Tolna Megyei Népújság, 1970. december (20. évfolyam, 281-305. szám)

1970-12-10 / 289. szám

9 TOLNA MEGYEl VILÁG PROLETÁRJAI EGYESÜLJETEK! NÉPÚJSÁG 1 A MAGYAR SZOCIALISTA MUNKÁSPÁRT TOLNA MEGYEI BIZOTTSÁGA ÉS A MEGYEI TANÁCS LAPJA | XX. évfolyam, 289. szám ARA: 90 FILLER Csütörtök, 1970. december 10. Ma kezdődik az iskolán kívüli felnőttoktatás 1. országos tájértekezlete Az esemény — amelynek ünnepélyes megnyitására ma délelőtt fél 10-kor kerül sor Szekszárdon, a Babits Mihály művelődési központban — ok­kal számít a széles közvéle­mény érdeklődésére is Gaz­dasági vezetők és főhivatású népművelők, oktatási szak­emberek tanácskoznak két na­pon át az iskolán kívüli nép­£>r. Soós Gábor, a mező- gazdasági és élelmezésügyi miniszter első helyettese szer­dán tájékoztatta az újságíró­kat az őszi mezőgazdasági munkák helyzetéről és a jö­vő évi feladatokról. Elmondotta, hogy a termés betakarítása lényegében befe­jeződött, bár a kukorica mint­egy 15—20 ezer holdon még letörésre, behordásra vár. A betakarítás gyorsmérlege ismét a közös gazdálkodás nagy előnyeit bizonyítja. A természeti csapásoktól terhes 1970-es esztendőben megter­mett az ország kenyere, s az árvíz okozta károk ellenére a téli abraktakarmány-ellátás is biztosítva van. Az abraktakar­mány szabad forgalmát to­vábbra is fenntartják, ehhez azonban a? értékesítő vállala­toknak az eddiginél is jobban befolyásolniuk kell a piacot. Amíg Dunántúlon igen jó a takarmányellátás, az Alföld egyes megyéiben az árvíz okozta kiesések miatt gyen­gébb volt a termés. Elejét kell venni tehát annak, hogy egyes gazdaságok ezt spekulá­cióra használják fel. Tapasz­talták ugyanis, hogy egyik­másik termelőszövetkezet ol­csón felvásárolja a takar­mánygabonát a Dunántúlon, s drágán eladja a gyengébb ter­mésű megyékben. Az őszi fagyok, illetve az októberi szárazság miatt a szőlő- és a cukorrépatermés kisebb volt a vártnál, papri­kából és paradicsomból is ke­vesebb termett, mint ameny- nvire számítottak. A téli ellá­tás burgonyából, gyökérfélék­ből. káposztából, vöröshagy­mából, almából is jónak ígér­kezik, a készletek elérik, sőt túlhaladják a tavalyit. Dr. Soós Gábor elmondotta, hogy az őszi munkák nagy részén is túljutottak. Az őszi vetések befejeződtek, s foko­zott gondot kell fordítani a vetések védelmére, például a belvizek levezetésére, A veté­művelés igen fontos ágáról, a felnőttoktatásról. Mondhatni olyan valamiről, ami napja­inkban a közművelődés fun­damentális kérdése. Mielőtt még sor kerülne a kétnapos tájértekezlet mun­kájában részt vevők hivata­los köszöntésére, lapunk ezért köszönti mindazokat, akik a közművelődés e nagyon fon­sek fejlődése az őszi száraz­ság miatt gyengébb, mint ta­valy ilyenkor. Ezért különösen fontos, hogy mindenütt végezzék el a fej­trágyázást. amelyhez bármely gazdaságnak megfelelő meny- nyiségű nitrogén-műtrágyát tudnak rendelkezésre bocsá­tani. Az őszi mélyszántás az idén jobban előrehaladt, mint ta­valy. November 30-ig a mély­szántás 69,5 százalékával vé­geztek, azóta az arány becs­lések szerint 82 százalékra emelkedett. Ha a rendelkezés­re álló traktoroknak csupán felét és csak egy műszakban használják fel, akkor is mód van arra, hogy 7—8 napon be­lül az ország egész területén befejezzék az őszi mélyszán­tást. A gépesítés fokozatosan ja­vul, az 1970-re tervezett tíz­ezer traktorból november 20- ig' 8500-at kaptak meg a gaz­daságok, s az év végéig elő­reláthatólag mind a tízezer megérkezik. A gazdaságok már most mérjék fel jövő évi alkatrész­igényüket. mert alkatrészre csak akkor számíthatnak, ha azt kellő időben megrende­lik. A rövidesen megkezdődő zárszámadásokról szólva a mi­niszter első helyettese elmon­dotta, hogy előzetes adatok szerint a termelőszövetkezetek eredményei — bár elmarad­nak az 1969. évi rekordtól — általában jók. Becslések sze­rint az 1970-es év nyereség szempontjából az elmúlt tíz esztendő három legsikeresebb éve közé sorolható. Meglehetősen nagy azonban a differenciálódás. Amíg a szövetkezetek egy részének az átlagosnál jóval nagyobb a nyeresége, mások vesztesége­sek. Az állam is segítséget nyújt ahhoz, hogy a vesztesé­ges szövetkezetek további ffej- , lődésében se legyen nagyobb törés.. tos kérdésének tisztázásához kívánnak hozzájárulni mind a vitafórumokon, mind pedig a hasznosnak ígérkező tapaszta­latcserén, A közművelődés fejlődése az egyéniség kibontakozásának, a szocialista demokrácia fejlő­désének, a termelési kultúra emelésének