Tolna Megyei Népújság, 1970. december (20. évfolyam, 281-305. szám)
1970-12-10 / 289. szám
A s I. iskolán kívüli felnőttoktatási tájértekezlet elé... A negyedik ötéves terv megvalósításától létünk, életünk szebbé, emberibbé tétele függ Az érdekeltek között folyik a feladatfelosztás. Kinek mit, mikor, hogyan kell tennie? Ipari, mezőgazdasági üzemek, vállalatok, intézmények gazdasági és kulturális szervek keresik, tervezik, szervezik a megvalósulás reális útját. Különféle vezetők, testületi és munkaértekezleteken vitatták és vitatják még ma is a munka társadalmi hatékonyságát, a termelékenység emelésének módozatait, a termelőerők fejlesztésének lehetőségeit. Ezek egy részét a televízión és a rádión keresztül a nagy nyilvánosság előtt folytatták le — mintegy megmutatva, hogy mire és kikre kell gondolni a tervezés időszakában. Ezek a „beszélgetések’’ megállapították, hogy korszerű gépesítésre, termelési technológiára és munkaszervezésre van szükség, akár az élelmiszergazdálkodásban, akár az ipari vagy a mezőgazdasági termelésben előforduló ellentmondások kiküszöböléséről volt szó. Folyik az anyagi és szellemi erők számbavétele és felosztása. Hogy ez mennyire koncentrált és racionális, annak felülvizsgálata is megindult ügy néz ki, mintha minden a legnagyobb rendben volna. Hihető, hogy az anyagi erők racionális felosztása, ha késhegyre menő vitában is, rendben van, vagy rendben lesz, rövid időn belül. De mi van a szellemi erőkkel?' A korszerű gépek mellé, a korszerű munkaszervezéshez korszerűen képzett emberekre van szükség. Erre célozgattak a kerekasztal-beszélge- tésben részt vevő tudósok. De ők sem, és semmilyen fórum nem mondta ki, hogy a szellemi erők felosztásánál hiba van. Ki kell mondani úgy, ahogy van, bármilyen nehéz is, hogy nálunk ma még mindig sokan nem rendelkeznek az általános műveltség alapelemeivel: a 8 általánossal a közvetlenül a termelésben dolgozók között. Vályi Péter pénzügyminiszter a tv fórumán mondotta: „X. pártkongresszus foglalkozik az emberrel, aki a terv alkotója és végrehajtója.” így történt! A pártkongresszus hangsúlyozottan foglalkozott az oktatási rendszer korszerűsítésének, a szakmai műveltség fokozásának feladataival. Határozatában fontos helyet foglal el a közművelődés. Ennek megfelelően Közéletünk Tegnapi ülésén Szekszárd város Tanácsa Végrehajtó Bizottsága kiterjedt napirendet tárgyalt meg. így a város termelőszövetkezeteinél folyó személyzeti munkát, a végrehajtó bizottság idei ténykedésének értékelését, a jelölő gyűléseken elhangzott város- fejlesztési teendők állását, a jövő évi lakóházfeiújítási címjegyzéket és más folyó ügyeket. A végrehajtó bizottság ülésén szerepelt fontosabb kérdésekre a későbbiek során külön cikkekben térünk visz- sza. A szellemi erős tervién vezo! m Nyitott kérdés-Mondhatni, már-mdr unalomig nyitott, mert nem először és nem utoljára merül föl a fiatalok körében; „Szekszárd szórakozóhelyein miért szolgálnak ki szeszes itallal 16 éven aluli fiatalokat?!” Legutóbb, a .megnyitásakor nagy örömmel üdvözölt Ifjúsági Presszó volt a kérdés „hőse”. Megnyugtató és végérvényesnek tekinthető válasz a kérdésre nincs. Pedig, kellene, hogy legyen! Hazánk ugyanis ismét előbbre került a nemzetközi italfogyasztási ranglistán: a legfrissebb adatok szerint már a kilencedik helyet foglaljuk el. Hazánkban az alkohol- fogyasztás az elmúlt két évben 24 százalékkal emelkedett. Tavaly már 8,6 liter szeszes ital jutott egy főre, s mindinkább tért hódítanak a röviditalok. Csak a vendéglátóiparban 30 százalékkal nőtt a szeszfogyasztás az elmúlt öt év alatt! A nem éppen dicsőséges és nagy kultúráról árulkodó „előrelépés” ténye igazán érdemes a felelős meggondolásra. A korhatárhoz kötött kiszolgálási tilalom rendszeres megsértői viszont messzemenően érdemesek a nagyon rendszeres és nagyon szigorú felelősségre vonásra, mielőtt még a világranglista első öí helyének valamelyikére pályázhatnánkl Ifjúságunk zöme — a részére biztosított szórakozóhelyeken nem látja örömest az alkoholizáló fiatalokat. Már csak azért is nemkívánatos társaságot jelentenek az italozók, mert