Tolna Megyei Népújság, 1970. december (20. évfolyam, 281-305. szám)

1970-12-06 / 286. szám

Félidőben Bizonyítrányosztás a Szekszárdi Dózsában Az 1970/71. évi labdarúgó-bajnok- •ág a félidejéhez érkezett. Egy küz­delme'-. izgalmakban bővelkedő mérkőzéssorozat után az őszi idény befejeződött. Ilyenkor nem marad más hátra, mint a számvetés: ér­tékelni a félévi eseményeket, ki­állítani a bizonyítványt a csapa­tokról, játékosokról és nem utolsó sorban önmagunkról. AZ ELSŐ CSAPAT Célkitűzésünk volt, hogy az első három csapat között végezzünk az őszi idény végére. Mini ismeretes, a negyedik helyen kötöttünk ki. azonos pontszámmal, a harmadik helyen végzett csapattal. Tervün­ket nem sikerült tehát megvalósí­tani. de ha tallózunk egy kicsit az NB II nyugati csoportjának őszi végeredménye között, meg­állapíthatjuk, hogy az őszi cél­kitűzés reáiis volt. Ugyanis csak gólkülönbséggel szorultunk a 3. helyezett Győri Dózsa mögé. l. P. Ércbányász 15*10 2 3 35:13 22 2. Dorog 15 8 3 4 24:10 19 3. Gy. Dózsa 15 7 4 4 26:15 18 4. Szekszárd 15 8 2 5 17:10 18 5. Pápa 15 7 4 4 13:14 18 6. Bakony Vegy. 15 6 4 5 16:13 16 7. Zalaegerszeg 15 7 2 6 21:20 16 8. Bauxitbány. 15 7 2 6 22:22 16 í>. Savaria 15 6 3 6 31:23 15 •19. K. Táncsics 15 7 1 7 13:18 15 11. Ajka 15 5 4 6 14:18 14 12. Almásfüzitő 15 4 5 6 15:25 13 13. Fűzfő 15 5 2 8 15:27 12 14. M.-Szászvár 15 3 4 8 3 :22 10 15. Pécsi BTC 15 3 3 9 17:23 9 16. K. Rákóczi 15 3 3 9 11:25 9 A csapat helyezése körüli szám­adatokból ugyan sok mindenre le­het következtetni, ennek ellenére azonban kiegészítő magyarázatra szorul. Elsősorban azért, hogy tel­jesebb képet alkothassunk. A csa­pat szereplésének körülményei,, azok teljességre való törekvés igénye nélküli feltárása, talán el­fogadhatóvá teszi a közvélemény számára az elért negyedik helyet. Ismert dolog, hogy a csapatot alkotó játékosok összeszokottságá­nak milyen nagy szerepe van a Labdarúgásban. Az a körülmény, hogy az egymást követő bajnoki mérkőzéseken azonos összeállítás­ban, vagy pedig változó módon.- lep küzdőtérre egy csapat, pozití­van, vagy negatív módon határoz­za meg a legtöbb esetben a tel­jesítményt. Nem túlzás, de talán nem akad a csoportunkban még egy hozzánk hasonló csapat, ame­lyiket rajta kívülálló okok miatt oly mértékben sújtott volna a sors. — a súlyos és hosszan tartó sérüléseken keresztül —, mint ben­nünket. Meggyőződésem, hogy ez a tény önmagában véve is elegen­dő bizonyítékul szolgálhat a ..vá­rakozáson aluli” szereplésünkre. De sajnos, emellett bőven akadtak olyan magatartásbeli problémák is, amelyekről — úgymond — csak magunk között illik beszélni és nem a nagy nyilvánosság előtt. -A bajnoki küzdelmek során én sem bizonyultam minden esetben csal­hatatlannak. Az első. Győr elleni hazai szereplésünkre nem tudtam fizikailag friss állapotba hozni a csapatot. A Pápa elleni 1:9-as ve­reségünk is elkerülhető lett volna, ha például Komért időben bízoní meg Keresztes semlegesítésével. ír mérkőzések tanulságait valameny- nyien levontuk: a fiúk is, én is. A játékosok egyéni értékelése (Osztályozás 1—5) \ Hányszor Telj, átl. rangs. játszott Lipovszky 15 3,9 