Tolna Megyei Népújság, 1970. december (20. évfolyam, 281-305. szám)
1970-12-08 / 287. szám
J \ ‘olka megyei ;• %riLÄÖ PRÖLrfÄfrjAl EGYESÜLJETEK! ■RUJSAG j A MAGTAR SZOCIALISTA MUNKÁSPÁRT TOLNA MEGYEI BIZOTTSÁGA ÉS A MEGYEI TANÁCS LAPJAI XX. évfolyam, 287. szám Alt A: SS FILLÉR Kedd, 1970. december 8. Járásról járásra Nemcsak gazdasági számvetés A tamási járási párt-vb. a műit hét közepén tárgyalta; hogyan készülnek hogyan készüljenek fel a termelőszövetkezetek az idei év zárszámadására. A felkészülés nem egyszerűen csak a közös vagyon számbavétele, a bevételek, kiadások összevetése, a jövedelem felosztása, hanem egyúttal politikai munka is. A jövedelem növekedésén, avagy csökkenésén túl fel kell mérni azt is, hogy a tsz- tagságban hogyan nőtt, erősödött a közösségi tudat, a közösségért érzett felelősség és a vezetők hogyan tudták megoldani az idei rendkívül nehéz gazdasági év bonyolult feladatait. Jankó Jánossal, a pártbizottság titkárával arról beszélgettünk, hogyan ítélte meg a vb. az eddigi előkészületeket, milyen feladatokat kell megoldani a pártszerve-! lseteknek az idei év zárszámadása előtt és ahhoz kapcsolódóan. — Jankó elvtárs, az év második telében sokszor elhangzott, hogy rendkívül nehéz gazdasági év az Idei. Valóban az volt, kihat a jövedelem alakulására is. Hogyan Ítélte meg a végrehajtó bizottság a zárszámadások kilátásai«; **• Azt mondanám, nem minden a gazdasági helyzet Alakulásával függ össze. A termelőszövetkezetek vezetőségeinek számot kell adni arról, hogyan sikerült az évet «azdaságilag, pénzügyileg zárni; és arról is. hogy a vezetőség hogyan feleit meg a tagság elvárásának; valóban, megtett-e mindent a közös, a tagság érdekében. A párt- szervezetek munkájának arra keil irányulnia, hogy túlmenjen a gazdálkodás eredményének ismertetésén. Tudniok kell, milyen hatással lesz az eredmény a tagság hahgula- tára, de irányítani, formálni is kell a hangulatot. Párt- szerveaeteink tulajdonképpen már a nyáron megkezdték a zárszámadás előkészítését. — lesz, hogy a nyáron már — a gyengébb búzatermés, a jövedelemkiesés miatt — számolni lehetett azzal, hogy az idei év kedvezőtlenebb lesz, a kívülálló számára, mégis meglepő, hogy a pártszervezetek már a nyáron kezdtek foglalkozni a zárszámadással... — A párttaggyűlések napirendjére olyan kérdések kerültek, amelyek közvetett módon, és közvetlenül is tulajdonképpen ezt szolgálják. Júliusban például a pártdemokrácia, a szövetkezeti demokrácia volt a párttaggyűlések témája. Augusztusban viszont a tsz-vezetőket számoltatták be, értékelték a gazdasági helyzetet. Ekkor már ismertté vált a búzatermés alakulása, az, hogy a bevétel nem éri el a tervezettet. (Megjegyzem, a tamási járásban mintegy negyvenmillió forint vesztesége volt a tsz-eknek.) Megvitatták, hogyan lehet csökkenteni ezt a kiesést, illetve, a várható veszteségek csökkentésére; hogyan lehet eleget tenni a párt és a kormány felhívásának, a nemzeti jövedelem egyszázalékos növelésére, az árvíz- és egyéb károk pótlására. — Milliós veszteségeket csökkenteni nem könnyű. Milyen elképzelések születtek, milyen próbálkozásokat tapasztaltak?-**• A termelőszövetkezetek elsősorban az állattenyésztés bevételeit növelték, arra törekedtek, hogy több jószágot értékesítsenek. De nem indult meg olyan mérvű süldőeladási, takarmanyértékesítési kampány, amely a későbbi hizlalást, értékesítést károsan befolyásolta volna. Ez mögött talán olyan szándék, számítás is húzódott, hogy valamiféle külön támogatást, vagy hitelt kapnak. De ugyanakkor felmérték azt is, hogy az őszi munkák során mit tudnak megtakarítani — úgy betakarítani mindent, hogy abból a lehető legkevesebb legyen a kiesés, a veszteség. — Végeredményben milyenek a kilátnánk'.’ Slkerül-e a múlt évi szintet tartani, vagy az idei tervet hozni, hogyan alakulnak a tartalékok; — A végrehajtó bizottság állásfoglalása az volt, hogy az eredménytelenségből bizonyos részt a személyi jövedelmeknek is vállalni kell. őszintén meg keli mondani, hogyan alakult a gazdasági helyzet, hogy nem minden év lesz olyan kedvező, mint az 1969- es volt. Javasoltuk, hogy a vezetőség beszámolója ne csupán az idei évet értékelje, hanem fogja át az utóbbi évek eredményeit; mint az iparban, adjon számot a most befejeződő ötéves tervről. Ezt nem valamiféle taktikai lépésnek szánjuk, hogy az idei év nehézségeiről eltereljük a figyelmet, de a termelőszövetkezetek gazdasági közösségi fejlődését nem árt lemérni néhány év után, mint ahogyan a jövő évi terv elkészítésekor is számolni kell az elkövetkező évekkel, középtávú, és hosszabb „lélegzetű” tervekkel is. — Hogyan alakul a szövetkezetekben a jövedelem? A tervezett, tehát a száz százalékos részesedés kevés helyen lesz meg. A legtöbb szövetkezet fizetni tudja a 90, a 80, százalék fölötti részesedést. Tsz-enként változóan, de általában a tavalyihoz hasonló lesz a felosztás, felhalmozás aránya; 22—78, 25—75 százalék körül. Hangsúlyozom, a pártszervezeteknek olyan politikai munkát kell végezni, olyan érveket felsorakoztatni, hogy a tagság mindenütt megértse: a jövedelem mindig a munka és az időjárás függvénye. — Tapasztaltuk-e olyan tCnye- íőfee t, amelyek kedvezőtlenül befolyásolhatják a zárszámadásokat? — Igen. Éppen ezért volt a végrehajtó bizottságnak olyan állásfoglalása, hogy néhány tapasztalatról a felsőbb párt- szerveket is informálni kell. Ilyen például a szövetkezetek kézben nem levő pénzeszközeinek a helyzete. A tamási Vörös Szikrának már szeptember óta tartozik másfél millió forinttal a Baromfiipari Vállalat; a regölyieknek még többel. Holott a tartozásokat-kÖVeteléseket 80 napon belül ki kell egyenlíteni. Egyik-másik szövetkezetnek a Gabonafelvásárlóval van nézeteltérése; korábban együttesen elfogadták a december 31-i végleges elszámolást, de a vállalat a táptakar- mányok értékét következetesen levonja. Nem tételezik fel a rossz szándékot, de a pénzügyi elszámolásokat megnyugtatóan rendezni kell. A szövetkezet éppen a partner- vállalat „jóvoltából” válik fizetésképtelenné. ha hónapokon keresztül nem kapja meg a pénzét. Pereskedni éppen lehetne, de miután a legfőbb partnerekről van szó, meggondolandónak tartják c szövetkezetek a bírósági utat. Ezért foglalt állást a végrehajtó bizottság, hogy közpenA SZOT Elnöksége hétfőn ülést tartott, amelyen a szak- szervezetek jövőre sorra kerülő XXII. kongresszusának előkészületeiről, s a dolgozók érdekvédelmét érintő több kérdésről tárgyaltak. A vegyipari dolgozók helyzetét vizsgálva az elnökség megállapította, hogy az iparágban túlzottan sok a túlóra. Egyes gazdasági vezetők a jobb szervezés, vagy egyéb megoldások helyett a körty- nyebb utat választva túlórákra, szabad idejük feláldozására beszélik rá a dolgozókat, E kedvezőtlen tendenciákat a magasabb keresetért gyakran maguk a dolgozók is szívesen fogadják, könnyelműen felál - dozva szabad idejüket, kockáztatva egészségüket Különösen az anyagmozgatók és a karbantartók túlóráinak szátilag. megnyugtatóbban kell szabályozni a tsz-ek, vállalatok pénzügyi ügyleteit — Várható, hosy személyi kérdések is szóba kerülnek? — Igen. Vannak termelő- szövetkezetek, ahol kifogása van a tagságnak a vezetők ellen. A járási pártbizottság nem erősít meg senkit tisztségében — ez a közgyűlésre tartozik —, az álláspontunk az, hogy a vezetők munkáját se csak egy év alapján mérlegeljék. Az igaz, hogy az idei év alaposan próbára tette a vezetőképességet, de egy év nem elég ahhoz, hogy valaki kifejthesse képességeit. Hangsúlyozom, a