Tolna Megyei Népújság, 1970. december (20. évfolyam, 281-305. szám)

1970-12-05 / 285. szám

fOLNA MEGYEI % -<yiLAG PROtET'AR}A!“EGYE S Ú LJ ETEK! 1 * MAGTAB SZOCIALISTA MPHKASPAHT TOLNA MEGYEI BIZOTTSÁGA fiS A MEGYEI TAMACS LAPJA I KX évfolyam, 885. szám ARA: M FILLER Szombat, 1970. december 5. Járásról járásra Zárszámadás előtt a dombóvári járásban A dombóvári járásban Hor­váth Lajos, a járási párt- bizottság gazdaságpolitikai előadója tájékoztatott, milyen eredményeket értek el a já­rás termelőszövetkezetei a harmadik ötéves terv utolsó évében, és mik az elképzelé­sek az elkövetkezendő gazda­sági évekre. Mint Horváth Lajos elmondotta, ebben az évben az előzőkhöz viszonyít­va sokkal nagyobb figyelmet szenteltek a termelőszövet­kezetek gazdasági vonatkozá - sú irányítására és a politikai nevelőmunka kiszélesítésére. Az első félév eredményeit a féléves mérleg alapján ér­tékelték. Akkor még nem kaphattak reális képet, de mindenesetre számoltak azzal, hogy a kései kitavaszodás rá­nyomja bélyegét az lB70-ea gazdasági évre. A kalászosok betakarítása két-három hét­tel elhúzódott, ugyanakkor nyolc—nyolc és fél millió forintos kieséssel keltett számolni a kenyérgabona idei alacsony termésátla­ga miatt. A termelőszövetkezetek veze­tő szakemberei igyekeztek be­hozni lemaradásukat, — má­sodvetésű terményeket vetet­tek, állatokat értékesítettek. A járás egyetlen termelőszö­vetkezetében sem vettek fel hitelt a jövő év* termés ter­hére. A harmadik negyedéves mérleg elkészülte után meg­bízhatóbb képet kaptak a zár­számadások idei alakulásáról. A járás legerősebb tsz-ében, a döbröközi Zöldmezőben, a leggyengébb gyulaji Uj- barázdában fizetni tudják a tervezettet. Termelőszövetke­zetenként megbeszélték azo­kat a fogyatékosságokat ame­lyek a kedvezőtlen időjárás mellett még fokozták a ki­eséseket. Jobb agrotechniká­val, a betakarítás korszerű megszervezésével a jelenlegi­nél is kisebb lenne az elma­radás. Gazdasági és politikai veze­tőkből négytagú kooperációs bizottságot alakítottak. A bizottság ajánlásokat tesz a termelőszövetkeze­teknek a gépek jobb ki­használására, a szervezet­tebb munkamegoldások ki­dolgozására. Az elképzelések szerint a termelőszövetkezetek fejlesz­tési alapjuk egy részét kö­zös létesítmények építésébe fektetnék. Ez elősegítené a meglévő ágazatok technikai, technológiai rekonstrukcióját, az elavult technológiák kor­szerűsítését, a régi gépek, eszközök selejtezését és cse­réjét, ezek alapján pedig az ágazati sajátosságok megfe­lelőbb kibontakoztatását. Az anyagi lehetőségek biz­tosításával szükséges vissza- fejleszteni azokat az ágaza­tokat, amelyek jövedelmező­sége nem gazdaságos. Ameny- nyiben a termelőszóvetkezeti vezetők részéről érdeklődés mutatkozik a koordinációs bizottság által javasolt együtt­működésre, a bizottság konk­rét formákat dolgoz ki. A Varsói Szerződés tagálla­mai politikai tanácskozó tes­tületének december 2-i ber­lini tanácskozása újabb de­monstrációja volt a szocialis­ta országok testvéri kapcso­latai és sokoldalú együttmű- ködés további erősítésének —• írja a Pravda, az S?KP Köz­ponti Bizottságának sajtóorgá­numa. A barátság, testvéri együtt­működés és a teljes egyönte­tűség légkörében lefolyt ér­tekezlet résztvevői sokoldalúan és részletesen megvitatták a föld békeszerető erőit mély­ségesen nyugtalanító problé­mák sorát Az értekezlet résztvevői nagy figyelmet szenteltek az európai helyzetnek —, mutat rá a Pravda. — Megelégedés­sel állapították meg, hogy a szocialista országok erőfe­szítései hatékonyan hozzájá­rulnak az európai helyzet ja­vulásához és a különböző tár­sadalmi rendszerű államok békés együttélése elvének gya­korlati megvalósításúhoz. A tanácskozás résztvevői egyöntetűen kifejezték szoli­daritásukat a Német Cemok- ratikus Köztársaság békesze- rető politikájával, hangsú­lyozva, hogy az NDK rész­vétele nélkül nem építhető fel Európában a béke szilárd bázisa. A résztvevők támogat­ták a Csehszlovák Szocialista Köztársaságnak azt az igazsá­gos követelését, hogy a Né­met Szövetségi Köztársaság ismerje el: elejétől végéig érvénytelen a müncheni egyez­mény. Az európai enyhülés érdekeinek, valamint a nyu­gat-berlini lakosság szükség­leteinek és az NDK törvényes érdekeinek és szuverén jogai­nak megfelelne, ha kölcsönö­sen elfogadható megállapodás jönne létre a Nyugat »Berlin» Az együttműködés szép példája mutatkozott meg a Dal.na síd: Állami Gaz­daság és a naki Dózsa Termelőszövetkezet kuko- ricatermesztési kooperáci­ója között. Az állami gazdaság gépei vetették és takarították be a tsz kukoricáját, az átlagter­més 33 mázsa májusi mor­zsolt lett katasztrális holdan­ként. rő 1 most folyó tárgyalásokon. A szocialista országok ki­fejezték azt a meggyőződésü­ket, hogy az összeurópai biz­tonsági és együttműködési ér­tekezlet megtartásához létre­jöttek a szükséges feltételek és nincs semmi alapja annak, hogy halogassák az értekez­let összehívását, valamifajta előzetes feltételeket támasz- szanak. A politikai tanácskozó tes­tület megvitatta továbbá az indokínai helyzetet, ahol az amerikai agresszorok az utób­bi időben újabb arcátlan ak­ciókat hajtottak végre a VDK ellen, nagyarányú támadáso­kat követtek el területe ellen. Ezek az agresszív cselekmé­nyek megmutatják az Egye­sült Államok elnöke által szé­les körben reklámozott „vi­etnami békés rendezési prog­ram” képmutató voltát, és hamisságát — mutat rá a Pravda. A szocialista országok — a jövőben is minden támoga­tást megadnak az indokínai népnek abban a harcban amelyet az intervenciósok el­len vív, a mielőbbi politikai rendezésért. Az értekezlet résztvevői ki­fejezték azt a készségüket, hogy továbbra is határozot­tan támogatják az arab né­pek, köztük a palesztínai arab nép igazságos harcát a közel- keleti imperialista útonállás ellen, az izraeli hódítók által megszállt arab területek fel­szabadításáért, a szabadságért és a társadalmi haladásért. A Guineái Köztársaság el­len végrehajtott gyarmatosító agresszióval kapcsolatban a szocialista országok követel­ték, hogy vessenek véget az imperialista provokációknak a független afrikai államok el­len —■„ írja a Pravda 1970-ben az előzetes becs­lések szerint a járásban a fejlesztési alap 33.2 száza­lékra, a részesedési alap 61,8 százalékra alakult. Ez a szá­zalékos megoszlás 1969-ben kedvezőbb volt: fejlesztési alapra 42.5, részesedési alap­ra pedig 57,5 százalék jutott. Valamennyi termelőszövet­kezetben november 28-ra fe­dél alatt volt a kukorica, az őszi mélyszántást is hamaro­san befejezik. A zárszámadások politikai előkészítése jelenleg is folyik A pártalapszervezeteknek a gazdasági, vezetők beszámoltak az ez évi munkákról, és őszintén a tagok elé tárták a várható eredményeket. Az elkövetkezendő héten tárgyal­ja a járási párt vb. a zár­számadások politikai előkészí­tésének tapasztalatait és a további teendőket, Vm, November 