megzavarják a többség nyugodt, kultúrált szórakozását, kollektív zenehallgatását, vagy táncmulatságát. Persze, megítélésünk szerint nem vagyunk azért olyan rósz helyzetben, hogy bele kellene nyugodnunk a néhány vendéglátóipari egységben kialakult ícáros gyakorlatba! Rendszeresíthetnénk olyan ifjúsági őrjáratokat, amelyek az intézkedésre illetékesekkel közösen keresnék föl azokat a szórakozóhelyeket, ahova a fiatalok szívesen járnak és ahova még színesebben látogatnának el, ha betartanák az ott dolgozók a nem ok nélkül hozott tilalrhakat! Két eseményről, röviden... Ülést tartott a KISZ megyei végrehajtó bizottsága bizonyos felmérések. már megindultak. A megyei tanács vb-ülése állapította meg, hogy megyénk mezőgazdaságának ahhoz, hogy a negyedik ötéves terv célkitűzéseit meg tudja valósítani, közel 8000 szak- és betanított munkaerőre lenne szüksége. Ebből ötezret a mai felnőtt lakosságból kíván kiképezni. Azokból, akik ma is a mezőgazdaságban dolgoznak, azokból, akiknek objektív és szubjektív okoknál fogva nincs meg az általános iskolai végzettségük. Nehéz lesz! Nagyon nehéz. A Népújság 1970. december 1-i számában megjelent „Leg- szorongatóbb a nők alacsony iskolázottsága” című cikk az egyenjogúsítás egyik akadályát, az általános műveltség hiányában látja. Az Alsótengelici Állami Gazdaság a világszínvonalon álló fejőgépek kezelőinek gyorstalpaló tanfolyamot szervez. Biztos, hogy a gépek mechanikus kezelését, jól-rosszul el is sajátítják majd az emberek, de ez csak ideig-óráig lesz elég... Növény védelmisek megyei tanácskozásán pedig egyöntetű megfogalmazást nyert: „....fontos a kiváló technika és vegyszer, a hatásos védekezés azonban elképzelhetetlen növényvédelmi szakemberek nélkül.” Rengeteg az élő példa. A felsoroltak igazoljál?. hogy már most, az induláskor szorít a csizma a korszerű termelés egyik tényezőjénél, a szellemi erőknél. Szakemberképzés ugyanis csak az általános műveltség alapjaira épülhet. Nem egyszerűen azért,, mert törvényeink így rendelkeznek, hanem azért is, mert anélkül szakbarbárokat, szemellenzős gépembereket nevelünk, aki tudja, hogy mikor kell a piros, mikor a fehér gombot megnyomni, de hogy miért — „az már a mérnök dolga!” Azok a vezetők, akik távlatokban gondolkoznak és a szakmai tudáson felül politikai felelősséggel is rendelkeznek, tudják: nem elég helyesen tervezni, azt eredményesen végre is kell hajtani. A végrehajtás korszerű műveltség nélkül — lehetetlen. Tudom, hiszen hallottam, hogy sokan oktatási rendszerünket hibáztatják — többkevesebb joggal —, mert a széles tömegeket nem tudta alkalmassá tenni a technikai forradalom végrehajtására. Biztos, hogy van benne hiba. A X. pártkongresszus okkal határozott így: „felül kell vizsgálni az oktatási rendszerünket.” De megkérdem: csak az oktatási rendszer a hibás? Nincs ebben része annak a szemléletnek, amely sem erkölcsileg, sem anyagilag nem becsüli a tudást? Illetve úgy hiszi, hogy a közvetlen termelésben részt vevők részére szükségtelen az?! Az emberek többsége nem érdekelt. az ismeretszerzésben Sót majdnem úgy néz ki, hogy többet keres, ha nem tanul Legalábbis annyit. Egyes munkaadók állásfoglalása: „Ne tanuljon, csak dolgozzon”, „.szalag mellé nem kell bizo- .lyúváiiy." Lehet, nogy ma még szűkösen eifeg — az írni- olvasni tudás, de holnap már nem! Felmérte-e valaki azt a kárt, ami a tudatlanságból ered? Az a sok-sok selejt, ami termelésünkben nap mint nap adódik, a outa.ióg vagy a rosszakarat következménye-e? Ki tudja? .Ila mégis akadnak, akik tanulni akarnak, r.em hogy megkönnyítenék azt nekik, inkább nehezítik, még munkabeosztási kedvezményt is csak ritka helyen kapnak. Pedig ezek az emberek sokszor munkabérkiesést és társaik gúnyolódását is vállalják. Kalapot le előttük! Nagyon érdekes, amikor e témáról beszélgetünk a munkaadókkal közülük sokan idézik a Széchenyitől eredő szállóigét: „Kiművelt emberfők sokasága teszi a nemzet nagyságát.” De úgy érzik, ebben tevékenykedni csak a művelődésügyi szervek, a pedagógusok feladata. Jó lenne, ha gazdasági vezetőink figyelemre méltatnák, hogy a fenti „ige” Széchenyi