IV. Szánthó 15 3.6 VII. Geller 14 4,1 • II. Jerabek .15 4.1 m. Korner 15 3,7 VT. Csordás 10 3.8 V. Micskó 14 3,6 VIII. Kalász 13 4,2 I. Freppán 7 3.3 XI. Vábró 14 3.4 X. Török 14 3,5 IX. Lizák 12 3,2 xn. Lelovics 10 3,1 XIII. Lódri 9 2,8 XVI. Fenyvesi 2 3,0 XV. Kocsis 2 2,5 XVII. Becze 5 3,1 XIV. KI ÉS HÁNY GÖl/T RŰGOTT Kalász 5 Vábró 4 Csordás n Freppán 2 Lizák 2 Micskó ... ^ •v . ■Török 1 A játékosok egyéni értékeléséből, a csapaton belüli rangsorolásból, valamint a gólok szerzőinek név­sorából eeyr.-sr- kHíhv- v. • rftja csapatunkat a cipő: elől, a tá­madósorban. ahol vu rklonj: a pontokat szerzi valamennyi csa­pat. Amíg; Kalász és Csordás a 1 adott gólból hetet szereztek, add!- a kifejezetten végrehajtó felada. tál megbízott csatároknak 10 gól szerzésére futotta az erejű kbö:. Micskó. Lizák. Freppán és Török bizonyítás nékül is csatárok, csak éppen ők bizonyították ezt az ősz folyamán kevésbé. A tények önmaguk helyett be­szélnek. Nem szükséges tehát még jobban magyaráznom a csapat sze­replésének ok és okozni i összefüg­géseit. Reformjellegü változásokra van szükség ahhoz, hogy az 1970.7.!. évi bajnokság végét jelző sípszó után értékesebb eredményekről számolhassanak be a vezetőknek és a sportközváleménynek, mint most, a félidőben. A TARTALÉKCSAPAT Utánpótláscsapatunk értékét, egy­részt a megyei I. osztályban való szereplése, elért helyezése, más­részt a csapatban szereplő fiatal játékosok egyéni teljesítménynöve­kedése határozza meg. Már maga az a tény. hogy színesebbé vará­zsolták a megyebajnokságot azzvl. hogy ismertebb nevek is szerepel­nek olykor a csapatban, s emellett komolyan veszik a mérkőzéseket, pozitív eredmény. Ugyanakkor elé­gedetlenek vagyunk — az objek­tív nehézségek figyelembevétele el­lenére is — azokkal a játékosok­kal, akiket az első csapa: közvet­len utánpótlásaként szerepeltetünk a tartalékok között. Bálint, Faze­kas, Balázs, Fonyódi, Kovacsevics. Kocsis és Turányi nem ügyetle­nek, de keveset tesznek azért, hogy ténylegesen fejlődjenek. Vagy talán még nem tudják, hogy a te­hetség munka néLkül még senkit sem tett naggyá? Mindenesetre az említett játékosoktól joggal elvár­juk, hogy a jövőben magánéletük és sportbeli felkészülésük során többet adjanak magukból — ön­magukért, a Dózsáért, a közvéle­ménynek. Ahhoz, hogy ezt meg is tehessék. Szloszár edzőkoilégárh- nak kel] hatékonyabb oktató- nevelő munkát kifejtenie a jövő­ben. AZ IFJÚSÁGI CSAPAT A megyebajnokság játékvezetői Az Országos JB és a Baranya megyei Labdarúgó Szövetség NB Ul-as bizottsága által foglalkozta­tott játékvezetők után közöljük, hogy kik vezették a megyebajnok­ság mérkőzéseit. (Előző cikkünk­ből kimaradt a paksi Farkas An­tal. aki az ősz folyamán a Szek­szárdi Dózsa NB Il-es bajnoki mérkőzésein partjelzőként műkö­dött) . Tehát nézzük, ki hány al­kalommal vezetett. 6 mérkőzést vezetett: Király Já­nos (Paks), Kleiber György (Si- montornya), Sebestyén Lajos (Ka- kasd), Szinger Ferenc (Paks). 5 mérkőzést vezetett: Anriorka Sándor (Kéty), Köő László (Nagy- mányok), Rózsa Elek (Szekszárdi, Takács János (Gerjen), Teierling Mátyás (Tamási), Wéber Ferenc (Nagymányok). 