Tolna Megyei Népújság, 1970. december (20. évfolyam, 281-305. szám)

1970-12-06 / 286. szám

»etifiÄ megyéi VItÄG PH(?LÉTArTAF F.CYES ÜLJETEK! NÉPÚJSÁG I fl MAGYAR SZOCIALISTA MUNKÁSPÁRT TOLNA MEGYEI B12QTT8AGA ÉS A MEGYEI TRHACS LAPJA | XX. évfolyam, 286. szám ARA: 1.2« FORT VT Vasárnap, 1970. december 6. Ünnep előtt a boltokban Még „Délen“ van a déligyümölcs — Igények és hiánycikkek Közelednek az ünnepek, hi­szen már a mai nap is aféle előünnep, a Télapó látogatá­sát gyereklégiók ablakba tett cipői várják. Időszerűnek tűnt tehát végiglátogatni a megyeszékhely üzleteit, kitu­dakolandó, hogy milyen áru­készlet várja már a hónap elején a vásárlókat, akik ezüst- és aranyvasárnap tá­ján valószínűleg rohamszerű­en özönlenek a pultok elé. Legelső megállapítás: a kö­zönség MEGFOGADTA A TANÁCSOT és mér időben jelentkezett vá­sárlási igényeivel. Minden bolt forgalomemelkedésről ad számot és természetesen to­vábbit remél. A játéküzletben naphosszat mozdulni se lehet, a játékok „útjára” azonban a jövő héten még külön riport­ban térünk vissza. Vásárolni persze csak azt (ehet, amit el­adnak. Az iránt érdeklődtünk tehát, ami van és ami kelle­ne. szűk raktárak, az árusító sze­mélyzet létszáma. Alig várjuk a „Korzó” Áruház megnyitá­sát. Mi is. Vannak azonban ennél ap­róbb. de éppen elég bosszantó cikkek is, melyeket már most, hetekkel karácsony előtt hiú­ba keres a vásárló a boltok­ban. Asztali só, olcsó ostyalap. babérlevél, olcsó hazai tész­tafélék, magyar olajos hal. Az asztali só nem a.z induló disz­nóölési idény jóvoltából tűnt el, hiszen durvább őrlésű kő­só bőségesen van. A jugoszláv tészták úgy-ahogy ellensúlyoz­zák a hazaiak hiányát de ar­ra is lehetne gondolni, hogy nem minden háziasszony óhajt feltétlenül nyolctojásos tésztát vásárolni. Ugyanez vo­natkozik a maevgr oly fos ha­lakra is. melyekből egész év­ben kevés volt ugyan, de hiá nyukst a valamivel drágább, különböző külföldi szardíni­ákkal pótolni lehetett Most ezek is eltűntek. TTOT, A — Füge már érkezett. Ba­nán teljesen ötletszerűen. Arra ígéretet kaptunk, hogy az első narancsszállítmány na­pokon belül hefut. A déligyümölcs érkezésé­nek bejelentése tehát korai volt. — A citrom színe válto­zik? — Reméljük. De ezt csak akkor tudjuk megmondani, amikor kinyitjuk a ládákat. Egyelőre halványzöld és sö­tétzöld között van. Nemcsak a gyomrát tölti azonban a nagyközönség az ünnepek alkalmával. Ajándék az ékszer, az óra, a könyv és az úgynevezett tartós fogyasz­tási cikk, például a háztartási gép. kályha is. Az Óra- és Ékszerbolt négy héten át be volt zárva, átköltözött a Szé­chenyi utcába. Feltöltött rak­tárral várja a vásárlókat. — Karikagyűrűnk is . bősé­gesen van! A könyvesbolt árjegyzékét fel­sorolni kevés lenne lapunk mai teljes terjedelme. A Lányok év­könyve éppúgy elfogyott már, mint a Fiúk-é, hasonlóképpen Babits Erato-ja. Az Ofotért- ben az olcsó fényképezőgé­pektől a Yashikákig minden van. A Népbolt vegyesipar- cikk-szak üzletében viszont hiány van mindenféle kályhá­ból, tűzhelyből és kávéőrlőből. Utóbbiból az áruellátást a je­lek szerint nem szinkronizál­ták az éppen folyó nagyará­nyú kávéakeióvai. Ez volt a helyzet 1970. de­cember 5-én. szombaton, Szek- s/árdon. O. I. Tizenkétmillió látogató A HUNGEXPO-nál összesí­tést készítettek a magyar ki­állítók idei külföldi szereplé­séről. A magyar külkereske­delmi vásár- és propaganda­iroda 1970-ben harminchat vá­sáron, illetve kiállításon ren­dezte meg a hazai vállalatok együttes bemutatkozását. A magyar árukat a szocialista országok tíz nagyszabású vá­sárán láthatták az érdeklődők, ezenkívül az európai tőkés or­szágók 16 kiállítására küldtek ipari és mezőgazdasági termé­keket a magyar vállalatok. A tengerentúli országokban a korábbi évekhez képest több helyen, összesen tíz vásáron vettek részt kiállítóink. A HUNGEXPO 26 helyen árukiállítást rendezett, s há­rom v , m nyitottak infor­mációs irodát, ahol felvilágosí­tást adtak a magyarországi üzletkötési lehetőségekről. 