18, és december 3. között Olaszországban tar­tózkodott az SZKP küldöttsé­ge Arvid Pelsének, a Politikai Bizottság tagjának vezetésé­vel. A delegáció megbeszélést folytatott az Olasz Kommu­nista Párt küldöttségével, amelyet Luigi Longo, a párt főtitkára vezetett. A tárgyalásokról közleményt adtak ki. amely többek kö­zött megállapítja: mindkét párt hangsúlyozta, hogy továbbra is határozottan küzdeni fog azoknak a célok­nak az eléréséért, amelyeket az 1969-es moszkvai nem­zetközi tanácskozás jelölt ki. Ez különösen halaszthatat­lan most, amikor az Egyesült Államok újabb bűnös agresz- sziós cselekedeteket követ el a vietnami nép ellen. Mind­két párt harcolni fog a nem­zetközi kommunista mozga- lomban meglevő ellentétek le­küzdéséért, a mozgalom egy­ségéért a marxizmus—leniniz- mus és a proletár internacio­nalizmus alapján. A két párt küldöttsége vé­leménycserét folytatott a nem­zetközi helyzet kérdéseiről, többek között" a délkelet­Magyar deklaráció a GATT-ban Genfben most tartja ülését az a GATT-munkacsoport, amely Magyarországnak az ál­talános kereskedelmi és vám­tarifaegyezménybe való csat­lakozásáról tárgyal. Az ülé­sen részt vevő magyar dele­gáció vezetője a GATT szer­ződő feleinek bejelentette, hogy 1971. január 1-től az importletét mértéke Magyar- országon nulla százalékra csökken. Az import letétrendszert az 1968 elején bevezetett gazda­ságirányítási reform hívta életre, mint átmeneti jelleg­gel alkalmazott ideiglenes sza­bályozó eszközt, mert a de­vizális lehetőségek még elma­radtak a vállalatfejlesztési alapok nagyságától. Import­letétként azoknak a vállala­toknak kellett saját eszköze­ik egy részét két évre ka­matmentesen lekötniök, ame­lyek gépeket, berendezéseket és műszereket importáltak sa­ját pénzügyi forrásaikból kon­vertibilis devizájú területek­ről. A letét mértéke, amely 1968-ban az importáru deviza- vámárfolyam forintra számí­tott vételárának 150 százalé­ka volt, 1969-ben 100 száza­lékra, 1970-ben pedig 50 szá­zalékra csökkent. E folyamat következő lépése most az im­portletét nulla százalékra csökkentése. Ez egyben kife­jezi a magyar félnek azt a célját is, hogy éppúgy törek­szik az importnak — az ex­port növekedésével arányos —* folyamatos fokozására, mint a fizetési mérleg egyensúlyá­nak megóvására. Az import­letét-rendszer továbbra ia fennmarad, az esetleges ké­sőbbi túlzott beruházási tö­rekvések mérséklésére, (MTI) ázsiai helyzetről a közel-ke­leti helyzettel kapcsolatos kér­désekről, a Földközi-tenger körzetének helyzetéről és azokról az új feltételekről, amelyek az európai kollektív biztonsági rendszer megterem­téséhez kialakultak. Mindezekben a kérdésekben, valamint a többi megvitatás­ra került nemzetközi kérdés­ben nézetazonosság alakult ki. Az SZKP küldöttsége mél­tatta az OKP tevékeny szoli­daritását az imperializmus ellen küzdő népekkel. Az OKP teljesen elveti 3 szovjetellenesség minden megnyilvánulását és a legmé­lyebb nemzeti érdekektől ve­zettetve a jövőben is küzde­ni fog az olasz és a szovjet nép barátságának és együtt­működésének további fejlesz­téséért, Olaszország és a Szov­jetunió kapcsolatainak továb­bi szélesítéséért. A két párt küdöttségének tárgyalásait a testvéri barát­ság, a szívélyesség és az őszinteség légköre jellemez­te; A barátság, a testvéri együttműködés légkörében A Pravda a berlini tanár* közti arái Közlemény az SZKP és az OKP tárgyalásairól

Next

/
Thumbnails
Contents