Tolna Megyei Népújság, 1970. december (20. évfolyam, 281-305. szám)

1970-12-08 / 287. szám

Lmß „i 99 < I ti! és az engedélyezett ellenőrizhetetlen nepszórako^tatás | A vadászati világkiállítás előkészületeiről tanácskozott a múzeumi bizottság ! „Nem vagyunk arisztok­ratái a kultúrának, akik kardot-dárdát rántanak elő egy táncdal hallatán, vagy egy revümüsor láttán." (Aczél György: Kulturális politikánk néhány kérdése.) — Az Országos Rendező Irodát „divat” szidni! — Ennek leszögezésévei kezd­tük beszélgetésünket az ŐRI budapesti központjában, Fé­nyes László osztályvezetővel. — így igaz! — helyeselt. — Többnyire, sajnos, joggal! A beszélgetés előzménye egy nagyon határozott hangú le­vélváltás volt az OKI és szer­kesztőségünk között, mert kö­zelmúlt írásaink egyikében mi is elmarasztalóan nyilatkoz­tunk erről az intézményről, mely a hazai szórakoztató műsorok egy igen jelentős részének hatósági jog­körű engedélyezője. Ha azon­ban egy ORI-engedély alap­ján lekötött műsor szereplői valamilyen formában szerző­dést szegnek, az OR1 mossa kezeit és az érintett művelő­dési ház vezetője mehet a bíróságra. Nem azért, hogy az ORI-t perelje, hanem a szerződésszegésben ludas ma­gánszemélyeket. Miéri ? — Az ŐRI funkciója ket­tős, — kapjuk a tájékozta­tást. — Összeállítjuk, fel­ajánljuk és eladjuk a saját, központi műsorainkat. Ilyen hozzávetőlegesen ezerkétszáz van évenként. I960 óta azon­ban halósági jogkört is gya­korolunk. A működési enge­déllyel rendelkező művészek brigádjainak — ilyen most harmincnégy van — rende­zési engedélyt adunk. Ebben pontosan megszabjuk a fel­vehető tiszteletdíjat, az el­számolható útiköltséget, az adót, a műsorszámokal es azt, hogy egy-egy műsor, húsz­perces megszakítással két órát kell, hogy kitoltsön. A műve­lődési otthon, vagy ház, mely bármelyik brigád szereplésé­re igényt tart, ennek alapján fordul • a járási tanács műve­lődési osztályához illetve a rendőrhatóságokhoz, a műsor tényleges megtartásának ér­váncsiak, hiszen épp a közel­múltban meglepő összegekről szerezhetett tudomást a nagy- közönség. Egy jó középszerű képességű, közepes gyakori­sággal felllépő művész, hasz­náljuk a megszokott kifeje­zést: „haknizó”, átlagos havi keresete hány forint körül mozoghat? — Tizenötezer. Ellenőrzés . Az engedélyezett műsorok három csoportba sorolhatók. Az plsőbe a színházi jellegű rendezvények tartoznak, többr nyíre valamilyen okból éppen szerződés nélkül lévő színé­szek kö/ri r.íil<. el. JV másodikba a vegyes táncze­nei műsorok, a harmadikba az artistaszámok. — Ez utóbbi* az a kategória, melynek elbírálásához mi magunk is viszonylag a leg­kevésbé értünk. A Tizenötébe,s átlagkerese­tet az , ŐRT ‘osztályvezetőjé­nek miért ne hinnénk el? Logikus tehát a kérdés, hogy a kétségtelenül élő tömeg­igényt kielégítő szereplők ezért a nem csekély összegért mi­lyen, és ki által ellenőrzött teljesítményt nyújtanak. Az ugyanis, amiért (többnyire, sajnos, joggal) „divat” az ORI-t szidni, általában ezzel kapcsolatos. — Tizenkilenc megye ellen­őrzésére osztályunknak két személy (-!) áll rendelkezésé­re. Ez minimális létszám, még ha az ellenőrök legnagyobb fokú buzgalmát eleve felté­telezzük is. E pillanatban jogér.vénves rendelet írja elő az CRI engedélyezési jogát, az ellenőrzés viszont gyakor­latilag a semmivel határos. A járási tanácsok művelődé­si osztályain ugyanis szintén édeskevés az e célra mozgó­sítható erő. Ilyesformán a rendezvényekkel foglalkozó 11958 (I. 31.) MM. számú rendelet; a miniszter 1^0,1965. (MKP 15.) MM. számú, utasí­tása és a T líK>.). (VII. 16.) MM. számú' utasítás nagyon közel áll' ahhoz, hogy az írott maiaszt kategóriájába lehessen sorolható. ' I Csak Pesí^niegychen lehet? A kiskereskedelmet, a ven- déülátóipari társadalmi ellen­őrök sora járja rendszere­sen. Fia csak kétszáz nézőt számítunk' (szerényen) egy- egy ŐRI engedélyezre rendez­vény közönségeként, az egy- ínill’ó-kétszázezer személy egy esztendőben. Ezek adott, meg­lévő kulturális igényeinek ki­elégítésére kell (kellene), hogy „haknizzon’ a harminc­négy brigád. A,z ŐRI és a Pest megyei Tanács VB .mű­velődésügyi osztálya kis iga­zolványokat bocsájtott ki tár­sadalmi ellenőrök részére, akik teljes ..illegalitásban beülnek , a nézőtérre, majd néhány nap leforgása alatt elküldik JeJfotőJíipjukat”. Ebben , — egyebek közt — ilyesféle kér­désekre adnak- választ: „A szereplők nevei megegyeznek-e aj , engedélyben - IpiUmV'mít sreVeolők neveivel ?