1970-ben három országban ma­gyar kereskedelmi napokat* illetve magyar hetet rendeztek. Ugyancsak három helyen volt önálló magyar kiállítás a leg­nagyobb a moszkvai „A sza­bad Magyarország 25 éve" — című jubileumi kiállítás amely a látogatók számát tek' íve is rekordot hozott: egy Uióan keresték fel a bemutt.jt. Hozzávetőleg 1500—1700 ma­gyar vállalat és szövetkezet mutatta be gazdag anyagát a világ minden részében, össze­sen 42 800 négyzetméteres te­rületen. 1970-ben kiállításain­kat 12 millió ember tekintette meg kétmillióval több, mint egy évvel ezelőtt (MTI). 1971. június 1-ig ki kell hirdetni az új kollektív szerződéseket Megjelentek a MŰM—SZOT irányelvek A régi művelődési ház épü­letébe költözött ruházati bolt vezetője nem panaszkodik kü­lönösképpen. — Csizmaellátásunk jobb, mint tavaly és, ami a legfon­tosabb, a minőség is javult. Hiánycikk viszont a világo­sabb, lágy, pasztellszínű női télikabát és a gyerektréning- rufia, — mondja. Utóbbi valószínűleg azért nem jutott az illetékesek eszé­be, mert úgy vélekedtek, hogy a gyerekek strandra igénylik majd ezt a praktikus öltözé­ket és nem' szánkózáshoz. HIANTCIKKEK A Tolna megyei Népbolt Vállalat áruforgalmi osztályá­nak tájékoztatása: — Legfőbb „hiánycikkünk” Bzekszárdon sajnos nem idényjellegű. Ez a kapacitás- hiány. a kevés bolthelyiség, a Szekszérdon szombaton zá­rult Tolna megye tsz-elnökei- rek egy hétig tartó tovább­képző tanfolyama. Az elnökö­ket neves szakértők tájékoz­tatták a legidőszerűbb politi­kai és gazdasági kérdésekről, feladatokról: ígv Kazareczki Kálmán, MÉM-miniszteriie- lyettes a IV. ötéves terv me­zőgazdasági célkitűzéseiről; dr. Bélák Sándor, a Keszthelyi Agrártudományi Egyetem rek­tora a korszerű vezetésről, dr. Csete László, az Agrártudo­mányi Kutató Intézet vezető­je az önköltségszámításról, dr. Beregszászi Attila gödöllői egyetemi tanár a munkavéde­lemről és a balesetelhárításról. Előadást tartottak: Fekete Gyula, Markovics János és Szakái József, a MÉM szak­emberei, továbbá dr. Farkas N AG VKERESK FDFIFM'’ — Mi valamennyi elérhető nagykereskedelmi vállalatot felkerestünk igén veinkkel. __ í gy a további tájékoztatás. — Eredménytelenül, így azt kell mondanunk, hogy nem me­gyei specialitásról hanem or­szágos gondról van szó. Vigasztalásul: a többi áru­cikkből bőséges az ellátás, de sok függ a nagykereskedelmi szállításoktól, hiszen a Nép- holt raktárai csak tíz-tizenöt napra elegendő készletet tud­nak befogadni. HÚS lesz, de sütni való malac, kocsonya­hús, főtt csülök már gyéreb­ben. — Hivatalos közlésre mér elég régen jelentettük olva­sóinknak, hogy lesz elegendő délígyümölcs. A vásárlók ez­zel azonban idáig csak lapunk hasábjain, de nem a boltok­ban találkoztak. Gyula megyei tűzoltóparancs­nok, dr. Szilcz Ákos megyei főügyész és Varga Sándor ez­redes, a BM megyei főkapitá­nyának rendőri helyettese is. A tanfolyam résztvevői kerek- asztal-beszélgetésen eszmecse­rét folytattak az időszerű gaz­daságpolitikai kérdésekről, a IV. ötéves terv megyei vonat­kozásairól a megye vezetőivel, köztük Szabópál Antallal, a Tolna megyei Tanács vb-elnö- kével, Bucsi Elekkel, a me­gyei pártbizottság gazdaság- politikai osztályának vezető­jével. A zárónapon az elnökök a megye két tsz területi szövet­ségének vezetőivel a zárszám­adás előkészületeit beszélték meg. Hétfőtől kezdve a tsz- főkönyvelők vesznek részt szintén egyhetes továbbképzé­sen. (-só). A munkaügyi miniszter a közelmúltban rendeletet adott ki, most pedig ugyancsak a munkaügyi miniszter a SZOT- tal közösen irányelveket is kibocsátott az új kollektív szerződések megkötéséről. A szabályozás egyik leg­fontosabb új vonása, hogy az 1971. január 1-én életbe lépő kollektív szerződéseket öt év­re, tehát az eddiginél hosz- szabb időre kell megkötni, Ettől eltérni csak