elengedhetetlen feltétele — vallja a tanács­kozás jelmondata. Bizonyosak vagyunk abban, hogy a táj­értekezlet több, mint 150 részt­vevője e jelmondat vállalásá­nak tudatában adja közre ér­tékesíthető tapasztalatait, ja­vaslatait. mór most az indu­láskor, majd pedig a II—III. — sokadik — hasonló célú or­szágos tanácskozás alkalmá­val is, rendezzék azt bárhol. A tájértekezletet Lovas Henrik. íoina megyei Ta­nács VB művelődésügyi osz­tályának vezetője myitja meg, majd dr. Várszegi Károly a Baranya megyei MTESZ közgazdásza tart előadást Az ember, mint a termelőerők eleme címmel. Pálos Éva a Népművelési Intézet munka­társa a Fizikai dolgozók alap- és szakműveltségének helyze­te, az iskolarendszerű és is­kolán kívüli továbbképzés le­hetőségei címmel terjeszti elő országos adatok felhasználó­val készült korreferátumát. A Tolna megyei mezőgazdasági dolgozók általános és szak- műveltségi helyzetéről —Har­gitai Sándor mg. tanulmányi felügyelő az általános mű­veltség szerepéről az üzemi, •vállalati termelőmunkában — Paksi András, az SZMT kul­turális bizottságának vezető­je; az osztályozóvizsga-elő­készítők megyei tapasztalatai­ról Bárd Flórián szakreferens számolnak be. Délután a tanácskozás részt­vevői Tolnára és Faddra láto­gatnak, ahol az osztályozó­vizsgára előkészítő tanfolyam munkájával ismerkedhetnek. A tájértekezlet második napjának munkája holnap 9 órakor dr. Csákabonyi Ba­lázs, a Somogy megyei Ta­nács VB népművelési csoport- vezetőjének vitaindító előadá­sával folytatódik. A tanácskozás résztvevői­nek eredményes, jó munkát kívánunk! A Hazafias Népfront Tolna megyei Bizottsága tegnap dél­előtt fogadta Henryk Wroniec- ki-t. a Lengyel Kultúra igaz­gatóhelyettesét Szekszárdon, a bizottság székhazában. Tolna megye mezőgazdaságának, ipa­rának fejlődéséről, lakóinak életéről mondott tájékoztatót Csajbók Kálmán, a népfront megyei titkára, majd rövid körsétán mutatta meg a ven­dégnek a megyeszékhely neve­zetességeit. Délután Bátaszékre mentek, ahol a Búzakalász Termelő- szövetkezet konzervüzemét te­kintették meg. Este 6 órakor lengyel—magyar baráti nagy­gyűlésen találkozott a Lengyel 1 Az^rszággyötés kulturális bizottságának ülése Dr. Ortutay Gyula elnökle­tével szerdán a Parlament Gobelin-termében ülést tartott az országgyűlés kulturális bi­zottsága. A tanácskozáson, — amelyen részt vett Kállai Gyu­la, az országgyűlés elnöke —» a képviselők elsőként a Mű­velődésügyi Minisztérium, a Magyar Tudományos Akadé­mia, a Magyar Rádió és Tele­vízió, valamint a Magyar Testnevelési és Sportszövetség jövő esztendei költségvetéséi vitatták meg. Második napirendi pontként tárgyalták meg a képviselők a múzeumügy helyzetét. Jelenleg 185 múzeumot, illetve hasonló értékkel bíró közgyűjteményt tartanak számon: a felszabadu­lás óta létesült Budapesten a Petőfi Irodalmi Múzeum, a Színháztörténeti Múzeum, a Magyar Nemzeti Galéria, a Ma­gyar Munkásmozgalmi Mú­zeum, a KMP Emlékmúzeum, a Posta-, a Tűzoltó-, Orvostör­téneti, Vendéglátóipari Mú­zeum és legutóbb a Ganz Ön­tödei Múzeuma. Ezek a gyűj­temények több millió darab értékes muzeális tárgyat őriz­nek. 1960-ban a nyilvántartott régészeti tárgyak száma még az egymilliót sem érte el, 1970- foen már megközelíti a két és fél milliót. Szembetűnő a helytörténeti emlékek szaporo­dása is. 1949-ben á múzeumok még csupán 14 millió forinttal gaz­dálkodhattak. Ma a működő 185 múzeumi intézmény fenn­tartására 150 millió forint jut. Kultúra igazgatóhelyettese a község lakóival. Benkó István, a községi nép­frontbizottság elnöke nyitotta meg az ünnepséget, majd Báli Zoltán, Állami-díjas tsz-elnök, országgyűlési képviselő mon­dott ünnepi beszédet. Henryk Wroniecki is felszólalt a gyű­lésen, ahol elsősorban Len­gyelország külpolitikájáról be­szélt, majd a lengyel mezőgaz­daság fejlesztésének terveiről szólt. A bátaszéki művelődési ott­hon mozitermében megrende­zett baráti est záróakkordja­ként 4 kisfilmet vetítettek az épülő, fejlődő Lengyelország­ról, a lengyel nép életéről. r~ v Tegnap avatták fel Szekszárdon a bátaszáki áfész által több mint hárommillió forint költséggel épített és berendez ti Rartiua ÁBC-á ruházat. A megnyitó napján kilencszáz- ezer forint értékű árukészlettel fogadta vevőit az új áruház, Foto: Goítvald Egy héten belül a mélyszántással is végezhetnek — Kielégítelek a téli zöldség- és gyümölcstartalékok Magyar—lengyel baráti est Bátaszéken

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents