Tolna Megyei Népújság, 1970. december (20. évfolyam, 281-305. szám)

1970-12-11 / 290. szám

rftimvt A NICPUJSAG MCLLCKLCTC A Vöröskereszt egészségügyi szakaszainak kiképzési tapasztalatai A polgári védelmi egészség- ügyi szakaszok továbbképzé­sét a korábbi gyakorlathoz ha­sonlóan az Intézkedési Terv alapján szerveztük meg és hajtottuk végre. Az intézke­désben szereplő értékelés két lényeges hiányosságra mutatott rá, amely megyénkben is jel­lemző. Ezek: a parancsnoki ál­lomány ismereteinek hiányos volta és a beosztottak munká­jában a bizonytalanság, a gya­korlatlanság. 1970, évi kikép­zésünkben igyekeztünk e két hiányosságot csökkenteni, meg. szüntetni. Megyei és járási ve­zetőségeink szerint a záró­gyakorlatok és a megyei ver­seny tapasztalatai alapján a fej­lődés kétségkívül tapasztalható volt. A parancsnoki állomány to­vábbi ismereteinek bővítésé­hez feltétlen indokolt lett vol­na a parancsnoki továbbkép­zés megtartása. Az 1970. évben ismételten kiegészítettük szakaszaink lét­számát és új erőket vontunk be a kiképzésbe az indokolt felmentések révén is. Néhány községben — példái Medinán, — olyan nagymértékű volt a csere, részben a jogtalan be­osztás, másrészt az indokolt felmentés alapján, hogy to­vábbképzést a rendelkezések értelmében nem tarthattunk. Ezért 1971-ben ezeket a sza­kaszokat alapkiképzésben ré­szesítjük. Ellenőrzéseink során azt is megállapítottuk, hogy néhány helyen egyáltalán nem voltak tartalékok, mert félreértették a ren­delkezéseket. Azóta — javaslatunkra — min­den községben jelöltek ki tar­taléknak három-négy személyt. A legnagyobb fluktuáció Szekszárdon volt. A munka­helyváltozásokkal arányos mér. tékben állandóan cserélődik a létszám. Tartalékokról egyál­talán nem beszélhettünk eb­ben az évben. A szakaszok je­lenleg is hiányosak, új beosz­tásokat kell végeznünk, kiegé­szítenünk a létszámokat. Megyei átlagban az egész­ségügyi szakaszok létszámá­nak cserélődése 10—15 száza­lékos volt, amely szerintünk indokolt. 1970-ben megalakul­tak az új szakaszok. A beosz­tások megtörténtek, de sajnos, azóta velük senki sem foglal­kozott. így az 1971. évi alap- kiképzés megkezdése előtt na­gyon komoly szervezőmunkát kell végezni. Az 1970. évi továbbképzést a korábbi évek tapasztalatai alapján szerveztük meg. Me­gyei értekezleten vitattuk meg — a megyei törzs, a járási fő­orvosok. járási Vöröskereszt­titkárok részvételével— a ki­képzés tapasztalatait. Majd já­rási értekezleteket szerveztünk, hasonló módon n körzeti orvo­sok, a községi Vöröskereszt­titkárok és a szakaszparancs­nokok bevonásával. Utána kezdődött meg a to­vábbképzés. Sajnos, a késői kezdés nem kedvezett a be­osztottaknak. Nyolcvan száza­lékuk ugyanis a mezőgazda­ságban dolgozik, így sokszor nehéz volt össze­egyeztetni a továbbképzés idejét, a fontos mezőgazda- sági munkákkal. A korábbi években a tovább­képzés befejeződött a téli hó­napokban. amely a megjele­nés szempontjából előnyösebb volt. Ezért 1970-ben a kikép­zettek aránya csökkent, annak ellenére, hogy szervezeteink •nagyobb - súlyt helyeztek arra. hogy a kiképzés sikeresen le­bonyolódhasson. Az ellenőrzés is jól szervezett volt. Sok he­lyen végeztek ellenőrzést ve­zetőségi tagjaink, a PV- parancsnokság és a szolgálat­parancsnokság közreműködésé­vel. A továbbképzést néhány köz­ség kivételével határidőre be­fejeztük. Kocsolán és Alsó- nánán kétszer kellett megszer­vezni a zárógyakorlatot, mert kevesen jelentek meg, Mado- csán csaknem „elfelejtették” megszervezni a továbbképzést, ezért ezeken a helyeken a ha­táridőket túlléptük. A nyári időszakban végrehajtott to­vábbképzés viszont kedvező volt, a zárógyakorlatok szem­pontjából. Jó időben min­denütt a szabadban tartották a zárógyakorlatot, (amelyet télen nehéz megtartani). Több órán keresztül gyakorolhatták a ta­nultakat. Pár helyen; Bátán, Bátaszéken kör­zeti versenyt rendeztek, melyen részt vett a két báta- széki, azonkívül az alsónyéki, a bátai szakasz is. Véleményünk szerint helyes volt ez a kezde­ményezés, a jövőre nézve is, amely anyagiakat egyáltalán nem igényelt. A zárógyakorlatokon a há­romtagú bizottság mindenütt részt vett és a tapasztalatok alapján igen kedvező benyo­másokat szereztek. A tovább­képzés legjobban szervezett volt a dombóvári járásbap. Ez minden tekintetben (megjele­nés. tartalmi munka) megmu­tatkozott. A leggyengébb Szek- szárd város volt, de a paksi járásban is sok problémával találkoztunk. A sikeres továbbképzés záró. akkordja az október 18-án megtartott megyei verseny volt. A megyei versenyben hat sza­kaszunk vett részt, a járások első