vagy ennél nehezebb terhelés (gép,

páncélszekrény). óvóhely födémnek még erősítéssel sem alkalmasak a béléstestes, sűrűbordás födémek („Újlaki”, „Bohm”, „nádcellás”), továbbá a salakbetonból, vagy porózus betonból készült, valamint típusgerendák közé épített. t.égiatálcás födémek.

o) Különálló óvóhely telepítési elvei:

Különálló óvóhelyet lehetőleg olyan szabad területen kell kijelölni, ahol a megközelítési feltételek a legkedvezőbbek, és ahol a földben közművezetékek nincsenek.

Az óvóhelyek lehetőleg romhatáron kívül, de az épülettől legalább 7 méterre épülhetnek. (Romhatár a párkány- magasság fele.)

Az épületen kívüli óvóhely födémének felső síkja a környező terepszint alatt 0,60 méter mélységben legyen, és a födémet a terepseintig fel kell tölteni. Ha ez a követelmény műszaki okok miatt nem tartható be, akkor a födém alsó síkja legfeljebb a belmagasság fél értékével emelkedhet a terepszint fölé, ekkor azonban — V. osztályú védelem esetén — legalább 60 centi vastag, tömörített földfeltöltést kell készíteni. A feltöltés koronaszélessége az oldalfal külső szélétől mérve

0.80 méter legyen. A rézsű hajlásszöge a legminimálisabb, legfeljebb 1:2 hajlású legyen.

3. AZ ÓVÓHELY

HELYISÉGEI

Védelmi venal:

Védelmi vonal alatt azoknak a határoló szerkezeteknek a kontúrját értjük, amelyek biztosítják a bentlévő személyek és berendezések védelmét, a mértékadó támadó fegyver alkalmazása esetén.

b) Gáczárósági vonal:

Gázzárósági vonal alatt a létesítmény gázzáró szerkezetének kontúrját értjük, amely a létesítmény belső (tiszta) légterét a külső (szennyezett) légtértől elszigeteli. A gázzárósági vonal egybeeshet a létesítmény védelmi vonalával, vagy azon belül Séíyé^édik el.

c) Bejáratok:

Minden óvóhelyet megfelelően méretezett és gyors fel- tölthetőséget biztosító bejárattal kell ellátni. A bejárat alatt tulajdonképpen bejárati helyiségcsoportot kell érteni, amelynek első tagja a légzsilip, második tagja a gázzsilip. A légzsilip célja az, hogy a- óvóhely belső tereit megóvja a külső térben keletkezett nagy légnyomás romboló hatásától. A légzsilip határoló falába kerül a bejárati ajtó (védőajtó), ennek tengelyére merőlegesen álló tengellyel kell beépíteni a gázzsilipbe vezető gázzáró és légnyomás- álló ajtót. Légzsilipet az óvóhely valamennyi bejáratához, építeni kell.

A gázzsilip rendeltetési* hogy kapcsolatot létesítsen a légzsilip és a belső terek között és fokozza a gázbiztos lezárás hatékonyságát. A zsilipek méreteinek megállapításánál figyelembe kell venni az alkalmazott ajtók méreteit, illetve az óvóhely befogadóképességét. 85x185 centiméteres ajtók esetén a zsilipek legkisebb mérete 1,40x1,40 méter, 100x185 centis ajtóknál pedig 1,75x1,75 méter lehet.

A gyors levonulás biztosítására a bejárati helyiségcso- nort ajtóinak szélességét az alábbiak szerint kell megválasztani :

— 200 fő befogadóképességig elegendő a 85 centis szélesség,

— 250 fő befogadóképessé gig elég a 100 centis szélesség.

d) Vészkijáratok:

Minden óvóhelyet vészkijárattal kell ellátni. A vészkijáratot úgy kell elhelyezni, hogy a bejárattól a lehető legtávolabb legyen.

e) Tartózkodó terek:

A tartózkodó terekben helyezzük el az óvóhelyen védelmet kereső személyeket. A tartózkodó tereket úgy kell tervezni, hogy a bennlévök kétharmad részének ülőhelye, egyharmad részének fekvőhelye legyen. Amennyiben arra lehetőség van, külön ülőhelyes és külön fekvőhelyes tartózkodó tereket kell tervezni. A csak ülőhelyes tartózkodótérben az egy főre jutó alap- terület 0,45—0,50 négyzetméter legyen. Egy belső tér legnagyobb befogadóképessége 75 fő lehet.

Az ülőhelyes tartózkodó tereket padokkal kell berendelni. A csak fekvőhelyekkel berendezett tartózkodó terekben az egy főre jutó alapterület 0,60x1,80 méter legyen.

f) Mosdó- és WC-helyiség:

Amennyiben a szennyvízelvezetése gravitációs úton megoldható, WC-csoportot kell elhelyezni. A közcsatornába való bekötés lehetőségének biztosítása céljából megengedhető a WC-helyiségek padlószintjének emelése is. Általában 25 főre kell egy WC-csé- szét biztosítani, a fülke legkisebb mérete 0,80x1,30 méter. Ha az óvóhely csatornázása nem oldható meg, akkor szabványos tőzegszórós ürszé- ket (TC) kell tervezni. A helyszükséglet ugyanaz, mint a WC-nél, és ugyancsak huszonöt főként kell 3—1 ülőkét számítani.

4. SZERKEZETI

ELŐÍRÁSOK

a) Belső magasság:

Az óvóhely helyiségeinek belső magassága legalább 2,20, és legfeljebb 2,5 méter lehet Alulbordás födémek, mestergerendák. és a szellőztető berendezések csővezetéke alatt a szerkezetek és tartozékaik legalsó pontjának magassága a padlószinttől 1,90 méternél alacsonyabb nem lehet.

b) Födémek.

Az ővóhelyfödém iesztávdt- ságát öt méternél szélesebbre tervezni gazdaságossági szempontból nem ajánlatos. A monolit vasbeton -födém lemezének vastagsága 15 centi legyen. Épület alatti — V. oezA légtérben szűk lett a hely,

mondják a pilóták.

Különösen feszült a helyzet a repülőterek körzetében, az úgynevezett „légi dobozokban”, ahol a felszállások és a leszállások szigorú szabályok szerint történnek.

Ezt a problémát a le- ningrádi elektrotechnikai és hírközlési egyetem televíziós tanszékének tudósai sikeresen megoldották. Találmányuk egy eiektror.- su górcső, forgatható képernyővel, amelyen konvertálás kép (fekete-fehér, vagy színes) látható három dimenzióban, magasságban, szélességiben és mélységben. A kép minden oldalról alaposan meeszemlél- •'.ctő. A tudósé'- berendezésűit sztereo trónnak nevezték el. A .sztereóiról! rendé!fegígíg B

tályú — óvóhelynél minimum 15 centis salakf eltöltést kell alkalmazni a födémlemez fölött. Az óvóhelyfödémek alsó síkját vakolni nem szabad, csupán meszelni.

c) Falak.

Az óvóhelyet határoló külső teherhordó falakat öt méterenként merevítő fallal, vagy pillérrel kell megtámasztani. A falak készülhetnek vasbetonból és téglából. A téglafalazatot csak áztatott egész téglából, legalább H 25-ös habarcsba rakva, a függőleges hézagok teljes kitöltésével kell tervezni és építeni. Vakolni nem szabad, csupán cementes habar- csos bedörzsölést és meszelést kell alkalmazni. Az áthatolás ellen védő legkisebb falvas- tagság vasbetonból 15 centi, téglából 25 centi.

5. SÚG ÁB VÉDELEMI

Az óvóhely védőszerkezeténél a léglökés hatása elleni méretezésen kívül figyelem! kell venni a védőszerkezet áthatoló sugárzás elleni mérete zését is.

Azokban az esetekben ha másként nem lehetséges, a védőszerkezet gamma-sugárzással szembeni védelmi tulajdonságát úgy fokozzuk, hogy vagy növeljük a beton vastagságát, vagy pedig a beton sugárvédelmi képességét fokozzuk, nehéz adalékanyagok — vasérc, hulladékvas, stb. — alkalmazásával. Az óvóhelyépítési munkáknál alkalmazott építési anyagokkal kapcsolatban a következőkre kell figyelemmel lenni:

a) A gamma-sugárzás hatékony gyengítése érdekében a védőszerkezet anyagának nagy térfogatsúllyal kell rendelkeznie.

b) A neutron-sugárzás gye«.

gíiése céljából az anyag összetételében kellé mennyiségű vegyi elemnek — szilícium, kalcium. alumínium — kell lennie.

c) Az indukált radioaktivitás keletkezési veszélyének csökkentése céljából az anyag ösz- szetételébe tartozó vegyi elemeknek kis sugár-befogadási tulajdonsággal kell rendelkezői,

A lenti követelményeknek a beton felel meg, és a talaj, a legteljesebb mértékben: elég nagy térfogatsúllyal rendelkeznek, főként könnyű vegyi elemeikből állnak és elegendő mennyiségű kötött és szabad nedvességet is tartalmaznak Ambrus István a*, őrnagy

repülőgépeit Mszolgálása. Erinek az eszköznek a felhasználáséval a repülés*, irányító diszpécsernek nem szükséges képzeletben a sík képet térbelivé alakítani. Teljes információval rendelkeznek a repülő objektumok tárbeli elhelyezkedéséről.

A tudósok véleménye szerint a sztereo trón alkalmazásának nagy lehetőségei vannak a navigációs szolgálatban az automatikus rávezetésben és a repülő szerkezetek és a hajók tájékozódásának megkönnyítésében. Az objektumnak a sz.tereotrónban látható, fényes és színes képe nemcsak azt teszi lehetővé, hogy értékeljék a megadott iránytól való eltérés.. hanem a cfe jaggajjisét is zöeg.«ssaüii^si i v.

Kiválóak

Szántai János, a Szekszárdi Körzeti Sütőipari Vállalat igazgatója, üzemi önvédelmi parancsnok, a polgári védelem megyei törzsében húsz év óta lát el szolgálatot. A fegyveres erők napján a honvédelmi miniszter Honvédelmi Érdemérem 20 év után kitüntetéssel jutalmazta eddigi munkáját.

Barátit Ferenc, Tolna vb- titkára, a község pv-törzs- parancsnoka. a légoltalom. majd a polgári védelem szervezetében elismerésre méltóan dolgozott és segítette, szervezte a 15 órás tájékoztató oktatást. A Honvédelmi Érdeméremmel húsz éven át végzett munkája elismeréseként tüntették ki.

Kiss Antal, a szekszárdi járás állat- és növényvédelmi szakszolgálatának parancsnoka tíz év óta. A szakszolgálat megszervezésében, irányításában végzett munkáját ismerték el a Honvédelmi Érdemérem 10 év után kitüntetéssel.

Szabó Jánost, a polgári védelmi műszaki-mentő szakszolgálat tamási járási parancsnokát eddigi munkája elismeréseként a Honvédelmi Érdemérem tíz év után kitüntetéssel tüntették Itt,

4 sztereotron, a légtér szabályozója