* • „‘A'-mű- sorszámok az eredeti, műsor- száfnokkal?" „Kii lön-külön vr^iék-e -fel a különböző dí­jakat, vagy egy személy?’ „Ugyanazon a napon, tarta­nak-e máshol is. előadást? fta igen, akkor hol?” „Az előadás színvonalával kapcsolatos ész­revételek Ez a rendszer Pest megyé­ben kitűnően bevált, funkci­onál. Somogybán elkezdték, abbahagyták. Tolna megyé­ben ezidáig el sem kezdték. Érdemes lenné. A megye és a Járások eV A megyei tanács népműve­lési csoportjánál a közelmúlt­ban átszervezés történt, a ré­gi művészeti előadó más me­gyébe ' távozott, így az ORI- ban hallottakkal kapcsolatos kérdéseinkre érdemleges fel­világosítást nem kaphattunk. Hozzászólás fönn ójában . is köszönettel vehnénk azonban, á járási tanácsok- • művelődési osztályai illetékeseinek véle­ményét. • — ORDAS IVÁN Vasárnap délelőtt tartotta ez évi rendes ülését a Szekszárdi Múzeumi Bizottság, a múzeum hivatali helyiségében. Mintegy 30 résztvevő jelenlétében dr. Mészáros Gyula . múzeumigaz­gató számolt be az idei mú­zeumi hónap eredményeiről, majd javaslatokat kért az 1971. évi vadászati világkiállítás al-. Icáiméból Szekszárdon is meg­rendezésre kerülő kiállítások tematikájára. Azt indítványoz­ta, hogy A vad és vadászat áb­rázolása képzőművészetünk­ben címmel, valamint Állat- ábrázolás a herendi porcelán- művészetben címmel rendezze­nek majd kiáll . ;t a szek­szárdi múzeumban. A felszólalók több figyelem­reméltó javaslatot tettek, egye. bek közt azt, hogy a vadászati világkiállítás idején vadászati vonatkozású filmeket is vetít­senek a megye mozijaiban, s a Gemencen .sorra Kerülő tró­feabemutatót megyebeli, ki­tömött, preparált állatok ki­állításával egészítsék ki. Szabó Béia őrnagy természettudomá­nyi tárgyú filmek vetítését, Tarlós István megyei vadászati felügyelő az állalpreparátu- mokkal rendelkezőktől való anyag gyűjtését javasolta, László Antal, a megyei nép­frontbizottság képviselője fel­hívta a figyelmet a bogyiszlói vadászati házigyűjteményre. Jó ötletet adott Horváth Árpád, a múzeumi bizottság tagja, aki azt ajánlotta: érdekes lenne orvvadászfegyverekből is kiál­lítást rendezni. Ezután bemutatták a mú<j zeum legújabb, kiemelkedő ér-; tokéit: Mohay Lajosné új Ba-j bUs-emlékeket, Horváth Jolán muzeológus megyebeli longo« bárd sírleleteket ismertetett. Az ülésen felszólalt Zombai László, a megyei pártbizottság propaganda- és művelődési osz­tályának képviselője és Zádof Btla, a megyei tanács népmű­velési csoportjának vezetője is. Módos István azt indítványoz­ta, hogy tájékoztató táblát te­gyenek ki a régi megyeháza udvarán folytatott ásatások mellett, az érkező turista­csoportok, városlátogatók in­formálására. Befejezésül dr. Égető Melin­da értékelte és ismertette az idei néprajzi pályázat eredmé­nyét, amelynek érdekessége, hogy megyebeli származású, vagy kapcsolaté, de nem ott élő pályázók nyerték a főbb díjakat: az Érden lakó Fábián Margit és a Szegeden élő dr. Szabó József és felesége. Zádor Béla, megyei népművelési cso­portvezető adta át a 3. díjat a Nagyszokoly történetét feltáró: Régi romokon új épület című pályázatért Papp Gyulának, aki "távol lévő pályadíjnyertes társai nevében is megköszönte a jutalmat, (-só) Szekszárdon épül a Tolna megyei Állategészségügyi Állo­más, új irodaháza. A közel hatmillió forintos beruházást még az iílán ieíő alá helyezik. Az átaaásátlíHl. július 3I-re ter­vezik. Foto: Gottvald Rendelet a központi területfejlesztési alap jel használásáról Kijelellek a kompon ti támogatásban .. restes ülő területeket dekében. — Mekkora a tiszteletdíj