Tolna Megyei Népújság, 1970. december (20. évfolyam, 281-305. szám)
1970-12-06 / 286. szám
Ha valaki úgy negyven-öt- ven esztendővel ezelőtt — amikor még megbámultuk a bőséges ebéd utáni feketekávét követelő városi vendéget — azt mondta volna, hogy alig egy emberöltő és a falusi emberek is feketekávét isznak: a szemébe nevettünk volna. Ügy bizony! ...és alig múlott el az a bizonyos negyvenötven esztendő és bárki láthatja, hogy a piacon áruló falusi nénikék, akik valamikor — ha eladták a tehén hasznát, a hízott libát, vagy a gyümölcsöt. — faltak egy jó darab sült kolbászt puha kenyérrel, esetleg betelepedtek a kávémérésbe egy bögre tejes kávéra — ma a presszót keresik, hogy dupla feketét kortyinthassanak. Sőt, még az sem kizárt, hogy egy stampedli rumot, vagy konyakot is löttyentetnek bele. Kávé... kávé! — mondja erre a nyájas olvasó. Ezek szerint tejeskávét már ötven évvel ezelőtt is ittak?! Ittak, de annak a tejeskávénak a feketekávéja és a mai dupla között olyan különbség van, mint — teszem föl — az öreganyám és az unokahugom között. Minden volt abban a franktól kezdve a malátáig, csak valódi kávé nem. Ma már nem az ilyen’'tejés kávék ideje járja! Ma kávét — presszókávét — és csak a legrosszabb esetben törökös feketét iszik boldog ésubölctöig- talan, reggel és este, otthon és a presszóban, sőt még az üzemben, vagy a hivatalban is. Ha ilyen rohamosan terjed a kávékultusz, nem adok rá tíz esztendőt, és presszógép kerül a tarló sarkára, a kukoricaföldek árkába, vagy talán a falusi borospincék fészere alá is, mert kávéivóvá válik a borkedvelő magyar. Persze mindez tréfa beszéd, és tréfának minden elcsúszik. De lássuk melyek azok a komoly kérdések a feketekávéval kapcsolatban, amelyekkel aránylag elég gyakran előhozakodnak. A szemes kávé, a coffea Arabica nevű cserje magja. Ezt pörkölik meg, darálják porrá, és ebből főzik a feketekávé nevű italt. A főzet hatóanyaga a coffein (olv. kofein) nevű alkaloida, ami nemcsak a kávéban, hanem a teacserje levelében, a coladióban, és a guarána nevű növényben is megtalálható. Lényegében Tehát mindegy, hogy kávét vagy teát iszik valaki, a coffein hatása egyenlő módon érvényesülhet. Egy csésze helyesen főzött feketekávéban körülbelül 0,10 gr., azaz 10 centigramm coffeinmennyiség található. A coffein legjellegzetesebb hatása az életfolyamatok serkentése, élénkítése, illetve bizonyos esetekben a szervezet „feldobása”. Az idegrendszert a coffein izgatja. A gondolatok gyorsabban peregnek, az eszmetársítás frissebbé, száj." rábbá, az egyén figyelmesebbé, üdébbé, élénkebbé válik. #3 étewsságQ&i igát»* látszólag elűzi, de sajnos, nem pihenteti, nem nyugtatja meg a szervezetet Ezért mondjuk, hogy a fáradt embernek ne feketekávét adjanak, hanem fektessék le, hogy kipihenje magát mert- a fáradtságnak a gyógyszere csak a pihenés lehet. A gyenge szivű, puha erű, elgyengült beteg legegyszerűbb, legkönnyebben beszerezhető gyógyszere a coffein. A szívműködést erősíti, a szív összehúzódásait hatékonyabbá, keményebbé, eredményesebbé teszi, és az erek munkáját is javítja. Nemrég még azt hitték, hogy érszűkítő és a magas vérnyomásban szenvedő betegnek szigorúan eltiltották a feketekávé-ivást. Ma már tudjuk, hogy a vérnyomást csak azért emeli, mert hajtja a szivet de bizonyos erekre tágítólag hat. Tehát teljes eltiltása enyhe, .vagy középsúlyos esetben túlzásnak számít. Érdekes, hogy a eoffein- hatás sokszor egyéni. Ahogy