4 mérkőzést vezetett: Baráth Je­nő (Dombóvár), tísordás Sándor (Szekszárd), Dravetz István (Szek­szárdi, Eretnek János, (Dombó­vár) . Rózsa Antal (Szászvár), Sza­bó István (Dombóvár), Takács Gyula (Szakály), Varga Endre (Szekszárd), Váradi Henrik (Báta­szék). 3 mérkőzést vezetett: Afckári Zol­tán (jVIözs), Bencze József (Fadd), Berta Ferenc (Szedres), Farkas An­tal (Paks), Hopp Antal, (Hőgyész), Láng Gáspár (Máza). Pozsonyi Pál (Szedres), Pech István (Hőgyész), Pető László (Bátaszék), Retzel Márton (Bonyhád), Szabó András (Bonyhád). 2 mérkőzést vezeteti: Berta György (Dombóvár), Bihari György (Slóagárd), Gabi Géza (Szekszárd), Keller István (Dombóvár), Kiss II. Ferenc (DunaszentgyÖrgy), Majo­ros Ferenc (Szekszárd), Nemes Fe­renc (Szárazd), Streer Tamás (Tol­na), Szalai László (Szekszárd). 1 mérkőzést vezetett: Fodor. Bé­la (DombóVár), Lendvaí István (Nagyberki), Sípos József (Dom­bóvár), Varga Ferenc (Szedres), Zsigmond Lajos (Tolna). A fentiekből kitűnik, hogy az NB-s keretek tagjai vezettek leg­többet. mert a küldőbizottság szem előtt tartotta, hogy ezeket a sporttársakat kell elsősorban mérkőzésvezctéssel megbízni. Néhány fiatal van a vezetők közt. Külön kell megemlíteni Sza­bó Andrást, Ritzel Mártont, Varga Endrét, Bertha Ferencet, akik most az őszi fordulóban estek át a tűz­keresztségen — sikeyeswVv Egyben sajnálattal kell megálla oltani, hogy néhány sporttárs a visszavonulással foglalkozik, pedig iéhány éve még a megyei baj­nokságok legjobbjai voltak, ig> például Majoros Ferenc, Streer Tamás, Sipos József és Varga Fe Tenc. Év elején az adöi^ működő já­tékvezetők közül több mint 30-an hagyták abba a működést, így 3 mérkőzést „kölcsön”-játékvezetők vezettek, míg 150-et megyénk já­tékvezetői. Megnyugtató, akkor lesz 2 hely­zet, ha újabb sportbarátok kap­csolódnak ebbe a szép. de görön­gyös úton haladó tevékenységbe. — A. S. — — Vigasztalódtam a napokban, amikor olvastam, mi történt az Abesszin .fővárosban. — Elsősorban az nem Abesszí­nia, hanem Etiópia, másodszor ott biztos nyugodtabbak a nézők, mint egyik-másik Tolna megyei községben, mix>el ott nem forr­nak. az új borok . . . — Téved, uram, mert az Etiópia ~Kenya mérkőzés 60. percében ll­es rúgás után a nézők ezrei ro­hantak a pályára, kövekkel, bo­tokkal és egyéb tárgyakkal ütöt- ték-verték a kenyai játékosokat, sőt az egyik néző az ugandai bírót egy székkel úgy fejbevágta, hogy a mentők 'szállították el. Kétszázötven rendőrnek fél órá­ba tellett, míg sikerült némileg rendet teremteni. — Ez is valami? Tengelicen mindössze egy rendőr volt, és — mint mondják — tíz perc alatt olyan rendez csinált, hogy öröm volt nézni. Azóta is áldják ne­vét a kisdorogiak ... — A paksi kézilabdások viszont a Népújságot marasztalják jel, mivel bírálatot kaptak. — Ismerem az ügyet. Utólag ki­derült, nem %is ők a hibásak, ha­nem a Szekszárdi Járási Kézi­labda Szövetség, mivel ugyanarra a napra bajnoki mérkőzés leját­szására kötelezték őket, amikor máshol kellett volna szerepelni­ük. Pillanatnyilag viszont egy csa- gw* WV telue*, féket, bár Utánpótlásunk második vonalá­ban reményt keltő fiatalok bon­togatják