Istvánnak a „Hitel” című művéből kelt szárnyra, amibői nyugodtan következtethetünk arra, hogy már akkor termelőerőnek tartották az „észt”. Ma ne lenne az? Vagy ha az, csak „magasabb” szinten van rá szükség? Ha elfogadjuk, hogy a szellemi erő termelési tényező, akkor ezt a szellemi erőt fejleszteni kell mind a tervezésben, mind a közvetlen termelőmunkában, a terv végrehajtásában. Ebből is adódnak feladatok. Fel kell térképezni az iskolai végzettség helyzetét minden üzemnél,, vállalatnál, intézménynél. Annak alapján oktatási, továbbképzési tervet kell készíteni. Elsődleges helyet kell biztosítani az általános iskolai szintű műveltség megszerzésének, mégpedig rövid időn belül, mert ez kell. hogy’ alapja legyen a szakmunkás- képzésnek. Az ismeretszerzésre az igényt kell felkelteni az anyagi és erkölcsi ösztönzőkkel. Ez elsősorban nem a pedagógusok feladata, hanem a munkaadóké, oly módon, hogy a felkeltett és szükséges művelődési igény kielégítésére lehetőséget, kedvezményeket biztosítanak, a művelődésügyi szervek pedig fáradtságot nem kímélve, különféle szervezeti formában oktassák mindazokat, akik tanulni akarnak. Bárd Flórián szakreferens Dr. Pátzay József, a Keszthelyi Agrártudományi Egyetem mezőgazdasági termelésfejlesztési intézetének fő- technológusa új tenyésztési eljárást dolgozott ki. A figyelemre méltó módszer azon a biológiai megfigyelésen alapszik, amely szerint a sertés- állományt nemcsak a szokásos betegségek veszélyeztetik, a mikroklíma változása is nagymértékben igénybe veszi az állatok védekező képességét. A hagyományos sertéstenyésztési eljárások szerint háromszor-négyszer költöztetik a sertésállományt, amíg a kismalacból hízó lesz. Az új módszer lényege, hogy ugyanazon a helv?r> nevelik az állat--.» n s " ' tői a vá'súly eléréséig. Ezzel jelentősen növelhető a súlygyaraA KISZ megyei végrehajtó bizottsága tegnap tartotta soron lévő ülését, ezen részt vett Tóth József, az MSZMP megyei bizottságának osztályveze. tője is. A KISZ-végrehajtó bizottság 1969. első negyedévében foglalkozott a Kommunista Ifjúsági Szövetség párttagajánló tevékenységének elemzésével, Ma délután három órakor kezdődik az az ifjúsági nagygyűlés Szekszárdon, a Babits Mihály művelődési központ színháztermében, amelyen a megye és a megyeszékhely legjobb ifjúkommunistái vesznek részt, közöttük azok az ifjúmunkások, akik a X. párt- kongresszus időszakában kipodás és csökkenthető a betegségek száma. A tenyésztési módszerhez megfelelő óltípusokat, automatikusan működő etető- berendezéseket is szerkesztettek. Az új típusú sertés „öröklakások" két variációban építhetők fel, panelek segítségével földszintes telepek és emeletes ólak formájában. Az utóbbi közműves.’tési költségei jóval olcsóbbak. A keszthelyi Georgikon sertésólak és az ehhez tartozó tenyésztési technológiák rendkívüli érdeklődést váltottak ki hazánk mezőgazdasági üzemeiben. Tizenöt termelőszövetkezetben rr: r megkezdték eoí ,íi-:et. Az új típusú ólakból 1973-ban már 80 000 hízó jut el a vágóhidakra. így az egészségesen fejlődő folyamat újabb eredményeit, problémáit, az ezekből adódó további feladatokat ezúttal volt időszerű összegezni. A KISZ párttagajánló tevékenységének tapasztalatait jelentésében Hohmanr. József, a KISZ megyei bizottságának titkára terjesztette a végrehajtó bizottság elé. magasló munkájukkal tettek hitet a szocialista építés mellett. A nagygyűlés résztvevőit K. Papp József, az MSZMP megyei bizottságának első titkára tájékoztatja a X. pártkongresz- szus munkájáról, határozatairól, azokról a feladatokról, amelyek megvalósítása megyénknek jut osztályrészül a negyedik ötéves terv során. A KISZ KB dicsérő okleveleit is ezen a nagygyűlésen nyújtják át azoknak a fiataloknak, akik vállalt feladataikat maradéktalanul teljesítették a kongresszus időszaka alatt. A járási székhelyekről és a megye községeiből érkező fiatalokat különautóbuszok szállítják Szekszárdra. A Kossuth Könyvkiadó az ifjúságnak szóló kiadványokból kiállítást rendez a színházterem előcsarnokában. 1970. december 10. Ma: ifjúsági nagygyűlés Szekszárdon Új sertéstenyésztési eljárás