mondani szokták, embere válogatja. Mert az egyiknél a szapora szívdobogás a szembetűnő,. a másiknál éppen a ritkább, de erőteljes szívösszehúzódások a jellemzőeK. Sőt! Azt mondjuk, hogy’ a .coffein elűzi az álmosságot, dp találkoztam már olyan emberrel, aki aát mondja, hogy ót a coffein altatja. Nem is,vitatkoztam vele! ’ ? "ló : : . ; . f Lakáskultúra Mi tehát -az orvos tanácsa? Á feszült, izgatott, ideges, álmatlan betegek, a Basedoiv- kórosak, a . gyomor- és nyom- bélfekélyesek, a súlyos .magas- vérnyomású betegek ne'igyanak feketét. -Az ő állapotosat hátrányosan befolyásolja. A többi ember ihat ja, de ne vödörrel, ne négy-öt duplát Naponta, mert az még az egészséges szervezetre is ártól m-as.- Az alacsony vérnyomásé egyénnek viszont a feketekávé- az orvosságai A feketekávét valamikor — a törökvilág idején — fekete levesnek nevezte a magyar. Vészt jósló nevét onnét kapta, hogy ha' a török'pasa a magyar úrakat vendégségbe hívta, az eszem-iszom végén rendszerint megjelent, a féke-, tekávé, és a pasa rendesen előhuzakodott azokkal a kérdésekkel, amelyekre csak tallér, marha, birka, kenyér, liszt vagy egyéb jószág formájában lehetett felelni, de ha a felelet késett,'akkor mái" jött "is a haddeihadd, az igazi fekete leves, amit nem a belső inas, hanem rendszerint a belső hóhér tálalt a vendégseregnek. Mi ís igyuk hát a feketekávét, ha már itt a divatja, de vigyázzunk, nehogy a túlzott feketefogyasztás a mi l Vámunkra is a fekete leves ár-- talmait jelentse. A döigozó Jióziasszony vendégvárásnál* , vagy á vacsora befejezéséül szívesen szolgál fel olyon -éilessópet, amit nem kell sütni. Mi fhöst íiyén ételleiró- sokkal Is 'szeretőink könnyíteni a vendéglátás góndjáin. H/tMIS MARCIPÁN 20 dkg nyers búzadarát, 10. dkg cukorra!,' 5,iqikg vajjal, 4 evőkanál forró tejjel és egy kávéskanál , zöld,,..keserűmanduia aromával vegyítünk össze. A masszát'(12 ára:.- hosszat állni hagyjuk — vagyis, ha estére vendégeket várunk, reggel, munkába-'dienet előtt készítjük el. A dara ez alatt az idő alatt megdagad és beérjlr. Este aztán nedves kézzel golyókat for-, mólunk ’ bélőíé," kbkaóban meg- hem pergetjü k és dni.gnonpa pírba rakva tálaljuk. Vdcsora után. vagy a-"feketéhez. Nagyon gyorsan készül ésűkiodós. .. . RÚ.MÓS Dlű) BOMBA . 10 dkg őrölt ;di°t, 10 dkg egész flnpmra darált olcsó kekszet, 10 dkg cukrot, 5 dkg vajat, 4 evőkanál forró tejet, egy vagy két'--.kávéskanál rumot — aszerint;hogy erősebben, vagy kevésbé .erősen - szeretjük ■ — összegyúrunk. A masszát csupán fél. órán keresztül kell érlelni. Utána nedves kézzel golyókat formálunk belőle és kristálycukorban megforgatva* mignonpapírba rakjuk. Készíthetjük ügy is, hogy minden golyócska közepébe eg? szem meggybefőttet rakunk, fgv méá kellemesebb íze lesz. KEKSZBOMBA ' Negyed kiló egészén finom re őrölt olcsó háztartási kekszet 10 dkg vajjal, 15 dkg cókorrol, egy-két evőkanál kakaóval —I aszerint, hogy a kakpó milyen sötét — összegyúrunk. .Majd hozzáöntünk 'annyi forró ' tejet, amennyit felvesz, hogy elég tömör masszát kapjunk. Utána kb fél óra bokszát érleljük, majd a masszából nedves kézzel golyókat formálunk, kókuszreszelékben, vagy kristálycukorban megforgatva ezeket a golyócsí kákát’is mignonpapítbantálal* iuk. KÓKUSZSZAlÁ.Mí • ' > • • • •» . 