szárnyaikat. Polák, Si­mon. Kis. Kovács tehetséges „lab­darúgó-palánták”. akiktől sokat várunk a jövőben, de nemcsak a játéktéren, hanem az iskolai elő­menetelben is. Szeretnénk, ha ezek a fiatalok és társaik már úgy nő­nének fel jó játékosokká, hogy közben nem szednék fel magukra a ma még a sportágra jellemző aUűröket*’. Kormos edző kollégám „kertész- ?dő” munkáját ismerve, bízom >ban, hogy ha jobban megérzi az oktatás és nevelés egységének ösz- szefüggéseit, az ifjúsági csapat tagjai közül többen beváltják majd a hozzájuk fűzött reményeket és a Dózsa fennállásának történetében először, saját nevelésű fiataljaink játékának tapsolhatnak a jövőben. .vt; Hagy János edző 10$ év múlva talán már nem leez ilyen probléma. — Mostanában sokat emlegeti a szekszárdi járást, talán nincs va­lami jóban velük? —■ Én rossz viszonyban? Hogy gondol ilyet? Nemcsak a járási TS-elnökökkel, de még a játék­vezetők közül is néhánnyál egé­szen jó viszonyban vagyok. — ígérje meg, hogy a jövőben nem foglalkozik velük, és mard lassanként elmúlik mérgük. Hallotta ? — ünnepélyesen kijelentem, hogy márciusig nem bántjuk egy­mást. — Ahogy mondják, a közép- iskolás labdarúgó-bajnokság is elég bonyolult. — Nem tudom, mi benne a bo­nyodalmas, hiszen két veretlen csapat van, Palánk és a Szekszár­di Gimnázium. Egyforma a pont­számúk, csak Palánknak vala- rMvei jjjbó « QÓUtsánva. Nők a labdarúgópályán Egyre népszerűbb a női labda rúgás. Külföldön már rendszere­sen játszanak a női csapatok, sőt nemzetek közötti találkozókat is rendeznek. A közelmúltban a FI FA is foglalkozott a női labdarú ­gás helyzetével, és mint megálla pitotta, az igényeket ki kell elé­gíteni, és megbízott egy csopor tot, vizsgálja mqg, milyen lehe­tőségek vannak rendszeres bajn okság szervezésére, ugyanakkor dolgozzák ki a szabályokat is. Megyénkben — ha lassan is — de tért hódít a női labdarúgás. Először a Szekszárdi Szövetkezeti Sportkörnél alakult meg a női szakosztály, de a Szekszárdi Vas ipari Vállalatnak, míg Dombóvó- rott több üzemnek is van női láb darúgó-együttese. Dunaföldvárott is kérték a nők, hogy a sportkör alakítsa meg a női labdarúgó­szakosztályát. Á Szövetkezeti Sp ortkör a jogos igénynek helyt adott, így könnyen lehet, hogy a tavasszal már községek közötti vetélkedőre is sor kerülhet. Ez a felvétel még nem a Tol na megyei labdarúgókat ábrázol­ja, hanem az NSZK amazonjait, akik Olaszországban képviselték hazájuk színeit a női labdarúgó-világbajnokságon. Góllövőlista Megyebajnokság i 17 gólos: Fazekas II. (Kisdorog) 16 gólos: Bányai (Paks) 13 gólos: Kródi (Paks), 12 gólos: Hujber (Tengelic) 11 gólos: Szauer (Bölcske) 10 gólos: Varga (Bölcs­ke) Hosszú (Dunaföldvár) Felkert (Szedres) 9 gólos: Csorna (Paks) Rivnyák (Dunaföldvár) Délczeg (Fornád) C gólos: Klein (Kisdo­rog) Pál (Dombóvár) Horváth (Alpári SE) Molnár (Gyönk) Kor­mos (Sz. Dózsa II.) Suszter (Fadd) 7 gólos: Bogár (Duna­földvár) Loboda (Szedres) Aszta­los (Hőgyész) G gólos: Bencsik (Dunaföldvár) Pellion (Alpári SE) Pintér (Hőgyész) Kiss (Gyönk) Balázs (Sz. Dózsa) Fonyód (Sz. Dózsa) 5 gólos: Jilling (Tengelic) Szász, Tóth (B. Petőfi), Tóth (Dom­bóvár) 