helyezettjei. A versenyt megtekintették a megye párt-, állami, tömegszervezeti veze­tői, a polgári védelem és más katonai alakulatok parancs­nokai, egészségügyi szakembe­rek, akik a résztvevő szaka szók munkájáról általánosság­ban igen elismerően nyilat­koztak. Közös megállapításunk a ver­seny értékelése után, hogy az idei továbbképzés sike­re főleg a gyakorlat te­vékenységén mérhető. Sza­kaszaink szakmailag is jól végezték a sérültek ellátá­sát és szakasz-kötelékben is jól dolgoztak. Javult a parancsnokok irá­nyító munkája. Az is lemér­hető, hogy a továbbképzésben jól alkalmazták a filmet, az AMBU-fantomot és egyéb esz­közöket. A verseny hiányossá­gokra is felhívta a figyelmet, például nem használták a horttegyvivők a hevedert a sé­rültek szállításakor. Más ese­tekben ugyan igénybe vették a sérültszállításhoz, vagy pl. so­kan nehezen bírták huzamo­sabb ideig a gázálarcot, amely azt bizonyítja, hogy keveset gyakorolták, még a legjobbak is. Az is tény, hogy a tovább­képzés két órát biztosított erre. Ez időben kevés volt, annál is inkább, mivel öt gáz­álarcot tudtunk csak egy-egy szakasz részére biztosítani. A tapasztalt hiányosságra az 1971. évi továbbképzés alkal­mával fokozottabban felhív­juk a figyelmet. A verseny helyezettjei: 1. Sárszentlőrinc (paksi já­rás). 2. Dombóvár I. 3. Győré (bonyhádi járás). 4. Alsónána (szekszárdi já­rás). 5. Tamási III. 6. Szekszárd város I. A megyei versenyen részt vett szakaszok hangulata ki­tűnő volt. örültek az elisme­résnek, az egymástól szerzett tapasztalatoknak és a győzte­sek az értékes ajándékoknak. A Vöröskereszt szép ajándé­kán kívül a polgári védelem parancsnoksága is megjutal­mazta őket. Minden szakasz- parancsnoknak 300, a raj- parancsnokoknak 200, a beosz­tottaknak 100 forint jutalmat adtunk. Az 1970. évi kiképzési óv versenyjellege, majd végül a megyei verseny jó alkalom volt a polgári védelmi mun­kák népszerűsítésére. Ez' több formában — sajt’ stb. — is megnyilvánult. A továbbkép­zést, a megyei versenyt a pol­gári védelem parancsnokságá­val,. az egészségügyi szolgálat­parancsnoksággal egyetértés­ben, közösen, jó munkakapcso. lat alapján . 'geztük amely az . eredményességet kedvezően be­folyásolta. Dulai Károlyné, a Vöröskereszt megyei titkára A befogadási szakszolgálat jelentősége A korszerű háborúban a rakéta-a tűzfegyverek alkal­mazásával a „front” és a „hát­ország" közötti, korábban meglévő különbségek teljesen eltűnnek. Egy esetleges rakéta-atom­háborúban döntő jelentősége van annak, hogyan szervezték meg a hátország, és a hátor­szágban a legfontosabb gazda­sági, ipari és közigazgatási központok védelmét. A hátország védelmének je­lentősége korunkban tehát rendkívül megnövekedett. Sok védelmi tényező mel­lett (vadászerő, légvédelmi rakéták, óvóhelyek, a lakos­ság polgári védelmi felké­szültsége) nagy jelentősége van egy kevésbé ismert, de igen jelentős,. a lakosságot vé­dő szervezeti formának, a polgári védelmi kitelcpítfési, illetve befogadási szolgálat­nak. A kitelepítési szolgálat fel­adata. hogy az ellenség csapá­sai által közvetlenül veszé­lyeztetett területről a lakos­ságot kellő időben, szervezet­ten kiteleoítse, olvan terület­re, amelyet el őzeié the fönn nem ér támadás, illetve elsőd­leges csapás. A befogadási szolgálat feladata: a kitelepü­lési helyről érkezők fogadása, elhelyezése, élelmezése, álta­lában az áttelepülteknek az élethez szükséges feltételek biztosítása. Járásunk „befogadó járás”, azaz más területről érkező la­kosság befogadására jelölték ki. A befogadással kapcsolatos feladatok megoldására hiva­tottak a befogadási szolgálat járási, községi törzsei, továb­bá a befogadási szolgálat ál­lománya. E szakszolgálat megalakulá­sa óta különböző tervező és szervező munkát végzett. E mellett elsaiátftotta a szüksé­ges tennivalókat. E szolgálat eredményes mű­ködéséhez akár béke, akár há­borús időszakban a lakosság támogatása szükséges. Háborúban, amikor még bo- rnrni'iitahb a helyzet, foko­zottabb fegyelemre, megértés­re lesz szükség járásunk lako­saitól hogy az ideérkezők második otthonukra leljenek. Soczó T.a ios befogadó szolgálat-parancsnok A legjobb szakasz parancsnoka Az egészségügyi szakaszok megyei versenyén a sárszent- lőrinci szakasz lett az első. amelynek parancsnoka Rá- benstein József. A kitűnő eredmény a sza­kaszparancsnok irányítókész­sége a beosztottak öntuda­tos fegyelme és a községi pv-parancsnokság felkészülés­hez nyújtott segítsége ré­vén született meg, és hatással van a paksi járásban szerve­zett többi alegység munkájá­ra is. Sugárfelderítők

Next

/
Thumbnails
Contents