összege ? — Változó. — Nem pontos, csak tájé­koztató adatokra lennénk kí­fljándéNot karácsonyra Bizományi Áruházból! EGYIPTOMI BŐRÁRUK TEVENYEREG KELETI SZŐNYEGEK IRÁNI RÉZÁRÚK B0RTÁSKÁK Nagy választékban OTP részletre is kapiiatók. BÁV. SZEKSZÄRD. GARAY TÉR 10. (100) Amiben Tolna első volt — Igyekeztünk a megyéket tőlünk telhetőén segíteni szak­mai vonatkozásban. Vala­mennyi megyének díjtalan előadást ajánlottunk fel, hogy a főhivatású népművelőket tájékoztassuk munkánkról, le­hetőségeinkről. Ezt legelsőnek Tolna megye fogadta el,' már 1969 júliusában. Minden eset­ben kértük a ■ menyei sajtó képviselőinek meghívását is. Ez viszont nem történt meg Az C-RI .rendiaai-fspn .érte­síti a megyéket azokról az esetekről, amikor Valamelyik művész njűködési? .engedélyét visszavonjfik. (— Ilyen értesítést valóban kaptunk már, — mondja Vancsó István főelőadó a me­gyei tanács népmű'. eiési cso­portjától. — Azokat továbbít­juk a járásokhoz.) Elszámoltatási tervezetet és szerződési tervezetet c itgoztak ki, melyeket szintén mer küld­tek a megyéknek. A színházi .jellegű műsorok -kötelező’ elő­zetes - bemutatóira minden esetben tíz nappal - előbb va­lamennyi me v művelődési osztályának meghívót külde­nek. — Képviseltetik magukat ezeken? — Soha! Az Országos Tervhivatal el­nöke és a pénzügyminiszter együttes rendeletet adott kt a területfejlesztési alap felhasz­nálásáról és a területi, 'ipar- fejlesztés egyéb szabály emu­ról. Egy korábbi kormányhatá­rozat alapján kífépami . terü­■ amelyből a rosszabb, körülmé­nyek között levő térti!'.lek íec- ínelőberuházásait, illetve álról szükséges, a gazdasági szer­kezet átalakítását támogat­ják. A központi területfejlesztési alap a negyedik . ötéves terv­időszakban három részre osz­lik. Alaoszerűen kezeit ösz- szegekbői támogatják egyes területek inarfCfim-rtc-.-rtt. a szénbr.nvászati terülitek ipari szerkezetének változtatását, s a fővárosi iparkitelepítést. Az iparfejlesztési alapból megható‘Witt tervieteken olyan gyárak, telephelyek lé­tesítését, meglevők bővítését segítik, amelyek j''Valóbb száz embert fogla'’, álnak. illet­ve amelyekben legalább £0 százalékkal nő a foglalkozta­tottak száma. A rendelkezés bizonyos korlátozásokat is tar­talmaz, Js meghatározza, hogy milyen esetekben nem nyújt­ható támogatós.- , j A szénbányászati területek ipari szerkezetének változra- : ;ára szolgáló álaoot a Ko­rábbi repd:: keléseknek meg­felelően használják' fel. A fővsrosí' íparkiteiepítési alapból elsősörban a kitelepí­tésre kötelezett fővárosi üze­mek költöztetését kell támo­gatni, de ezen felül olyan üzemek áttelepítését is segít­hetik, amelyek lsfszámlgénye- sek és nem kötődnek a fővá­roshoz, vagy zavarják a lakos­ságot. a -fővárosi városrende­zési tervek Végrehajtását, fel­téve ' hogy kite* ötfősükkel a meghatározott területek ipar- fejlesztését segítik elő. A központi területfejleszté­si alapból tó nógatott és a meghatározott területeken ter­vezett ipari beruházásokhoz zükséges szakemberek segít­séget kaphatnak ;a letelepe­déshez szükséges lakás meg­szerzéséhez. Ha családi házat, vagy társasházat építenek, az OTP az általános érvényű hi­telfeltételek keretei között az átlagnál nagyobb összegű köl­csönt adhat az átlagosnál ked­vezőbb lejárati időre. A rendeletben a negyedik ötéves tervidőszakra kijelöl­ték a központi támogatósban részesülő területeket. Ezek a következők: Szabolcs-Szatmár megye, Hajdú-Bihar megye Debrecen és Hajdúszoboszló város és a derecske! járás ki­vételével; Békés megyében a szeghalmi és a szarvasi járás, továbbá Szarvas, Békéscsaba és Gyula; Szolnok megyében a tiszafüredi és a kúnszent- mártoni járás, Karcag és Me­zőtúr; Bács-Kiskun megyében Kiskunfélegyháza; Tolna me­gyében Szekszárd és Dombó­vár és a dombóvári járás; So­mogy megyében a barcsi já­rás: Zala megyében a lenti járás; Borsod megyében a sá­toraljaújhelyi járás, Sátoralja­újhely és Sárospatak; Bara­nyában Pécs; Vas megyében a körmendi járás. (MTI)

Next

/
Thumbnails
Contents