indokolt esetben lehet, például, ha a vállalatból előreláthatóan öt évnél í övidebb időn belül több önálló vállalat alakul, más vál­lalattal összeolvad, ha várha­tóan olyan profilváltozás, vagy műszaki fejlesztés következik be, amely jelentősen megvál­toztatja a vállalat belső kö­rülményeit. Öt évnél rövidebb időre köthetnek kollektív szer­ződést például olyan újonnan alakult vállalatoknál is, ahol még nincsenek meg a hosz- szabb távra szóló szabályozás feltételei. A jogszabály módot ad ar­ra, hogy a hosszabb időtar­tamra kötött kollektív szer­ződésen belül egyes kérdése­ket, amelyek körülményei a következő évben várhatóan változnak — például a bér- fejlesztés mértékét, vagy a ré­szesedési alap felosztását — csak egy évre rendezzenek. A kollektív szerződések megkötését úgy kell előkészí­teni, hogy azokat legkésőbb 1971. június 1-ig mindenütt kihirdethessék. A szerződéseid kidolgozása és megkötése a vállalat és a szakszervezet együttes fel­adata. Ezért azt a vállalat igazgatója és a szakszervezet, vállalati szervének titkára már kezdettől együttesen irá­nyítja és segíti egészen az aláírásig. Mivel az új szerző­dések általában öt évre szól­nak, kidolgozásuk fokozott gondot igényel. Feltétlenül el kell kerülni, hogy az előző kollektív szer­ződés valamely hibáját — kü­lönösen esetleges törvénysértő rendelkezését — átvegyék. Az előkészítés során elsősorban az érvényben levő kollektív szerződés végrehajtásának ta­pasztalatait kell értékelni, de figyelembe kell venni a vál lalat előtt álló termelési, gaz­dasági feladatokat, s vizsgál­ni kell a dolgozók fontos igé­nyeit, különösen a nőket és a fiatalokat érintő kérdéseket. A kollektív szerződés terve­zetének készítésébe kezdettől be kell vonni a nagyobb ta­pasztalatokkal rendelkező vál­lalati szakembereket, a na­gyobb egységek képviselőit, a szakszervezet és egyéb tömeg­szervezetek, például a KISZ tisztségviselőit. A szerződés tervezeté: a dolgozókkal való széles körű megtárgyalás előtt a vállalat vezetésének és a szakszervezet vállalati szervé­nek együttesen meg kell tár­gyalni és az így megvitatott tervezetet kell megbeszélni a dolgozókkal. A tervezet egyes rendelkezései többféle javasla­tot is tartalmazhatnak. Ilyen esetekben helyes rámutatni az egves változatok mellett vagy ellen szóló indokokra. Biztosí­tani kell, hogy a tervezethez minden dolgozó hozzájuthas­son és kellő időt kell engedni arra, hogv azt megismerhes­sék. Igen fontos rendelkezés, hogy a vállalat minden év elején köteles írásban részle­tesen beszámolni a kollektív szerződés előző évi végrehaj­tásának tapasztalatairól. Az első beszámolót 1971. első ne­gyedében kell megtartani a kollektív szerződés 1970. évi végrehajtásáról. A beszámoló­ban különösképpen vizsgálni kell, hogy nincsenek-e a kol­lektív szerződésnek törvény­sértő rendelkezései, megfelel­nek-e valóban a helyi körül­ményeknek, nincsenek-e olyan rendelkezései, amelyek meg­nehezítik a hatékony operatív gazdasági vezetést, s ki kell térni arra is, hogy különféle végrehajtási elvek, — például a bérszínvonal-emelés, a pre­mizálás elvei a végrehajtás so­rán valóban érvényesültek-e. A., kollektív szerződés végre­hajtásáról adott beszámoló és annak megvitatása az üzemi demokácia egyik fontos felté­tele. Ezért a beszámolónak olyan részletesnek kell lennie, hogy a dolgozók teljes képet kapjanak a kollektív szerző­désben előírt jogok és kötele­zettségek megvalósulásáról. Ha a végrehajtás során nehézsé­geket tapasztaltak, ezek okai­ról is be kell. számolni. Cél­szerű, hogy a dolgozók észre­vételeit, javaslatait a vállalat vezetése és a vállalati szak- szervezeti szerv együttesen tárgyalja meg. Ha a javaslatok teljes mértékben nem fogad­hatók el, a választ olyan rész­letesen kell megindokolni, hogy a dolgozók előtt világo­sak legyenek az el nem foga­dás okai. (MTI). Tsz-elnökök „iskolája"

Next

/
Thumbnails
Contents