1.1 . . V« 1 15 dkg 'kristálycukorból 2-evo- kanál mézzel és egy fél ; deci vízzel sűrű, majdnem ..szálkás szirupot főzünk. A tűzről levéve 20 dkg kókuszliszttel keverjük. , össze, utána elfelezzük. Az- egyif . fele fehér marad, a másikba ogy vagy két evőkanál kakaót keverünk — aszerint, hogy mi-! ' lyen sötétre akarjuk — és hozzákeverünk 2—2 dkg vajat is Ha szeretjük, adhatunk hozzá két kávéskanálnyi rumot is. A* egyik masszát — akár a fehér, akár a csokoládés kerülhet felülre —■ porcukorra! meghintett .gyúródeszkán kinyújtjuk, majd. félretesszük és -kinyújtjuk a másikai, is. A két lapot- egymásra' rakjuk,.'összesodorjuk- és ‘kifa* ! igyasztjuk. -Amikor megkeményedett, vékony szeleteket vágunk belőle és italra rakjuk" / HAMIS NARANCSGOIYO Fél kilónyi finomra reszeli t nyers sárgarépát egy egész citrom levét, 25 dkg cukrot, reszelt citromhéjat e^y pohár vízzel feleresztve folytonosan keverve addig főzzük, míg tnegpu- hűl és csaknem sima masszává ; lesz. Utána kihűtjük, goiyókat formálunk belőle és kristálycukorban megpörgetve mignonpa- • pírra rakva tálaljuk. Ha van, kevés narancshéjat is keverhetünk bele. Egyébként a citrommoi is teljesen narancsízű lesz. TOROK iÜLIA m. BUGA LÁSZljy Kép a lakásban ■ 'V ‘ v-tr. i! Jiápv • -• Képet festeni művészet,. de művészet a képet megfelelő helyre felakasztani is. Nem elég a képet valamely falon jobbról is, balról is egyforma távolságra elhelyezni, hanem előre, alaposan meg kpü nézni, hogy a helyiség melyik részébe illeszkedik harmonikusan be, és, hol érvényesül a legjobban a kép Ablakkal megszakított falra nem való kép: e falon kedvezőtlen a fényhatás és maga az ablak is Konkurtál a "képpel. Képeket általa ban szemmagasságban kell elhelyezni. Kicsit nevetséges, ha a képek túl magasan, vagy túl alacsonyan függenek. Ha a kép magában függ egy fedőn, helyezzük úgy el, hogy a megtekintéséhez a fejet se emelni, se lehajtani ne kelljen. A lakószobának a hosszú falát áltálában magasabb bútorokkal ren dezik be. • Ezek felett már kisebb, keskeny keretű képek számára sincsen hely. Annyite liA; t1 l" . iKW A , .... , ... ____ f el kellene rájuk nézni, 'ftogy ez-'még nagy értékű művek esetében sem helyes. Nagy képeket, rrastag keretben csak az vegyen, aki nagy, szabad falra szánja. Az ilyen képek érvényesüléséhez ugyanis körös- kürti I nagy tér szükséges. Alacsony bútorok közé és fölé, odaillő keretben, kisebb képeket felakaszthatunk. Elénk színű' és tarkán mintázott fal esküdt ellensége minden képnek. Ilyen háttérben semmiféle művészi ~színhatás vagy . forma nem érvényesülhet. Egyszínű, esetleg nagyon finoman rpintázoií festés, vagy tapéta a megfelelő hattér, különösen ha mélcg és semleges színárnyalatú. Elképzelhető ma már otyán szoba, amelynek egyik, fala egy kép kedvéért, nyugodt, sem- eges'színü, míg a többi fal élénk színű vagy hr ka. A kép talán íoy még jobban érvé- .. . • E. R, Hétfő: Karfiolleves, lencse- főzelék virslivel: Kedd: Babguíyás, lekváros bukta. Szerda: Zöldbableves, vagdalt hús burgonyával, savanyúság, alma. Csütörtök: Zöldségleves, zöldborsófőzelék sült hússal. Péntek: Csontleves, rizses hús, savanyúság. Szombat: Ilalpaprikás, túrós csusza. Vasárnap: Ebéd: Aprólékleves, libapecsenye burgonyával, párölt káposzta, rumos dióbomba, kávé, bor Vapso- ra: hideg libasült. Népújság 11 §*&• ft Divat Párizsi cipók Egészség A íekete leves Haxfarfá* » *^;<%i^vEdéSSég, ; - : amit nem kell sütni w , ‘ . i ^ mi lábbelijeinek.- párizsi bemutatói«» készült ez V kép. Bizonyosan nálunk is si- Jeart aratnak, !*'»• fl£Tl Külföldi KépssolgálaU