4 gólos: Rácz H. (Fadd) Kurek (Simontomya) Aszmann (Hőgyész) Császár (Gyönk) Feny­vesi (Sz. Dózsa) Strick (Tolna) 3$ gólos: Váczi, Németh (Paks) Pás­ti (Bölcske) Molnár. Gáncs I Gáncs III. (Tengelic) Kühl (B. Petőfi (Horváth. Noé (Tamási) Tóth (Dunaföldvár) Pintér (Dom­bóvár) Papp, Kovács II, (Fadd) Baka, Csepregi, Ihász (Simon- tornya) Németh, Szalai, Hadobás (Fornád) Horváth (Szedres) Erdős (Hőgyész) Tamás (Gyönk) Lódri, Kálmán, Micskó (Sz. Dózsa) 2 gó­los: Keresztes* (Paks) Papp, Mar­ják, (Bölcske) Sallai (Tengelic) Domány, Baumann, Molnár, — Éppen itt a baj. — De miért? — Mert Bátaszék és Gyönk nem játszott a Garay Gimnáziummal, ugyanakkor játszottak Palánk­kal, ezért jobb Palánknak a gól­aránya, míg a szekszárdiak 0:0-lal kapták a két-két pontot. — Azt még valahogy megértem, hogy Gyönk távol maradt, de azt már nem, hogy Bátaszék miért nem tudott kiállni. — A szekszárdiak három idő­pontot is javasoltak, de Báta- széknek egyik sem felel* meg. Végül kitűzték a mérkőzés idő­pontját, és előtte 2‘ órával érkezett a levél, hogy Bátaszéknek nem jó ez az időpont, mert nincs ne­velő, aki a labdarúgókat elkísér­je Szék szárára. — Még örüljenek a szekszárdiak, hogy nem a mérkőzés után kap­ták meg a let yelet. Az Is lehet, hogy a posta a hibás? — A levél dátuma szerint előbb kellett volna érkezni, dehát egy megírt levelet nem kötelező azon­nal postára adni. Most majd va­lamiféle óímís lesz. — Nem tartom valószínűnek. A Goray Gimnázium annál sport­szerűbb, sőt még a lesgql miatt sem szólt, pedig arról lenne mit beszélni... — Viszont nagyon hallgat a Szedresen történtekről. Tulajdon­képpen a partjelzőt szeretetből Eizenczer, Kovácsi (B. Petőfi) Kerekes, Fazekas, I. Boda (Kis­dorog) Schneider, Tóth I., Filotós, Mészáros (Tamási) Gaál, (Dom­bóvár) Bencze, Szűcs (Fadd) Há- vel (Simontomya) Banizs, Káló, Kovács II. (Fornád) Oglizón, Cze- lei, Cseló (Máza) Nagy (Szedres) Lakner (Alpári SE) Penes (Hő­gyész) Péter (Gyönk) Ettig, Ben­cze (Sz. Dózsa) Schaffer, Somo*-- jal (Tolna). Sárköz. Völgységi Vízitársulat Szekszárd, Bogyiszlói úti telepére éjjeliőröket és portásokat felvesz, azonnali belépéssel. , (48) simogatták, vaqy méregből ütöt­ték? — Attól függ, kit hallgat meg. De egy biztos, hogy lassanként nemcsak a gépkocsivezetőket, a motorosokat, de a játékvezetőket is ellenőrzik, nem fogyasztottak-e szeszt? — Ez a legújabb rendelkezés? — Néhány szedrest szerint igen. A mérkőzés után arra akarták rábírni a partjelzőket, hogy men­jenek vérvételre, majd később a szondázásban is kiegyeztek volna. Hiába, ilyenkor ez így szokott lenni. — Innsbruckban nemrég — ezt is úgy olvastam — nagyon jól szórakozott a közönség. — Biztos remek támadások, szép gólok voltak. — Nem egészen. A Rapidből a játékvezető kiállított egy játé­kost, mert néhányszor végigsétált a földön fekvő ellenfelén. A kö­zönség fütyülni kezdett, mive a játékos, mit gondol, miként vá­laszolt? — Honnan tudjam, nem kaptam útlevelet, hogy megnézhettem volna ezt a mérkőzést. — Majd én megmondom: a le­látó felé fordult és letolta a nad­rágját. — Teljesen? ■— Nem, csak térdig. —NY—

Next

/
Thumbnails
Contents