megítélés a tagságra tartozik. — Befejezésül még egy. nagyon fontos zárszámadási tényezőről beszélnék — a háztáji gazdálkodás értékeléséről. Van olyan jelenség, hogy — különösen a baromfitenyésztésben, a to.iőstermelésben — a korábbi fellendülést visszaesés követi, a szövetkezeteken kívül álló okok miatt. A pártszervezeteknek figyelemmel kell kísérni, hogy a tagság szociális helyzetének javítására tett intézkedéseket hogyan hajtották végre. Értékelni kell, hogyan alakult az a.sszonyok helyzete — de azt hiszem, a pártkongresszus megfelelő érveket, és módszereket is adott, amelyeket figyelembe kell venni a zárszámadások előkészítése során. BI. ma nőtt meg nagymértékben. A túlórák emelkedésének ellenőrzése meglehetősen nehéz, mert a statisztikák gyakran szépítik, eltorzítják a tényleges helyzetet, gyakran ugyanis a túlóradíj helyett „jutalmat” kapnak a túlórázó dolgozók. A SZOT Elnöksége szükségesnek tartja, hogy a. vegyiparban és más ágazatokban is a minisztérium és a szak- szervezet együttesen lépjen fel az indokolatlan túlóráztatás ellen. További napirendként az elnökség munkásutazási iroda létrehozásáról tárgyalt. Ezzel mindenekelőtt a fizikai dolgozók külföldi utazásait és külföldi munkások magyar- országi látogatását kívánja elősegíteni. Az országgyűlés kereskedelmi bizottságának ülése Molnár József elnökletével hétfőn a Parlament gobelin- termében ülést tartott az országgyűlés kereskedelmi bizottsága. A tanácskozáson —• amelyen megjelent Vass Istvánná, az országgyűlés alel- nöke — a képviselők megvitatták a bel-, illetve külkereskedelmi tárca jövő esztendei költségvetését. A tervekről Szurdi István belkereskedelmi miniszter és Yordai Jenő külkereskedelmi miniszterhelyettes adott részletes tájékoztatót. A vitában felszólalt Pázsit Árpád, Mészáros Béla, dr. Révay Zoltán, Kerkay Andorné, Jedlicska Gyula, Mráz Tibor és Geisz- bühl Mihály országgyűlési képviselő, s kifejtette véleményét Madarast Attila pénzügyminiszter-helyettes, valamint Bartolák Mihály, a SZÖVOSZ elnökhelyettese. A bizottság a Belkereskedelmi Minisztérium, illetve a Külkereskedelmi Minisztérium 1971. évi költségvetését elfogadta. (MTI) Tanácskozás közoktatáspolitikai kérdésekről Időszerű közoktatáspolitíka! kérdésekről kezdődött több napos tanácskozás — iskolai csoportvezetők részvételével hétfőn az Országos Pedagógiai Intézetben. A bevezető előadást dr. Kálmán György, a Művelődésügyi Minisztérium közoktatási főosztályának megbízott vezetője tartotta. Az előadó rámutatott, hogy nem kell az iskolareform alapelveit változtatni, azok stabilak és távlatilag is érvényesek. Fontos pedagógiai feladat, a szabad idő értelmes és hasznos eltöltésére nevelni a fiatalokat, úgy hogy mint felnőttek, a magunk tehetségének, érdeklődésének a társadalom érdekeinek megfelelően használják ki szabad idejüket. A háromnapos tanácskozás napirendjén a pedagógustovábbképzés, a gimnáziumi, valamint a középfokú szakoktatás időszerű kérdései is szerepelnek. Az utazási iroda gondoskodik majd a szocialista és a nyugati országokból érkező munkás turisták elhelyezéséről, kulturális programokat szervez részükre. A külföldiek látogatásából származó valutát magyar dolgozók külföldi utazásához használják fel. A túrákat előtakarékossággal, részletfizetési kedvezménnyel a kiskeresetűek számára is hozzáférhetővé akarják tenni. AZ utazási iroda célja, hogy a különböző országok dolgozói jobban megismerjék és becsüljék egymást, ezzel is elősegítve a különböző társadalmi rendszerű államok békés egymás mellett élését. A SZOT Elnöksége megvitatta a szakszervezetek elméleti kutatóintézetének 1970. évi munkáját és jövő évi feladatait is. (MTI) A SZOT Elnükségéneh ülése Munkásutazási iroda alakul
